Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-25 / 21. szám

2014. JANUÁR 25., SZOMBAT GAZDASAG 7 A 6UX index alakulása (pont) 2014. január 24. VfTGRAFIKA FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás-ÖL Millió FI OTP 4350-5,02 8524 DANUBIUS 5265-2,50 1 RABA 1285-2,28 25 APPENINN 225-2,17 8 CIGPANN0NIA 252-1,56 16 MÓL 13965-1,31 1029 RICHTER 4744-1,17 1814 FHB 658-0,90 54 PANNERGY 361-0,82 10 ANY 685-0,58 54 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. január 24.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. márc. 55000 Malmi búza index 2014. márc. 55000 Takarmánybúza 2014. márc. 53000 Takarmánykukorica 2014. márc. 47 000 Tak.kukorica index 2014. márc. 47 000 Takarmányárpa 2014. márc. 49500 Olajnapraforgó 2014. márc. 94000 Olajnapraforgó index 2014. márc. 94000 Repce 2014. márc. 105010 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2014. január 24-én: €/Ft 305,52 1,23 Ft 7) $/Ft 223,30 0,94 Ft >! CHF/Ft 249,79 2,62 Ft >1 €/$ 1,3683 0,0003 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. január 24.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 296,14 314,46 CIB Bank 293,16 317,60 Citibank 292,76 317,16 Erste Bank 296,85 313,95 FHB Bank 296,16 313,84 K&H Bank 296,29 313,35 MKB Bank 296,51 315,49 OTP Bank 297,64 314,78 Raiffeisen Bank­­Most elmaradt a prémium bonusz A Posta és a Szerencsejáték Zrt. vezetője sem kapott jutalmat A Szerencsejáték Zrt. székháza. Ezúttal nem volt szerencséje több állami (és fővárosi) cégvezetőnek, és kormánypárti polgármesternek sem Hiába, zárt rekordárbevétellel 2013-ban a Szerencsejáték Zrt., vezérigazgatója ezúttal nem kapott prémiumot. így járt a Magyar Posta csúcs­vezetője is. Vég Márton Nem számolhatott plusz jöve­delemmel az év végén Szar­ka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, ugyanis az állami vállalat közlése szerint a szakember 2013-ban nem ré­szesült sem jutalomban, sem prémiumban. A veszteséges Magyar Posta által publikált 2013. harmadik negyedéves adatok szerint a vezetők 171 millió forint munkabért, 239 ezer forint prémiumot és 951 ezer forint béren kívüli jutta­tást kaptak, ellenben a jutalom rubrikában -703 ezer forint sze­repel. Az „egyéb alkalmazot­tak” (mintegy 33 ezer munka- vállaló) három hónap alatt a 15 milliárd forint munkabér mel­lett 4,9 millió forint prémium­nak; 200 millió forint jutalom­nak és 1 milliárd forint béren kívüli juttatásnak örülhetett. „Az átlagkereset növelésére a létszámcsökkenés, valamint a működés hatékonyságának ja­vítása során felszabaduló for­rások biztosítottak lehetőséget. A teljes munkaidőre vetített átlagkereset nagysága 4,3 szá­zalékkal emelkedett. Az ösz­tönzési rendszer átalakítása kapcsán alapvető szempont volt a stratégiai célok támogatása, az egyszerűbbé, átláthatóbbá tétel, az egyéni teljesítmények elismerése és a motiváló hatás” - olvasható az állami vállalat 2012-es jelentésében. Szarka Zsolt vezérigazgatónak amúgy bruttó 2 millió forint az alap­bére, amelyhez az évente meg­határozott teljesítményfeltétel elérése esetén az alapbér 80 százalékának megfelelő pré­mium tartozik. Ennél is érdekesebb, hogy a rekordot rekordra halmozó Szerencsejáték Zrt-nél sem jár­tak jól a vezetők. „Szentpétery Kálmán vezérigazgató úr sem prémiumban, sem jutalomban nem részesült a rekord árbe­vétellel és eredménnyel záruló 2013-as év után” - közölte a Vi­lággazdasággal az állami cég. Személyi alapbére megegyezik a Magyar Posta vezetőjével, de 2012-ben 43,2 millió forin­tot, 2011-ben pedig 43,4 millió forintot keresett Szentpétery Kálmán a cég weboldalán fel­tüntetett kimutatás szerint. Azt tudni kell, hogy az állami cégvezető juttatását alapve­tően elvileg az elérhető magas bonusz teszi versenyképessé a magánszférában dolgozó csúcs­vezetőkével. „A vezetők éves prémiumkitűzéseit (osztály- vezetői szinttől felfelé) a vezér- igazgató határozza meg. A ki­tűzött vezetői célok között - a vállalat eredményessége és az egyéni szakmai feladatok telje­sítése mellett - minden esetben szerepel felelős játékszervezési kritérium is. A vezetők teljesítményér­tékelése, valamint sikereik elismeréseként a premizálás önértékelés, illetve a felettes általi véleményezés alapján tör-„ ténik” - olvasható a Szerencse- játék Zrt. 2012-es üzleti jelen­tésében. Hozzáteszik: számos munkakör (területi képviselők, üzletvezetők, lottózói értékesí­tők, oddsmesterek) bérezése az adott terület eredményességén alapul, így fizetésük egy része teljesítménybérként realizáló­dik. Az adminisztrációban dol­gozók pedig évente minimum két alkalommal teljesítmény­értékelést kapnak. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter még 2013 végén szólította fel az érintett állami vezetőket, hogy fizes­sék vissza a felvett prémiumuk kétmillió forinton felüli részét. Kormánypárti polgármesterek­nek, alpolgármestereknek is megtiltották, hogy felvegyék a jutalmukat, de a fővárosi cég­vezetők sem jártak jobban. Fontossági sorrend a fizetésekben A magyar posta és a Sze­rencsejáték Zrt. vezetőihez képest valamivel kevesebbet kereshetnek a Magyar Tu­rizmus Zrt. elöjárói. A tu­risztikai marketingcég hon­lapján elérhető információk szerint Denéné Tóth Marian­na vezérigazgató bruttó alapbére 1,7 millió forint, amihez 80 százalékos pré­mium járhat. A vezérigazga­tó-helyettesek pedig 1-1,5 millió forint között kereshet­nek. A Magyar Turizmus Zrt-nél évente mintegy 50 millió forint prémiumot szoktak kifizetni a munka- vállalóknak. A Magyar Fej­lesztési Bankhoz tartozó Magyar Lóversenyfoga- dást-szervező Kft-nél az ügy­vezető havi bruttó 1,2 millió forintot kap, míg a Nemzeti Dohánykeres-kedelmi Non- profit Zrt. honlapjáról kide­rül, hogy Gyulay Zsolt vezér- igazgató közel bruttó 1 mil­lió forintot keres havonta megbízásos jogviszonnyal. JÓ TANÁCS Most dobjam ki a drága lejátszót? ELROMLOTT Olvasónk DVD- lejátszója a jótállás lejárta után nem sokkal romlott el. A szak­szerviz nem tudja megjavítani. A hölgy el van keseredve: most dobja ki a készüléket? a hölgy arra az információra hivatkozik, hogy tartós fo­gyasztási cikkeket csak ak­kor szabad árusítani, ha van lehetőség a javításra. Sajnos ez nem egészen igaz. A jogszabály poontosan úgy szól, hogy ha az egy év jót­állás lejárt, életbe lép a két év szavatossági idő. Ez alatt szinte ugyanazok a jogok ér­vényesek, mint a jótállásra. Tehát ha a készülék elrom­lik, a szakszerviz köteles díj­talanul megjavítani. Ha nem lehetséges a javítás, akkor egy ugyanolyan másik ter­méket köteles adni helyette. Ha pedig valamilyen oknál fogva ez sem járható út, ak­kor a vásárló kérésére a ke­reskedőnek vissza kell adnia a vételárat. egy jelentős különbség van: ha vita támad a vásárló és a kereskedő között, akkor a szavatossági idő első hat hónapjában a kereskedőnek kell bizonyítania igazát, utá­na a vásárlónak. (Tegyük fel, a kereskedő azt állítja, nem jár a díjtalan javítás, mert nem rendeltetésszerűen használták a terméket. A vásárló ennek ellenkezőjét mondja. Ilyenkor fél éven be­lül a forgalmazónak, utána a vevőnek kell a lejátszót el­küldenie bevizsgáltatni.) fontos tudni, hogy a szava­tossági jog érvényesítéséhez szükség van a vásárlási blokkra. ha A hölgy nem tud zöld ág­ra vergődni a kereskedővel, mert az nem akarja érvénye­síteni a szavatossági jogot, akkor panaszát küldje el az áruház székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek ( www.nfh . hu) az összes mellékelt doku­mentummal együtt. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A befektetési alapok felé fordulnak a megtakarítók nemzetközi felmérés Háztartások pénzügyi portfoliói: az ésszerű kockázatviselést is szem előtt kell tartani Magyarországon egyre többen szembesülnek azzal, hogy lejáró lekötött betéteik után a tavaly kapott kamat töredékét kínálja a bank. De szinte az egész fejlett vi­lágban probléma a megtakarítók számára, hogy a bankbetétek, de immár az államkötvények kama­ta is alacsony. Ez nem meglepő jelenség, válság idején a gazda­ság élénkítése érdekében a jegy­bankok jellemzően leszorítják az alapkamatot, és ehhez igazodik a bankrendszer is. A Pioneer In- vestments nemzetközi felméré­sében annak járt utána, hogy az egyes országokban milyen koc­kázatokkal milyen hozamokat ér­nek el a pénztulajdonosok. Mivel ebben az adott ország pénzügyi szokásai döntő szerepet játsza­nak, a kutatók az 1996-tól 2012-ig tartó teljes időszakot vették gór­cső alá. A háztartások pénzügyi megtakarításait annak összetéte­le és hozama alapján vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, a na­gyobb kockázatvállalásra hajla­mosabb országokban vajon tény­leg nagyobb hozamot émek-e el a befektetők. Az eredmény igazolta a várakozásokat, de akadtak meg­lepetések, és kiderült, nemcsak a pénz kihelyezése számít, hanem az is, milyen a megtakarítási for­ma, a vagyont ki kezeli. A Pioneer Investments felméré­se szerint a pénzükkel az ameri­kaiak és az angolok sáfárkodnak a legjobban, átlagosan 7,3-6,3 százalékos hozamot elérve. Ezek­ben az országokban lényegesen kisebb a bankbetétekben tartott pénz aránya - 14, illetve 28 szá­zalék -, mint Európában, ahol ez az arány átlagosan 41 százalék. Ennek megfelelően az ameri­kaiak és az angolok sokkal több pénzt tartanak kötvényekben és részvényekben, ami a jelek sze­rint alaposan megtérül nekik, igaz nagyobbat is bukhatnak. Spanyolországban, Olasz­országban és Portugáliában az emberek más országokkal ösz- szevetve nagy kockázatot vállal­nak, de ez nem térül meg. A vizs­gálatból kiderült: amíg a hason­lóan magas kockázatviselési haj­landóságú angolszászok pénzük jó részét profik által kezelt termé­kekbe fektetik, addig az utóbbi országokban a háztartások a saját fejük után mennek. Amerikában és Angliában a vagyon 70 száza­lékát biztosítók, nyugdíj és egész­ségpénztárak, illetve befektetési alapok kezelik, amelyek sokféle pénzügyi eszközt, kötvényt, rész­vényt, devizát tartanak, így porít- ják a kockázatot. Ezzel szemben Dél-Európában a pénzügyi va­gyon mások által menedzselt ré­sze alacsony, a magas készpénz hányad sok egyéni befektetéssel - betéttel, kötvénnyel - párosul. jobb A profikra bízni Magyaror- szágon az utóbbi fél évben egyre többen viszik át lekötött betéteik­ből a pénzt befektetési alapokba. Ezen belül eddig a döntő többség a pénzpiaci alapokat választotta, amelyek maguk is államkötvé­nyekben fialtatják a pénzt. Az ezen elérhető hozam ugyan­akkor az államkötvények ho­zamával együtt csökken, ezért sokan már a továbblépésen gon­dolkodnak. Nos, a nemzetközi tapasztalatok szerint a pénz egy részével most már érdemes nyit­ni a kockázatosabbnak tartott részvények vagy vegyes alapok, pénztárak és biztosítások felé, a lényeg, hogy lehetőleg profikra bízzuk a megtakarításokat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents