Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-07 / 285. szám

2013. DECEMBER 7., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP A táj az ott élők jellemét is formálhatja régi idők Balatonja Hölgyek a középpontban, Simon Böskétől Belházi Bimbiig és Fűzfő „angyaláig” Akkortól van jelentősége egy tájnak, amikortól már van irodalma; a 18. század végén, a 19. század elején születtek az első opuszok a Balatonról, attól kezdve került a közbe­szédbe - emlékeztet Kovács Emőke történész. Fónai Imre Mária Terézia 1777-es rendele­tében még tiltotta a fürdőzést a Balatonban. De ugyanebben az évben Fejér Antal már Balaton- füredről dalolt, majd Batsányi fános zengett a „keszthelyi ha­jókról és a háborgó tengernek hullámiról”, aztán Kis lános a „tók királyát” üdvözölte, Páló- czi Horváth Ádám pedig már a magyar tengernek hódolt. Ko­vács Emőke A régi idők Balaton­ja című, nemrég megjelent kö­tetében a kezdeteket igyekszik bemutatni. A siófoki könyvtárt - pontosabban a Balatoni Regi­onális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár nevet viselő intéz­ményt, valamint a Kálmán Imre Emlékházat - 2010 óta igazgató történész kedvenc témaköre lett a 19.-20. század Balaton-törté- nete, az államszocializmus kor­szaka mellett. Siófokra kerülése előtt a Terror Háza Múzeumban is történészkedett.- Meghatározók voltak a fo- nyódligeti nyarak, nagyon sok balatoni témájú könyvet olvas­tam szabadidőmben - emlék­szik a gyerekkor balatoni szün­időire. - Amellett, hogy „Zim- mer Frei” táblával fölszerelkez­ve biciklivel kísértem a német vendégeket a nyaralóba, más­kor meg anyukám babáit árul­tuk a híres fonyódi piacon (édes­anyja a „babák királynőjeként” is ismert Török Emőke iparmű­vész - a szerző), folyton olvasó, „eminens” kisdiák voltam. Két­ezer-hétben jelent meg az első balatoni témájú kötetem, a 19. századi Balaton történetével. Ez a korszak is érdekelt, meg az a skizofrén időszak, amikor az NDK-sok a Balatonnál találkoz­tak az NSZK-sokkal. Mindig tud­tam, hogy ezeknek utána fogok nézni, tudományos igénnyel. Én ugyanis a történészi megalapo­zottságú tudományos ismeret- terjesztésben hiszek. Lassan­ként fanatikus Balaton-rajongó- vá lettem, hiszem azt is, hogy küldetése van egy-egy kötetem­nek, mégpedig hogy megismer­tessem, milyen komoly hagyo­mányai vannak ennek a régió­nak. Ma már (ez talán valami­féle kollektív tudatalatti) napi­lapokban megjelenő, történelmi témájú publicisztikáim java ré­sze is a Balatonhoz kapcsolódik. Kovács Emőke azt mond­ja, szinte ajándéknak tekintet­te, amikor felépült Siófokon az új könyvtár, már csak azért is, mert új könyvtárt nemigen épí­tenek mostanában másutt az országban. Ezt „kapta” újdon­sült intézményvezetőként, s az­óta azon igyekeznek munkatár­saival, hogy tartalommal tölt­sék meg, mintegy válaszul az olyan kérdésekre, hogy „miért éppen erre kellett költeni azt a sok pénzt?”. Elárulja azt is, hogy a Balatonnal kapcsolatban gyakran félre kell tennie a taci- tusi „harag és részrehajlás nél­küli történetírást", főleg ami­kor személyes élet- és sorstör­ténetek nyomába ered. A régi idők Balatonjának minapi siófo­ki bemutatóján ezzel kapcsolat­ban fel is merült a kérdés, hogy esetleg feminista történetíró-e, vagy sem. - Van ilyen vonal va­lóban, de én nem vagyok a híve, annak ellenére sem, hogy két­ségtelenül sok a nő a története­imben - felelte. így például feltűnik a törté­nész kutatásai nyomán Bódi Mária Magdolna, „Fűzfő angya­la". - Nem ismerik a történetét a Balatonnál sem. Köveskálon van egy kép róla egy ház oldalában, egyébként zajlik boldoggá avatá­sának az előkészítése. Számom­ra meghatározó alakja a tótörté­netnek; egyszerű vallásos lány volt a két háború között, apá­ca szeretett volna lenni, de nem léphetett a szerzetes rendbe. Sorsa példaértékű: 1945-ben Li- térnél, amikor megjöttek a szov­jet csapatok, az óvóhelynél nő­társai elé állt és őt lőtték hátba. Vagy éppen Belházi Bimbi alak­ja. Ő volt az első nő, aki átúszta a Balatont, férfiakat is lehagyva. Nemrég konferenciát is szervez­tünk ebben a témában, örültem, amikor az unokája, aki sike­res szinkronúszó, megkeresett és elmondta, szeretnének szob­rot állítani Bimbinek is, ha már egyszer az első Balaton-átúszó- nak, Szekrényessy Kálmánnak is van, éppen Siófokon. Kovács Emőke: lassanként fanatikus Balaton-rajongóvá lettem, hiszem, küldetése van e&/~e& kötetemnek Pihenő Siófokon. A korabeli fotókon elevenedik meg az elmúlt másfél évszázad balatoni fürdőkultúrája De folytatható méga sor, Simon Böskével például, az első magyar szépségkirálynővel. - Nagyon szép keszthelyi lány volt, nem­csak a hazai szépségversenyen lett első, Párizsban Miss Európá­nak választották. Nem melléke­sen a két háború közötti évekről van szó, márpedig a trianoni bé­kediktátum után a magyarokról akkoriban hallani sem akartak. Zsidó származású lévén, 1944- 45-ben elterjedt hogy meghalt, ezt meg is írták róla. Amikor sok évtized múltán Böske unokaöcs- csével, Simon Károllyal találkoz­tam, tőle tudtam meg: a hetvenes évekig élt velük, mellettük, a má­sik szobában... A siófoki intézményvezető-tör­ténész arra is emlékeztet: a Ba­laton története sem függetlenít­hető Trianontól, hiszen teljesen megváltozott a tó szerepe, ami­kor az Osztrák-Magyar Monar­chia magaslati fürdőhelyeit elve­szítette az ország. Arra pedig a siómarosiak (ma Balatonszabadi község része - a szerző) döbben­tették rá Kovács Emőkét, hogy a táj hangulata meghatározza az ott élők hangulatát, sőt, a jelle­müket is formálja. A siómaro­siak voltak ugyanis, akik a vi­lágon először állítottak köztéri Kossuth-szobrot, rögtön Kossuth halála után. „Történt ugyanis, hogy a „magyarok Mózesét” ha­lála után különvonattal haza­szállították Olaszországból 1894. március 30-án. A siófoki vasútál­lomáson emberáradat tisztelgett főhajtással a gyászkocsi előtt A marosiak úgy érezték, a főhaj­tás mellett mást is kell tenniük, így jött a szobor ötlete. Szokó Ist­ván református lelkész indította el a munkát, elgondolásában a falu tanítója, Fábián József kész­séggel támogatta. A siómarosi­ak adakoztak a nagy célra. Ösz- szesen 642 forint gyűlt össze - akkoriban az éves átlagkereset 300 forint körül mozgott. A mű 1894. június 26-án érkezett meg Siómarosra. Leleplezési ceremó­niája július 1-jén, egy vasárnapi napon zajlott. Az egész falu láza­san készült, állítólag Gilicze Im­re helyi lakos titokban ágyút esz- kábált és az avatáskor díszlövést adott le. Mindez hősi, ám illegá­lis cselekedetnek számított, a járásbíróság később tíz forint­ra büntette a „kivitelezőket”, de hát a nagy tettek olykor veszte­séggel járnak.” Miklósolás a szennai skanzenben kultúra Játékos formában elevenítették fel értékes hagyományaikat a diákokkal Magyarhertelendi diák aranyos produkciója Láncos Miklósolás a szennai skanzenban: Mikulás napján ré­gi hagyományt elevenítettek fel pénteken a Zselic Alapfokú Mű­vészeti Iskola pedagógusainak közreműködésével a helyi óvo­dásoknak, iskolásoknak. Láncos Miklós a gonosz meg­testesítője, s az ördög ijesztgette, rémisztgette a gyerekeket, asz- szonyokat. Miklós püspök pedig feloldozást adott a meggyónt bű­nök alól. Játékos formában eleve­nítették fel a régi szokást, mely­nek során a gyerekek bevallot­ták az iskolai csínytevéseket. A jó jutalma persze nem maradt el: mindenki egy-egy szem diót kapott a jóságos püspöktől és az angyaltól. ■ H. M. Az angyalka szárnyai alá vette a riadt gyerekeket. Régi hagyományt élesztettek újjá a szennaiak verseny Az Optimizmus KHE, a Bay Zoltán Egyesület és a Ka­posvári Egyetem Magyar Nyel­vészeti és Irodalmi Tanszéke hatodik alkalommal szervezte meg a Kaposvári Egyetemen a beás nyelvű vers- és mesemon­dóversenyt. A versenyen ezúttal is általános iskolás diákok vet­tek részt, több mint negyvenen Baranya, Somogy és Tolna me­gyéből. A zsűri arany, ezüst és bronz fokozattal jutalmazta a diákok produkcióit, akiknek jó­részt nem anyanyelve, hanem tanult nyelve volt a beás. A ma­gyarhertelendi Orsós Norbert előadását ítélte a legszínvonala­sabbnak a zsűri, a diák arany fo­kozatot kapott. ■ Márkus Kata Orsós Norbert színvonalas előadása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents