Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-03 / 2. szám

2014. JANUÁR 3., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 3 Egyre többet adózó nagyok gazdaság Négymilliárd kétötödét fizette be a TOP 20 Kaposvárnak Nagyadózók nagy családja: Ponekker László ügyvezető igazgató (középen) családi vállalkozásával küzdötte föl magát ismét a legnagyobbak közé LEADER: közel 350 millió forintot osztottak a vidéknek dél-somogy Megtartotta a harmadik körös LEADER pá­lyázatokhoz kapcsolódó utolsó rangsor ülését a nagyatádi és barcsi térséget koordináló Ri- nya-Dráva Szövetség elnöksé­ge. Mivel az Irányító Hatóság Jóváhagyta az egyesület több­let kötelezettségvállalás iránti kérelmét, a térség további hat- vankét-millió forintos forrás­hoz jutott.- A pályázatokat a beérke­zés sorrendjében, a rendel­kezésre álló keret erejéig tá­mogatjuk, így az utolsó ülé­sen az elnökség a támogatás­hoz szükséges benyújtási ha­táridőt gazdaságfejlesztési és szolgáltatásfejlesztési pályá­zatok esetén is szeptember 30-ában állapította meg - tájé­koztatott Szijártó Attila mun­kaszervezet vezetője. - Ezzel a döntéssel az összes szakmai­lag és formailag megfelelő pá­lyázatot támogattuk. ■ A szövetség több mint kétszáz pályázatot támo­gatott Helyi termék előállítás-fej­lesztésre, erdészeti szolgálta­tók eszközbeszerzésére, kis és középvállalkozások telephely­fejlesztésére, mikrovállalko- zások kis léptékű fejlesztésé­re, civil szervezetek és önkor­mányzatok eszközbeszerzé­sére, és rendezvények támo­gatására adhattak be a pályá­zók támogatási kérelmet. Gaz­daságfejlesztésre 272,5 millió forint értékben 113, szolgálta­tásfejlesztésre 68,6 millió fo­rint értékben kilencvenegy pá­lyázat kapott zöld utat. A szö­vetség összesen több mint 341 millió forint értékben, kétszáz­négy pályázatot támogatott. Közben ütemesebb kifize­tések várhatóak a pályáza­toknál. Az ÚMVPIII. tengely Mikrovállalkozások fejlesz­tése, a Turisztikai tevékeny­ségek ösztönzése, a Falumeg­újítás- és fejlesztés, a Vidéki örökség megőrzése, valamint a LEADER pályázatok esetén az új szabály szerint háromha­vonta van lehetőség kifizeté­si kérelmet benyújtani, kifize­tési időszakonként akár kettőt is, tehát optimális esetben egy évben akár három-négy elszá­molást is. ■ leki G. hat Év alatt számszerűen meg­duplázódott a legnagyobb adó­zóktól befolyt forrás mértéke Kaposváron. Az inflációs hatás nélkül számított összeg 2006- ban még 840 millió forint volt. A húsz legjelentősebb adófizető akkor ennyi tett a közös kasz- szába, s ezzel a város 2,2 íjiilli- árd forintos bevételhez jutott. Ennek 38,5 százalékát fizette a TOP 20, az összeg százhat mil­lióval haladta meg az egy évvel azt megelőzőt. ► Folytatás az 1. oldalról Szita Károly polgármester azonban mind a hatezerkét­száz társas vállalkozásnak megköszönte a munkát, s hogy foglalkoztatják a kaposvári családokat. A Priváthús Kft. egy év ki­hagyás után került ismét a ka­posvári TOP 20-ba. Mint Po­nekker László ügyvezető a So­mogyi Hírlapnak elmondta, a cég legjobb eddigi eredményét érte el ötmilliárd forintot meg­haladó árbevételével. A csalá­di vállalkozás százhatvan- két dolgozót foglalkoztat, ami a város 2008-ban építmény­telek- és iparűzési adóból ösz- szesen az azt megelőző évinél hétszázmillióval többet, kétmil­liárd nyolcszáz-millió forintot meghaladó bevételre tett szert. Az összeg egyharmada, 954 millió forint származott az első húsz legtöbb helyi adót fizető cégtől. 2009-ben már 1,2 milli­árd forintot fizettek be a közös­be a legnagyobbak. A legna­gyobb adózó akkor négyszáz­millióforinttal gazdagította a szintén rekord. A cégvezető az áfa-csökkentésről szólva el­mondta, hogy részeredmény, amelynek a hatását nem sza­bad túlbecsülni, fél év múl­va érdemes áttekinteni ezt. A megoldás a teljes áfa-csökken­tés volna szerinte. A kft. ügyvezetője úgy fo­galmazott, cégük számos fej­lesztésen van túl, nemrég tel­keket vásároltak, bővítenék a telephelyüket. Olyan pályáza­ti lehetőségben bíznak, ami nemcsak a gépbeszerzésre ad­nak lehetőséget, mert ezzel már jól állnak, hanem egy in- tellingens, munkaerő-felvé­város kasszáját, ám a húszas lista sereghajtója is huszon- két-millió forint helyi adót fize­tett. A VISSZAESÉS 2010-ben volt: a kilábalás lassúbb volt, mint számították. Százmillióval keu vesebb iparűzésiadó-bevételt produkált az első húsz, mint a megelőző évben. Ennek csak egyik oka volt a válság: há­romszázmillió forint adóbevé­telt nem tudtak beszedni a vál­lalkozásoktól. Akkor változott telt is eredményező telephely működtetésére is. A polgármester arról szá­molt be: mind a négyezerkét­száz kaposvári, döntően társas vállalkozást felkeresi majd le­vélben, és véleményüket ké­ri arról, hogy milyen pályáza­ti lehetőségek segítené őket a jövőben. A minap elkezdődött új uniós költségvbetési ciklus ugyanis hatvan százalékban a gazdaságfejlesztési forrásokat kíván biztosítani. A megyék­nek és a megyei jogú váro­soknak jutó pénzeket ugyan­ilyen megfontolás alapján le­het majd elkölteni. így most a lista „erősorrendje": a cukor­gyár után a Videoton és az OTP fizette be a legtöbb helyi adót Kaposváron. Mintegy száznegyvenöt-millió forinttal többet, csaknem egymilliárd forintot fizettek be a legtöbb adót fizetők 2011-ben. Tavalya négymilliárd forintos adóbevé­telnek a nyolcvanhárom száza­lékát ayállalkozások fizették, a húsz legnagyobb összesen egymilliárd hetvennyolc-millió forinttal gazdagította a várost. dőlhet el, milyen kiírások lesz­nek. Ebben számít a vállalko­zások véleményére a kaposvá­ri önkormányzat. Szita Károly emlékeztetett: öt évvel ezelőtt előre menekült a város, és hi­telből vállalta a fejlesztéseket. Akkor csak azt látták, képe­sek az adósságszolgálatra, de az meglepetés volt, hogy az ál­lam két részletben konszoli­dálta a településeket: febru­ár 28 után nem lesz hitele Ka­posvárnak sem. A város soha nem volt még olyan erős, mint most, utalt a tehermentesség­re is a városvezető. ■ Balassa T. JEGYZET VAS ANDRÁS Megállt az idő „TISZTELT HONFITÁRSAIM! - hallom a háttérből, a Himnusz utolsó taktusai után Áder Já­nos újévi köszöntőjét. - Törté­nelmünk 2014-es esztendejé­nek lapjára egy szót most én is szeretnék felírni. Egyetlen szót. A hazaszeretet szavát. (...) Egyszerű kimondását annak, hogy szülőföldünk épp úgy a sajátunk, mint szüléink vére az ereinkben. A hazaszeretet egyszerre jelenti egymás tisz­teletét és önmagunk elfogadá­sát. (...) Azt, hogy nekünk, mai magyaroknak van mire büsz­kének lennünk. Van mire vi­gyáznunk. Van mit gyerme­keinknek továbbadnunk. Van hazánk. Van múltunk és van jövendőnk. Van miért őrizni szívünkben a reményt.” nem is lenne ez rossz antré az új évre, ha nem tudná az em­ber, csak a kötelező mondato­kat hallja, hiszen hogy nézne ki, ha az államfő évnyitásként a választási kampányok vár­ható ideg- és lélekamortizáló pillanatairól beszélne. A sza­vakkal és tettekkel napi szin­ten mérgezett közbeszédről, melyben az ellen járulékos jel­zője a hazaáruló. „tisztelt honfitársaim! A re­mény és a bizakodás, a ta­pasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más ar£j-ni nyokban jelentkeznek a fia­talok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a kü­lönböző élményekből és vá­gyakból tevődik össze a nem­zet közérzete. (...) Ebben az or­szágban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi tel­jesítménye és milliók, akik­nek a mindennapi céltudatos munkája a történelem legna­gyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet,(...) A legtöbb amit kívánhatok mindannyiunknak (...) az a béke, a belső béke, az összné­pi egyetértés értelmében is.” UTÓBBIAKAT MÁR Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács utol­só elnöke mondta 1989. első napján. TISZTELT HONFITÁRSAIM! Meg­állt az idő... Vádemelés a szentbalázsi asszonygyilkos ellen Levették a sárkányos cégért marcali jelkép Állagmegóvás után budapesti kiállításra viszik Kertmozitelek: 60 milliót kaptak, 18 milliót adtak ► Folytatás az 1. oldalról A takarókba tekert holtestet a használaton kívüli udvari vé­cébe cipelte, földet hordott és téglákat dobált rá - más ver­zió szerint rádöntötte a hasz­nálaton kívüli budi falát -, az­tán felhívta élettársa testvérét, s azt hazudta neki, hogy a nő elhagyta, s elutazott valahová. Ezután átment a szomszédos étterembe, ahol bort vásárolt, s közben hangoztatta, az asz- szonynak viszi az italt. Két nap múlva pedig bejelentette a ka­posvári rendőrségen a nő eltű­nését. A hatóság emiatt először közigazgatási eljárást indított az ügyben, ám a férfi meghall­gatásai során kiderült, bűncse­lekmény történt, s Cs. Lajos be is ismerte a gyilkosságot, sőt, a holtest rejtekhelyét is meg­mutatta a rendőröknek. Akik a házkutatás során egy puskát és húsz, hozzá tartozó lőszert is találtak, melyet a vádlott el­mondása szerint tavaly márci­usban talált a szentbalázsi er­dőben, így lőfegyverrel és lő­szerrel visszaélés miatt is eljá­rás indult ellene. A rendőrség december elején adta át vádemelési javaslattal az ügyet a megyei főügyészségnek, a vádhatóság pedig a vádiratban börtönbüntetést indítványozott a tárgyalására április óta előze­tesben váró férfi ellen. ■ A. V. Állagmegóvás miatt, ideigle­nesen levették Marcaliban a Petőfi utcai, egykori Hik- man-ház homlokzatáról, a több mint nyolcvan éve látha­tó és városképi jelentőséggel bíró sárkányos cégért. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Marcali Múzeum nép­rajzi gyűjteményébe az 1970- es évek közepén beleltározott cégért állagmegóvó kezelés­ben kell részesíteni. Miután ez megtörtént, a sárkányos cégért Budapesten, a Ferenc­városi Helytörténeti Gyűjte­ményben mutatják be, ugyan­is a Hikman-Szabó család tör­ténetét dolgozzák fel egy kiál­lítás keretében. Kiállításra viszik Hikman Béla, Marcali ne­ves műlakatosa volt, 1932-ben Csomós Gergely építőmestert bízta meg üzletes lakóházá­nak a kivitelezésével. Az el­készült - egykor Erzsébet, ma Petőfi utcai épület ékessége nyolcvanegy éve már, a mes­ter által kivitelezett sárká­nyos cégér. 1975-ben a Hely- történeti és Munkásmozgalmi Múzeum beleltározott tulajdo­na lett. A Hikman cégért legutóbb harmincöt éve, 1978-ban vet­ték le, amikor a budapesti Képzőművészeti Szakközép- iskola („Kisképző") évfordulós ünnepségén kiállították. ■ Vigmond E. ► Folytatás az 1. oldalról A vállalkozás t azt is vállal­ta, hogy harmincnégy-mil- lió forint értékben Tourin- form-irodát épít Balatonföld- várnak. Végül azonban se szálloda-, sem irodaépítés nem történt, az önkormány­zat jogi lépéseket kezdemé­nyezett, s a vevő cég felszá­molási eljárásának kereté­ben sikerült a háromezer- hatszáz négyzetméteres tel­ket visszavásárolni tizen­nyolc-millió forintért. Azt még nem döntötte el az önkormányzat, hogy, mit kezd a város az ingatlannal. ■ Fónai I. Az adózási mélypont 2010-ben volt: azóta ismét egyre több az önkormányzat bevétele

Next

/
Thumbnails
Contents