Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-23 / 19. szám

2014. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Márk László (balról), a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és Tiffán Zsolt, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke vágta át tegnap a nemzeti színű szalagot a projektzáró rendezvényen ünnepélyes keretek között adta át tegnap Drávaszabolcs határában a Dráva árvízvé­delmi töltésfejlesztés II. üte­mét Tiffán Zsolt, a Baranya Megyei Önkormányzat el­nöke, az Ős-Dráva Program Összehangolásáért felelős kormánybiztos és Márk László, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság veze­tője.- Örömmel számolhatunk be arról, hogy hét év előkészítő és kivitelező munka után át­adhatjuk a Dráva árvízvédelmi töltésfejlesztés második ütemét- mondta a tegnapi projektzáró rendezvényen Márk László, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság igazgatója. - A program keretében összesen csaknem húsz kilométer hosszúságban erősítettük meg a töltést, ami a térségben lakók számára azt jelenti, hogy a jövőben még na­gyobb biztonságban élhetnek és gazdálkodhatnak a Dráva mentén. A munkák során nem csak a töltés megerősítése tör­tént, hanem hozzá kapcsoló­dóan a védekezés teljes infra­struktúrája is megújult, ami azt jelenti, hogy a védekezés­hez szükséges raktártelepeket és védelmi központokat is fel­újítottuk, a kor követelményei­nek megfelelő színvonalon mű­ködhetnek. Ki kell emelni a töl­tés megerősítése kapcsán, hogy teljes hosszúságban aszfaltbur­kolat is épült, amely nem csak a védekezési munkálatokat segíti nagymértékben, hanem komoly jelentősége van a turiz­mus fejlesztése szempontjából is. Nagyon szép környezetben és megfelelő minőségű útbur­kolaton kerekezhetik be a tu­risták a környéket. Márk László kiemelte, a vé­dekezés szempontjából gazda­ságosabb kiépíteni az állandó jellegű védműveket, minthogy ideiglenes jellegű eszközökkel védekezzünk. A folyó adottsá­gai miatt sem lenne elegendő idő az eszközök telepítésére, ki­építésre, ezért szinte kizárólag ezzel a megoldással védekezhe­tünk megfelelő módon az árvi­zek ellen.- A projekt jelentőségéről több lakossági fórumon is tá­jékoztattuk az itt élőket, illetve az iskolásokkal is megismertet­tük a munka lényegét és fon­tosságát - hangsúlyozta Márk László. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság európai uniós pro­jekt keretében megerősítette és magasította a Dráva bal par­ti árvízvédelmi töltés II. sza­kaszát, melynek összköltsége 2,7 milliárd forint volt. A drá- vaszabolcsi és kémesi öblöze- teket védő 19,83 km-es töltés- szakasz mellett átadtak egy új raktárépület Drávaszabol- cson, továbbá megújult három gátőrtelep Drávaszabolcson, Gyűrűspusztán és Kémesen. A megvalósult beruházás növeli a hátrányos helyzetű Siklósi Kistérség 12 településén élő, csaknem négyezer lakó ár­vízi biztonságát, és nagymér­tékben javulnak a védekezés feltételei is. A Drávaszabolcs- Kémes Öblözet Projekt által érintett települések: Drávasza­bolcs, Gordisa, Matty, Dráva- csehi, Drávapalkonya, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávacse- pely, Drávaszerdahely, Ipacsfa, Kovácshida. A töltés fejlesztésén túl a tá­mogatás 6,5 százalékát a kap­csolódó építmények felújításá­nak, korszerűsítésének kiviteli munkái tették ki. A megújult gátőrtelepek - melyek a véde­kezők munkakörülményeit ja­vítják, és így a feladatellátásuk hatékonyságát növelik - alkal­masak a Dráván levonuló ár­hullámok idején a védekezés­irányítási, gépjavítási, raktáro­zási és egyéb kisegítő feladatok biztosítására. A gátőrtelepek raktárai új tetőhéjazatot kaptak, illetve minden telepet saját szennyvíz- tisztító berendezéssel láttak el. A drávaszabolcsi árvízvédelmi központi telepen a főépület és a mellette álló munkásszállás is teljesen megújult. Elkészült egy 576 négyzetméteres acél­csarnok és nyitott szín, mely a védekezéshez szükséges eszkö­zök tárolását biztosítja. Az épületek felújítását köve­tően 2012 tavaszától az árvíz- védelmi töltésen folytatódott a beruházás. A földmunkák után - amely közel félmillió köbméter föld beépítését jelen­tette - a rézsűk füvesítése is megtörtént. Elkészült a töltés­korona aszfaltozása, a projekt a kiegészítő létesítmények - zsilipek, vízmércék, rézsűlép­csők, sorompók - építésével zárult. A kivitelezési munka az elmúlt év végére teljes egé­szében befejeződött. A Dráva bal parti töltéseit ezt megelőzően legutóbb az 1980-as években fejlesztették, a beruházás előtt a Drávasztára alatti folyószakasz védvonalán csak a mértékadó árvízszint feletti 60 cm-es biztonság tel­jesült a 120 cm-es előírással szemben. Az árvízvédelmi töl­tések tehát a projektben érin­tett szakaszon alacsonyabbak voltak az előírtnál, ezért nem voltak elég biztonságosak. A fejlesztés indokoltságát alátá­masztja még, hogy a Dráván le­vonuló árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőségek korláto­zottak, a vízgyűjtőterület döntő része pedig határainkon túl he­lyezkedik el, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságot mind az előrejelzések, mind a közvet­len beavatkozási lehetőségek szempontjából. Börtönt kért az ügyészség a kegyetlen kutyakínzókra ebek Különös szenvedést okoz­va elkövetett állatkínzás miatt emelt vádat egy férfi és két nő ellen a fonyódi ügyészség. Az el­sőrendű vádlott buzsáki házá­nak udvarán tartott egy kutyát, az állatot egy fához kötötte, s a drótos lánc belevágott a nyaká­ba. Az eb védőoltásáról, féreg- telenítéséről nem gondoskodott a gazdája, aki élelmet és vizet is csak alkalomszerűen adott a kutyának, melyet így sokszor a szomszédok etettek. Az állat ter­mészetesen kórosan lesoványo­dott, a rövid lánc miatt a legrosz- szabb időben sem tudott mene­dékhelyet keresni. Amikor 2012 nyarán elzárását töltötte, a ku­tyát a másodrendű vádlottra bízta, aki hasonlóképpen nem törődött az ebbel, sőt, egy gu­mipókkal még le is rövidítette a láncát, s ezáltal a mozgási le­hetőségét: az állat gyakorlatilag csak ülni és állni tudott, lefe­küdni azonban már nem. A szu­kának három kölyke is szüle­tett, a másodrendű vádlott 2012 júniusában megbízta a harmad­rendű vádlottat, hogy a kisku­tyákat dobja bele a közeli halas­tóba. Az egyik kölyök a vízbe fulladt, a másik kettőt a környé­ken lakók kimentették. A járási ügyészség a vádlot­takkal szemben végrehajtandó szabadságvesztésre tett indít­ványt a vádiratban. »A. V. Családszeretet és hagyományápolás Bolháson családmodell A Bolhásért Ér­dekvédelmi Közhasznú Egyesü­let „Családmodell pro és kontra” címmel szervezett előadást, me­lyen lózsef István szakpszicho­lógus, és Polgár László rendőr fő­hadnagy arról beszélt: milyen­nek kellene lennie ideális csa­ládnak, és milyen ezzel szem­ben mi a valóság. Hogyan kel­lene viszonyulnia egymáshoz szülőnek és gyermeknek, mi­lyen módon oldhatnák meg az egymás közt kialakult nehézsé­geket, s ezáltal erősíthetnék a családi összetartozástSzintén sokan vettek részt az „Indiától napjainkig” címet viselő roma rendezvényüké is. ■ Gy. I. Jövőtervezésre hatszáz somogyi javaslat területfejlesztés Minden negyedik elképzelés az idegenforgalomhoz kapcsolódik Cégbedöntők: visszavették a teniszpályát is Földváron megye Harminc milliárdos Sió-csatorna fejlesztési prog­ram, hétmilliárdos Fekete Ist­ván mintaprogram, biogáz hasznosításra épülő zöldség- termesztés, energiatermelő fa- lumodell, napelempark - több mint száz szervezettől - köztük önkormányzatok, gazdasági szervezetek, egyesületek, vál­lalkozások - eddig 600 projekt­ötlet érkezett. Mint arról a So­mogyi Hírlap beszámolt, ezek­ben a hetekben gőzerővel folyik megyénkben is a területfejlesz­tési tervezés, melyben körvona­lazódik, hogy mire költheti pén­zét a 2014.-2020. uniós költség- vetési ciklusban Somogy me­gye. Mintegy 300 milliárd forin­tot kíván beruházásokra meg­szerezni a megyei önkormány­zat, a most véget ért ciklusban 211 milliárdot sikerült elérni. - Arra kértük az itt élőket, mond­ják el véleményüket a megye területfejlesztési koncepciójá­ról, juttassák el javaslatiakat, s mondják el, hogy milyen me­gyét szeretnénk építeni 2020- ig - emelte ki Gelencsér Attila elnök. Minden negyedik javas­lat turisztikai témájú, de jelen­tős arányt képviselnek a térsé­gi jelentőségű szolgáltatások és infrastrukturális rendszereket érintő fejlesztések, valamint a helyi közösségek megerősödé­sét, és a helyi értékek megőrzé­sét szolgáló fejlesztések. Harmincmilliárdos Sió-program? Csurgó környékéről az élel­miszer-előállítás, sajtkészí­tés és vágópont létesítés iránt érdeklődnek, máshol a zöld­ség-gyümölcs- illetve fűszernö­vény termesztésben látják a jö­vőt. Elhangzott: Somogy - a javas­latok számát, az eddigi aktivi­tását tekintve - a megyék között az első öt között található. A kö­vetkező másfél hónapban még várják a fejlesztési projektk- tötleteket. A közeljövő teendő­ire utalva az elnök közölte: jö­vő csütörtökön megalakul a me­gyei tervezési koordinációs tes­tület, melyben megalakulnak a területi ágazati-munkacsopor­tok. ■ Harsányi Miklós felszámolás Újabb ingatlant szerzett vissza a balatonföld- vári önkormányzat a Seuso In- vestment Kft. felszámolása ke­retében. Amit megírtuk, az egyko­ri kertmozi területét is vissza­vásárolta a város az eredetileg ott szállodaépítést tervező cég felszámolási eljárása során: 2008-ban hatvanmillió forin­tot kaptak, most 18 milliót ad­tak az ingatlanért. Legújabban a 2008-ban ugyancsak a Seu- so-nak értékesített teniszpá­lyát vették vissza; annak ide­jén közel 15 millió forintért vit­te a vevő, most nettó 2,5 milli­óért vette vissza a földvári ön- kormányzat. Megírtuk néhány napja egy 2007-es képvise­lő-testületi ülés jegyzőkönyve nyomán, hogy 113 millió forin­tos értékbecslés is készült a vá- rosközepi kertmozis ingatlan­ra. - Mindnyájan tudtuk, hogy annyit soha nem fogunk kap­ni érte - mondta most lapunk­nak Kiss Pál címzetes balaton- földvári főjegyző. - Úgy vélem, kockázatot is vállaltunk azzal, hogy a vevő társaság „bedönté- sével” számolva kezdeményez­tük az ingatlanok visszavásár­lását. Végül is a bíróság befogad­ta a keresetünket, a cég „be­dőlt”, a város pedig összességé­ben nem csinált rossz boltot az ügyletekkel. ■ Fónai. Imre HINTÉS Átadtak a felújított gátszakaszt dráva Tizenkét települést és négyezer embert véd a most megerősített töltés

Next

/
Thumbnails
Contents