Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-21 / 17. szám
KÖZÉLET Kampány: több a kiskapu választás TI: az új jogszabályok kevésbé teszik átláthatóvá a rendszert ■ES33S3I Átcsoportosítások a költségvetésben A KORMÁNYHIVATALOK, az Országos Atomenergia Hivatal és a vízügy is többletforráshoz jut az idei költségvetés „rendkívüli kormányzati intézkedések” címéből történt mintegy 3,5 milliárd forintos átcsoportosításából - az erről szóló kormányhatározatok a legutóbbi Magyar Közlönyben jelentek meg. A Miniszterelnökség 113 milliárd forint szolgál a rendkívüli kormányzati intézkedések finanszírozására. Az Országos Atomenergia Hivatal csaknem négyszázmillió forintot kapott, közel fél milliárd forint a Balassi intézet többlettámogatása, míg a vízügy két tételben több mint 1,2 milliárdot kapott. ■ MTI Lassulhat a kamatvágás az eddigi 0,20 százalék- pontos lépések után keddtől valószínűleg kisebb, 0,10-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris eny- hítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank (MNB)- jósolták a mai kamatdöntő ülés előtt londoni pénzügyi elemzők. Több ház is úgy látja: a kamat- csökkentés 2,5 százalékos alapkamatig folytatódhat. ■ MTI Óriási különbségek a vagyonok között A világ 85 leggazdagabb embere összesen akkora vagyon fölött rendelkezik, mint a legszegényebb 3,5 milliárd - figyelmeztetett az Oxfam. A civil szervezet a holnap kezdődő davosi világgazdasági fórum elé időzített tanulmányában kiemelte: a gazdag „egy százalék” vagyona, 110 ezer milliárd dollár a fele a világon felhalmozott vagyonnak. ■ The Independent A Transparency International szerint alkalmatlan a törvény a politikai kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására. A pártok civilszervezeteknek akár ki is szervezhetik hirdetéseiket. Éber Sándor „Az országgyűlési képviselők kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény legalább ugyanannyi, ha nem több kiskaput nyit a kampánykorrupció számára, mint amennyit bezár” - nyilatkozta lapunknak a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője annak kapcsán, hogy az államfő április 6-ára kitűzte az országgyűlési választások időpontját. Ligeti Miklós szerint ez a jogszabály alkalmatlan a politikai kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására, inkább kevésbé teszi átláthatóvá a kampányköltéseket. Csak arról kapunk majd pontos képet a február 15-én kezdődő kampányidőszakban, hogy a parlamenti választásokat megelőző 50 napon belül az egyéni választókerületi jelöltek mire költik el az államkincstártól kapott egymillió forintot (amiről egyébként lemondhatnak az őket jelölő párt javára). A jelöltenként felhasználható további legfeljebb négymillióról any- nyit fogunk megtudni, hogy az egyes pártok ennek az összegnek mekkora részét kapták az államtól és mennyit kellett maguknak előteremteniük, annak függvényében, hogy mennyi jelöltet sikerült állítaniuk. Ennek a pártok esetében további közel 150 millió forinttól majdnem 600 millió forintig terjedő összegnek a felhasználását továbbra is az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) ellenőrzi, a pártok beszámolói alapján. A SAJTÓTERMÉKNEK minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumoknak a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kell juttatni hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek, amelyet honlapjukon közzétesznek. Az ÁSZ jelezte: maradéktalanul ellenőrizni fogják a kampánypénzek elszámolását, a „Márpedig ez a fajta ellenőrzés az eddigiekben sem bizonyult hatékonynak” - hangoztatta Ligeti. A TI jogi vezetője szerint a nem állami kampánypénzeknek - ezek mértéke fordítottan arányos az állami kampányhányaddal, a nagyobb pártoktól a kisebbek felé haladva 294 millió forinttól 823 millió forintig terjedhet - még a forrása sem válik ismertté. A jogszabályban pozitív elemnek mondható Ligeti szerint, hogy a pártlisták állami támogatásánál nagy összegű közpénz pártkampányok céljára való fel- használást írják elő, ami kifehérítheti a kampányt. Negatívum Magyar Államkincstárnál, a jelölőszervezeteknél és az egyéni jelölteknél is végeznek vizsgálatokat. egy pénteki kormányrendelet beemelte a reklámok közé a választási plakátokat is, megtiltották a főutak, autópályák mentén például a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopokra is elhelyezni a kampányhirdetéseket. viszont, hogy ezt az összeget a pártok nehezen ellenőrizhető készpénzben kapják meg. A kampánypénzek elcsalását lehetővé teszi a visszafizetési kötelezettség hiánya is. Ligeti hangoztatta, hogy a kampányfinanszírozás új szabályai számos kampánykorrupciós kockázatról nem vesznek tudomást. így egy párt kiszervezheti hozzá közel álló civil szervezeteinek a kampány egyes feladatait, már a hivatalos kampányidőszak előtt, hirdetéseik költségei pedig titokban tarthatóak. A minisztériumok, az állami hivatalok és vállalatok is megjelentethetnek kormánypártokat támogató hirdetéseket. A TI jogi vezetője a jogszabály hiányosságnak tartotta azt is, hogy nem foglalkozik az önkormányzati és az európai parlamenti választások kampánykiadásaival. A TI korábbi, nagyon konzervatív becslése szerint a nagy pártok az akkor lehetséges 386 millió forint helyett mintegy másfélmilliárdot költöttek a 2010-es kampányban, a helyi média, az óriásplakátok vagy éppen a kampányrendezvények költségeit nem is vették teljes körűen számba. Enyhítette az El) és Washington az Irán elleni szankciókat Brüsszel Az Európai Unió hat hónapra felfüggesztette az Irán elleni gazdasági szankciók egy részét hétfőn, alapvetően kisebb enyhítések történtek. Hasonló döntést hozott a Fehér Ház is. A szankciók feloldására az iszlám köztársasággal tavaly novemberben kötött, Teherán atomprogramjának megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás értelmében került sor. A megállapodás részeként Irán nem sokkal korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek jelenlétében leállította a 20 százalékosra való urándúsítást, és megkezdte a 20 százalékosra dúsított uránkészletének visszahigítását, amiért cserébe a nemzetközi szankciók enyhítését irányozták elő. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülésükön döntöttek arról is, hogy az EU ötszáz fős katonai missziót küld a Közép-afrikai Köztársaságba. A katonák elsősorban a főváros, Bangui repülőterét ellenőrzik majd. A tárcavezetők közös nyilatkozatban adtak hangot aggodalmuknak az ukrán parlament által a múlt héten elfogadott törvények miatt, amelyek jelentős mértékben korlátozzák a gyülekezési jogot. Korábban Washington is bírálta a kijevi vezetést, a Fehér Ház szankciókat is kilátásba helyezett. ■ VG Feszültség Kijevben hétfőn is folytatódtak az összecsapások a rohamrendőrök és a tüntetők között Kijev belvárosában. Délutánra mindkét oldalon legalább százan-százan sebesültek meg. Közben az ellenzéki politikusok tárgyalni készülnek a vezetéssel. Előrehozott választásokat, a kormány menesztését, Vita- lij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a múlt héten elfogadott, szabadságjogokat sértő törvények megsemmisítését, valamint amnesztiát követelnek minden tüntetőnek. ki ÁSZ bekérte a tarifákat Vádaskodás az osztrák és a magyar kormány között zsebszerződések Rupprechter kész Budapestre utazni - Fazekas Sándor nem kíván tárgyalni bécsi kollégájával Váratlan fordulatot vett a zseb- szerződések miatti nézetkülönbség Ausztria és Magyarország között, miután meghiúsult a két agrárminiszter tervezett találkozója. Információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumnál az illetékes szakmai terület már javában dolgozott az osztrákmagyar találkozó előkészítésén, amikor érkezett a hír: a magyar fél visszakozik. A találkozó eredetileg január végére, majd február elejére volt időzítve, ám a napokban Andra Rupprechter a berlini Grüne Woche nemzetközi mezőgazdasági vásáron ismét élesen bírálta az új magyarországi földtörvényt, amely véleménye szerint megfosztja az osztrák gazdákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól. Andra Rupprechter azt is hozzátette: sajnálja, hogy nem tudott találkozni Berlinben magyar hivatali partnerével, pedig a találkozóról előzetesen megállapodtak Fazekas Sándorral. A hazai agrártárca azonnal cáfolta, hogy leegyeztetett időpont lett volna, majd Fazekas Sándor miniszter szombaton egy napkori rendezvényen kijelentette: „nem tartom szükségesnek, hogy egy olyan miniszterrel találkozzak, aki kijelentéseivel folyamatosan sértegeti a magyarokat a magyar föld és Paks miatt”. A zsebszerződések ügyében az osztrák fél az Európai BíróAndrá Rupprechter Sághoz akar fordulni, mondván: a szabályozás nem csak az osztrák gazdák jogait sérti, hanem szembemegy az uniós jogokkal is. A magyar kormány álláspontja azonban az, hogy a zsebszerződések már a kezdeteknél sem keletkeztettek tulajdont, soha nem voltak érvényesek a jog szerint. Az osztrák kormány mező- gazdasági minisztere már karácsony előtti levelében agodal- mát fejezte ki a zsebszerződések ügyében abban a levélben, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztériumnak címzett. Rupprechter szerint az új szabályozás értelmében idén május elsejétől legális haszonélvezeti jogok szűnnének meg, emiatt az osztrák kormánytag értetlenségét fejezte ki. A miniszter már akkor jelezte: szívesen tárgyalna magyar partnerével, ugyanakkor felvetette azt is, hogy adott esetben „szükséges lehet európai grémiumokhoz fordulni” a kérdésben. Rupprechter legutóbb jelezte: kész arra, hogy Budapestre utazzon, de meghívja a magyar kollégáját Bécsbe is. Arról, hogy a zsebszerződések mekkora területet érintenek, megoszlanak a vélemények. Egyes becslések szerint csaknem kétszáz osztrák gazdálkodó, és közel 200 ezer hektár lehet érintett, más álláspontok szerint legfeljebb néhány száz hektár földről van szó, hiszen egészen 1994 nyaráig leális volt a földvásárlás, a legtöbb területet ekkor vették meg külföldiek a nyugati megyékben. ■ B. L. Érvénytelen szerződés a tavaly július elsejétől élő új büntető törvénykönyv a zsebszerződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A jövőben ráadásul minden ügyvéd előtt készült szerződésre egy időbélyegzővel ellátott matrica kerül, így a korábban, dátumozás nélkül készítettszerződéseket, így a zseb- szerződéseket sem lehetne felhasználni május elsejétől.
