Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-18 / 15. szám
14 POSTÁNKBÓL - HIRDETÉS 2014. JANUÁR 18., SZOMBAT 13. havi nyugdíj: pártérdekek szerint választás 2014 Szavazott már a „nyugdíjasok ellen” a Fidesz, de 2014. január 1-től 2,4 százalékkal emel A 13. havi nyugdíj ügye rendkívül éles politikai vitákat, a közvéleményben és az érintett nyugdíjasok körében pedig mély érzelmeket és heves indulatokat vált ki még ma is. Ezért indokoltnak tartok egy rövid gazdaság- történeti áttekintést a témában. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 2002. évi választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt: „Visszaadjuk az elvett 50 milliárdot a nyugdíjasoknak, 50 %-al emeljük az özvegyi nyugdíjakat. Visszaállítjuk a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét. Rugalmas nyugdíjba vonulási rendszert vezetünk be.” Ennyi volt nyugdíjügyben az ígéret! Ezért 2002 márciusában derült égből villámcsapásként ért mindenkit Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt bejelentése, miszerint „...2003-tól megkezdjük a 13. havi nyugdíj bevezetését.” Teljesen nyilvánvaló, hogy a bejelentése előkészítetlen, felelőtlen, gazdaságilag megalapozatlan volt, és elsősorban szavazatszerzésre, a választások mindenáron való megnyerésére irányult. A Fidesz, mint kormánypárt ekkor reális és felelős álláspontot képviselt: a 13. havi nyugdíj fizetésének nincs meg a fedezete, ezért ilyet ígérni felelőtlenség! A 2002. évi parlamenti választások eredményeként Medgyessy Péter vezetésével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult, és megkezdte választási ígéreteinek teljesítését. A kormány 2002. október 31-én benyújtotta az Országgyűlésnek a T/1224 számú, „Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvény csomagot. Ennek egyik eleme volt a nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény kiegészítése, amellyel lényegében bevezette a 13. havi nyugdíj jogintézményét, és meghatározta fokozatos, három év alatt történő bevezetésének menetrendjét. Az ellenzéki Fidesz és MDF azzal az indokkal, hogy a törvénycsomag egy másik eleme hátrányosan érinti az egyházi tulajdonú szociális intézményeket, mindenáron megpróbálta megakadályozni a törvényjavaslat elfogadását. Az ellenzék egyrészt nem szavazta meg a törvényjavaslat részletes vitára bocsátását, másrészt nem vett részt a végszavazáson, így a törvény- javaslatot kizárólag a kormány- párti képviselők igen szavazatával fogadta el az Országgyűlés. A törvény kálváriája ezzel még nem ért véget, mivel Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visz- szaküldte az Országgyűlésnek, így a 13. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat újabb szavazására csak 2003. február 4-én került sor, amelynek eredményét és statisztikáját a fotó alatt lévő táblázatban foglaltam össze. Ezek után kisebb-nagyobb módosításokkal, nehézségekkel, félreértésekkel és csalódásokkal működött a törvény, miközben elérkeztünk a 2006. évi országgyűlési választások kampányához. A Fidesz „tanult” az MSZP-től, száznyolcvan fokos fordulattal, a választási győzelem érdekében 2007. január 1-től a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését javasolta. Az önálló képviselő indítvány 2006. február 20-án „született meg”, és a „2006. évi ....törvény a tizennegyedik havi nyugdíjról” címet viselte. Az irományt az Ország- gyűlés Hivatala 2006. február 22-én T/19347 számon iktatta. A törvényjavaslat, ismerve a Fidesz belső működési mechanizmusát, Orbán Viktor kizárólagos jóváhagyása nélkül nyilvánvalóan meg sem születhetett volna! Most „természetesen” (és jogosan!) a kormánypárti képviselők tartották felelőtlennek a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló ellenzéki javaslatot, és nem támogatták az indítvány tárgysorozatba vételét. Ennek ellenére a 2006. évi parlamenti választásokat is elveszítette a Fidesz, ismét MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult, Gyurcsány Ferenc vezetésével. A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett, 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok már a teljes, egy havi összeget megkapták. 2008. szeptember 30-a után egyrészt a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája, másrészt a gazdasági-pénzügyi világválság következtében drámai helyzetbe, az államcsőd szélére került a magyar nemzetgazdaság. A Gyurcsány-kor- mány rendkívüli intézkedéseket hozott, át kellett dolgoznia többek között a már elkészített A nyugdíjas emberek többsége csak ritkán eszik húst, akkor is olcsót így szavaztak a pártok 2003-ban a 13. havi nyugdíjról Frakció Igen Nem Tartózkodott Igazoltan távol Távol Összes Döntés MSZP 175 0 0 0 3 178 Támogatja Fidesz 0 104 2 3 55 164 ' íllánzi MDF 0 16 1 1 5 23 Ellenzi SZDSZ 20 0 0 0 0 20 Támogatja Független 0 . 1 0 0 0 1 Ellenzi Összesen 195 121 3 4 63 386 Elfogadva 2009. évi költségvetési tervezetet is. Ennek keretében a kormány 2008. október 18-án benyújtotta a T/6572 számú, komoly megszorításokat tartalmazó törvényjavaslatát „A Magyar Köztársaság 2009. évi költség- vetését megalapozó egyes törvények módosításáról”. Jellemző a gazdasági helyzet gyors változására, hogy a 13. havi nyugdíj ösz- szegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése csak egy későbbi módosítással került be a törvényjavaslatba. A módosítás lényegét az alábbiakban tudom összefoglalni: (1) A 13. havi nyugdíj jogintézménye, jelentős szűkítésekkel ugyan, de továbbra is megmarad. (2) 2009. január 1-től kizárólag a 62. életévüket betöltött nyugdíjasok, valamint a rokkantsági és a baleseti rokkantsági ellátásban részesülők jogosultak rá. (Az előrehozott öregségi nyugdíjasok nem!) (3) A 13. havi nyugdíj maximális összege 2009-ben 80 ezer forint, a jövőbeni mértékét pedig a mindenkori tárgyévi költség- vetési törvény határozza meg. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a jogosultak közül 2009-ben a 80 ezer forint feletti nyugdíjasokat valóban anyagi veszteség éri, de az alatta lévőket nem! Az ellenzéki Fidesz álláspontját a részletes vitában Iván László képviselő fejtette ki: „A Fidesznek kötelessége az utolsó pillanatig harcolni a 13. havi nyugdíjért...”. Miután megígérték a 14. havi nyugdíjat is, a párt kényszerpályára került, ellentmondásos és felelőtlen álláspontot képviselt. A törvényjavaslatot az Országgyűlés az MSZP és az SZDSZ frakció igen szavazatival fogadta el. A kisebbségi Gyurcsány-kormányt a gazdasági-pénzügyi világválság, az államcsőd réme rádöbbentette arra (is), hogy a nyugdíj-rendszer rövid és hosszú távú fenntarthatósága további szigorításokat követel. A következő jelentős állomás a 13. havi nyugdíj történetében 2009. március 13 volt. A kormány ezen a napon nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/9180 számú törvényjavaslatot „A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról”. A törvényjavaslatnak lényegében három nagyon fontos eleme volt: (1) Az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 65 évre. (2) Az úgynevezett „svájci-indexálás” szabályainak átalakítása. (3) A 13. havi nyugdíj végleges kivezetése a rendszerből. A törvényjavaslat indoklásában a kormány beismerte, hogy „a 13. havi nyugdíj a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára, mint ígéret nem tartható fenn”, ezért 2010. január 1-től annak megszűntetését javasolta. Mégpedig oly módon, hogy akik 2009 novemberében részesültek 13. havi nyugdíjban, azok számára a 13. havi nyugdíjuk egy hónapra eső összege, a 80000 forintos összeghatár alkalmazásával (tehát maximum havi 6667 forintig) 2010.01.01-től beépül a havi nyugellátás összegébe. Közben, 2009. április 14-én az Ország- gyűlés elfogadta a Gyurcsány Ferenc elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt, a kormány megbukott, és megalakult a Bajnai-kormány. A módosító javaslatok következményeként az eredeti előterjesztés gyökeresen átalakult, a végleges egységes javaslat (T/9180/14) szerint 2009. július 1-től megszűnik a 13. havi nyugdíj, és helyette bevezette a szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium (maximum 80 ezer Ft/év) intézményét. A módosítás a már kifizetett 13. havi nyugdíj első részletét nem érintette, de a második részlet folyósítására már nem került sor. Az Országgyűlés a 2009. május 11-i voksoláson 199 kormány- párti igen, 163 ellenzéki nem, és 8 tartózkodással törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-el történő végleges megszüntetését. A közvélemény kutatások alapján a Fidesz-KDNP pártszövetség lavinaszerű győzelme a 2010-es parlamenti választásokon biztosnak látszott, ezért nem volt szüksége nagy, extra ígérgetésekre. A társadalom- biztosítás területén a Fidesz azt ígérte, hogy „...megőrzi a nyugdíjak értékét, és megvédi a nyugdíjpénztárakat.” A nyugdíjak reálértékének megőrzése lényegében azt jelenti, hogy a nyugellátásokat minden évben a lakossági fogyasztói árak növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. Az Orbán-kormány a 2011. évi T/4656 számú törvény- javaslat benyújtásával tett eleget választási ígéretének, és ez 2012. január 1-től azt a rendelkezést léptette hatályba, hogy a ...társadalombiztosítási nyugellátást... minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.” Az Orbán-kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzését illetően tehát betartotta választási ígéretét, úgy változtatta meg a törvényi szabályozást, hogy az átlagosan és minden évben biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Mivel 2013 első tizenegy hónapjában a tényleges nyugdíjas fogyasztói árindex csak 101,7% volt, és várhatóan decemberben tovább csökken, így 2013-ban a nyugdíjak vásárlóértéke kb. 3,5 százalékkal még növekszik is. Az Ország- gyűlés 2013. december 17-én elfogadta Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényt, miszerint „A 2014 januárban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.” Magyarán szólva a nyugdíjak 2014. január 1-től 2,4 százalékkal emelkednek. Ko vács Bálint nyugdíjas, Kaposvár HIRDETÉS HIRDETÉS Ma ünnepli 87. IM ^ születésnapját Battéban 11 ■■ ■■ DRANKOVICS minket! JÓZSEF / tuuifcter „ YouflüitSI v immm b® Nagyon sok boldogságot jó egészséget hosszi? életet. nnill I KI r L„ kíván szerető családja. vUNLIIaLaílll HIRDETÉS______________________________________________________________ Ez en a felületen Ön is köszönthet szeretteit! vjk \ Biztos örülnének neki! Hinni us v 7 Kedves Olvasóink!-'Vt v— Minden héten közöljük azoknak a gyermekeknek a nevét, akik Jp a Kaposi Mór Oktató Kórházban születtek. tFanuáflO. és január 17. között születtek Dátum Név Súly Dátum Név Sújl Hra. Dátum Név Súly Hosz. 01.10. Leila 3050 g 52 cm Ádám Benedek 1400 g 45 cm Dominik 3170 g 53 cm Máté 4100 g 56 cm Mádon Péter 3740 g 56 cm 01.16. Bálint 3260 g 55 cm 01.11. Adél 3050 g 52 cm Csepke 3410 g 55 cm Laura Sára 3380 g 54 cm Hanna Luca 2840 g 51 cm 01.14. Loréna 2480 g 47 cm Lila Bella 2920 g 53 cm 01.12. Krisztián 3210 g 54 cm Szimóna 2480 g 50 cm Róbert Benjámin 3840 g 57 cm 01.13. Vanda Paula 2390 g 49 cm Zsófia 2680 g 50 cm Benett István 3060 g 50 cm Pál 3890 g 54 cm Ji 2650 g 49 cm Ilién Jázmin 3420 g 52 cm Fanni 3570 g 53 cm 01.15. Szilveszter 2330 g 48 cm Szabolcs 3450 g 56 cm Teó 3540 g 55 cm Noel László 3380 g 60 cm Zoltán 2780 g 52 cm
