Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-22 / 18. szám
2014. JANUÁR 22., SZERDA 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Reálnövekedés jellemezte az egész tavalyi évet bérek Tavaly január-novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 700, novemberben pedig 248 092 forint volt a nemzetgazdaság egészében, a közfoglalkoztatottakat is beleértve - közölte tegnap a KSH. A nemzetgazdaságban - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 3,8, a nettó átlagkeresetek 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,9 százalékkal nőttek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 900 forint volt. A bruttó átlagkeresetek ezúttal is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (469 300 forint), ezt az információ és kommunikáció követte 424 700 forinttal. A legkevesebbet ezúttal is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorában keresték az alkalmazottak, itt 146 600 forint volt a havi bruttó, amit nem sokkal halad meg a humán-egészségügyi, szociális ellátás területe a kerek 153 ezer forintos havi bruttóval. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a gazdasági növekedés beindulása fokozatosan gyűrűzik be a munkaerőpiac folyamataiba. Kitért arra is, hogy a statisztikákat továbbra is torzítja a közfoglalkoztatottság szintje és időbeli lefutása: novemberben csaknem 180 ezer főt regisztráltak a programban. Felhívta a figyelmet: a a bruttó bérek 6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, amennyiben kiszűrjük a közfoglalkoztatottak torzító hatását. ■ MTI A leszakadás évtizede gki-konferencia A beruházások erősítése elengedhetetlen Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte: a régió országai lehagytak minket A magyar gazdaság felzárkózása elakadt, és egy elveszett évtizedet tudhat maga mögött az ország - állították a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján a szakértők. A szakértők szerint a felzárkózáshoz a beruházások növekedésére lenne elsősorban szükség. Hornyák lózsef A 2004-es európai uniós csatlakozásunk óta a régiós országok jobb eredményt értek el nálunk - mondta Akar László, a GKI vezérigazgatója a Gazdaságkutató által szervezett konferencián. Kármán András, az Európai „sokszor AZT szokták mondani, hogy a bankárok nem akarnak hitelezni - hangsúlyozta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója.- Én sok bankárral találkoztam, és nem találkoztam olyannal, aki szívesebben küld el embereket és zár be 10 fiókot, minthogy hitelezzen”- mondta. Szerinte minden bankár hitelezni szeretne. JELASITY KIEMELTE, hogy a szlovén és a ciprusi kormány Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság előtt a külső finanszírozáson nyugvó növekedés sérülékenynek mutatkozott a volt szocialista országokban, amelyek 2004-ben és azt követően csatlakoztak az EU-hoz. A válság előtti gyors növekedést a külföldi működőtőke-beruházások és a hitelfelvétel segítette, Magyarországon azonban nem a vállalati beruházási dinamika dominált, hanem állami túlköltekezés. A pénzeket ráadásul nem produktív beruházásokra fordították - fejtette ki Kármán. A szakértő kiemelte: a potenciális növekedés üteme a válság hatására megfeleződött, néhol „örömujjongásban” tört volna ki, ha a bankszektoruk túlnyomó többsége külföldi tulajdonban lenne, mert így nem az állam feladata a feltőkésítés. az erste 2011 óta folyamatosan vásárol. Aki azon gondolkozik, hogy menne van maradna, az nem szokott vásárolni- emelte ki. „Maradunk, és tovább szeretnénk az üzletet fejleszteni - szögezte le Jelasity.- Aktív és jelentős bank szeretnénk és fogunk maradni. ” harmadára csökkent a régióban. Magyarországon, az IMF becslése szerint a következő öt évben 1 százalék alatti lehet az éves potenciális növekedés üteme. Az európai bankok mérlegalkalmazkodása miatt az EBRD igazgatója nem számít arra, hogy jelentős források válnak elérhetővé a bankrendszeren keresztül. Külföldi források közül érdemi szerepe a működötökének lehet, de ehhez versenyképes munkaerőre és befektetőbarát üzleti környezetre is szükség van - hangsúlyozta. Hozzátette: előre kellene lépni a beruházási hányad emelésében, amihez a belföldi megtakarítások növekedése és kiszámítható üzleti környezet erősítése a legfontosabb. A leszakadás egy másik okára is mutatott rá Bőd Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Amikor nem lett volna szabad - a 2008-as válság előtt -, akkor nagy költségvetési hiány volt Magyarországon. Ám a válság kirobbanása után - amikor állami forrásból finanszírozott gazdaságélénkítésre lett volna szükség - erre nem volt lehetőség. Szembe kellett menni a világgal, ezért is esett nálunk nagyobbat a GDP, és nehézkes a felzárkózás is - hangsúlyozta a professzor. Agyonüti a magyar cégeket az e-útdíj csak egy dologban lehetünk biztosak, a változásban - mondta Vásárhelyi Árpád, a Schenker ügyvezető igazgatója. A szállítmányozással foglalkozó cég vezetője szerint a legkisebb, magyar tulajdonú vállalkozásokat „ütik agyon az útdíjjal” a kisebb gépjárművek adóterhelése miatt „Az e-útdíj a Continental logisztikai költségeit is megdobta, ami versenyhátrány Magyarország és a cégszámára” - mondta a vállalat országkoordinátora, Rábai Dániel. Így érdemes lehet más országbeli telephellyel ellátni a vevőket - hangsúlyozta. Szavai szerint a környező országokkal is versenyben van Magyarország. Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság főigazgatója a formálódó bankunióból való esetleges kimaradás kockázataira hívta fel a figyelmet. Tartósan szükség lesz külföldi forrásokra a felzárkózáshoz, és a kimaradással ezek drágábbak lennének. Úgy látja, hogy a nem euróövezeti országok kiváró állásponton vannak, és figyelik, hogy miként alakul a bankunió feltétel- rendszere. Minden bankár hitelezni szeretne HÍRSÁV Adóbevallás közfoglalkoztatottaknak A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK ÍS felkérhetik személyijövede- lemadó-bevallásuk elkészítésére a NAV-ot, ha tavaly csak munkaviszonyból származó keresetük volt - hívta fel a figyelmet az adóhatóság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében emlékeztet arra: a közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem adóköteles, tehát arról szja-bevallás formájában kell számot adni. Ennek benyújtási határideje május húszadika. ■ MTI Új helyettes államtitkár az NGM-ben Balogh László lett a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára. A szakember pályáját 1980- ban kezdte a Külkereskedelmi Minisztériumban, 1994- től Magyarország párizsi főtárgyalója az OECD csatlakozási tárgyalásokon, majd 1996-tól ő vezette a párizsi magyar OECD Missziót. A PSZÁF ügyvezető igazgatója is volt, majd 2010-ig a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, utána visszatért a PSZÁF-hoz és mint alelnök vett részt a munkában. ■ VG Javuló adatok a foglalkoztatásban FOLYAMATOSAN CSÖKKENT 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon: tavaly decemberben mintegy 414 ezer álláskereső szerepelt a foglalkoztatási szolgálat regiszterében, szemben az év eleji több mint 648 ezerrel és a 2012 decemberi 569 ezerrel - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) friss adataiból. Decemberben éves összehasonlításban több mint 27, az előző hónaphoz képest pedig 7,2 százalékkal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Az év végén csaknem 184 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra; 30 százalékuk álláskeresési ellátást, a többiek pedig szociális jellegű támogatást kaptak. ■ MTI Megszenvedi az agrárium a szokatlanul enyhe telet időjárás A most jövő hideg inkább használni fog, egy februári fagy károkat okozhat A mínusz 5-8 fokot is elérő éjszakai hideget jósolnak a meteorológusok a következő napokra illetve a hétvégére, amely januárban nem kirívó, de eltér az elmúlt hetek rendkívül enyhe időjárásától. A pár napig tartó éjszakai fagy egyelőre nem okoz problémát, hosszabb távon azonban lehet baj az enyhe télből, amely hátrányosan érintheti a gyümölcsösöket és a szántóföldeket egyaránt. „A fagyokat túlélnék a gyümölcsösök, ez még meg is tizedelné a kártevőket, tehát kedvező hatással is járhat. Ha azonban a középtávú előrejelzéseknek igaza lesz, és ezt követően február közepéig enyhe idő lesz, majd erre jön egy fagy, az lenullázhatja a hazai gyümölcsállományt” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: a mostani rügyek még nem termőrügyek, így egy jelenlegi fagyot még átvészelnek az ültetvények, a későbbi időjárás azonban aggasztó.” A szokatlan időjárás nem kedvez a szántóföldi növényeknek sem, igaz, itt nem a hideg, hanem a kivételesen enyhe tél jelent problémát. „Az árpát nagyon megviseli a mostani időjárás, nagyon kellene neki a hideg, és a búza is jóval előbbre jár a normálisnál” - jelentette ki Raskó, aki szerint a szokásos A gyümölcsösök sok helyen rügyezésnek indultak viszonyoktól teljesen eltérő feltételek éreztetik majd hatásukat az idei eredményekben is. Az agrárközgazdász úgy véli, jó termésre már nincs esély. A mostani enyhe időjárás kedvez a kártevőknek, amelyeket a téli fagyok szoktak gyé- ríteni, ezért a növényvédelmi munkákra fokozottan figyelniük kell a gazdáknak - nyilatkozta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke a napokban az MTI-nek. Tarcali Gábor akkor hozzátette, ha hidegebbre fordul az idő, és a hó is megérkezik Magyarországra a következő hetek még semlegesíthetik a káros hatást. Az ültetvények védelmére fordított források a termesztési költségek 30-35 százalékát teszik ki, míg a szántóföldi növénytermesztés esetében 15-20 százalékra rúgnak. Az enyhe tél komoly károkat okozhat a borászatoknak is. Az időjárás hatása egyelőre még vitatott, sok függ a továbbiaktól, ám az enyhe tél 25-30 százalékos termeléskiesést is okozhat. A szőlő egyelőre mélynyugalmi állapotban van, ilyenkor a nagy hideg sem árt-' hat neki, azonban ha a meleg hatására beindul a rügyezés, egy hirtelen jövő fagy akár 70- 80 százalékos kárt is okozhat az ültetvényekben. ■ B. L. k
