Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-10 / 8. szám
2014. JANUÁR 10., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Hónapokig porosodó kérelmek megváltozott munkaképesség Az ombudsman a miniszterhez fordult az előkészítetlenség miatt Nem volt kellően előkészített az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása ► Foltytatás az 1. oldalról Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a héten azt közölte, hogy az ombudsman szerint nem volt kellően előkészített a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása. Székely László emiatt Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult. Az Alapvető logok Biztosának Hivatala szerint az ellátási kérelmek elbírálása a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább is eltartott. Az eljárások jelentős mértékű elhúzódása több tízezer, közöttük sok ezer fogyatékossággal élő ember kiszolgáltatott helyzetét súlyosbította, ami sérti a tisztességes eljáráshoz és szociális biztonsághoz való jogot Székely László szerint. Az alapjogi biztos vizsgálatában rámutatott, volt, hogy nem rendelkeztek az elhúzódó ügyintézés miatt késedelmi kamatról, vagy nem állapítottak meg az igénylők számára előleget. - Hozzánk is érkeztek panaszok a felülvizsgálat menetével kapcsolatosan - mondta Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ), egyben a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke. - Az a tapasztalatunk, elsősorban az új igénylőknek okozott problémát, hogy hosszú idő telt el a vizsgálat és a határozathozatal között. Ők ugyanis addig nem részesültek ellátásban. Ismereteim szerint nem állt rendelkezésre a megfelelő informatikai háttér, hogy határozatokat tudjanak készíteni. Határozat nélkül pedig nem lehet előleget folyósítani. Az informatikai rendszer a harmadik, negyedik negyedévre már ugyan rendelkezésre állt, ám a lemaradásokat még nem tudták ledolgozni a hivatalokban. Somogy a középső harmad alsó részében foglal helyet a megváltozott munkaképességűek számát tekintve. Viszonylag alacsony számuk miatt, s mert két bizottság is dolgozott a felülvizsgálatokon, nem voltak kirívóan hosz- szadalmas ügyintézési határidők. Úgy tudom, a probléma kezelésére olyan intézkedést hoztak, hogy előnyben kell részesíteni az új igénylőket, hiszen aki csupán felülvizsgálatra kötelezett, az bizonyosan nem marad ellátatlanul. Az ombudsman megkeresésére a rehabilitációs szakigazgatási szervek az eljárások elhúzódását egyebek mellett az egészségügyi igazgatásban kialakult orvoshiánnyal magyarázták. Ugyanakkor az új hatósági rendszert kiszolgálni képes informatikai támogatás uniós forrásaihoz csaknem egy év késéssel jutottak hozzá, és a szükségesnél lényegesen kevesebb dolgozóval kénytelenek ellátni a feladataikat. S az ágazatban kialakult orvosszakértő-hi- ány tovább rontott a körülményeken. Az alapvető jogok biztosa ezért Balog Zoltánhoz fordult a problémák orvoslásáért, az ügyek mielőbbi és méltányos befejezése érdekében. A Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság Székely László megkeresésére közölte: az elmúlt két évben az új kérelmekkel és a panaszos esetek másodfokú eljárásával együtt közel 350 ezer felülvizsgálatra került sor, melyek közöl az ombudsman hét konkrét esetet kifogásolt. A tárca ezeknek az ügyeknek a kivizsgálására utasította a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt, s kiderül, hogy a hét esetből öt ügyfél részesül ellátásban, kettő nem jogosult arra. Az államtitkárság a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszere átalakításának egyértelmű sikereként értékelte, hogy az új igénylések radikális csökkentek: míg 2009- ben több mint 71 ezer, 2013-ban már csak 38 ezer volt az új igények alapján végzett vizsgálatok száma. Ugyanakkor az elsőfokú elutasítások aránya a 2009- es 35 százalékról 2013-ra 12 százalékra csökkent. 2010-hez képest mostanra több mint tízezerrel nőtt a megváltozott munka- képességű emberek foglalkoztatottsága. A fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek rehabilitációját és munkavállalását a tárca évente 39 milliárd forinttal támogatja, emellett az Új Széchenyi Terv pályázatain további 21 milliárd forint jut erre a területre - közölték. ■ Márkus Kata Bíróság elé állhat a gyugyi őzgidatolvaj Kaposvári élelmiszerek a kínai asztalokra keleti kilátások Ázsiai üzlet elé néznek a somogyi élelmiszergyártók gida A huszonhét éves gyugyi férfi haza vitte a csemetésben talált őzgidát, a rendőrség lopás miatt indított ellene eljárást. A férfi még 2013 áprilisában egy vadásztársaság tulajdonában lévő csemetésben egy őzgidát talált - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata. - Az őzet haza vitte, s engedély nélkül tartotta. A rendőrök az állatot lefoglalták és visszajuttatták a vadász- társaságnak, így a káruk megtérült. A férfit a nyomozók - szabadlábon hagyása mellett - gyanúsítottként hallgatták ki. ■ Lógyógyászat: már ötvenezer kezelés Kaposváron pannon Másfél évtized alatt csaknem 1250 műtétet végeztek el a Pannon Lógyógyászati és Rehabilitációs Szolgálat munkatársai, hangzott el a szervezet csütörtöki találkozóján Kaposváron. Hevesi Ákos igazgató kifejtette: a folyamatos innováció, beruházás jellemezte az elmúlt időszakot. Ennek köszönhető, hogy évről évre egyre több állatot gyógyítottak meg, s az intézményben állatorvos hallgatókat is fogadtak. - Eddig közel 50 ezer kezelést hajtottunk végre: ezek között számos belgyógyászati és ortopédiai eljárás is volt - összegzett a szakember. ■ H. M. találkozó Kaposvári élelmiszerek kerülhetnek rövidesen a kínai asztalokra: az óriási távol-keleti ország piacára is termelhet hónapokon belül két vezető somogyi élelmiszergyártó: a Kométa és a Fino Food Kft. Xiao Qian, Kína magyarországi nagykövete látogatott csütörtökön a somogyi megyeszékhelyre, s a kínai delegációt a Ko- métában és a Fino üzemében is látogatást tett, majd az üzemlátogatásokat követően Kaposvár vezetése fogadta a Városházán.- A bővülő piac több munkahelyet jelent, így még több kaposvári család megélhetése válna biztossá - hangsúlyozta Szita Károly polgármester Xiao Qian, kínai nagykövettel való csütörtöki találkozóját követően. Xiao Qian elmondta, azt tapasztalta, hogy a kaposvári gyárakban magas színvonalon, jó minőségű termékeket állítanak elő, ezért sürgetni fogja, hogy a két cég minél hamarabb, akár hónapokon belül kínai piacra is termelhessen.-Ez hatalmas lehetőség a két cégnek és Kaposvárnak is - mondta Szita Károly. Hozzá tette: Kaposvár a gazdasági együttműködésen kívül a kultúra és az oktatás területén is szorosabbra fűzné kapcsolatát Kínával. Ezért a polgármester kezdeményezte, hogy a nagykövet látogasson el a Kaposvári Egyetemre, valamint egy kínai művészeti csoport fellépését is szívesen fogadná a városban. ■ Gyümölcsöző tárgyalások: Xiao Qian, kínai nagykövet kaposvári gyárakat is felkeresett csütörtökön MEGKÉRDEZTÜK: MIÉRT HASZNOS A KELETI NYITÁS? tajnafői istván, a Kapós Járműgyártó- és Javító Zrt. vezér- igazgatója: - Fontosnak érzem a keleti nyitást, hiszen minden új lehetőséget érdemes kiaknázni. Egyik kollégám korábban már járt Kínában, kiállításon vett részt, s ezzel együtt a térség más országaiban lévő lehetőségeket is feltérképeztük. Nemrég egy török céggel építettünk ki kapcsolatot, járműgyártásnál használt tartozékokat, berendezéseket rendelünk. szalai gyula, a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója: - A somogyi vállalkozások jellemzően a nyugat-európai országokba szállítanak, s szerintem ebben változást indíthat el az, ha a keleti térség is megjelenik. Piacbővítésre nyílhat lehetőség, nem véletlen, hogy egyre többen érdeklődnek a régió iránt. Cégünk orosz és ukrán áramszolgáltatóknak kíván majd közép- feszültségű berendezéseket, készülékeket szállítani. Horváth Éva, a kaposvári cukormanufaktúra stratégiai tanácsadója: - Az élelmiszeriparon kívül szerintem a gép-, illetve a feldolgozóiparban jöhetnek létre megállapodások. Arról viszont nem szabad megfeledkezni: a nagy távolságok miatt elsősorban a magas hozzáadott értékű termékek exportja hozhat áttörést, hatalmas piacról van szó, ahol vélhetően hosszú távon is együttműködést lehet kiépíteni. Utazik a szemét elindul a kukásautó Bala- tonszabadiból, vagy éppen Bábonymegyerről és nem a közeli Somba viszi a szemetet, hanem a távoli Kaposmé- rőbe. Ki érti ezt? Vagy hogy az amúgy korszerűsített lerakóval rendelkező Ordacsehi szemetét is a mérői lerakó fogadja be. Állítólag így olcsóbb. Ezt (is) hozta magával a január elsejétől élő új hulladékgazdálkodási rendszer, legalábbis a Balaton déli partján és térségében, ahol két, egymással vitában álló, perre menő önkormányzati társulás gründolt egy-egy szolgáltatót. az új cégek önkormányzati tulajdonban vannak, a díj hatóságilag szabályozott, attól eltérni nem lehet, miközben a tavaly bevezetett, lerakást sújtó járulék, ha tetszik, büntetőadó idén a duplája a tavalyinak, amit e cégeknek meg kell fizetni, de a díjban nem lehet érvényesíteniük. Elvileg ez ugye arra ösztönöz, hogy minél kevesebb válogatatlan hulladék kerüljön a telepekre, csakhogy egy büntetőadó önmagában se piacot nem teremt a szelektíven gyűjtött hulladéknak, se válogatóműveket ném tud elővarázsolni a semmiből. így aztán a lerakás aligha csökken, az adó meg csak az új cégek költségeit növeli. A szentesi polgár- mester szerint (ő beszélhet, MSZP-s) 40 millió forintot kell betenniük önkormányzati nonprofit társaságuk hiányos kasszájába, hogy működni tudjon. azaz végül a lakosság fizeti a lerakási adót is, aminek mégis csak van azért értelme: friss hír, hogy egymilli- árd forintra növeli a vidék- fejlesztési tárca a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás zavartalanságának biztosítására meghirdetett pályázat keretösszegét, a befolyó lerakási járulékból. Soron kívüli intézkedést kért Szita Károly levél Azt kérte a Magyar Közút Zrt. Somogy Megyei Igazgatóságának igazgatójától Szita Károly, hogy soron kívül oldják meg a kaposvári 48-as Ifjúság útja és Tallián Gyula utca kereszteződésében a biztonságos gyalogos áthaladás feltételeit. Azért kereste meg Németh Zsolt igazgatót, mert több baleset is történt ebben a kereszteződésben. A négysávos út állami kezelésben van, ezért a Magyar Közút Zrt. feladata lehetővé tenni a biztonságos átkelést. 2010-ben 1 súlyos, 2011-ben 2 könnyű és 1 súlyos, 2012-ben 1 anyagi káros, 2013-ban 3 könnyű, 1 súlyos és 1 halálos baleset történt. ■ M. K. FÓNAI IMRE
