Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-20 / 43. szám

11 2014. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Somogy Kelet-Afrika szintjén teljesít gdp Háromszoros különbségek vannak Magyarországon belül is; Baranya Mexikóval egy szinten Bruttó hazai termék: amit megmutat, és amit elrejt a mérőszám BARANYA-SOMOGY-TOLNA Az egy főre jutó GDP tekintetében Baranya tel­jesítménye a világ álla­mai közül Mexikóénak felel meg, Somogyé Törökországéval, Tolnáé pe­dig Horvátországéval egyenértékű. Kaszás Endre A GDP egy főre jutó, illetve teljes értékét vizsgálva vetette össze Magyarország megyéinek telje­sítményét a nemzetközi adatok­kal az Index.hu hírportál. A me­gyék összesített gazdasági telje­sítményét tekintve Baranyának Guyana, Somogynak Eritrea, Tolnának pedig Lesotho jutott. A nemzetközi összehasonlítás nemcsak arra jó, hogy kicsit el­helyezzük magunkat a világban, de maga az elemzés rámutat ar­ra is, hogy mekkora különbségek vannak a jövedelemtermelés, il­letőleg a vásárlóerő terén ma Ma­gyarországon. Hiszen, míg ne­künk - a Dél-Dunántúl megyé­inek - legfeljebb egy fejlődő or­szágjut összehasonlításul, addig Budapesten az egy főre jutó GDP az USA átlagának felel meg, a fő­város összevont gazdasági telje­sítménye pedig Líbiáéval állítha­tó párhuzamba. Érdemes megje­gyezni, hogy a több forrásból ösz- szegyűjtött, a térképen és a táb­lázatban is feltüntetett gazdasági adatok egy-két évvel korábbi ál­lapotot mutatnak. Az akkori tel­jesítmények már országonként és megyénként is tartalmazták azokat a beruházásokat, melyek már meghatározóak az idei év produkciója szempontjából. Eb­ben a tekintetben sajnos nem túl biztató a helyzetünk, hiszen a Dél-Dunántúl megyéiben az el­múlt években elmaradtak a stra­tégiai nagyfejlesztések. a bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídlpí) a közgazdaság- tanban egy bizonyos terület - többnyire egy ország - adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jöve­delmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának muta­tójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsí­tésnek tekinthető. Az előállított javak felhasználásuk szerint két nagy csoportba sorolhatók: fo­gyasztási javakról és termelőesz­közökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t is két összetevőre bontják: fogyasztásra és beruhá­zásra. Szakmai körökben ébrede­zik a vélemény, hogy a GDP adott esetben rendkívül félrevezető is lehet (pl. alaposan emelheti akár egy földrengés is, hiszen az újjá­építés pótlólagos kiadásai a ha­zai össztermék gyarapodásaként jelentkeznek), így jobb lenne egy másik mérőszámot megállapítani helyette, amely valósághűbben tükrözi az általános jólétet. A fe­ketegazdaság által termelt jöve­delem szintén kimarad a hivata­los kimutatásokból. Számít, hová születünk az elemzés kapcsán a lapunk által megkérdezett szakértő ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy az országok, illetőleg térségek gaz­dasági teljesítményének össze­vetésén bizonyos mértékben tor­zíthat, hogy a hazai statisztika forint alapon számol, míg a kül­földi országok produkciója álta­lában euróbán vagy dollárban jelenik meg. Ilyen szempontból nem mindegy, hogy milyen árfo­lyamon számítjuk át a teljesít­ményeket. ahogy az életszínvonalra sem lehet egyértelműen következtet­ni a GDP-adatok alapján, mert arra az egyes országok alapvető árszínvonala is meghatározó hatást gyakorol. ennek kapcsán érdekes azaz új álláspont, ami a jövedelmek megoszlásának alapját magya­rázza. Kétszáz éve még az volt a legfontosabb a globális jövedel­mi rangsorban, hogy milyen tár­sadalmi osztályba születtünk. mostanra viszont már sokkal többet számít az, hogy melyik országba. Ez egyéni szinten részben a nyugati jóléti államok hihetetlen sikerének, részben pedig a világ többi része sikerte­lenségének eredménye. ezen belül érdekes fejlemény, hogy az igazán nagy jövedelem- különbségek társadalmi szinten egy-egy országon belül mutat­koznak meg. Perli a börtönét az uzsorás Ormánság Panasza van a kis zárkára és az illemhelyre Azt követően, hogy a Pécsi Tör­vényszék elutasította Gy. László, az „ormánsági uzsorás” a Bara­nya Megyei Büntetés-végrehajtá­si Intézettel szemben indított tíz­milliós kártérítési kártérítési ke­resetét, az ítélőtábla a napokban hatályon kívül helyezte a dön­tést, s új eljárást rendelt el. A jogerősen nyolc év tíz hó­napra ítélt férfinek a pécsi bör­tönélet, ahol előzetes letartózta­tása egy részét töltötte, pontosab­ban fogva tartásának körülmé­nyei nem tetszettek. Kártéríté­si keresetét három kifogásra ala­pította. Egyrészt szerinte a zár­ka az előírtnál kisebb alapterüle­tű volt az ott raboskodók számá­hoz viszonyítva, vagyis kevesel­lette az egy főre jutó helyet. Sé­relmezte azt is, hogy a WC nem volt fallal elválasztva a helyiség többi részétől, valamint azt is, hogy olyan cellában helyezték el, ahol a többiek dohányoztak. A bíróságon ugyan a börtön részé­ről bemutattak egy nyilatkoza­tot, amelyben a férfi maga kérte, hogy a bagósok közé kerüljön, er­ről viszont azt mondta a tárgyalá­son, hogy fenyegetéssel vették rá az aláírására. Az ítélőtábla azért helyezte hatályon kívül a koráb­bi döntést, mert megállapításuk szerint a bíróság érdemben az el­ítélt csak ez utóbbi kifogását vizs­gálta, a másik kettőt nem. A férfi egyébként az uzsoraügyben töb­bek között azért mondták ki bű­nösnek 2011-ben, mert a bíróság megállapítása szerint legalább mintegy 3,5 millió forintot adott kölcsön, a sértettek pedig legke­vesebb 14 millió forintot adtak vissza neki. Ő azonban harminc­milliót követelt. A visszafizetett összegek után a kamat megha­ladta a négyszáz százalékot, a tel­jes követelés pedig megközelítet­te az ezer százalékot. ■ HIRDETÉS „Ez nem áprilisi tréfa” PÁLYÁZAT OLVASÓINKNAK Április 1-jén született Puskás Öcsi (1927), s ezen a napon halt meg az utolsó magyar király, IV. Károly (1922). E nap mégis leginkább amiatt életünk része, mert 1564-ben a francia uralkodó (IX. Károly) elrendelte: az új esztendő április 1 helyett január 1-én kezdődjön. Az akkor szokásos újévi ajándékozás így négy hónappal előbbre került, s ezután április 1-én már csak bolondos ajándékokat adtak egymásnak az emberek. Április 1 máig a bolondok, a bolondozás, a tréfálkozás, egymás beugratásának napja maradt. Vajon mennyire bolondosak, viccesek manapság a somogyi emberek? Ezt szeretnénk bemutatni lapunk április 1-én megjelenő számában. Ehhez olvasóink segítségét kérjük. Március 21-ig küldjenek átélt vagy a családban legendaként fennmaradt vicces törté­neteket, illetve olyan április 1-i beugratást, melyet kieszeltek vagy amelynek áldozatul estek. A Sonline.hu hír­portálunkra valamennyi közlésre alkalmas írást feltesszük, a legjobbakat a Somogyi Hírlapban is olvashatják. Címünk: 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a, illetve sonline@sonline.hu . Kérjük, a borítékra illetve tárgyként azt írják: áprilisi tréfa. » r I 1 • • Ötórai tea I Somogyi Hírlap I vezetőivel I Szeretettel meghívjuk öt olvasónkat I március 6-an, csütörtökön 17 órára szerkesztőségünkbe, I hogy megmutassuk, hogyan készül megyénk napilapja, I válaszoljunk kérdéseikre és meghallgassuk tanácsaikat. I Jelentkezési határidő: I 2014. március 3.. hétfő I 7400 Kaposvár, ^ m • I Kontrássy utca 2/a., ­vagy sonline@sonline.hu Ha kérdése van, ugyanezekre a címekre írhatja meg.1 Az értékadó hírforrás HIRDETÉS r x Ma ünnepli 70. születésnapját Nagyatádon, a Jókai u. 1/B-ben Frumen J. Imréné jrf ■ Ez alkalomból kívánok jó egészséget és hosszú, boldog életet. s __________________ HIRDET ÉS Ez itt az Ön hirdetésének a helye! Intő: 82/528-113

Next

/
Thumbnails
Contents