Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-07 / 5. szám
2014. JANUÁR 7., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Görögország további pénzügyi könnyítéseket akar kicsikarni Camey változást hozott boe Az ingatlanpiac helyett most a kkv-kra fókuszálnak Mark Camey szokatlan módon a munkanélküliségi ráta alakulásához kötötte a monetáris politikát segítség Görögország további pénzügyi könnyítéseket kér a hitelezőitől. Meg lehetne hosszabbítani a fizetési határidőket vagy pedig csökkenteni a kamatlábakat - javasolta Evangelosz Venizelosz külügyminiszter a Frankfurter Allge- meine Sonntagszeitung (FÁS) német lapnak nyilatkozva. Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a Görögországnak nyújtott segítség eddig semmibe sem került az európai adófizetőknek. „Lehetőségeink és mozgásterünk van arra, hogy javítsuk a görög adósságok struktúráját”- vélte Venizelosz, aki óvott egy újabb vitától országának az euróövezetből történő kilépéséről. „Ha Görögország kiválik az euróövezetből, az nagyon is fenyegetés lehetne a német adófizetőknek” - hangoztatta. Venizelosz azt is hangsúlyozta, hogy a független Európai Központi Bankot és a nemzeti jegybankokat is demokratikus ellenőrzésnek kellene alávetni. „Kiknek felelősek a jegybanki elnökök? Az Istennek talán? Demokratikus dolog ez?” - tette fel a kérdést. Az Európai Központi Bank ugyanis központi szerepet játszik a válsághelyzetben lévő államoknak nyújtott segélyeknél. A tervezett európai bankunióval kapcsolatban Venizelosz közös európai betétbiztosítás megvalósítását is sürgette. „Lehetetlen dolog, hogy egy egységes európai piacot különböző biztonsági fokozatokkal működtessünk" - hangoztatta. A közös bankfelügyelet mellett egységes betétgaranciára is szükség van - fejtegette a FAS-nak nyilatkozva. ■ VG Evangelosz Venizelosz Egyelőre nem kapcsolta nagyobb fordulatszámra a Bank of England pénznyomtatógépét Mark Carney, ám máris beírta magát az angol jegybank történelmébe. Hornyák József Mark Camey megelégedett azzal a 375 milliárd fontos pénznyomtatási keretösszeggel, amelyet még az előző elnök, Mervyn King vezetése alatt hagyott jóvá a Bank of England (BoE) kamatdöntő testületé. Ugyanakkor inflációs célkövetést alkalmazó központi banktól szokatlan módon a munkanélküliségi ráta alakulásához kötötte a monetáris politikát. Camey tavaly júliusban került a BoE élére, és már abban a hónapban teljesen egységes döntést hozott a monetáris tanács, míg a megelőző hónapokban a többség rendre leszavazta Kinget és a másik két galambot, akik növelték volna a mennyiségi könnyítés keretösszegét. Augusztusban már arról is megállapodtak a döntéshozók, hogy stabilizálják a piac várakozását a hosszabb távú kamatpolitikáról. A BoE monetáris tanácsa addig nem fogja emelni a már 5 éve 0,5 százalékon álló alapkamatot (és nem módosítják a 375 milliárdos eszközvásárlást), ameddig a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá nem süllyed. Az előre- tdkintő iránymutatás („forward guidance”) pedig úgy tűnik, hogy egyelőre sikeres. A legnagyobb központi bankok közül a Federal Reserve alkalmazza hosszabb ideje a makrogazdasági változókhoz kötött iránymutatás eszközét, ugyanakkor az amerikai jegybanknál ez könnyen érthető, hiszen kettős mandátuma (teljes foglalkoztatás és alacsony infláció) könnyedén lehetővé teszi. A Fed egészen addig nem változtat a 0-0,25 százalék közötti kamatsávon, amíg a munkanélküliség 6,5 százalék alá nem süllyed, és az infláció alakulása nem veszélyezteti a középtávú cél elérését. A BoE is hasonló kereteket jelölt meg, így biztosította a piaci mark carney már a Bank of Canada elnökeként is alkalmazta az előretekintő iránymutatás eszközét, ami Kanadában sikeres volt A világgazdasági válságkirobbanása után a kamatvágási ciklusban folyamatosan utaltak arra, hogy további lazítások szükségesek. A kamatszereplőket arról, hogy az évtized közepéig alacsony kamatszintre számíthatnak. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor javult a munkaerő-piaci helyzet, amit az angol jegybank is érzéket. A munkanélküliségi ráta a tavaly nyári 7,8 százalékról a vártnál gyorsabban, októberre 7,4-re csökkent, ez pedig elemzők szerint lépésekre késztetheti a központi bankot. Ha 0,5 százalékon szeretnék tartani a kamatszintet idén és jövőre is, akkor akár februárban 6,5 százalékos célszint közelébe csökkenthetik az alacsony ráta fenntartásához kapcsolt munkanélküliségi szintet. A BoE ugyanakkor korábban közölte, az iránymutatás csak addig érvényes, amíg 1,5-2 éves időszakban az infláció nagyobb valószínűséggel alakul 2,5 százalék alatt, mint felette. Már ez a szint szint levágása után 2009 októberében pedig azt az üzenetet juttatták el a piac felé, hogy több mint fél évig nem is várható szigorítás. A Bank of Canada inkább „előrejelzés” jellegű iránymutatást vezetett be, míg a Bank of England makrogazdasági változókhoz kötötte azt. is némi „engedményt” jelent, hiszen az angol jegybank inflációs célszintje 2 százalék. Az infláció a tavaly nyár eleji 2,7 százalékról novemberre 2,1-re esett, vagyis a kockázatok csökkentek. Az utóbbi időszakban a BoE Funding fór Lending (FLS) programja - amely az MNB Növekedési Hitelprogramjának „ötletét” adta - kevéssé hatott a vállalati szektorban. A vállalati hitelezés meredeken visszaesett tavaly novemberben, és a bankok egyelőre nem hajlandóak hitelt adni a cégeknek. Elemzők szerint az FLS a 2012 nyári indulása után azonnal fellendítette az ingatlanpiacot. A lakásárak emelkedése után Camey november végén közölte, hogy az FLS a kkv-kra fog fókuszálni, és nem a lakáspiacra. Ezzel egyrészt megpróbálhatják megfékezni egy esetleges ingatlanpiaci buborék kialakulását, másrészt a vállalatoknak nagyobb szükségük van a hitelekre. Szakérők szerint a BoE attól tarthat, hogy a gazdasági növekedést a lakossági hitelezés táplálja - emelkedő lakásárakkal -, nem pedig az üzleti beruházások és az export. A BoE csütörtökön várhatóan 0,5 százalékon tarthatja a kamatot és nem változtat a 375 milliárd fontos eszközvásárláson. Korábban is irányt mutatott ■•Tiffni Veszteség nélkül zárta 2013-at az MNB az előzetes adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteség nélkül zárta a 2013-as évet. Az MNB korábbi vezetői a 2012 decemberében publikált eredményprognózisában 203 milliárd forintos veszteséget irányzott elő a jegybank számára az idei évre. ■ MTI A svájci jegybank 9 milliárd frankot bukott a svájci központi bank 9 milliárd frank (2187 milliárd forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet, így a részvényesek nem számíthatnak osztalékra. A tavalyi veszteséget az okozta, hogy az aranytartalék értéke 15 milliárd frankkal csökkent. Ez olyan jelentős volt, amit nem tudott ellensúlyozni a devizatartalékon keletkezett 3 milliárd frankos, és a UBS bank megmentését szolgáló stabilizációs alap eladásából származó több mint 3 milliárd frankos nyereség. ■ MTI Alig gyorsult az infláció Németországban DECEMBERBEN 1,4 Százalék volt az éves infláció Németországban a novemberi 1,3 százalékkal szemben - közölte hétfőn a német statisztikai hivatal előzetes számítások alapján. Az adat megegyezik az elemzői várakozással. Legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal az élelmiszerárak emelkedtek 2002 decemberéhez képest, a legkisebb ütemben, 1,1 százalékkal pedig az energiaárak. ■ MTI Csökken a benzin és a dízel ára szerdán csökkenti bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól. A csökkentéssel a benzin átlagára 399-400 forint lesz, a gázolajé 417-418 forintra mérséklődik. A Mól legutóbb január 2-án változtatott a benzin árán, 5 forinttal emelte. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. ■ MTI Kishantoson folytatásban bízik a biogazdaság elszámolás Megbízási szerződést is elfogadhatónak tartaná az ügyvezető - VM: lejárt a bérleti szerződés Reményt keltőnek tartják az ombudsman korábbi állásfoglalását a kishantosi biogazdaságnál, amely új megvilágításba helyezheti a gazdálkodó szervezet által benyújtott keresetet is. „Minden esély megvan arra, hogy Kishantos a jövőben tovább működjön” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Ács Sándomé. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: továbbra is törvénytelennek tartják a biogazdaság áltat használt állami földekre kiírt pályázatok elbírálását. Ács Sándomé kijelentette: jelenleg már tart az az elszámolás, amely novemberben, amikor a pályázat nyertesei át akarták venni a földeket, még nem kezdődött meg. „Az NFA által írt levelek önmagában bizonyítják, hogy akkor az elszámolás még nem indult meg. Ha akkor átadtuk volna a földeket, a jogos követeléseinket sosem láttuk volna” - fogalmazott. Az ügyvezető lapunknak megerősítette: a pályázat eredményére, mint vis maíor helyzetre hivatkozva, a biogazdaság kilépett az öt éves agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programból, amelynek az utolsó éve lett volna hátra. „Ésszerű döntés lenne, ha a továbbiakban az utolsó évre megbízási szerződés keretében művelhetnék tovább a földeket” - tette hozzá Ács Sándomé. s ■g Kishantoson tovább akarják művelni a földet A kishantosi biogazdaság számára az egyik legfontosabb fejlemény az ombudsman álláspontja volt. „A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre” - áll az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének a Kishantos-üggyel kapcsolatos korábbi állásfoglalásában. A kishantosiak keresetükben jelentős összeget követelnek amiatt is, mert állításuk szerint a két évtizednyi biogazdálkodás révén az érintett területek értéke megnőtt, az innen származó termények értéke közel kétszerese a piaci árnak. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Hantos térségében kiírt földhaszonbérleti pályázatok ügyében kizárólag szakmai szempontok alapján hozott döntést, ahogyan azt a jogszabályi rendelkezések előírják - reagált korábban a történtekre az NFA. A szervezet tegnapi közleményében hozzátette: az ellene intézett támadások „nélkülözik a szakmaiságot, azok kizárólag politikai tartalmúak.” A kishantossal kapcsolatos civil tiltakozást több alkalommal politikai hangulatkeltésnek minősítette a vidékfejlesztési tárca is. A VM szerint a biogazdaság bérleti szerződése lejárt. ■ B. L.