Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-13 / 10. szám
■EBSEEEH Andor több a hasznuk az EU-s munkavállalókból london tovább szigorítaná az uniós munkavállalók szociális ellátásának szabályozását. Iáin Duncan Smith munkaügyi miniszter a The Sunday Times-nak azt mondta: akár két évre is el lehessen zárni a szociális ellátást a bevándorlóktól. Visszautasította a brit hozzáállást az Európai Parlament (EP) elnöke. Martin Schulz a The Observernek kijelentette: „Nem képezi újratárgyalás alapját a szabad mozgás elve, egy ilyen jellegű szerződésmódosítás az EP-ben biztosan elbukna”. Megszólalt Andor László is: a brit jóléti kasszának jelentős nettó haszna származik az uniós bevándorlókból, akik sokkal kevesebb ellátást, kedvezményt vesznek igénybe, mint amennyit adók és járulékok formájában a befizetnek - mondta vasárnap a BBC-nek a magyar uniós biztos. ■ MTI Újból tízezrek a kijevi főtéren az ukrán ellenzék folytatja az előkészületeket egy országos figyelmezető sztrájkra - közölte Vitalij Klicsko, az Ütés nevű párt vezetője Kijevben, az idei első „népi nagygyűlésen”, ahol 50 ezren gyűltek össze „békés demonstrációra”. ■ MTI Végső búcsú Ariéi Sarontól ma tartják a szombaton 85 éves korában elhunyt Ariéi Sáron volt izraeli kormányfő hivatalos, állami búcsúztatását. Vasárnap este hatig Jeruzsálemben a kneszet (törvényhozás) épületénél tízezrek rótták le kegyeletüket a keménykezű „legendás tábornok” ravatala előtt. Jobboldali politikusként Sáron a zsidó telepeket építette, majd miniszterelnökként a heves jobboldali tiltakozások dacára kiköltöztette a telepeseket Gázából. ■ VG Több száz falu iskola nélkül köznevelés Esélyt kaphatnak a kistelepülések az állami fenntartással Egy vidéki kisiskola. A mintegy 2800 falu 40 százalékában, több mint ezer településen jelenleg semmilyen oktatás nincsen A kormányzat szerint az állami fenntartás miatt nincsenek veszélyben a kisiskolák. A Magyar Faluszövetség szerint nagyobb lehet a biztonság, de ezt még nem lehet ténykérdésként kezelni. Éber Sándor „Mindenkit megnyugtathatok, semmiféle veszély nem fenyegeti kisiskolákat” - hangoztatta a Győ-Moson-Sopron megyei Veszprémharsányban a köznevelésért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa szerint azzal, hogy átvállalta a kistelepüléseken a köznevelési intézmények fenntartását és működtetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Kük) az önkormányzatoktól, nemcsak az iskolák jövőjéről gondoskodott, hanem a falvak megmaradásához is segítséget nyújtott. Hangsúlyozta: a köznevelési törvény átalakításnak is az egyik célja az esélyegyenlőség megteremtése volt. Minden településen, ahol legalább nyolc gyerek van, az alsó tagozatnak és az óvodának működnie kell. Az alsó tagozaton lehetőség van az osztályok összevonására, a felsőn nincs. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság szerint több mint 800 olyan iskola van, amelynek „létét 2010 előtt az alacsony tanulói létszám miatt állandó bizonytalanság, a nyugodt tanítás feltételeinek hiánya jellemezte”. Kisiskolának a 100 vagy 150-200 fő alatti intézményeket tartják. Az előző tanévben a 3000 lélekszám alatti településeken 1252 iskola volt. „Megvan az esélye, lehetősége annak, hogy az iskolák állami fenntartásba vételével nagyobb biztonságba kerüljenek a falusi kisiskolák, de ezt tényként kimondani még nem lehet” - mondta lapunk érdeklődésére a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért emlékeztetett: az önkormányzatok döntő többsége úgy élte meg az állami kézbevételt, hogy megszabadultak az iskolák gondjaitól, s nem kell rájuk a büdzséjükből pénzt áldozni. Szerinte az állami fenntartás jó lehetőség is lehet a kisiskoláknak, de még idő kell az új rendszer gördülékenyebbé válásához. Szabó szerint volt olyan település, ahol a szülők és a pedagógusok között a tanév előtt még „pestisjárványként” terjedt, hogy az állam fokozatosan bezárja az iskolát. így a faluban nem tudtak első és ötödik osztályt indítani, a szülők egy nagyobb településen íratták be a gyerekeiket. Elmondta, hogy jelenleg a települések 45 Kevés település tudta újranyitni iskoláját tavaly öt önkormányzat jelezte (Hajdú-Biharban Gáborján, Békésben Medgyesbodzás, Szabolcs-Szatmár-Beregben Nyírderzs, Fejérben Mezőko- márom és Vas megyében Nórái), hogy működtetné korábban bezárt iskoláját 2011-ben egy 300 milliós kere- tösszegű pályázatot írtak ki erre a célra, mely révén korábban 4 település (Győr-Mo- son-Sopronban Lipót, Baranyában Siklósnagyfalu, Vasban Pecöl, a Szabolcs-Szatmár-Beregben Érpatak) nyitotta meg újra iskoláját, ekkor még nekik kellett vállalni a működtetést az emmi szerint a kormány- váltás előtt 163 kisiskolát zártak be. százalékában van 8 osztályos képzés. A 2800 falu 15 százalékában legfeljebb 7 osztályos képzés van, azaz nincs meg a 8 évfolyam. A kistelepülések 40 százalékában, több mint ezer faluban egyáltalán nincs oktatás. Szabó úgy vélte: a helyi közösségeknek érdemes lenne szerepet adni, hogy esetleg valamilyen saját hozzájárulással, akár a költségek 40-50 százalékával iskolát működtethessenek, ha van erre szándék, amit az államnak kutya kötelessége lenne segíteni. „A mai magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémája a szegregáltság” - hangoztatta korábban Pokomi Zoltán. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint törvényi szabályozókkal nem lehet rávenni a középosztályt arra, hogy gyermekeit a kevésbé motivált iskolákban tartsa, inkább elviszik a nagyobb települések jobb iskoláiba őket, akár más lakcímre is bejelentve őket. „A kormányzat 1-2 év múlva rájön, hogy az oktatásba 150-160 milliárd forint pluszpénzt be kell tolni a vidéki iskolák fejlesztésére, s nem lehet ezt a forrást a jelenleg jól működő iskolák terhére elvonni” - hangsúlyozta Pokorni. Idén mintegy 700-755 milliárd lesz a járulék- és az adókedvezmény költségvetés Aközponti büdzsé az idén 696,2-754,7 milliárd forint mértékű kedvezményt tervez adni adó-, illetve járulék- bevételei kapcsán. A legnagyobb Uyen kedvezményt az 1550 milliárdos bevételt hozó személyi jövedelemadónál adná az állam, 204,9-207,6 milliárdot, acsaládi adóalap-kedvezmény 188-190 milliárdot érhet el. A társasági adóból az idén 358,8 milliárdot vár az állam, az ebből adott kedvezmények mértékét 157-175 milliárd közé tervezték. Sportcélokra 50, filmtámogatásra 10-11, előadó-művészeti szervezet támogatására 9-11 milliárd forintról mondhat le a büdzsé. A fejlesztési adókedvezmények mértéke 46-50 milliárd. A társasági adóalapot csökkentő tételek elérhetik a 39-48 milliárd forint. A szociális hozzájárulási adóból, melyből 3 768 milliárdos bevételt tervez a büdzsé, 146-151,2 milliárd közötti kedvezményt ad az állam, döntő többségében munkahelyvédelmi kedvezmények formájában. A jövedéki adóból - melyből 931,9 milliárdos bevétel van tervezve - adott kedvezmény mértéke 55-62 milliárd az idén. Az üzemanyagoknál 45-510 milliárd visszatérítésére van mód a mezőgazdasági, a vasúti, hajózási, illetve a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából. Az alkoholoknál a pálinka főzésénél szerepel 10-12 milliárdos kedvezmény. A 110 milliárdos bevételt hozó illetékek mellett 35,1-44,9 milliárdos kedvezményt ad az állam. A legtöbbet az illeték- mentes öröklésre (11-13 milliárdot) és a lakástulajdonosok közvetett cseréjére (10-12 milliárdot). A 17,3 milliárdos bevételű energiadóból a lakosság mentességének mértéke 14-14,5 milliárdnyi lehet. Az 57 milliárdot hozó távközlési adó mellett a kedvezmény mintegy 19-20 milliárd. A biztosítotti nyugdíjjáruléknál 25,7-28 milliárd, a biztosítotti egészségbiztosítási járuléknál 20,2-22 milliárdot hoz a családi adókedvezmény kiszélesítése. ■ É. S. Patikatulajdon: végül nem kellett az állami beavatkozás ellenőrzés Elvileg nem válthat be receptet, aki nem váltott - Senkinek nem érdeke a gyógyszerellátás ellehetetlenítése Egyelőre egyetlen gyógyszer- tárban sem lett tulajdonos az állam, miután minden érintett patikában gyógyszerész szerezte meg a törvény által előírt 25 százalékot meghaladó tulajdonhányadot 2014. január 1-jé- ig - értesült a Világgazdaság. Az államnak - pontosabban a rendelet szerint konkrétan az OEP-nek - akkor lett volna elővásárlási joga egy patikában, ha az ott dolgozó gyógyszerész, vagy bármely patikus a vételár közlését követő 30 napon belül nem nyilatkozott volna arról, hogy meg akarja venni üzletrészt. Erre azonban éppúgy nem volt szükség, mint az állami kamattámogatású patikahitelre, amit a saját tőkével nem rendelkező gyógyszerészeknek dolgozott ki a kormány, két támogatási konstrukcióban is. Információink szerint a gyógyszerészek ezek egyikét sem vették igénybe, hanem rokoni vagy baráti kölcsönből, más banki hitelből vagy saját megtakarításaikból finanszírozták az ügyletet. Volt, ahol a többségi tulajdonos befektető adott pénzt a patikusnak. A tulajdonszerzést igazoló új gazdasági társasági szerződéseket hó végéig kell benyújtani az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyszerészeti Főosztályához. Ebben nem csak a tulajdonszerzésnek kell szeRokoni, baráti, banki kölcsönből, saját félretett pénzből vásároltak repelnie, de annak is, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad arányában a tagsági jogok gyakorlását is biztosítani kell a gyógyszerészek számára, akiknek az osztalékból is tulajdon- hányaduk arányában kell részesülniük. Az OEP szerződést bont azzal a gyógyszertárral, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a patika nem válthat be receptet. Ettől azonban várhatóan nem kell tartani, mert a hatóságoknak sem érdeke a gyógyszerellátás ellehetetlenítése, így vélhetően előbb hiánypótlásra szólítják majd fel azokat, akiknél esetleg jogszabálytól eltérést találnak. A patikák tulajdoni szerkezetének kényszerű átalakítása itt még nem fejeződött be. A hatályos törvénynek egyelőre csak az első része teljesült, a következő szerint 2017. január 1-jéig az 50 százalékot is meg kell haladnia a patikákban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak. Ez már nagyobb kiadást jelent majd, így elképzelhető, hogy a patikahitel iránt a következő években megnő a kereslet. A vételárat a mostani alkufolyamatban rendszerint a gyógyszertárak két-három havi forgalmában jelölték meg, ami egy közepesen jó forgalmú patika esetében jelenleg havi 20-25 millió forint. ■ H. É. kozelet^^^
