Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-11 / 9. szám
4 AZ EV SOMOGYI EMBERE 2014. JANUÁR 11., SZOMBAT A szívben is otthon somogyi lett írásban látta a nevét, s minden eldőlt Somogy, a mágnes díj Jól dolgozz, hogy méltó légy azokhoz, akik adták! .Örömmel adtam nevem a Balatonszárszón alapított nyári színháznak, ahová a leginkább gyermekek járnak’ Kéki Zoltán: „Sokfelé csábítottak, de mindig visszatartott, hogy Somogybán érzem jól magam, itt vannak a barátaim’ Csukás István nagyon örül a somogyiak szeretetének, s hiúságának is jólesik a díj, mely igazolja, hogy jókat ír az üres papírra. Czene Attila- Hogyan értékeli Az év somogyi embere díjat?- Nagy boldogság. Most már nem csak Balatonszárszón, hanem a somogyi emberek szívében is otthon vagyok. Mindenféle jó emlékem van Somogyról, s ehhez most hozzáadódik a baráti szeretet. Ez mint embernek is jólesik. Az író hiúsága más: elég magányos dolog leülni az üres papír elé, amit írok az lehet jó, de rossz is - a díj azt jelzi, hogy jó amit csináltam.- Fel tudjuk idézni, mikor és hogyan vált somogyivá?- A véletlen a jó emberek pártfogója. Amikor összegyűlt egy kis pénzünk, arra gondolunk a sógorommal, hogy veszünk a Balatonnál egy kis ingatlant. Egy munkatársa jelezte, hogy parcellázzák Szárszó külterületét. Megnéztük, tetszett, s megfizethető ára volt. Velünk az akkori tanács építtette fól a nyaralót: kiderült, hogy azért volt olcsó a telek, mert amíg másutt építési tilalom volt, itt viszont építési kötelezettség... Felépítettük, elengedték a büntetést. Nagy áldás, hogy olyan községbe kerültem, aminek lélekszáma 2000 körüli, ideális. Hasonló nagyságú községben születtem, éltem. Ebbe még bele tud simulni. Azzal kezdődött, hogy én mindenkinek köszöntem, aztán elfogadták és visszaköszöntek és már előre is köszönnek. Kétfelé vált az életünk, a telet Pesten, a nyarat Szárszón töltjük. i- Szárszót átalakítja a hét, amikor az ön mesefigurái népesítik be.- A polgármesternek köszönhető, aki felrázta a falut. Sorra születnek fejében a jobbnál jobb ötletek. Volt például egy elhagyott kertmozi, amit már húsz éve le akartak bontani. A polgármester a falusiaktól összegyűjtötte a pénzt - ez is mutatja, hogy nem kell mindig a mannát várni -, és kis átalakítással egy működő nyári színházat csinált. Persze főleg a gyerekeknek készült, örömmel adtam hozzá a nevemet. Kiderült, hogy el lehet csábítani az embereket a tévé elől is, telt házzal mennek az előadások. ■ Csukás István keserve, hogy mint élő szerzőt kihúzták a tankönyvekből. Szerinte jobb lenne, ha nem osztályoznák a kisdiákokat, hanem élménye- két MnÁimk nalrilr 5 máig emlékszik, milyen büszke volt, hogy rés lehetett egy színdarabban: két ujját széttárva tartotta, amelyen át két szereplő beszélt. Kedvenc csillaga az, amelyik a Göncölszekér végén tündököl. Egy napon született a nagy mesemondó Andersennel- Most is alkot?- A világ operairodalmában elfeledkeztek a gyerekekről. Valamikor zenét is tanultam, s nyáron javarészt Szárszón Írtam egy szövegkönyvet. Már készül hozzá a zene, a Szegedi Nemzeti Színház szeretné bemutatni. A vatikáni Sixtus kápolnát is felkérésre festették annak idején, én is írok megrendelésre: szeptemberben Az óriás nyomában címmel egy zenés színdarabot írtam Ajka születéséről.- Ki a kedvenc mesehőse?- Piszu a Pom-Pom meséiből. Egyrészt mert képzelt lény, de a gyerekek mindig megértették. S főképp mert szinte minden fő mesefigura a Pál utcai fiúktól A légy jó mindhaláligig, s Csukás meséiben is fiú - de Piszu kislány!- Hegedűsnek készült, miért lett író?- Tényleg mehettem volna a Zeneakadémiára, már a Men- delssohn-hegedűversenyt tanulgattam. De nagyon nehéz ez a hangszer és későn kezdtem, 15- 16 éves koromban. Ugyanakkor gyermekkorom óta nagyon sokat olvastam, s 15 évesen elkezdtem verseket írni. Tudom, hogy ez diákbetegség, de én nem nőttem ki, s amikor megjelentek kinyomtatva a nevemmel, eldőlt minden. Utólag gondolom: a he- gedülés akármilyen nagy művészet, mégis interpretálás, mindig másét játszom, a költészet és a versírás pedig alkotás. Bennem az alkotói véna volt erősebb. Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron gondolatára mottóként tekint Kéki Zoltán. Márkus Kata- Kaposvár címzetes főjegyzője számára ez a valahol Somogy.- Bennem bizonyos érzelmek túltengnek. Ezek közé tartoznak a lokálpatrióta érzelmek is. A szülőföld szinte mágneses hatással van rám. Én akkor érzem magam jól Budapesten is, ami| kor az autó kormánya Kaposvár, Somogy felé néz. Sokfelé csábítottak már, de mindig visszatartott, hogy itt érzem jól magam, itt van biztonságérzetem, itt vannak a barátaim. S ezek mind ide kötnek Somogyba.- Miként vélekedik általában az elismerésekről?- Megüsztelő, ha az ember dicsérő szót kap. Ha ezt otthon kapf ja, az még inkább sokat tud jelenteni számára. Tudom, hogy kik kapták előttem „Az év somogyi embere” címet, megtiszteltetés a társaságukba tartozni. Mindazon túl, mindent a helyén kell kezelni. Talán úgy kell értékelni - leginkább az otthoni elismeréseket -, hogy növeljék az emberben a felelősségérzetet, s erősítsék a tudatot: még többet kell tenni, miután az elvárások még nagyobbak. Jól tedd a dolgodat, nehogy méltatlan légy a díjra, mert a megbecsülést nehezebb megtartani, mint megszerezni.- Az év somogyi embere díj következmény. Annak is következménye, hogy az idén kapta meg a közigazgatás legrangosabb elismerését. Milyen helyzetben van jelenleg a szakma?- Mi magyarok olyanok vagyunk, ha 2014-ben, 2004-ben, vagy 1994-ben is feltenné ezt a kérdést, azonnal elindítanánk a panaszáradatot. Én viszont úgy gondolkodom a világról, mindig van egy adott a helyzet, s ez igaz a szakmára is. Van egy jogi környezet a közigazgatásban, amiben - tetszik, nem tetszik - tevékenykedni kell. A mi felelősségünk, hogy tegyük a dolgunkat. A dolgunk pedig az, hogy jó köz- igazgatást csináljunk, jó közszolgáltatásokat biztosítsunk az embereknek. Ehhez pedig az adott jogszabályi környezet ad keretet. S ha valami nem tetszik - márpedig sok minden nem tetszik, és ez igaz 94-re, 2004-re és 2014-re is - nem fanyalogni kell, hanem meg kell keresni azokat a csatornákat, lehetőségeket, ahol az ember sikerrel próbálhat változtatni ezeken. Erre vannak az érdek- képviseleti szervek, országgyűlési képviselők, s a jó értelemben vett lobbi tevékenység. Nagyon nagy a felelősségük azoknak a szakmában, akik hallathatnák a szavukat, de elgyávulnak, mert félnek valamitől. Ilyen félelmek okkal vannak, a szakma jeleseinek mégis az a feladata, hogy a szakmai értékek mentén jelezzék, amin változtatni kellene, érveljenek, pereljenek. A langyos mondatok, a hallgatás sosem teremt értékeket.- Az idei „díjeső” után van, amiről úgy gondolja, másként kellene csinálnia 2014-ben?- Persze el lehet játszani a gondolattal, ha még egyszer kezdeném, nem dohányoznék, mindig komoly maradnék stb. Ám egy hatvan éves ember már alapvetően nem fog megváltozni. Számomra a kérdés nem az, hogy mit kellene másként csinálni, hanem az, hogy mit kellene a nápi teendőkön túl csinálni. 1990 az önkormányzatiság nyitó éve volt, ennek 25 éve lesz jövőre. S mivel a változásnak lelke is van, emberek csinálják, érdemes volna megírni az emberi vívódásokat, azt hogy a város vezetésében szerepet vállaló emberek miként éltek meg dolgokat, hogyan gondolkodtunk a világról 25,20,15 évvel ezelőtt. S van még az ismert fejlesztési elképzelések - színház, utak, közlekedési csomópontok, stb. - megvalósításán túl egy dédelgetett álmom: a városháza legyen a XXI. századhoz és Kaposvárhoz méltó épület. A déli szárny megépült, a belső korszerűsítések folyamatosak, s megvannak az épület lefedésének, korszerűsítésének a tervei. Ha ezt a tervet olyan helyzetbe lehetne hozni, hogy versenyképesek legyünk pályázati pénzek elnyerésére, az méltóságteljes, kegyelmi állapot lenne. Ne feledjük, egy városháza, községháza arculatával, megjelenésével a település, közösség múltjának, jelenének, tehetségének és jövőbe vetett hitének építészeti lenyomata. Keménykalapért kapott hollywoodi nagydíjat a nehéz sorsú kovácsmester fia Eddéről indult a kaposvári főjegyző, aki a deáki hagyományok méltó őrzője lett csukás istván Péter egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként 1936-ban született Kisújszálláson, ahol nemrég egészalakos szobrot kapott egyik figurája, Bagaméri (ki a fagyit maga méri). Többek között József Atti- la-díjas, Kossuth-díjas és Príma Primissima díjas író, költő. Érettségi után felvették volna a Zenea- kadámiára, mégis jogi egyetemre jelentkezett, majd átment a bölcsészkarra, de tanulmányait nem fejezte be 1956 után. törzshelye lett a Hungária Kávéház, és megjelentek első versei. A Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író. az 1960-as évek közepén fordult a gyermekirodalom felé. Verseskötetei mellett sorra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúltnegyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévé film készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is. 1952-BEN SZÜLETETT Eddén. 1971-ben érettségizett a Táncsics gimnáziumban. 1977-ben szerzett jogi diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jog- tudományi Karán, majd 1992- ben ugyanott jogász-közgazdász másoddiplomát. 1977 és 1983 között, első munkahelyén a Kaposvári Járási Hivatalban főelőadó. 1980-tól osztályvezető. 1990 decembere óta Kaposvár jegyzője. 2002júliusa óta címzetes főjegyzője. nős, felesége Kováts Judit, jogász, három gyermekük és öt unokájuk van. A honlapján szerepel egy érdekfeszítő írás, aminek ez a címe: „Kaposvárra jó hazajönni". Kérdésünkre erről a következőket mondta: - Ez egy Kaposvárról megjelent albumhoz készült előszó valójában. De el kell mondjam, ha úgy tetszik, nekem Magyarországon három otthonom van: Edde, ahol születtem, Kaposvár és a Balaton. „jutalmul a jog tudójának Deák Ferencre való emlékezéssel" nevű díjat az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Jogász Egylet, a Magyar Közigazgatási Kar, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, valamint az MTA Jogtudományi Bizottsága alapította. 2013-ban a díjat Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője kapta, mint a deáki hagyományoknak méltó utóda. m t I
