Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

8 INTERJÚ 2014. JANUÁR 26., VASÁRNAP április 6.170 helyett 106 körzetben szavazunk majd. 150-200 ezer határon túli magyar részvételére számítanak. A levélszavazatok nem jelentenek kockázatot. Végeredmény később lehet, mint eddig. „MINDEN PART FIGYEL MINDEN PARTOT Pálffy Ilona azt mondja: felkészültek rá, hogy felfokozott hangulatban zajlik majd a szavazás Idén három választás is lesz Magyarországon, sok újdonsággal. A Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona azt mondja: örül, hogy nem vonták össze az uniós választással a parlamentit. Szerinte a választások tisztasága garantált, de azzal számol, hogy a pártok jobban fogják figyelni egymást, mint eddig bármikor. Fábos Erika- A korábbi Országos helyett most Nemzeti Választási Irodá­nak hívják a választás technikai lebonyolításáért felelős szerve­zetet. Csak a neve lett más, vagy a feladataiban, hatásköreiben is van változás?- Az iroda korábban a Bel­ügyminisztérium, majd a Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium egyik egysége volt, az új törvény szerint autonóm államigazgatási szervezetté vált. A Nemzeti Választási Iro­da független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befo­lyásolástól mentesen látja el.- Nemcsak a szervezetnél, a vá- J ■o lasztasi rendszerben is jelentős 2 változások történtek. Például az idén már hiába várják a kopog­tatócédulákat a szavazópolgá­rok. Értesítést mikor kapnak a választásról?- így van, kopogtatócédula már nincs, hiszen sok vissza­élésre, etikátlanságra adott le­hetőséget. A jelölőszervezetek idén már csak a jelölőíveken gyűjthetik az aláírásokat, aján­lásokat. A választópolgároknak, február 7. és 17. között fogják kipostázni az értesítést minden szükséges tudnivalóról.- Ebben az új rendszerben is csak egy embert lehet támogatni?- Nem, akár az összes jelöl­tet. Éppen ezért könnyebb lesz összegyűjteni a szükséges aján­lást, már csak azért is, mert a korábbi 750 helyett 500 aláírás is elég. Számítunk is rá, hogy több jelölt szerzi majd meg a lehetőséget az indulásra, mint eddig.- A jelenlegi választási törvény bírálói szerint az új szisztéma a kétpártrendszer kialakulását segíti elő, és a kis pártoknak hátrányos.- Ez a politikusok és az elemzők dolga, nem szeretném kommentálni.- Kisebb lesz az újonnan meg­választott parlament, mennyivel kevesebb körzetben lesz válasz­tás idén, mint legutóbb?- Az eddigi 176 egyéni kör­zet helyett 106 körzet több mint tízezer szavazókörében lesz vá­lasztás, és ezenkívül 93 orszá­gos listás jelölt kerülhet a par­lamentbe. Az egyéni körzetek ezzel - az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság kérésé­nek megfelelően - arányosab­bak lettek, hiszen korábban volt olyan körzet, amiben 29 ezer, de olyan is, ahol 70 ezer választópolgár élt. A mostani 106 körzet esetében legfeljebb 10-15 százalékos eltérés lehet a létszámban.- Hányán regisztráltak eddig a határon túli magyarok közül?- Már 111 ezer felett van a re­gisztrálók száma, és több mint 100 ezer regisztrációt fogad­tunk el eddig. Legtöbben Romá­niából jelentkeztek, de sokan vannak, olyanok is, akik olyan országból szeretnének szavaz­ni, ahol a kettős állampolgár­ság, mint intézmény nem léte­zik, ilyen Ukrajna, Szlovákia és Ausztria.- Mivel számolnak, mennyien szavaznak majd a határon túli magyarok közül?- Összesen 3-400 ezren sza­vazhatnának maximálisan, és úgy számítjuk, hogy 150-200 ezer körül lehet majd a végle­ges regisztráció.- Tudják, hol voksol a legtávo­labbi szavazó?- Űj-Zélandon, de jelentkez­tek Venezuelából, Nepálból és Szingapúrból is, összesen több mint 60 országból.- A 2010-es választásokon hosz- szú sorok kígyóztak a londoni magyar nagykövetség épülete előtt. Angliában több százezer magyar állampolgár dolgozik. Fel tudják-e mérni, mennyien fognak szavazni, és hogy oldják ezt meg a külképviseleten?- Csak becsülni tudjuk, de a Külügyminisztériummal közö­sen igyekszünk mindent meg­tenni, hogy ne legyen fennaka­dás. Ennek érdekében kibérel­tünk egy 600 négyzetméteres helyiséget is, aminek a címét közzétettük időben, hogy aki akar, az értesülhessen erről. Londonon kívül, még Dublin- ban, Berlinben, Münchenben és Brüsszelben számítunk jelen­tős mennyiségű szavazatra.- A legutóbbi időközi választá­sok tapasztalata az volt, hogy nagyon sok kifogást jelentettek be a pártok, mintha csak az is az egyik kampánystratégiájuk len­ne, hogy egymást figyelik. Eddig a kampánycsendsértés volt az, ami miatt a legtöbb törvényessé­gi kifogást jelentették. Kampány­csend idén már nem lesz. Mi lesz az idén a legproblémásabb terület?- Arra számítunk, hogy felfo­kozott hangulatban telik majd a szavazás: minden párt figyel minden pártot, gyanús ese­ményt, és amit csak lehet, szóvá is tesznek és meg is támadnak majd. Felkészültünk erre.- A közigazgatás rendszerének átalakítása miatt decemberben még - a hírek szerint - több százan hiányoztak a választás lebonyolításához. Hogy pótolták őket és a technikai hiányossá­gokat?- Csodálkozva olvastam eze­ket a híreket. Való igaz, a kor­mány- és járási hivatalok létre­hozása miatt, a korábbi appará­tus jelentős része kicserélődött, de a választási létszám rendben van, nincsenek hiányosságok. Azokon a helyeken, ahol szük­ségét érezzük, az okmányiro­dáktól és a járási hivataloktól fogunk segítséget kapni.- Két forduló helyett egy lesz. Hogyan számolnak, többe vagy kevesebbe kerül idén a választás, mint a korábbiak?- Mivel sokrétűbb felada­taink vannak, mint korábban, és az adminisztrációs és logisz­tikai feladatok is megnöveked­nek a határon túli szavazók, valamint az átjelentkezés in­tézménye miatt, egész biztosan nem fog fele annyiba kerülni az országgyűlési választás, mint eddig. Pontos össze még nincs, de négymilliárd forint körül számolunk.- Mi ebből a legnagyobb tétel?- A posta, a szükséges nyom­tatványok költsége és a szállí­tás. Nyolcmillió értesítést kell kinyomtatni és szétküldeni, de a szavazólapokat, jegyzőköny­veket is elő kell állítani, és eljut­tatni a megfelelő körzetekbe.- Május 25-én lesz az uniós vá­lasztás. Felmerült korábban, hogy egyszerre is meg lehetett volna rendezni az országgyűlési válasz­tással. Olcsóbb lett volna.- Kicsivel kevesebbe került volna, de sokkal bonyolultabb lett volna a dolgunk. Örülök, hogy így alakult. Úgy érzem, biztonságosabb, hogy nem együtt tarjuk a két voksolást. Nem lehetett volna egy névjegy­zékkel dolgozni, és hatalmas feladat lett volna, hogy ne le­gyen sok érvénytelen szavazat, és jóval később lett volna ered­mény is. Egyébként ugyanúgy kell külön programot írni a két választásra, a szavazólapokat ugyancsak duplán kell legyárta­ni. Szóval az értesítés költségein és legfeljebb a szavazatszámláló bizottsági tagok tiszteletdíján lehetett volna valamit spórolni, de nyilván azon sem a teljes ösz- szeget, hiszen dupla feladatot kellett volna elvégezniük.- Csak egy forduló lesz, ezért biz­tosan tovább tart majd összesíte­ni a szavazatokat, és később lesz Névjegy PÁLFFY ILONA ÉVA 1948. július 19-én született Be­rettyóújfalun. 1972-ben végzett az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Karán. 1974-ben a Siófoki Járási Hiva­talban dolgozott. 1981-től a Szentendrei Városi Tanács munkatársa volt. 1985-től a Pest Megyei Tanács Szervezési és Jogi Osztályán dol­gozott. 1991-től a Pest Megyei Köztár­sasági Megbízott Hivatal, törvé­nyességi osztályvezetője, majd hivatalvezetője volt. 1993-tól a Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, jogi és adatvédelmi osztályát vezet­te. 1995-től Országgyűlési Bizto­sok Hivatalának, hivatalvezető­je volt. 1998-tól Igazságügyi Miniszté­rium, közjogi helyettes állam­titkáraként dolgozott. 2000-től a Magyar Köztársa­ság Alkotmánybíróságának fő­titkára volt. 2011-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Jogi és Koordiná­cióért felelős helyettes államtit­kára. 2013-tól a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Elvált, két lánya van és egy unokája. tudható az előzetes eredmény. Mikorra lehetnek eredmények?- A külföldön szavazó, ma­gyarországi lakóhellyel rendel­kező állampolgárok és a hatá­ron túli magyarok szavazatai miatt lesz csak később ered­mény. A hazai szavazatokon ala­puló részeredmény bejelentése, ahogy eddig, most is a szavazás éjszakáján megtörténik majd. A nem jogerős végeredményre vi­szont a hatodik napig várni kell. Azért, mert a külföldről érke­ző szavazatokat addigra fogják összesíteni. Nyilván, ahol nem lesz nagy különbség az első és második helyen végzett jelölt között, de sokan szavaznak ab­ból a körzetből külföldön, az akár a végeredményt is befolyá­solhatja majd. Ezért azzal szá­molunk, hogy vasárnap éjszaka sok olyan körzet lesz, ahol csak előzetes részeredményt tudunk mondani.- Tavaly az Európai Parlament az úgynevezett „szoros” meg­figyelést látta indokoltnak a magyar választásokon, ezért felkérte a kormányt, hogy kezd­jen tárgyalásokat az EBESZ-szel és más nemzetközi szervekkel erről. Ön szerint szükség van bármilyen, a szokásostól eltérő intézkedésre, a választások tisz­taságának biztosítására?- Szükség nincs erre, a vá­lasztások tisztasága garantált, de megszokott és ésszerű, hogy jelentkeztek az EBESZ megfi­gyelői. Ha jelentősebb változta­tás történik egy ország válasz­tási rendszerében, arra mindig kíváncsiak. A napokban itt jár­tak, tájékozódtak, és elvégezték az előzetes felmérést. Még nem jelezték, hogy jönni fognak-e a választásra is, de nem bánjuk, ha itt lesznek, sőt, örülünk neki.- Ellenzéki részről elhangzott kritika arra vonatkozóan, hogy a levélben történő szavazás kérdé­sessé teheti a választások tisz­taságát. Hogy fog működni ez a rendszer, van kockázata ennek?- A világ országainak több mint a felében létezik ez a gya­korlat, és a választópolgárok is szeretik, mert kényelmes. Ausztriában most a legutóbbi választáson 600 ezren szavaz­tak így, de Németországban is így adják le a szavazatok 25 százalékát. Nem gondolom, hogy nagyobb kockázata lenne, mint a személyes szavazásnak, és az a véleményem, hogy csak azért foglalkozunk ezzel eny- nyit, mert ez nálunk még egy új intézmény. Akik külföldön sza­vaznak, leragasztott, dupla és színes borítékban adhatják le szavazataikat. Ezeket leragaszt­va fogjuk eljuttatni a szavazókö­rökbe, és ott fogják kibontani és feldolgozni ezeket.- Az igazolás intézménye meg­szűnt, helyette az átjelentkezést vezette be a törvény azok szá­mára, akik nem a lakóhelyükön fognak voksolni. Mi a különbség?- Az a különbség, hogy a választópolgár, akkor is a lakó­helye szerinti jelöltre adhatja le voksát, ha máshol szavaz. Eddig, ha valaki igazolást kért, hogy máshol szeretne szavaz­ni, azokra szavazhatott, akik abban a körzetben indultak. Vagyis tömeges igazolással, akár az eredményt is befolyá­solni tudták a pártok. Ez most az átjelentkezés bevezetésével megszűnik.- Ez lesz az első parlamenti vá­lasztás, amiben szakemberként részt vesz?- Nem. Régi motoros vagyok, a közigazgatás minden terüle­tét végigjártam. Először még a járási időkben, Szentendrén vettem részt a választás lebo­nyolításában, aztán 1990-től a Pest megyei választási irodát vezettem, 1993-ban kerültem az Országos Választási Irodá­hoz, ahol a jogi osztályt vezet­tem. Szóval, amíg 1995-ben az Országgyűlési Biztosok Hivata­lához nem kerültem, jó néhány választás sűrűjében benne vol­tam.- Az elődje is nő volt. Fontos ennél a feladatnál valamilyen inkább női tulajdonság?- Egészen biztos komoly szervező készséget és precizi­tást igényel ez a munka, és ta­lán ebben mi nők valóban jók vagyunk.- Ahogy hallgatom, innentől a választások utáni hatodik napig, amíg a végleges eredményt be tudják jelenteni, egész biztos nem alszik majd túl jól.- Van bennem izgalom, mert nagyon szeretném, ha minden rendben menne. Ez egy hatal­mas rendszer, hiszen több tíz­ezer ember és egy több ezer számítógépből álló informati­kai hálózat munkáját kell töké­letesre hangolni a választásra. Ez sok munkával jár, de azért én már a választások estéjén sokkal jobban leszek. Ha azon túl leszünk, nagy kő esik le a szívemről.

Next

/
Thumbnails
Contents