Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-16 / 13. szám
2014. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Májustól uj rendszer jón agrárium Jelenleg átmeneti szabályok érvényesek a földforgalomban Osbome: az eurót szilárdabb alapokra kell helyezni hanyatlás Az Európai Unió máris kezd lemaradni olyan feltörekvő gazdasági erőcentrumok mögött, mint Kína vagy India, és az intézményi-szabályozási keretek teljes reformja nélkül végképp hanyatlásnak indul - mondta szerdán a brit pénzügyminiszter. George Os- borne utalt arra, hogy az EU reformja nélkül Nagy-Britan- nia számára talán nem marad más választás, mint a távozás az unióból. Az euróövezeti integrációs folyamat eljutott arra a pontra, hogy már az EU intézményi felépítményének teherviselési határait feszegeti - jelentette ki Osbome egy londoni rendezvényen. Az európai szerződések ma már nem felelnek meg céljuknak, mivel megalkotóik nem számoltak egy olyan EU-val, amelyen belül egyes tagállamok „drámaian mélyebb integrációra” törekszenek, mint a többiek. Mindeközben Brüsszel - ahelyett, hogy szembenézne a valóssággal - jogi tornamutatványokra kényszerül, megpróbálva „beleerőltetni” a jelenlegi EU-szer- ződésekbe egy olyan helyzetet, amelyek kezelésére e szerződéseket nem tervezték. A brit pénzügyminiszter szerint az eurót szilárdabb alapokra kell helyezni. Lehet, hogy az euróövezeti válság enyhült, ám az alapvető ellentmondások, továbbra sem megoldottak - hangsúlyozta. Európa sürgős gazdasági reformokra szorul, az euró fennmaradásához pedig az euróövezet további integrációja szükséges - vélekedett. Osbome szerint eZ az egységes piac megőrzése mellett azért szükséges, hogy Nagy-Britannia az EU-tagja maradhasson. ■ MTI/VG George Osbome Négy és fél hónapig tartanak azok az átmeneti szabályok, amelyek a régi és az új földforgalmi szabályozás közötti időt kitöltik. Május elsejétől teljesen új rendszer jön. Braunmüller Lajos December 15-e óta, vagyis egy hónapja vannak hatályban a földhasználat és a földforgalom új szabályai, ám számos esetben még a régi szabályokhoz igazodó, - és így érvénytelen - bérleti szerződésekkel találkoznak a területi Agrárkamara képviselői - mondta el tegnap sajtótájékoztatóján Simon Attila István. A Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára felhívta a figyelmet: a december 15-e és április 30-a közti időszakban átmeneti szabályok érvényesek, majd május elsejétől teljes egészében az új földjogi szabályozás lesz az irányadó. Az átmeneti szabályozás oka a jogszabály kialakításának késése volt - ismerte el az államtitkár, aki ugyanakkor hozzátette: a legkényelmesebb, és legkevésbé kockázatos megoldás is ez volt egy elsietett váltással szemben. A jogszabály meghatározza, hogy mely magánszemély minősül földművesnek, és mely szervezet, illetve gazdasági társaság lehet mezőgazdasági termelő szervezet. Ez utóbbiaknál fontos szempont lesz az átláthatóság, mindazok a cégek, amelyek nem felelnek meg a törvényben meghatározott transz- parencia-feltételeknek, nem lesznek szerzőképesek, vagyis földet nem bérelhetnek. „Nem szeretnénk olyan társaságokat látni, amelyeknek a hátterében esetleg offshore-cégek állnak” - fogalmazott Simon Attila István. A korábbiakhoz hasonlóan, de a jogalkotói elvárások szerint némileg egyértelműbben alakulhat mostantól a földhaszonbérleti szerződések sorkicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország földet vásároljon Romániában, egy ilyen szándék önmagában is az európai szellemiséget sértő elképzelés lenne - vélekedett Dácián Ciolos mezőgazdaságértés a vidékfejlesztésért felelős európai uniós biztos a román Hotnews. ro portál által idézett szerdai nyilatkozatában. Az Európai Bizottság Románia által jelölt tagja arra a román médiában nagy visszhangot kelsa. A földtulajdonos, aki bérbe kívánja adni a földjét valakinek, az erről szóló szerződést köteles eljuttatni a területileg illetékes jegyzőhöz, aki azt 15 napra kifüggeszti. Újdonság az is, hogy ezzel párhuzamosan a bérbeadó közzétételi kérelmet nyújt be a jegyzőhöz. Az így nyilvánossá vált szerződéssel kapcsolatban igényt jelenthetnek be mindazok, akik a haszonbérleti jogban elsőbbséget élveznek, például a szomszédos földet művelők. Fontos szempont, hogy csak változatlan formában fogadhatják el a szerződés feltételeit, tehát nem „mazsolázhatják ki” a megállapodásból azokat a rétéit állítólagos tervre reagált, miszerint Magyarország életjáradékért vásárolna fel áruba bocsátott erdélyi mező- gazdasági területeket, a volt tulajdonos használatában hagyva azokat. Ciolos közleményében megemlítette, hogy a bukaresti magyar nagykövetség egyik alacsonyabb rangú beosztottjától származó értesülést a magyar Külügyminisztérium cáfolta, hogy a magyar államnak lenne ilyen szándéka. székét, amelyek nekik kedveznek. Az előhaszonbérletesnek kötelessége bizonyítani, hogy jogosult a föld bérletére, és azt is pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen jogalap alapján van elsőbbsége az adott föld bérletére. A beadványhoz komoly szankciórendszer is társul, ugyanis ha a hatóság később jogerősen megállapítja, hogy a nyilatkozatban szereplő információk nem valósak, a bérlőnek a használat során igénybe vett összes uniós támogatással megegyező összeget kell fizetnie az államnak. Ez az összeg adók módjára behajtható tartozásnak minősül. Fontos változás az is, hogy az átmeneti szabályok ideje alatt a hatóságok adatbázisokat állítanak fel. Május elseje után, amikor már hatósági engedélyezéshez kötöttek lesznek az ilyen szerződések, ezt a nyilvántartást használják majd a jogosultság megállapítására. Az egyik fontos változás, hogy május elseje után minden uniós állampolgár a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel vásárolhat földet idehaza. Azonban magyar állampolgárok is csak akkor vehetnek földet, ha helyben laknak, és életvitel-szerűen mező- gazdasággal foglalkoznak. HÍRSÁV Lassult a német gazdaság növekedése lassult Németország gazdasági növekedése 2013-ban a német statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint. A hivatal első számításai szerint 2013-ban 0,4 százalékos volt az éves GDP növekedés, kevesebb, mint a 2012-es 0,7 százalék vagy a 2011-es 3,3 százalék. A szezonálisan kiigazított 2013-as GDP növekedés 0,5 százalékos, a 2012-es 0,9 százalékos, a 2011-es 3,4 százalékos volt. „Nyilvánvaló, hogy a német gazdaság megsínylette a világgazdaság visszafogott növekedését. Az erős belföldi kereslet csak korlátozott mértékben tudta ellensúlyozni ezeket a hatásokat”- mondta sajtótájékoztatóján Roderich Egeler, a statisztikai hivatal elnöke. ■ MTI Kínában nőttek a bérek a legütemesebben az ázsiai régión belül Kínában nőttek legnagyobb mértékben a bérek 2013-ban- átlagosan 8,5 százalékkal. A kelet-ázsiai országban az idén is a fizetések emelkedése várható - a Hays nemzetközi tanácsadó cég jelentése szerint. A kínai munkaadók többsége, 54 százaléka 6-10 százalékkal fizetett többet az előző évhez képest dolgozóinak, 12 százalék pedig ennél is nagyobb mértékben, 10 százalék felett emelte a béreket. A kínai munkaerő-piac átalakulóban van, a termelőiparról egyre inkább a szolgáltatói szektorra terelődik át a hangsúly. ■ MTI Kuba: konyhagépekre is lehet hitelt felvenni EGY KORMÁNYHATÁROZAT alapján már konyhagépek vásárlására is engedélyezik a hitelfelvételt Kubában. A kérelmezők például olyan készülékek megvásárlásához kaphatnak hitelt, mint az elektromos kukta vagy rizsfőző, illetve az indukciós tűzhely. A hiteligényt bármely bankfiókban beadhatják, akiknek jövedelem- vizsgálaton is át kell esniük. Magánszemélyek számára 2011 decemberében tették lehetővé a hitelfelvételt Kubában. ■ MTI Magyarország nem vesz földet Romániában A '70-es években volt a decemberinél alacsonyabb infláció pénzromlás A rezsicsökkentés hatása húzta mélybe a fogyasztói árakat - Nem örülhet, aki tűzifával fűt Negyvennégy éve nem látott mélypontra, 0,4 százalékra süllyedt decemberben a fogyasztói árak emelkedésének üteme az előző év azonos időszakéhoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A novemberi 0,9 százalékról fél százalékponttal csökkent az infláció, részben az újabb rezsicsökkentés hatására. A tavalyi év egészében 1,7 százalékkal nőttek az árak 2012-höz képest, és a kormányzat intézkedési befolyásolták leginkább az inflációt. Utoljára 1970-ben volt alacsonyabb (akkor 1,3 százalékos) az éves áremelkedési ütem. A dohány és a szeszes ital 10,9 százalékkal drágult tavaly, a cigaretta áremelkedésében pedig fontos szerepet játszott az árrés - trafikrendszer nyomán bekövetkezett - növelése. A háztartási energia ára ugyanakkor 8,5 százalékkal csökkent, ami elmarad a 10 százalékos év eleji rezsicsökkentéstől. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy nem csökkent az összes fűtőanyagnak az ára. A szén, a tűzifa és a brikett ára például 4-5 százalékkal nőtt tavaly. Hozzátette, a 2013. novemberi rezsicsökkentés hatásai - tekintve, hogy év végén történt, az éves indexben csak részben jelennek meg - áthúzódnak 2014-re is. Tavaly 3,6 százalékkal nőttek a szolgáltatások árai, az élelmiszerek pedig 2,8 százalékkal drágultak. Mindez jelzi, hogy a gazdaság mélyén húzódó inflációs nyomás nagyobbnak látszik a főindexnél, ugyanakkor mérsékeltebbnek tűnik a megelőző évekhez képest. A ruhák ára alig emelkedett egy év alatt, a tartós fogyasztási cikkek pedig az éves átlaghoz közel, 1,9 százalékkal nőttek. A nyugdíjas fogyasztói árindex 1,5 százalékkal emelkedett tavaly, így a több mint 5 százalékos nyugdíjemeléssel jelentősen nőtt a reáljövedelmük. Decemberben pedig 0,3 százalékkal csökkent a fogyasztói kosarukra számított index az előző év azonos időszakához képest. Az 1,7 százalékos éves árnövekedés elmaradt a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs céljától a folyamatos kamatcsökkentések közepette is. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az alacsony inflációs környezet egyre inkább tudatosult a lakosságban és a vállalatokban, így az inflációs várakozások érdemben mérséklődtek az év folyamán. A piaci folyamatokat jobban tükröző maginfláció - ami ugyan tartalmazza a dohánytermékek áralakulását - 3,3 százalék volt 2013-ban, decemberben pedig 3,5 százalékon alakult az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan igazított index az MNB inflációscél közelében alakult. Az MNB nem aggódik az infláció miatt. A Monetáris Tanács tagjai, Pleschinger Gyula és Balog Ádám „galamb” jellegű nyilatkozatot tettek. Pleschinger korábban a 17 hónapja tartó kamatcsökkentés folytatásáról beszélt, Balog pedig tegnap tartósan laza monetáris politika alkalmazását vetítette előre. Ezt a piac egyfajta irány- mutatásnak tekintette, így a forint kisebb - 0,3 százalékos- gyengüléssel reagált, és megérintette a 300-as szintet az euróval szemben. A jegybank vezetőinek jelzése szerint 3-ról még 0,5 százalékponttal csökkenhet a kamat. ■ H. J. Az infláció alakulása (éves, százalék) A jogalkotó azt várja, hogy némileg egyértelműbben alakulhat mostantól a földhaszonbérleti szerződések sorsa
