Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

2014. FEBRUÁR 23., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 „Ezt a véletlennek köszönhetem” koncz zsuzsa Új lemezére koncentrál a tizedik nagykoncertjén, az Arénában az énekesnő Tizedik nagykoncertjé­re készül Koncz Zsuzsa a Papp László Budapest Sportarénában március 14- én. A mintegy háromórás esemény középpontjában az új lemez, a Tündérország lesz, de azért a legnagyobb slágerek sem maradnak el. Mézes Gergely Színház-beli dalműhely fel­kérésére írta Cipő. Sziámi pe­dig írta a szöveget úgy is mint a dalműhely vezetője. Azzal, hogy Cipő elment, kötelezőnek éreztem, hogy ezt a két dalt, ami tőle örökségként nálam maradt, mielőbb felvegyem. Tehát nem a nagylemez vá­gya inspirált. Úgy voltam vele, hogyha nem lesz több dal, ak­kor kiadunk egy maxi single-t.- Aztán szólt a barátainak?- Közhírré tettem az alkotói közösségemben, hogy stúdió­ban vagyunk, lemez készülne, ha lennének dalok. Mágikus pillanat lehetett ez: a különbö­ző szerzőktől jövő dalok egy ke­rek egészet adtak ki. Ez talán sosem fordult elő pályafutásom során. Lerch István megírta az első szövegét, két nagyon ütős dalt kaptam Závodi Gábortól, Bródy Jánosról pedig ne is be­széljünk, hiszen ő fantasztikus egységbe foglalta a szövegeivel és dalaival a lemezt. Ez olyan lemez, amit szinte csak a vélet­lennek, a sorsnak köszönhetek. Azt hiszem, igen fontos helye lesz majd a munkáim között.- Hogyan építi fel március 14-i nagykoncertet?- Számomra is meglepően zömmel a Tündérország című új lemezem dalaiból áll majd. Azért is különös ez, mert ami­kor a koncertet tervezni kezd­tük, még nem is volt láthatáron semmilyen új lemez. Aztán jött a Tündérország váratlan sike­re a közönségnél: mindenféle médiajátszottság nélkül plati­nalemez lett. Ez arra is kötelez engem, hogy ez a lemez legyen a gerince az összeállításnak. És van egy csomó régi dal, amelyet a közönség is nagyon szeret- ezeknek szintén el kell han­goznia. A jelenlegi összeálh'tás több mint három és fél órás lenne, ezt azonban élő ember nehezen bírja ki. Most azon ta- nakodok, hogy melyik ujjamat harapjam meg, mit hagyjak el a koncertből. Az biztos, hogy szeretnék nagyon régi dalokat is, de csak azokat, amelyeket ma is fontosnak érzek, amelyek üzennek valamit a világról, az emberekről és rólam.- Mekkora próbaidőszak előzi meg a fellépést? Szükség van aprólékos felkészülésre?- Feltétlenül szükség van az intenzív próbaszakaszra. En­nek az első fele már lezajlott, most már a vidéki fellépések következnek, amelyeknek a programja 90 százalékban megegyezik az arénabeli kon­certével. Persze a vendégek nélkül. És közben alakítjuk a színpadképet, a világítást.- Ha nem jött volna a Tündér­ország, akkor az eltelt 50 évről szólna a koncert?- Hú ez a sok év - így ki­mondva - nagyon durván hangzik. Kilenc sportcsar­nokkoncert van már mögöt­tem. Az világos volt, hogy egy Koncz Zsuzsa szerint a lemez sikere kötelezi arra, hogy az új dalokból álljon össze a koncert törzsanyaga tizediket mindenképp kiharco­lok, vagyok ennyire makacs. Ez pont 2014-re esett, ami több ju­bileumnak is megfelel, ott van például Bródy János híres dala, az 1964... ami az indulásunkra utal. Ráadásul március 14-én lesz a koncert, ami a nemzeti ünnepünk előestéje.- A Heti Válasz ellenzéki kam­pányrendezvénynek nevezte a koncertet...- Én erről már elmondtam a véleményem, nem szeret­nék részt venni semmilyen politizálásban. A koncert az koncert, a zene öröméről szól, és nem arról az állandó kava- rásról, ami ma Magyarorszá­gon politikai közélet címszó alatt folyik.- A sikerhez talán hozzájárul, hogy sok közéleti dal kapott he­lyet a lemezen, és nem sokan művelik ezt a műfajt.- Sok fiatal zenész foglalko­zik közéleti témákkal. Az más kérdés, hogy a mainstream mé­dia ezekkel nem foglalkozik. Ahogy a Tündérországot nem játsszák a rádiók, televíziók, ezeket a fiatalokat sem: nem jutnak el a nagyobb közönség­hez. Nekem annyi előnyöm van, hogy régóta vagyok a szakmá­ban, az emberek ismernek, tud­ják, mire számíthatnak.- Mi volt a Tündérország ki­indulópontja?- Maradt két dal nálam Cipő­től. Az egyiket még a 2005-ös lemezemre írta Tóth Kriszti­na egy versére, a másik pedig az utolsó közös munkánk volt 2012 végén. Ezt a Baltazár Névjegy: PÉLYEN SZÜLETETT 1946. már­cius 7-én. Pályafutása a Ma­gyar Televízió által meghirdetett első Ki mit tud? című vetélke­dőn indult 1962-ben, ahol gim­náziumi osztálytársnőjével, Ger­gely Ágival közösen lépett fel. BEKERÜLT az 1967-ben készült Ezek a fiatalok című filmbe. Az 1970-es években egymás után jelentek meg albumai, az 1973-ban készült Jelbeszédet politikai okok miatt betiltották. Koncz Zsuzsa egy koncerten 1977-ben Liszt Ferenc-díjat ka­pott, 1979-ben a Fonográffal közösen megjelenő Valahol cí­mű lemezt a sajtó az évtized le­mezének választotta. az 1990-es években számos al­buma jelent meg, amelyeken Bródy János mellett például Bó- di László és Závodi Gábor is közreműködött. 2001-ben a Francia Becsületrend lovagja címet kapta, 2008-ban Kos- suth-díjjal jutalmazták. HÍRSÁV Verebes rendezte a Cirkuszhercegnőt Kálmán imre egyik legnép­szerűbb operettjét, a Cir­kuszhercegnőt március 8-án és 9-én mutatják be Verebes István rendezésében a Bu­dapesti Operettszínházban. Az előadás két szereposztás­ban kerül színpadra, a darab főbb szereplői Fischl Mónika és Bordás Barbara, Homon- nay Zsolt és Vadász Zsolt, Stohl András és Mészáros Árpád Zsolt. A produkció ze­nei vezetője Makláry László, koreográfusa Tihanyi Ákos. Elhunyt Borbély Szilárd író, költő ÖTVENÉVES KORÁBAN tragi­kus hirtelenséggel elhunyt Borbély Szilárd író, költő, a Nincstelenek című regény szerzője. Borbély Szilárd 1963-ban született Fehér- gyarmaton. A klasszikus magyar irodalom kutatója­ként is ismert, Debrecenben élő szerzőnek 1988-tól nap­jainkig csaknem húsz kötete jelent meg. Munkásságát többek között Csokonai Vitéz Mihály-díjjal, Alföld-díjjal, 2002-ben József Attila-díjjal, 2014-ben pedig Mészöly Miklós-díjjal ismerték el. J. K. Rowlingnak újabb krimije jelenik meg újabb krimije jelenik meg Róbert Galbraith álnéven a Harry Potter-regényfolyam szerzőjének, J. K. Rowling- nak. The Silkworm címmel adják ki a bűnügyi regényt, amelyben Cormoran Strike magánnyomozó egy újabb esetét ismerhetik meg az ol­vasók. Fiatal alkotók munkái az Iparművészetiben A hagyományoknak meg­felelően közös tárlaton mutatják be munkáikat a Moholy-Nagy László forma- tervezési, valamint a Kozma Lajos kézműves iparművé­szeti ösztöndíjasok péntektől az Iparművészeti Múzeum­ban. A Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíjat azzal a céllal alapították 1988-ban, hogy fiatal terve­zőknek segítsenek pályájuk kezdetén. A kiállítás április 6-ig látogatható. A berni követ a történelmi túszdráma bemutató Kulka János játssza a nagykövetet a valós elemeken alapuló filmben Terry Gilliam újra forgat: most a Don Quijotét Megtörtént eseményen alapul Szász Attila tévéfilmje, A ber­ni követ, amelyet a héten mu­tattak be Budapesten. A filmet február 25-én 20.20 órakor mu­tatja be az Ml, a tévépremier után a film megjelenik DVD-n, és fesztiválokon is indulni fog. A mozgókép az 1958-ban tör­tént svájci túszdrámáról szól, amikor két magyar emigráns túszul ejtette a magyar nagy­követet. Szász Attila elmondta, hogy a forgatókönyvet Köbli Norbert írta, aki A vizsga cí­mű filmhez végzett kutatásai közben bukkant a mára csak kevesek által ismert történetre. A rendező kiemelte: a történet legfontosabb eseményei való­Kulka János A berni követ című filmben, bán megtörténtek, de a kora­beli jelentésekből nem derül ki, hogy mi volt a motivációjuk a túszejtőknek. Egyesek sze­rint ügynöklistákat kerestek, mások szerint egy figyelemfel­keltő akcióval akarták felhívni a figyelmet az eltiport magyar szabadságharcra. A nagykövetet Kulka János alakítja, a két túszejtőt Szabó Kimmel Tamás és Kádas József játssza. A további szerepekben többek között Lovas Rozi, Szik- szai Rémusz, Balsai Mónika, Lábodi Ádám, Szalay Marian­na, Katona László, Takátsy Pé­ter és a magyar származású svájci színész, László I. Kish látható. ■ ősszel belevág huszonöt éve dédelgetett filmterve, a The Mán Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Qu­ijotét) forgatásába Terry Gilliam filmrendező - írta az MTI. A felvételek szeptemberben kez­dődnek a Kanári-szigeteken. A Gyalog galopp, a Brian élete és a 12 majom rendezője egy Fa- cebook-bejegyzésben írt arról, hogy ismét előveszi a búsképű lovagról szóló filmet. A brit filmes, a Monty Pyt- hon-csoport tagja negyed száza­da álmodik Miguel de Cervan­tes Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regényének adaptálásáról, a mostani lesz a hetedik próbálkozása. A leg­nevezetesebb kísérletre 2000- ben került sor. A forgatást a NATO-repülőgépek folyamatos dübörgése, a főszerepet alakító Jean Rochefort hátsérülése és a felvételek helyszínét elmosó, a felszereléseket megrongáló áradás lehetetlenítette el. A so­rozatos balszerencsét a Lost in La Mancha című dokumentum­filmben örökítették meg. Gilliam elárulta, hogy azóta átdolgozta a forgatókönyvet, ezúttal olcsóbb és egyszerűbb változatban gondolkodik, és a szereposztás is változik. A sze­replőkről nem szólt, de valószí­nűtlen, hogy a 81 esztendős Du- vall lóra szállna, hogy eljátssza a lovagot. t\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents