Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-06 / 4. szám

2014. JANUÁR 6., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Tisztulásban reménykednek a húsosok sertés Az áfacsökkentés folytatását szeretné elérni a húsipar - A szakma az adóhatósághoz fordul Lisztre és étolajra álltak át a csalók Tisztulást vár a húsipar az élő- és félsertések áfájának csökkentésétől. Braunmüller Lajos Az áfacsökkentés folytatását szorgalmazzák a szakmai sze­replők azután, hogy 27-ről öt százalékra csökkent január elsejétől az élő- és a félsertés áfakulcsa. A kormány szerint az intézkedés célja a feketegaz­daság kifehérítése, az érintett vállalkozások versenyképessé­gének növelése, ám félő, hogy a csalók a magasabb szinten feldolgozott árura, így az egyes húsrészekre, és készítmények­re állnak át. Maga az intézkedés is felvet kérdéseket. Nem világos egye­lőre, hogy a félsertés esetében a bőrös, vagy a nyúzott áru azo­nos megítélés alá tartozik-e. A A növényi termékeknél már lát­ható, hogy a csalók másra, pél­dául lisztre, étolajra álltak át. A szakma ezért valamennyi alap­vető élelmiszerre kiterjedő áfa­csökkentést tartana üdvözítő­nek. Sokáig úgy tűnt, hogy a politika hajlik arra, hogy leg­alább a húsok termékpályáin végigvigye a csökkentést. Lázár János a nyáron a sertés és a ba­romfi esetében a teljes termék­pálya áfájának csökkentéséről beszélt, ám ebből végül nem lett semmi - vélhetően azért, mert ez túlságosan nagy bevételki­esést jelentett volna. az élő- és félsertésre vonatkozó áfacsökkentési intézkedés egye­lőre az első napjait éli, így korai lenne még értékelni a hatáso­kat. szakmai szereplők úgy vélik, hogy mivel a két termék azonos vámtarifaszám alá tartozik, ebből a szempontból is hason­ló megítélés alá kell esniük. A helyzet tisztázására azonban a húsipari szakmai szervezetek néhány napon belül a NAV-hoz fordulnak állásfoglalásért - ér­tesült lapunk. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai szerint az ötszázalékos áfa eredménye­képpen a vágóhidak likviditási helyzete javulhat. Az intézke­déssel a várakozások szerint az élősertés és a félsertés eseté­ben értelmetlenné válik a feke­teforgalmazás legelterjedtebb formája, ám más kiszerelésű tőkehúsoknál megnőhet a csa­lás kockázata. A gabonafélék esetében már élő fordított áfa tapasztalataiból kiindulva a mostani sertésáfa-csökkentés sem maradhat hatástalan. A szabadnapok kérdése is elakadt a Parlamentben nem döntött a ki nem adott szabadnapok pénzbeli megvál­tásáról és a nemzeti dohány­boltok éjszakai alkoholárusí­tási jogát sem szabályozta a parlament, noha mindkettőt kormánypárti képviselők kez­deményezték még hónapok­kal ezelőtt. Nem szavazott az Országgyűlés a KDNP szabad vasárnapról szóló javaslatáról sem, ahogy nagyjából harminc más, szintén ebben a ciklusban tárgysorozatba vett indítvány­ról sem. A képviselők, kormányta­gok és parlamenti bizottságok csaknem ezerötszáz törvényja­vaslatot nyújtottak be a 2010-es kormányváltás óta, ezekből több mint nyolcszáz lett jog­szabály. A nagyjá­ból ötszáz ellenzéki indítvány közül vi­szont csak háromból. A vissza­vont, elutasított vagy új válto­zatban benyújtott előterjeszté­sek mellett is van azonban több mint harminc olyan javaslat, amelyet ugyan tárgysorozatba vettek, de a Ház végül nem dön­tött róluk. Ezek között nagyjá­ból fele-fele arányban vannak kormánypárti és ellenzéki in­dítványok. Az egyik legtöbb embert érintő javaslat Kosa Lajos Fi- desz-alelnöké, aki tavaly szep­temberben kezdeményezte, hogy a ki nem adott szabadna­pokat fizethessék ki 2014 ele­jén. Ezt azzal indokolta, hogy sem az új munkatörvénykönyv, sem a közszolgálati törvény nem szól a korábbi években felhalmozott szabadságokról, csak a tárgyévi szabadságok kiadását rendezi. Indítványát a munkaügyi bizottság tárgy- sorozatba vette, de a parlament azóta sem kezdett vitát róla. Ugyanez lett a sorsa annak a kereszténydemokrata kezde­ményezésnek, amelynek célja, hogy a vasárnap ismét általá­nos pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak, akiknek munkája alapvető társadal­mi szükség. A javaslatot 2010 decemberében terjesztette a parlament elé a KDNP, miután az előző ciklusban már ered­ménytelenül próbálkoztak vele. 2011 áprilisában a KDNP frakcióveze­tője, Harrach Péter még azt valószí­nűsítette, hogy a nyári szünet előtt szavazhat a parlament a szabad vasárnapról, ám Orbán Viktor miniszterelnök a kormány el- . ső évét értékelő konferencián egyértelművé tette, még nem időszerű a kezdeményezés. Azt mondta, amíg nem lehet meg­élni heti ötnapi munkából, ad­dig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására. Har­rach Péter közölte, várnak a na­pirendre tűzéssel. A KDNP képviselői 2011 ta­vaszán két másik indítvánnyal is csökkentették volna a mun­kanapok számát. Michl József augusztus 15-ét, Nagyboldog­asszony napját, Varga László pedig nagypénteket tette volna munkaszünetté. ■ MTI ■ A KDNP vár a javaslat napirendre tűzésével Javuló kilátások láthatóak az acélipariban az ArcelorMittal azt tervezi, hogy áprilisban újranyitja a 2011-ben bezárt Tennessee ál­lamban található gyárát, mivel úgy érzékeli, hogy az ott elő­állított hosszú acélelemekre, mint a betonacél egyre na­gyobb kereslet mutatkozik el­sősorban az építőipar részéről, így érdemes lehet újranyitnia a csaknem 3 éve leállított üze­met. A javuló gazdasági kör­nyezet és a növekvő építőipar hatásai kezdenek meglátszód- ni az acélipar piacán is. ■ Nagy András Tovább faragja költségeit a Lufthansa a Lufthansa frankfurti karban­tartással foglalkozó üzletágá­nál leépítéseket jelentettek be a visszaesett kereslet miatt, mi­vel más légitársaságok részére is nyújtanak szolgáltatásokat. Összevonnak két frankfurti egységet. A bejelentés a meg­hirdetett Score program része, amelytől azt várják, hogy az operatív profit 2015-re a jelen­legi 900 millió dollárról 2,3 milliárd dollárra emelkedjen, így a mostani bejelentés addi­cionális költségmegtakarítást nem eredményez. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS A módosított terv alatt alakult a költségvetési hiány tavaly büdzsé Év közbeni bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépésekkel tartotta cél alatt a deficitet a kormány A vártnál kedvezőbben alakult a 2013-as költségvetési deficit - közölte Varga Mihály. Tavaly 929,2 milliárd forint volt a hi­ány, ami közel 200 milliárddal jobb a parlament által elfogadott 1125 milliárdos deficitcélnál - hangsúlyozta pénteki sajtótájé­koztatóján a nemzetgazdasági miniszter. Ezt a pénzforgalmi hiánycélt azonban 2013 utolsó hónapjaiban fogadták el. Tavaly év elején még 841,8 milliárdos volt a deficitterv, majd a büdzsé hétszeres módosításával 280 milliárddal nőtt a cél az év vé­géhez közeledve. Év közben pél­dául az E.On megvásárlása és a takarékpénztárak pénzinjekci­ója növelte a hiánycélt. Varga Mihály szerint a ked­vező hiányszámhoz szükség volt arra, hogy érintetlen ma­radjon a 400 milliárd forintos Országvédelmi Alap, miközben hozzányúltak a bevételi és a ki­adási oldalhoz is. A kiadási ol­dalon májusban 92,9 milliárd forintnyi zárolást hajtottak vég­re, júniusban pedig 128 mil­liárdos csomaggal javították a bevételi oldal egyenlegét. Ez többek közt a tranzakciós adó emelését tartalmazta. Varga kiemelte, hogy a frekvenciaér­tékesítés és segítette a büdzsét. Az Európai Unió módszerta­na szerint (ESA) a legrosszabb esetben 2,7 százalék lehet a hi­ány - hangsúlyozta Varga. Sze­Varga Mihály rinte, ha minden jól alakul - az önkormányzati alrendszer és a takarékoknak nyújtott pénz kedvező elbírálása esetén -, akkor 2,3 százalék is lehet a hi­ány. Az önkormányzatok egyen­lege 90 milliárd forintos pluszt mutathat, valamint az EU-s módszertan és a pénzforgalmi számítás közötti különbség 40 milliárd forinttal segíthet. A bevételek elsősorban az alacsony infláció miatt - 5 szá­zalék feletti tervhez képest 2 százalék alatt lesz az infláció 2013-ban - a vártnál alacso­nyabbak lettek. Az áfabevétel­ből mintegy 130 milliárddal kevesebb folyt be, miközben jövedéki adóból is a vártnál ke­vesebb pénz érkezett, amiben a dohánytermékek kapcsán be­következett változás is szerepet játszott. A miniszter úgy véli, hogy a 2014-es büdzsét nem kell újra­gondolni, vagyis továbbra is 2,9 százalékos a hiánycél. Elemzők szerint ugyanakkor a kisebb költségvetési lazítás miatt akár a tavalyihoz hasonló, év közbe­ni intézkedéseket sem lehet ki­zárni. Kérdésre válaszolva Var­ga elmondta, a minisztérium arról tud, hogy egy-két bank fontolgatja a kivonulást Ma­gyarországról, ám a bankadó­ból származó bevételek miatt nem kell aggódni. Az egykulcsos, egyszám­jegyű adó kérdése 2015-ben merülhet fel, hiszen a 2014-es adótörvényeket már elfogadták - válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga. A miniszter hozzátette, nem látja a 600 mil­liárd forintos bevételkiesés fe­dezetét, amit egy 9 százalékos szja okozna. ■ Hornyák lózsef A hiánycél változása 2013-ban (milliárd forint) Január-841,8 Március-881,3 Június-879,8 Szeütember-1050,8 November-1125,2 Forrás: az NGM havi költségvefési tájékoztatói

Next

/
Thumbnails
Contents