Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-17 / 14. szám
MTI 1 "1 Akciósorozattal készül a Közdemosz AKCIÓSOROZATTAL KÉSZÜL a közszolgálat munkavállalói számára húszszázalékos béremelést követelő Köz- szolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájk- bizottsága (Közdemosz) - jelentette be a sztrájkbizottság ügyvivője csütörtökön. Fehér József elmondta: figyelemfelhívó demonstrációkat tartanak a fővárosban január 25-től. ■ MTI ír lap: a gázoló nem kér kegyelmet nem kér kegyelmet az ír államfőtől Francis Ciarán Tobin - írta csütörtökön az Irish Independent. A liberális ír napilap online kiadásában megjelent írás felidézi Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter előző napi nyilatkozatát arról, hogy Tobin, aki másfél évtizede Leányfalun két kisgyermeket halálra gázolt, hazájába visszatérve kegyelmet is kérhet. ■ MTI Tízmillió forint a nyomravezetőnek az országos rendőrfőkapitány 10 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki a hétfő hajnali fővárosi Lehel utcai robbantással kapcsolatban érdemi információt ad - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata csütörtökön. ■ MTI Moszkva nem készül külön béketervvel nem folyik háromoldalú tárgyalás Moszkvában, nincs külön iráni-orosz-szí- riai béketerv - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, miután iráni kollégájával tartott megbeszélést A külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy péntekre várják Moszkvába a szíriai külügyminisztert. ■ MTI Kiegészítik a stratégiát felsőoktatás Közösségi főiskolák jövő szeptembertől A háromnapos Educatio szakkiállításra legalább 30 ezer látogatót várnak a szervezők. Bemutatkoznak a hazai egyetemek és főiskolák Idén 50-55 ezer állami ösztöndíjas hallgatóra számítanak a felsőoktatásban, az iparkamara által visszautasított felsőoktatási stratégia még kiegészítés alatt áll. Csütörtökön megnyílt az Educatio szakkiállítás. Éber Sándor Állami ösztöndíjasként minden eddiginél több, 58 844 hallgató kezdte meg tanulmányait a 2013-as tanévben, az idén 50-55 ezer ilyen hallgatóra számítunk - közölte tegnap a felsőoktatásért felelős államtitkár. Kling- hammer Istvánnak meglepetést okozott, hogy mintegy 95 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, az érettségizők száma 78-79 ezer volt. Utóbbiak közül 11 ezren esti-levelezőn végezték el a középiskolát, döntő többségük nem lépett a felsőoktatásba. A maradék fele szakközépiskolában végzett, akiknek nagy része szintén nem rögtön tanul tovább. A demográfiai helyzet miatt ezeknek a számoknak a változása nem várható a következő években. „A magyar felsőoktatás jó, bár vannak benne egyenlőtlenségek, a hallgatók nagy része ugyanakkor motivált és jól felkészült” - hangoztatta Klingham- mer. Szerinte az állami ösztöndíj egy nagyon erős, minőségi ösztönzést jelent a felsőoktatásban, a jelentkezők a jobb nevű, preferált egyetemeket, főiskolákat részesítik majd várhatóan előnyaz idei évtől már érvényes a minimum ponthatár 240-ről 260 pontra emelkedése. Továbbiváltozás, hogy mindenki számára ingyenesen hozzáférhető az idei felsőoktatási felvételi tájékoztató, amely csak elektronikus formában jelent meg és az Oktatási Hivatal honlapjáról lehet letölteni. Az online tájékoztató január végéig még frissülhet. ben. Közölte, hogy a felsőoktatási stratégiáról szóló jelentéssel a kormány december közepén foglalkozott, és kért kiegészítést. Ebben szerepel a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák besorolása is. Klinghammer szeretné, ha már 2015 szeptemberétől működnének a közösségi főiskolák. A stratégiát a Felsőoktatási Kerekasztal többsége elfogadta, kivéve a Magyar KereskedelAz idén február 15-ig adhatják be felvételi kérelmüket a diákok a szeptemberben induló képzésekre elsősorban az e-felvételi rendszerén keresztül. A diákok legfeljebb öt helyet jelölhetnek meg. Az eljárás alapdíja nem változik, 9 ezer forintért három jelentkezési hely jelölhető meg. Ezenfelül további két helyet lehet megjelölni. mi és Iparkamara elnökét. Par- ragh László elitistának titulálta a dokumentumot, kiemelte a természettudományos, főként a mérnökképzés fontosságát, a duális, gyakorlati képzésben, melyet hiányolt a stratégiában, szerinte háttérbe szorulnak a gazdasági szereplők. Klinghammer tegnap közölte: szeretné, ha preferált szakok lennének, megemlítve a természettudományos képzéseket. Biztos benne, hogy új oktatási formák is megjelennek majd, és az agrár, valamint a szolgáltatások területén is be- vezethetőnek látta a duális képzéseket. Hírek szerint Parragh kritikáival megingatta a kormányban Klinghammer helyét. „A politikának a gazdasági helyzetnek megfelelő felelősséggel, és a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást” - mondta tegnap Klinghammer az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján. Szerinte rendezni kell a felsőoktatás minőség orientált finanszírozását. összhang Aggályosnak tartja az Európai Parlament az olyan magánbefektetői programokat, különösen a máltait, amelyek keretében uniós országok pénzért kínálnak állam- polgárságot - derül ki az EP strasbourgi plenáris ülése által csütörtökön elfogadott állásfoglalásból. A dokumentumban a képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy nyilatkozzon arról, összhangban állnak-e ezek a programok az uniós szerződésekkel, valamint a diszkriminációt tiltó szabályokkal. Néhány uniós tagállam | olyan programokat vezetett be, amelyek közvetve vagy közvetlenül lehetővé teszik az uniós állampolgárság értékesítését harmadik országok állampolgárai számára annak ellenére, hogy az EU-tagoktól elvárás, hogy felelős módon járjanak el az EU közös értékeinek megőrzése érdekében, amelyek pénzben nem kifejezhetőek - áll az állásfoglalásban, amelyet 560 igen és 22 nem, valamint 44 képviselő tartózkodása mellett fogadott el az EP. Az EP szerint az uniós ál- j lampolgárság áruba bocsátása : aláássa az EU alapját képező kölcsönös bizalmat. A parlament hangsúlyozza, hogy az | uniós állampolgárság révén j elnyert jogok, mint például a szabad mozgás és letelepedés joga, nem bocsáthatók áruba. Az állampolgárság megszerzésével járó magán- befektetői programok azért is aggályosak, mert azok csak a harmadik országok leggazdagabb állampolgárai számára elérhetőek. Málta a közelmúltban olyan rendszert hozott létre, amely a máltai állampolgárság áruba bocsátását teszi lehetővé, ezzel automatikusan uniós állam- polgárságot is garantál. Az EP szerint nem egyértelmű, hogy a máltaiak hasznát veszik-e majd a rendszernek, mivel a külföldi befektetőknek nem kell majd adót fizetniük. ■ MTI Idén magasabb a minimum ponthatár Hamarosan tárgyalnak a tanárok béren kívüli juttatásáról köznevelés A KLIK-en belül a köztisztviselők kapnak évi 200 ezer forint cafeteriát, a tanárok még nem A jövő héten időpontot egyeztetnek az érintett szakszervezetek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK), hogy mikor indulhatnak meg a tárgyalások a tanárok esetleges cafeteria juttatásairól - értesült a Világgazdaság. A KLIK vezetője lapunknak elmondta, hogy hamarosan egyeztetések lesznek az ügyben. Marekné Pintér Aranka közölte, most határozzák meg a költségvetési kereteket. Arra a kérdésre, hogy kapnak-e idén cafeteriát a tanárok azt válaszolta: „a remény hal meg utoljára”. A KLIK és a szakszervezetek november 22-én (a korábban meghatározott július 31. helyett) írták alá a pedagógusok munkakörét lényegesen érintő kollektív szerződést. Ebben azt is rögzítették, hogy a KLIK mindenkori büdzséjének függvényében biztosítanak cafeteriát a közalkalmazottnak. Erről minden évben külön tárgyalást folytatnak. A béren kívüli juttatás mértéke még nem ismert, de információnk szerint idén már terveztek erre forrást a KLIK büdzséjében, ami összesen 496,2 milliárd forint. Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak elmondta, hogy amíg a köztisztviselők esetében törvény írja elő kötelező béren kívüli juttatást Talán kapnak idén cafeteriát (ennek mértéke évi 200 ezer forint), addig a közalkalmazottaknak minősülő tanárok esetében (csakúgy mint a szociális és egészségügyi ágazatban) a jogszabály csak lehetőségként írja a cafeteriát, ha a munkáltatónak erre megfelelő anyagi kondíciója van. így az a helyzet áll egyébként elő, hogy az ország legnagyobb munkáltatójánál, a KLIK-nél a köztisztviselőkként dolgozók (a 25050 kormánytisztviselő is) kapnak a cafeteriát, a mintegy 116 ezer pedagógus viszont nem. Galloné arra emlékezetett, hogy korábban, amikor az ön- kormányzatok voltak az intézményfenntartók, egyes intézményekben tudtak olyan kollektív szerződést aláírni a pedagógusokat képviselő szak- szervezetekkel, hogy a tanárok kapnak béren kívüli juttatást. Ezek a szerződések tavaly december 31-ig érvényesek voltak. A KLIK júniusban azoknak, akik részesülhettek cafe- teriában kifizetett 8 hónapnyit, azzal az ígérettel, hogy később kipótolják a maradék 4 hónapra járó juttatásokat is. A PSZ elnöke azt hangoztatta, hogy a szerződésekben biztosított szeptember, október, november és december havi cafeteriát nem fizették ki a tavalyi év végén. Ahol az önkormányzat nem adott keretet cafeteriára, ott nem kaptak korábban sem a tanárok. Galloné szerint nem az okoz feszültséget, hogy a KLIK köz- tisztviselői kapnak cafeteriát, míg a tanárok sem. A PSZ elnöke úgy vélte, több konfliktust okoz az iskolákban a nettó keresetnövekedés ellenére, hogy eltűnt a minőségi munka elismerése. Egyes tanárok ugyanis akik korábban több diplomával, szakképesítéssel rendelkeztek, kiemelkedő szakmai munkát végezte, minőségi bérpótlékot kaptak (így lehet, hogy a béremeléssel sem jártak sokkal jobban), most pedig mindenkit egységes pedagógus I. kategóriába soroltak. ■ É. S. EP-állásfoglalás: az uniós állampolgárság nem eladó