Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-25 / 21. szám
2014. JANUÁR 25., SZOMBAT GAZDASAG 7 A 6UX index alakulása (pont) 2014. január 24. VfTGRAFIKA FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás-ÖL Millió FI OTP 4350-5,02 8524 DANUBIUS 5265-2,50 1 RABA 1285-2,28 25 APPENINN 225-2,17 8 CIGPANN0NIA 252-1,56 16 MÓL 13965-1,31 1029 RICHTER 4744-1,17 1814 FHB 658-0,90 54 PANNERGY 361-0,82 10 ANY 685-0,58 54 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. január 24.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. márc. 55000 Malmi búza index 2014. márc. 55000 Takarmánybúza 2014. márc. 53000 Takarmánykukorica 2014. márc. 47 000 Tak.kukorica index 2014. márc. 47 000 Takarmányárpa 2014. márc. 49500 Olajnapraforgó 2014. márc. 94000 Olajnapraforgó index 2014. márc. 94000 Repce 2014. márc. 105010 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2014. január 24-én: €/Ft 305,52 1,23 Ft 7) $/Ft 223,30 0,94 Ft >! CHF/Ft 249,79 2,62 Ft >1 €/$ 1,3683 0,0003 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. január 24.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 296,14 314,46 CIB Bank 293,16 317,60 Citibank 292,76 317,16 Erste Bank 296,85 313,95 FHB Bank 296,16 313,84 K&H Bank 296,29 313,35 MKB Bank 296,51 315,49 OTP Bank 297,64 314,78 Raiffeisen BankMost elmaradt a prémium bonusz A Posta és a Szerencsejáték Zrt. vezetője sem kapott jutalmat A Szerencsejáték Zrt. székháza. Ezúttal nem volt szerencséje több állami (és fővárosi) cégvezetőnek, és kormánypárti polgármesternek sem Hiába, zárt rekordárbevétellel 2013-ban a Szerencsejáték Zrt., vezérigazgatója ezúttal nem kapott prémiumot. így járt a Magyar Posta csúcsvezetője is. Vég Márton Nem számolhatott plusz jövedelemmel az év végén Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, ugyanis az állami vállalat közlése szerint a szakember 2013-ban nem részesült sem jutalomban, sem prémiumban. A veszteséges Magyar Posta által publikált 2013. harmadik negyedéves adatok szerint a vezetők 171 millió forint munkabért, 239 ezer forint prémiumot és 951 ezer forint béren kívüli juttatást kaptak, ellenben a jutalom rubrikában -703 ezer forint szerepel. Az „egyéb alkalmazottak” (mintegy 33 ezer munka- vállaló) három hónap alatt a 15 milliárd forint munkabér mellett 4,9 millió forint prémiumnak; 200 millió forint jutalomnak és 1 milliárd forint béren kívüli juttatásnak örülhetett. „Az átlagkereset növelésére a létszámcsökkenés, valamint a működés hatékonyságának javítása során felszabaduló források biztosítottak lehetőséget. A teljes munkaidőre vetített átlagkereset nagysága 4,3 százalékkal emelkedett. Az ösztönzési rendszer átalakítása kapcsán alapvető szempont volt a stratégiai célok támogatása, az egyszerűbbé, átláthatóbbá tétel, az egyéni teljesítmények elismerése és a motiváló hatás” - olvasható az állami vállalat 2012-es jelentésében. Szarka Zsolt vezérigazgatónak amúgy bruttó 2 millió forint az alapbére, amelyhez az évente meghatározott teljesítményfeltétel elérése esetén az alapbér 80 százalékának megfelelő prémium tartozik. Ennél is érdekesebb, hogy a rekordot rekordra halmozó Szerencsejáték Zrt-nél sem jártak jól a vezetők. „Szentpétery Kálmán vezérigazgató úr sem prémiumban, sem jutalomban nem részesült a rekord árbevétellel és eredménnyel záruló 2013-as év után” - közölte a Világgazdasággal az állami cég. Személyi alapbére megegyezik a Magyar Posta vezetőjével, de 2012-ben 43,2 millió forintot, 2011-ben pedig 43,4 millió forintot keresett Szentpétery Kálmán a cég weboldalán feltüntetett kimutatás szerint. Azt tudni kell, hogy az állami cégvezető juttatását alapvetően elvileg az elérhető magas bonusz teszi versenyképessé a magánszférában dolgozó csúcsvezetőkével. „A vezetők éves prémiumkitűzéseit (osztály- vezetői szinttől felfelé) a vezér- igazgató határozza meg. A kitűzött vezetői célok között - a vállalat eredményessége és az egyéni szakmai feladatok teljesítése mellett - minden esetben szerepel felelős játékszervezési kritérium is. A vezetők teljesítményértékelése, valamint sikereik elismeréseként a premizálás önértékelés, illetve a felettes általi véleményezés alapján tör-„ ténik” - olvasható a Szerencse- játék Zrt. 2012-es üzleti jelentésében. Hozzáteszik: számos munkakör (területi képviselők, üzletvezetők, lottózói értékesítők, oddsmesterek) bérezése az adott terület eredményességén alapul, így fizetésük egy része teljesítménybérként realizálódik. Az adminisztrációban dolgozók pedig évente minimum két alkalommal teljesítményértékelést kapnak. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter még 2013 végén szólította fel az érintett állami vezetőket, hogy fizessék vissza a felvett prémiumuk kétmillió forinton felüli részét. Kormánypárti polgármestereknek, alpolgármestereknek is megtiltották, hogy felvegyék a jutalmukat, de a fővárosi cégvezetők sem jártak jobban. Fontossági sorrend a fizetésekben A magyar posta és a Szerencsejáték Zrt. vezetőihez képest valamivel kevesebbet kereshetnek a Magyar Turizmus Zrt. elöjárói. A turisztikai marketingcég honlapján elérhető információk szerint Denéné Tóth Marianna vezérigazgató bruttó alapbére 1,7 millió forint, amihez 80 százalékos prémium járhat. A vezérigazgató-helyettesek pedig 1-1,5 millió forint között kereshetnek. A Magyar Turizmus Zrt-nél évente mintegy 50 millió forint prémiumot szoktak kifizetni a munka- vállalóknak. A Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Magyar Lóversenyfoga- dást-szervező Kft-nél az ügyvezető havi bruttó 1,2 millió forintot kap, míg a Nemzeti Dohánykeres-kedelmi Non- profit Zrt. honlapjáról kiderül, hogy Gyulay Zsolt vezér- igazgató közel bruttó 1 millió forintot keres havonta megbízásos jogviszonnyal. JÓ TANÁCS Most dobjam ki a drága lejátszót? ELROMLOTT Olvasónk DVD- lejátszója a jótállás lejárta után nem sokkal romlott el. A szakszerviz nem tudja megjavítani. A hölgy el van keseredve: most dobja ki a készüléket? a hölgy arra az információra hivatkozik, hogy tartós fogyasztási cikkeket csak akkor szabad árusítani, ha van lehetőség a javításra. Sajnos ez nem egészen igaz. A jogszabály poontosan úgy szól, hogy ha az egy év jótállás lejárt, életbe lép a két év szavatossági idő. Ez alatt szinte ugyanazok a jogok érvényesek, mint a jótállásra. Tehát ha a készülék elromlik, a szakszerviz köteles díjtalanul megjavítani. Ha nem lehetséges a javítás, akkor egy ugyanolyan másik terméket köteles adni helyette. Ha pedig valamilyen oknál fogva ez sem járható út, akkor a vásárló kérésére a kereskedőnek vissza kell adnia a vételárat. egy jelentős különbség van: ha vita támad a vásárló és a kereskedő között, akkor a szavatossági idő első hat hónapjában a kereskedőnek kell bizonyítania igazát, utána a vásárlónak. (Tegyük fel, a kereskedő azt állítja, nem jár a díjtalan javítás, mert nem rendeltetésszerűen használták a terméket. A vásárló ennek ellenkezőjét mondja. Ilyenkor fél éven belül a forgalmazónak, utána a vevőnek kell a lejátszót elküldenie bevizsgáltatni.) fontos tudni, hogy a szavatossági jog érvényesítéséhez szükség van a vásárlási blokkra. ha A hölgy nem tud zöld ágra vergődni a kereskedővel, mert az nem akarja érvényesíteni a szavatossági jogot, akkor panaszát küldje el az áruház székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek ( www.nfh . hu) az összes mellékelt dokumentummal együtt. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A befektetési alapok felé fordulnak a megtakarítók nemzetközi felmérés Háztartások pénzügyi portfoliói: az ésszerű kockázatviselést is szem előtt kell tartani Magyarországon egyre többen szembesülnek azzal, hogy lejáró lekötött betéteik után a tavaly kapott kamat töredékét kínálja a bank. De szinte az egész fejlett világban probléma a megtakarítók számára, hogy a bankbetétek, de immár az államkötvények kamata is alacsony. Ez nem meglepő jelenség, válság idején a gazdaság élénkítése érdekében a jegybankok jellemzően leszorítják az alapkamatot, és ehhez igazodik a bankrendszer is. A Pioneer In- vestments nemzetközi felmérésében annak járt utána, hogy az egyes országokban milyen kockázatokkal milyen hozamokat érnek el a pénztulajdonosok. Mivel ebben az adott ország pénzügyi szokásai döntő szerepet játszanak, a kutatók az 1996-tól 2012-ig tartó teljes időszakot vették górcső alá. A háztartások pénzügyi megtakarításait annak összetétele és hozama alapján vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, a nagyobb kockázatvállalásra hajlamosabb országokban vajon tényleg nagyobb hozamot émek-e el a befektetők. Az eredmény igazolta a várakozásokat, de akadtak meglepetések, és kiderült, nemcsak a pénz kihelyezése számít, hanem az is, milyen a megtakarítási forma, a vagyont ki kezeli. A Pioneer Investments felmérése szerint a pénzükkel az amerikaiak és az angolok sáfárkodnak a legjobban, átlagosan 7,3-6,3 százalékos hozamot elérve. Ezekben az országokban lényegesen kisebb a bankbetétekben tartott pénz aránya - 14, illetve 28 százalék -, mint Európában, ahol ez az arány átlagosan 41 százalék. Ennek megfelelően az amerikaiak és az angolok sokkal több pénzt tartanak kötvényekben és részvényekben, ami a jelek szerint alaposan megtérül nekik, igaz nagyobbat is bukhatnak. Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában az emberek más országokkal ösz- szevetve nagy kockázatot vállalnak, de ez nem térül meg. A vizsgálatból kiderült: amíg a hasonlóan magas kockázatviselési hajlandóságú angolszászok pénzük jó részét profik által kezelt termékekbe fektetik, addig az utóbbi országokban a háztartások a saját fejük után mennek. Amerikában és Angliában a vagyon 70 százalékát biztosítók, nyugdíj és egészségpénztárak, illetve befektetési alapok kezelik, amelyek sokféle pénzügyi eszközt, kötvényt, részvényt, devizát tartanak, így porít- ják a kockázatot. Ezzel szemben Dél-Európában a pénzügyi vagyon mások által menedzselt része alacsony, a magas készpénz hányad sok egyéni befektetéssel - betéttel, kötvénnyel - párosul. jobb A profikra bízni Magyaror- szágon az utóbbi fél évben egyre többen viszik át lekötött betéteikből a pénzt befektetési alapokba. Ezen belül eddig a döntő többség a pénzpiaci alapokat választotta, amelyek maguk is államkötvényekben fialtatják a pénzt. Az ezen elérhető hozam ugyanakkor az államkötvények hozamával együtt csökken, ezért sokan már a továbblépésen gondolkodnak. Nos, a nemzetközi tapasztalatok szerint a pénz egy részével most már érdemes nyitni a kockázatosabbnak tartott részvények vagy vegyes alapok, pénztárak és biztosítások felé, a lényeg, hogy lehetőleg profikra bízzuk a megtakarításokat. ■