Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-18 / 15. szám
2014. JANUÁR 18., SZOMBAT GAZDASAG 7 A bankok elküldték, ki mivel tartozik önkormányzatok Hétfőn már ellenőrzik az adatokat, február 28-ig az állam kifizeti a települések adósságát Összesen mintegy 1300 milliárdos adósságtól mentesülnek a települések, főként fejlesztési és működési hitelektől szabadultak meg A bankoknak a héten kellett elküldeni az adatokat az önkormányzatok még fennmaradt adósságállományáról, amit február 28-ig átvállal az állam. Az államkincstár az év végig ellenőrizheti, szere- peltek-e az átvállalt összegben jogosulatlan tételek. Éber Sándor A bankoknak január 15-én 12 óráig kellett elküldeniük az önkormányzatok és a Magyar Államkincstár részére az adósságállományra vonatkozó adatokat, melyeket az önkormányzatok ellenőriznek - közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az adatok jóváhagyása esetén az azok hitelességét alátámasztó nyilatkozattal és az általuk kitöltendő adatokkal bővítve január 16-án 16 óráig kellett eljuttatni a dokumentumokat a Kincstárnak. Az NGM tájékoztatása szerint ezt követően a Kincstár január 20-án 12 óráig ellenőrzi a beérkezett adatszolgáltatásokat és szükség esetén azonnali hiánypótlást rendel el. Az ellenőrzött adatokat a Kincstár január 20- án továbbítja az Államadóság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) és a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. Az ügyletek átvállalásáról szóló háromoldalú megállapodásokat az ÁKK Zrt február 28-áig írja alá az érintett pénzügyi intézményekkel és önkormányzatokkal. A Kincstár szintén február 28-áig folyósítja a kis összegű (200 millió forint alatti) adósságelemekhez kapcsolódó törlesztési célú támogatást a hitelezők számlájára. Az átvállalással érintett adósságelemekhez kapcsolódó (óvadéki) betét befizetési kötelezettségüket az önkormányzatok február 28-áig teljesítik. Az állam az önkormányzati (először a megyei, majd a települési) adósságkonszolidáció negyedik körében 278 ötezer főnél népesebb településnél fennmaradt mintegy 430 milliárdos (főként fejlesztési és működési hitelekből álló) tartozást fizeti ki a bankoknak. A korábbi átvállalásokkal együtt összesen mintegy 1304 milliárdot konszolidál az állam. A szállító tartozásokat nem fizetik ki, ennek mértéke mintegy 8-10 milliárd lehet. A menetrendről az NGM, a Belügyminisztérium, a Kincstár, az ÁKK Zrt. és a Bankszövetség képviselői közt január 6-án volt egyeztetés. Ezután útmutatót küldtek az önkormányzatok, a bankok és a Kincstár megyei igazgatóságai részére a technikai részletekről. Az önkormányzatok március 17-éig számolnak el a kapott törlesztési célú támogatással. Amennyiben az önkormányzat több támogatást kapott, mint amennyi megillette, ügy a különbözetet március 31-éig visszautalja az állam számára. Amennyiben a kapott támogatás kevesebb az önkormányzatot megillető összegtől, úgy a különbözetet március 31-ig az állam kiutalja az önkormányzat részére. A Kincstár december 31-éig ellenőrizheti, hogy az önkormányzatok nem részesültek-e adósságrendezésben olyan ügyletük kapcsán, melyre az adósságkonszolidáció nem terjed ki. Téves besorolás esetén az érintett önkormányzatot a jogosulatlanul igénybe vett konszolidáció kamatokkal növelt visszafizetésére kötelezi. Az ÁKK Zrt. december 31-éig pénzügyi szempontból meg- . vizsgálja az átvállalt adósságelemeket és eltérés esetén elszámol az ügyletben érintett hitelezővel. December óta a kormány tagjai járják az érintett településeket ahol közük az átvállalások mértékét ^émeth ,yjsztápé, nemzeti fejlesztési mip^^er tegnap -Mysonmagyarórváron közölte: az állam az újabb 1,2 milliárdos átvállalással ösz- szesen 3,2 milliárdos tehertől szabadítja meg az önkormányzatot. Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára csütörtökön Békéscsabán bejelentette: a várostól több mint 11 milliárdos adósságot vállaltak át, ebből az idén 5 milliárdot. SzeÖnhiki helyett müki „még nem döntöttek arról, milyen formában kapja majd meg kompenzációját (alapvetően fejlesztési célú forrásokat), az a 1167 település, amely nem vett részt az adósságkonszolidációban’’ - jelentette ki az önkormányzati államtitkár. Tállai András közölte: 2014-től négy éven át évi 10 milliárdot különítenek el „kárpótlásként" a korábban jól gazdálkodó, el nem adósodott önkormányzatok számára a költségvetésben. Az államtitkár hangsúlyozta, meg kell akadályozni, hogy az ön- kormányzatok újra eladósodjanak, de szükség van újabb fejlesztésekre is. Az új rendszer nem zárja ki az újabb hitelfelvételeket, ehhez kormányengedély szükséges. 2014-től a korábbi „önhiki” (önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása) helyett bevezetik a „mükit”, az önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló hasonló támogatást. Erre idén 38,6 milliárdot különítettek el. TÁLLAI ANDRÁS azt ÍS közölte, több forrásra van szükség a jövőben az önkormányzati szférának, s finomítani fogják a feladatfinanszírozási rendszert. ged az idén 14 milliárd (összesen 28 milliárd) forint tartozás alól mentesül, Csongrad megye települései összesen további 16 milliárdtól. Nyíregyháza a fennmaradó 6,53 milliárdtól (összesen 18,67 milliárdtól) szabadul meg, Nagykanizsa 2 milliárdtól (összesen 7 miüi- árdtól), Dunaújváros 5,84 milliárdtól (összesen közel 17 milliárdtól), Szekszárd 2,3 milliárdtól (összesen 5,8 milliárdtól), Baja 3,2 milliárdtól (összesen 8 milliárdtól). Gazdaságosabb, ha az állam fizet varga Mihály nemzetgazda- sági m\niszter korábban azt hangoztatta, hogy az állami átvállalással az állarghqz- tartásnak gazdaságosabbá válik az önkormányzati adósságok megfizetése. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖ- OSZ) elnöke lapunknak az nyilatkozta, hogy az adósság együttes kezelése gazdaságosabb lehet, mert kevesebb lesz a kezelési költség, vagy a rendtartási jutalék. Schmidtjenő szerint a bankoknak az is kedvezőbb, hogy a tartozásokat egy helyről fizetik ki, s nem több száz ^, településről. Az állami biztosabb kifizető, és felszabadulhat egy csomó jelzálog is, így az önkormányzatok a vagyonukkal sokkal könnyebben fognak rendelkezni. SCHMIDT HANGSÚLYOZTA, az adósságkonszolidáció 8-10 évig évente mintegy 100 milliárdos kiadást jelent majd a központi büdzsének. Orbán Paks bővítéséről, a 3. rezsicsökkentésről A harmadik rezsicsökkentéssel az áram, a gáz és a távhő ára lesz alacsonyabb ismét - közölte Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök megerősítette, várható, hogy újabb külföldi kézben lévő energiaszolgáltatókat vásárol vissza az állam. Az újabb rezsicsökkentés mértékéről a Fidesz-KDNP évadnyitó frakcióülésén döntenek jövő héten. A közmű- és energiaszolgáltatásokkal kapcsolatosan azt monda: álláspontja szerint ugyan igaz, hogy a magángazdaságnak sok erénye van az állami tulajdonnal szemben, de ha monopóliumokról van szó, akkor „a magánmonopólium sokkal rosszabb, mint az állami kézben lévő”, mert kifosztja az embereket. „Ezért ahol monopólium van, ott én nem fogadom el, hogy hosszabb távon is fennmaradjanak. Arra törekszem, hogy köztulajdon jöjjön létre”, s példaként említette az energia lakossághoz való eljuttatásának területét, ahol államnak növelnie kell a szerepét. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatosan arról beszélt Orbán Viktor: az olcsóbb energia stratégiai kérdés a kormányfő, hogy anélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni. A parlament elé kerülő orosz-magyar megállapodást kommentálva megemlítette: Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40- 45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátás- nak. Ehhez fenn kell tartani a Szovjetunióval korábban kötött nukleáris energetikai együttműködési megállapodást. Az ország függetlenségét és függőségét mindez nem érinti. Orbán Viktor végül kiemelte, Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs valódi gazdasági alapja. ■ MTI promóció 1ISSI Melyek a tipikus megtakarítási célok? A megtakarítások - amellett, hogy általános biztonsági tartalék szerepét is betöltik - számos célt szolgálhatnak az életpályánk során. Ezekhez a célokhoz viszont más és más megtakarítási formákat célszerű hozzárendelni. Túlmenően azon, hogy a megtakarítások elsődlegesen jövőbeni anyagi mozgásterünk kibővítését célozzák, vannak olyan, tipikusnak tekinthető megtakarítási célok, amelyek a háztartások megtakarítási döntéseiben meghatározó szerepet kapnak. Ezen célok eléréséhez - a pénzügyi lehetőségek függvényében - eltérő megtakarítási termékek használata kapcsolódik. Az életpályánkat, életünket jellemzően három fő szakaszra oszthatjuk, az életünk elején (születésünktől tanulmányaink befejezésig) és végén (nyugdíjaskorunkban) inaktívak vagyunk, a köztes időszakban pedig gazdaságilag aktívak vagyunk, azaz ebben az időszakban rendelkezünk munkajövedelemmel, szerezzük meg az életvitelünkhöz szükséges pénzt, valamint tudunk a különböző céljaink elérésére tartalékot képezni. Megtakarításaink jelentős részét a biztonsági tartalékok teszik ki, amelyekkel váratlan kiadásokra, betegségre készülünk fel. Erre a célra megfelelő eszköz lehet a rövid lejáratú bankbetét, állampapír, illetve befektetési alap, a váratlan egészségügyi kiadásokra pedig egészségpénztári számlán elhelyezett megtakarítással, illetve betegség- és balesetbiztosítással érdemes felkészülni. Szintén elsősorban rövid- egy éven belüli - lejáratú befektetésekkel, bankbetéttel érdemes készülni a nyaralásra, illetve a kisebb értékű tartós fogyasztási cikkek (például televízió) beszerzésére is. A hosszabb távú megtakarítások - éven túli lejáratú állampapírok, részvények, kötvények, befektetési jellegű életbiztosítások - már olyan célkitűzések eléréséhez lehetnek hasznosak, amelyek többévenként esedékesek: ilyen lehet az autónk cseréje, nagyobb értékű bútorok vásárlása. Ha lakáscélra takarékoskodunk, feltétlenül érdemes csatasorba állítanunk a lakás-takarékpénztári megtakarításokat, nem utolsósorban a konstrukcióval járó állami támogatás miatt. A több évtizedes távon esedékes célok- gyermekünk jövője, nyugdíjasévek- esetében pedig az ezekhez ajánlott konstrukciók lehetnek (más hosszú távú befektetések mellett) a leginkább célravezetőek: így a gyermek számára a babakötvény, a nyugdíj-előtakarékossághoz pedig az önkéntes nyugdíj- pénztár, a Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) vagy a Nyugdíj-előtakaré- kossági Számla (NYESZ). A tervezésnél ugyanakkor mindig figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint ne egyféle eszközben tartsuk pénzünket, hiszen így jobban megoszthatjuk a kockázatot az egyes pénzügyi termékek között. Hosszú távú elkötelezettséget pedig - például az életbiztosításoknál - csak akkor vállaljunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a 10-20 éves futamidő végéig valóban nélkülözni tudjuk az elhelyezett összeget: lehetséges ugyanis, hogy a futamidő lejárta előtt csak nagyon kedvezőtlen feltételekkel szállhatunk ki a befektetésből. Hogyan erdemes megosztani megtakarításainkat? RÖVID, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ megtakarítási terveinkhez is jó lehetőséget kínálnak a befektetési alapok - mondja Vasas Norbert, a Budapest Alapkezelő termékmenedzsere. Rövid távú céljainkhoz, vagy ha csak vésztartalékot képeznénk, érdemes olyan konstrukciót választani, amely azonnali hozzáférést biztosít az ebben elhelyezett összeghez, és nagyobb biztonságot nyújt a befektetett tőkénknek. Ehhez ideális megoldást kínálnak például az alacsony kockázatú - bankbetétekbe, kincstárjegyekbe fektető - pénzpiaci alapok és a mérsékelten kockázatos kötvényalapok. Ha befektetett pénzünk védelme a számunkra leginkább lényeges szempont, és középtávú befektetést tervezünk, válasz- szűk a tőkevédett alapokat, amelyek elérhetővé teszik számunkra a kockázatos, de jelentős hozammal kecsegtető piacokat - a befektetett tőkénk kockáztatása nélkül. Hosszabb távú megtakarítási céljaink eléréséhez érdemes lehet nagyobb kockázatot vállalni a magasabb hozamlehetőség Vasas Norbert, a Budapest Alapkezelő termékmenedzsere érdekében: ebben az esetben választhatunk részvény- vagy árupiaci, valamint abszolút hozamú alapokat is. Rendszeres megtakarításra is van lehetőségünk, hiszen több banknál is elérhető olyan szolgáltatás, amelynek segítségével egyszeri megbízást követően, további ügyintézés nélkül minden hónapban - lépésről lépésre - az általunk választott alapba fektethetjük a havonta megtakarítani kívánt összeget. www.penziranytu.hu A Pénziránytű Alapítvány kezdeményezésére megvalósuló „Pénzügyi Iránytű Programot” támogatják: *egon CSŐ SBUDAPE5TBANK 0 CIB BANK cíti ERSTEÉ giiiiüMillH ING kIh MetLifé || Qotp Ponnonip JPÖSÜ % TakarekBank
