Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-06 / 4. szám
4 2014. JANUÁR 6., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Pályázat bunkerekre, lőterekre honvédségi ingatlanok Somogybán nyolc településen 231 hektár kerül a fóldalapkezelőhöz A jutái radarszázad területéből is több részt átad a Honvédelmi Minisztérium a földalapkezelőnek Biobrikett: remény a somogyi szegényeknek segítség Biobrikett program indítását tervezi a kaposvári Mélyben és Reményben Alapítvány: mélyszegénységben élő családoknak kívánnak segíteni.- Részben papír- és növényi hulladékból, s kartonból lehet előállítani a fűtőanyagot - tájékoztatott Mohayné Farkas Ibolya, az alapítvány vezetője.- Ezt nedvesen össze kell préselni, ezután megszárítani. Az így nyert alapanyag fűtőértéke nagyjából megegyezik a barnaszénével. ■ Az Alapítványt 2010 decemberében a kaposvári születésű Lelovics Béla alapította. Az alapítvány honlapján így vall: „A keresztény kisközösségek, a Szent Imre nagyközösség és az ÉrMe tagjaként találkozom értékes emberekkel, akik a nehéz helyzeteket meglátva, megértve próbálnak tenni valamit. A nagyon eltérő életek, kapcsolatok, társak adják a hitet és örömöt, hogy élni bárhol és bármikor érdemes. Próbáljuk meg mi is, van remény. ” Az alapítvány, mely a kistérségben hat településen huszonhárom családnak nyújt segítséget, a munkaügyi központtal együttműködve szeretné megvalósítani a tervet. Közfoglalkoztatottak bevonásával indítanák el a programot. Melynek kettős haszna lehetne, jelezte a szakember. Egyrészt munkát kaphatna nyolc-tíz állástalan, másrészt hosszú távon is biztosíthatnák a családok tüzelőjét.- Ezen kívül tovább folytatjuk a már korábban megkezdett munkát - folytatta Mohayné Farkas Ibolya. - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket korrepetálnak az alapítvány tagjai, s a nyáron tábora szeretnénk vinni a fiatalokat. Emellett bábszakkört szerveztek a gyerekeknek a csökö- lyi általános iskolában, s 7.-8. osztályos leányoknak foglalkozást tartanak, ahol a családi életre nevelésről esik szó. ■ Harsányi M. ► Folytatás az 1. oldalról A minisztériumot egy 2010-es törvény kötelezi, hogy a honvédségi feladatok ellátásához már nem szükséges mezőgazdasági művelésbe vonható ingatlanjait - a szükséges átvizsgálást és mentesítést követően - adja át a földalapkezelőnek, mely a későbbiekben nyilvános pályáztatással haszonbérletbe adja. Országosan 99 településen 262 ingatlantól - elsősorban gyakorlópályák, lőterek - szabadul így meg a HM, az NFA-hoz nagyjából 15 milliárd forintnyi, 7472 hektárnyi, elsősorban legelőként hasz- | nosítható földterület kerül át, | a rajtuk lévő ingatlanok érté- J ke 8,8 milliárd forint. A tér- ~ vek szerint a területeket 20 évre fiatal gazdáknak és gazdálkodóknak adják oda a pályáztatással. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint az sem mellékes, hogy a honvédség komoly őrzési-karbantartási költségektől szabadul meg. Megjegyezte: az átadott földterületek nem befolyásolják az ország védelmi képességét.- Pontosan nem tudom, milyen objektumokról van szó - mondta Eller János, Somogy- szob polgármestere -, vélhetően a HM kaszói erdészetének egyes területeit érinti a törvény. Jellemzően erdős részek lehetnek, ha akad is rét vagy legelő, valószínűleg fás területek között, azaz nehezen hasznosíthatnak. Jutában a helyi radarszázad területéből ad át a HM az NFA-nak, legalábbis Hivatal Nándorné, polgármester szerint.- Sokkal nagyobb a helyőrség, mint szükséges - magyarázta -, s úgy tudom, egy nagyobb területet vágtak le belőle, és több kisebbet. Amennyire ismerem a század birtokát, mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan, bunkerek találhatóak rajta. Akad olyan rész, mely településvezetőként érdekelne, ha lehetne rá pályázni, de egyelőre klasszikus gazdálkodásra adnák oda. így vélekedett Szabó József, Zselicszentpál vezetője is, aki elmondta, Kaposvár és faluja között, a 67-es út keleti oldalán, a Hangár-dombbal szemTÖBB KEZDEMÉNYEZÉS mellett 1997-ben írtak ki a szovjet ingatlanok hasznosítására nagyobb pályázatot, amelynek az önkormányzatok lettek volna a kedvezményezettjei. Az akkori árak szerint a Magyarországon még hasznosítatlan ingatlanok értéke 24,3 milliárd forint volt. A hasznosítás végül felemás sikerrel zárul, mert azokat az ingatlanokat, amelyek jó helyen feküdtek, szétdarabolva értékesíteni lehetett, míg a külterületi nagy komplexumok nem kellettek senkinek, vagy jócskán áron alul sikerült megszabadulni tőlük. Somogybán Igáiban egy fagyasztott pékben található közel 40 hektárnyi honvédségi terület. Néhány részét - mint arról többször írtunk - az elmúlt szűk két évtizedben többször meg akarta szerezni a falu, ám mindig megakadtak a tárgyalások a minisztériummal.- Ha most végre lehet, pályázunk rájuk - jelentette ki Szabó József, aki kész tervekkel rendelkezik a hasznosításról. - Az egyik rész ipari föld termelésére alkalmas, konkrét bevételt hozna a falunak, emellett néhány évvel ezelőtt ide terveztük Kaposvárral az állatparkot. Marcali polgármestere, Sütő László sem tudta konkréárut készítő cég lelt otthonra, Nagyatádon és Taranyban is sikerült hasznosítani az egykori objektumokat - utóbbiban ipari cég üzemel -, Tabon - ahol még pereskedtek is a reménybeli tulajdonosok - a 12 hektáros terület kaposvári és budapesti befektetőké lett, s többek között egy pikkelysömö- rösöket gyógyító egészségügyi centrum felfutásában is reménykedtek, ám végül befuccsolt az üzlet. Kaposváron a Füredi II. laktanyát 2006-ban értékesítette a város, ám a várt beruházás elmaradt, noha a korábbi tervek szerint több mint 200 otthonból álló lakótan, városában mely objektumokat adja át a HM a földalapkezelőnek.- A Bize és Marcali közötti külső laktanya nem érdekel bennünket - mondta a városvezető. - Az egykori lőteret tudnánk hasznosítani, s örömmel átvennénk, ezt korábban is többször jeleztük a HM-nek, de megvásárolni, bérelni nem vagyunk hajlandóak. Parkerdőt, szabadidőközpontot tervezünk a helyére, vagy a közmunka-programban hasznosítanánk: erdőt telepítenének az emberek. Ságvári kollégája, Kecskés Gábor sokkal keményebben fogalmazott: ha nem települéparkot épült volna, és vállalkozások is oda települtek volna. Az egyszerűbb és biztonságosabb megközelíthetőség végett körforgalom épült a Raktár utcai csomópontnál, egy benzinkút is ide került, s tárgyaltak róla, hogy a mentők és a katasztrófavédelem is itt rendezte volna be központját. Az új tulajdonos - aki 1,5 milliárd forintért vette meg a területet, s öt éves beépítési kötelezettséget vállalt - bevásárlóközpontot tervezett, ám a válság miatt mégsem kezdte'meg a beruházást, majd tavalyelőtt márciusban felszámolási eljárás indult ellene. se kapja meg a területet, botrány lesz, hiszen az mindig is a falué volt, anno a honvédség Ságvártól vette el ellentmondást nem tűrően.- Három-négy objektumról beszélünk - mondta -, egykori irányítóközpontról, bunkerekről, kiserdőről. Két-három hektárnyi terület lehet a falu szélén, mi Tömlöchegynek hívjuk, római kori várrész állt ott egykor. Tizenöt éve próbáljuk megszerezni, ezt évente jeleztük a HM-nek, de eddig nem hallgattak meg bennünket. A terület művelésre alkalmatlan, Ságvárnak viszont fontos lenne, ifjúsági tábort szeretnénk hosszú ideje kialakítani ott. így pályáznánk, ha lehetne, talán sikerül megszereznünk. A darányiakat is érdekelnék az átadott honvédségi területek, csak nem tudnak róla, hogy HM-fenntartású ingatlan akadna a faluban. Villányi László polgármester állította, régen valóban voltak katonai területek községükben, ám a honvédség korábban elhagyta a falut. Szerinte elképzelhető, hogy adminisztrációs hiba történt, s összekeverték őket Daránypusztával. Ami - lévén utóbbi Somhoz tartozik - cirka 130 kilométeres mellélövés lenne... Ormai István, Nagyatád polgármestere sem hallott az NFA-hoz kerülő honvédségi területekről, ám annyit elárult, városát nem is érdekelnék újabb katonai objektumok.- Vélhetően egykori lő- és gyakorlótér-darabokról lehet szó - mondta -, ám nincs szükségünk rájuk. Rengeteg ingatlant átvettünk a honvédségtől, ami meghatározó volt a városban, már mind Nagyatádé. Összesen 52 hektárnyi egykori honvédségi terület a miénk, ebből 11,5-öt már értékesítettünk is: 17 cég telephelye működik volt HM-területen. Egy hektárt bérbe adtunk, öt erdősült, az ingatlanokat önkormányzati raktárként használjuk. Csaknem 30 hektár még hasznosítható, ennek sorsát szeretnénk megoldani, nem újabb területeket a nyakunkba venni. Kaposújlak szívesen venne a nyakába ilyesfajta terheket.- Jó régóta várunk a lehetőségre - jegyezte meg Rózsás Gyula, a falu vezetője. - Főként az egykori tiszthelyettesi átmeneti szállás érdekelne, azt hiszem még az elkerülő út melletti betonbunker, és kisebb földterületek jöhetnek szóba átadandó ingatlanként. Előbbit egy teherfuvarozással foglalkozó cég tudná hasznosítani, utóbbiak művelésre is alkalmasak lehetnek. Remélem, nem zárnak ki bennünket a pályáztatásból, bár tudom, az ilyen lehetőségeket szeretik sokan meglovagolni, hiszen kis pénzért lehet megszerezni valamit... ■ Vas András Erdőcsokonya tanítója, népművelője, gyülekezetének jótevője szalóky Dániel Szobrok állíttatására, alapítvány létrehozására tette fel „koronáját”, áldozatosan szolgálta a közösségét Száznegyvenöt éve Somogybán az elsők között Erdőcsoko- nyán könyvtárat létesített Szalóky Dániel, akinek nevét őrzi az intézmény. Személyétől és munkásságától elválaszthatatlan az erdőcsokonyai református iskola és a község fénykora. Huszonegy évesen érkezett tanítónak az egyházi iskolába. Az évtizedek alatt nemzedékeket nevelt és formált. Ő volt az, aki meglátta a kis Szabó Istvánban (a későbbi földművelésügyi miniszterben) megbúvó talentumot. Tanítványai egész életre szóló ismeret- és élményanyaggal tértek haza gyalog megtett kirándulásaikról: Tihanyban hallották a visszhangot, Baranyában leszálltak a mélybe, hogy lássák a bányászok nehéz munkáját. Fiúméból magával hozott egy üveg tengervizet, hogy diákjai érezzék mennyire sós. Szalóky Dániel nemcsak tanítóskodott 1910-ben történt nyugdíjba vonulásáig, hanem népművelő is volt, és a falu lakóinak jótevője. Somogybán az elsők között 1869-ben könyvtárat létesített, s megalapította az Erdőcsokonyai Polgári Olvasókört is. Majd az óvodát, melyet felesége Ódor Mária vezetett évtizedekig. A dalárda és az 1890-es években szintén általa alakított műkedvelő színjátszó csoport nagyot alakított Tóth Ede: A falu rossza című népszínművével a fővárosi millenniumi ünnepségen. Előadásukról még Blaha Lujza színésznő is elismerően szólt. Szalóky tanító úr elintézte, hogy erre az eseményre különvonat- tal a szereplők mellett sok-sok csokonyai polgár is eljusson. 1900-ban kezdeményezte az Erdőcsokonyai Kaszinó megalakítását. Széchenyi István és Kossuth Lajos szobrainak a felállításához az olvasókör 297 koronát gyűjtött, ő maga kétszázat adományozott. 1906- ban a negyven éves tanítói jubileumán tartott ünnepségen a szülők iránti tiszteletre (is) utalt azzal, amikor kézcsókkal Szalóky Dániel síremléke fejezte ki háláját és köszönetét édesanyjának. Itt jelentette be, hogy az ő emlékére száz korona indító tőkével alapítványt hoz létre, hogy évi kamataiból a vallásos, többgyermekes, szegény édesanyákat segélyezzék. De kéréssel is fordult a gyülekezethez: Isten házát buzgón látogassák, éljenek az úrvacsorával és szívesen adakozzanak közcélokra , mert ezek mind a hitélet legszebb virágai. - Ne okozzanak nekem lelki fájdalmat azzal, hogy üres padokat lássak. Legyen tele a templom, mert csak így mondhatom el, hogy nem hiába éltem és munkálkodtam - mondotta zárógondolataiban. ■ A könyvtáralapító érdemel elévülhetetlenek a református gyülekezetért, a közösség kulturális életéért. Fontos lenne, hogy az 1845- 1939 között élt Szalóky Dániel emléke ne merüljön a feledés homályába. Az emlékezés azért is fontos, mert rámutat az előd(ök) munkásságában rejlő értékekre, de a maiak hiányosságaira is. Halálának hetvenötödik évfordulóján ezen írásommal teszem le élményekből font koszorúmat a csokonyai református temetőben levő sírkövére. ■ Gamos Adrienn Korábban nehezen hasznosították az egykori somogyi laktanyákat
