Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-09 / 7. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Partra vetette a hotelbezárás az úszókat is Siófokon Ne feledjük, élőlényekről beszélünk lótörvény A lovardák szerint jó az irányvonal, de szükség lenne kompromisszumokra medence Csak a már előzetes foglalással rendelkező csoportokat fogadja áprilisig a siófoki Hotel Yacht Club, s mivel bezárta wellness részlegét is, a 25 méteres uszodát sem tudják használni a külső vendégek, így a sportolók sem. Megint „partra kerültek” tehát a siófoki úszók, sportolók, ezt több alkalommal leírhattuk már az elmúlt években. A Galérius fürdő tanmedencéje ugyanis csak úszásoktatásra alkalmas, a Yacht Klubhoz hasonló méretű uszodával rendelkező Ezüstpart hotel is csak a nyári szezonban tart nyitva, így Fűzfőre, Balatonbog- lárra, vagy Tabra járna most a sportolók. - Mi például Tabra - mondta érdeklődésünkre Bá- lintné Hegyi Márta, a Siófok és környéke DSK ifjú sportolóinak edzője. Ahogyan megírtuk, tizenéves tanítványainak egy csoportja bringázott el 2012 nyarán Siófokról Londonba, az olimpiára. Felkészülésükben fontos volt, hogy uszodai erősítő foglalkozásokat is tartani tudtak a Yacht Club Hotelben. Később egy ízben arról adhattunk hírt, hogy a szálloda akkori vezetése - arra hivatkozva, hogy megnövekedett a szállóvendégek száma és a hotel nem sportlétesítmény - kizárta őket az uszodahasználatból, de ez csak egy darabig tartott. Most azonban, hogy a hotel és az azóta is külsők által is használt wellness részleg átmenetileg bezárt, ez újfent ráirányította a figyelmet a mostoha siófoki uszodahelyzetre. Több érintett szülő is megkereste (apunkat, feltéve a kérdést: miért kell a Balaton fővárosából Boglárra, Fűzfőre, vagy Tabra járni azoknak, akik rendszeresen úsznak, versenyszerűen sportolnak, hiszen az utazás nemcsak idő, hanem pénz is... ■ F. I. Ezúttal elmaradt a csobbanás Egyedülálló fogászati rendelő épült Nagyatádon kezelés Egyedülálló, korszerűen berendezett fogászati rendelőt adtak át Nagyatádon: a rendelőben két beteget tudnak egy időben ellátni, körpanorámás röntgen készülékkel is felszerelték. s kényelmes, tágas várószoba áll rendelkezésre. Szabó László nagyatádi fogorvos elmondta: nem csak a nagyatádi lakosság számára létesült a fogászat, hiszen a társadalombiztosítási ellátásra jogosult taranyaik kezelését is ellátja, ugyanúgy mint eddig, csak természetesen korszerűbb körülmények között. Az átadón részt vett Szászfalvi László miniszteri biztos, Ormai István nagyatádi és Töreki István tar- anyi polgármester is. ■Gy.J. A Gyertyános-völgyi egyesületnél egyik állatot sem érinti a szigorú rendelet ► Folytatás az 1. oldalról Nullás - vagyis ismeretlen származású - és sütetlen - vagyis zugfedezett - lovakat például egyáltalán nem használhatnának. Emellett a Vidékfejlesztési Minisztérium is kiadott néhány hónapja egy rendeletet, mely szerint be kell jelenteni minden ló tartási helyét, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal pedig a lovakra írt ki új bejelentési kötelezettséget, holott a lótartás nem engedélyköteles. A három szigorítás együtt sok lovas szakember szerint már inkább árt, mint használ az ágazatnak.- Attól, hogy egy ló nullás, még lehet vele eredményesen dolgozni, versenyezni - mondta ifjabb Kiss János, a kaposvári Korona Lovassport Egyesület egyik vezetője. - Akkor is lehet nullás egy ló, ha a karámban egy olyan fiatal mén akad össze egy kancával, melynek nincs fedezőengedélye. Ettől azonban az utód még nem lesz eleve használhatatlan. Cseppet sem mellékesen, a lovaknál rengeteg múük a nevelésen. A Gyertyános-völgyi egyesületnél tizenkilenc lóval dolgoznak, s egyik állatot sem érinti a szigorú rendelet, melynek jellemzően a kisebb lovardák lehetnek kárvallottjai. Jellemzően ugyanis ezekben dolgoznak zugfedezett állatokkal. Ha viszont ezeket ki kellene zárni a munkából, lehúzhatják a rolót. Nem véletlen, hogy a szabályozás ellen komoly aláírásgyűjtés indult - eddig több mint tízezren támogatták a petíciót -, s az ország- gyűlésben is akadt képviselő, aki képviselő, aki enyhítést javasolt. A fideszes Kucsák László javaslata alapján csak az öt évesnél fiatalabb Zuglovakra vonatkozna a rendelet, s rájuk is csak 2015-től.- Aki valóban komolyan akar ebből élni, azoknak minden lova bélyegzett vagy csipezett és vezetett a származása - folytatta ifjabb Kiss János. - Viszont a lovardák bértartással is foglalkoznak, s kérdés, mi lesz azzal a lóval, mely nullás. És eleve, miért ne tarthatna bárki nullás lovat? Értem a kezdeményezés lényegét, s egyet is értek vele, hogy legyen nagyobb rend az ágazatban, de ne ilyen drasztikusan húzzák meg a határokat. Abszolút egyetértett a vele egy a Balaton környékén lovardát üzemeltető kollégája is. Az istállótulajdonos úgy vélte, valóban szükség van bekeményíteni az ágazatban, ám nem feltétlenül az állatokkal kellene kezdeni a rendcsinálást: az országban ugyanis rengeteg lovarda működik szakképzett lovak és oktatók, edzők nélkül, s utóbbiak több kárt okoznak, mint a nem le- papírozott lovak. - Főként, hogy kis utánjárással, ha nem is egyenes úton, de lehet megfelelő iratokat szerezni egy lónak - jegyezte meg az észak-somogyi lovarda tulajdonosa. - Kap például egy érvénytelen csipet, s az ellenőrÁtmenet a nullásoknak jó a minisztériumi rendelet irányvonala, hiszen valóban a minőségibb lótenyésztés irányába kellene elindulni - felelte megkeresésünkre Kassanin Milán, Baranya és Somogy lótenyésztési felügyelője -, a cél, hogy a tenyésztés szabályszerű, követhető módon történjék, s visszaszorítsák a zugtenyésztett lovakat. A felügyelő túlzónak tartotta a cikkben említettadatot, mely szerint a hazai lóállomány negyven százaléka nem rendelkezik megfelelő papírokkal, ugyanakkor hozzátette, valóban sok lovarda dolgozik nullás lovakkal. alapvetően persze ezek is alkalmasak a munkára - magyarázta -, ám az ágazatban mindenkinek az az érdeke, hogy egyenes és oldalági irányba is követhető legyen a lovak vérvonala, s ne teljesítményigazolás nélküli ménektől származzanak a csikók Lehet dolgozni a nullás lovakkal, csak éppen hosszú távon negatívan befolyásolják az ország lótenyésztését. Kompromisszumra lenne szükség, hosz- szabb átmeneti időre, míg a nullás lovakat kivezetik a rendszerből, s a megfelelő átfutással megoldódna ezeknek az állatoknak a sorsa is. A tenyésztést kell erősíteni, de meg kell találni az ismeretlen származású lovak helyét is a rendszerben. zésnél széttárja a kezét a gazda, fogalma sincs, mi történt, hiszen csipelték az állatot. Vagy kap egy újraírható csipet, melyre egy idő után rátöltik egy másik ló adatait. De egy hamis útlevelet sem olyan komoly munka elkészíteni. A lóútlevél ugyanis egy egyszerű kis füzet, melyben kép nincs az állatról, hanem egy sematikus ábrán jelzi a papírokat kitöltő állatorvos a ló legfontosabb ismertető jegyeit - esetleges foltjait vagy a sütés helyét elvileg a születéstől számított fél éven belül. Ha az állat hat hónapos koráig ez elmarad, utána már csak DNS-tesztet követően lehetne kiállítani az iratot. Melynek hiányában az állatorvos hivatalosan nem is láthatta el az állatot- csak életveszély esetén -, vezetni kell a füzetben a kezeléseket, a gyógyszereket, melyeket az állat kapott, s a háromévente esedékes vérvizsgálat eredményét is. A lóútlevelet a ló pusztulása, illetve külföldi eladása után le kell adnia a tulajdonosnak az állatorvosnak. Elvben, ugyanis ezt a szabályt sokan nem tartották be eddig, s így fordulhat elő, hogy akad olyan vélekedés, hogy Magyarországon valamivel több mint százezer lóútlevél létezik, noha a lóállomány alig hetvenezres, s utóbbi negyven százalékának nincs semmiféle papírja. Akad elegendő „elfekvő” papír a zugállatok pedigréssé tételére. A papír nélküli állatok nagy száma pedig a vágóhidakon okozhat gondot, főként feketevágás esetén.- Ilyen pontos számokat nem hallottam, de ez is mutatja, tényleg gondok vannak az ágazatban- mondta ifjabb Kiss János. - Átmenet kellett volna, nem is elsősorban a lovardák, sokkal inkább az állatok miatt. Hiszen ne feledjük, élőlényekről beszélünk, melyeket szeretnek a gazdáik. Akiket nem kényszeríthe- tünk rá, hogy mondjuk a tizenöt éves nullás lovat vigyék vágóhídra, mert hivatalosan többet nem lovagolhatnak vele... Megoldást jelenthet, hogy a Zuglovat egy fedeztejtési engedéllyel rendelkezővel szaporítják tovább, a csikójuk már kaphat csipet és papírokat, vagyis használhatják a lovardák. így, ha a jelenleginél hosszabb idő alatt is, de sikerülhet visszaszorítani a zugtenyésztést, s megfelelő keretek közé szorítani a hazai fedeztetést és szaporítást, s kizárni az ismeretlen származású lovakat. ■ Vas András Asszonykézben jobb helyen lenne a kormánykerék Magyarország holnap Miniszter, háznagy, pártvezető, kórházigazgató és képviselő szoknyában Nőktől nőknek. A közönség soraiban is többségben volt a gyengébbik nem ► Folytatás az 1. oldalról Gyökerekről, családról, hivatásról osztotta meg gondolatait Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya, Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz alelnöke, európai parlamenti képviselő, Németh Lász- lóné nemzeti fejlesztési miniszter, Moizs Mariann, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója és Bernáth Ildikó, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő Szakmapolitikai Koordinációs Testület elnöke. Ugyan más-más szavakkal, s oldalról megközelítve, de mégiscsak azt a, Lőrincz Sándor levezető elnök által megfogalmazott igazságot erősítették: minél mélyebbre nyúlnak a gyökereink, annál biztosabb lábakon állunk a földön. Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében arrról beszélt: ma már a nőknek ne kell a család és a munka közt választaniuk, hiszen nyolc napja hatályos a gyed extra. Majd Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz alelnöke, európai parlamenti képviselő ugyancsak a család fontosságát hangsúlyozva azt mondta: mindent a családjának köszönhet, sehova sem jutott volna önerőből. Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya a katolikus szülői, nagyszülői ház emlékeit elevenítette föl, s azt hangsúlyozta, hogy hitüket a legnehezebb időkben sem adták föl. Bernáth Ildikó, a Szakmapolitikai Koordinációs Testület elnöke a Ferencvárostól Újpestig, majd Veszprémig tartó életútjáról beszélt, majd kedvenc viccét sem hagyhatta ki egy a nőkről, de nem csak nőknek szervezett beszélgetésen: Isten elsőként teremtette a férfit, de aztán támadt egy jobb ötlete... Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter felkérésének és kinevezésének körülményeiről is szólt, s arról, hogy az akkori legnehezebb helyzeteket, azt, amikor ismeretlenül is sokan és sokat bántották, a család támogatása nélkül talán el sem lehetett volna viselni. Moizs Mariann, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója friss statisztikát ismertetve arról szólt, hogy hazánkban 9-15 százalék közt vannak női politikusok, míg az unióban 20-25 százalék között. - Intézményvezetők közt pedig még rosszabb az arány, 9-13 százalék, nagy felelősséget jelent ez számunkra - mondta. Pelczné Gáli Ildikó szerint a középvezetők közt ennél jóval több nő van. - S bár úgy vélem, szükség volna több nőre a közéletben - hangsúlyozta -, ám nem gondolom, ha mondjuk 55 százalék volna a női politikusok aránya, attól sokkal jobb lenne a helyzet a politikában. Ennél sokkal fontosabb a szakmai elhivatottság, rátermettség. ■ Márkus Kata Somogyi nagyasszonyok MOZGALMAS IDŐSZAKON Van túl a FŐNIX Somogyi Nagyasz- szonyok Egyesülete - hangzott el a társaság beszámolóján. Kilenc új nagyasszonnyal bővült az egyesület, akik valamennyien Somogy, Zala és Baranya megye civil életének meghatározó, vezető személyiségei, s több évtizeden át, önzetlenül dolgoztak településükön. Az egyesület nyitotta határon túlra is. 16 fős küldöttség utazott Erdélybe, ahol az egrestői Keresztyén Nők Szövetsége elnökének, valamint a csernakeresztúri Hagyomány- őrző Egyesület egyik tagjának adták át az elismeréseket. Velük is, a gyergyóújfalui egyesülettel és a vukovári Magyarok Egyesületével is együttműködési megállapodást kötöttek. az erdélyi Illyésmezőn élő kisgyermekeknek ajándékokkal - ruhaneművel, könyvekkel, játékokkal - varázsolták szebbé a karácsonyt - közölte Halászi Attiláné az egyesület titkára. Györke József
