Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-07 / 285. szám
2013. DECEMBER 7., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP A táj az ott élők jellemét is formálhatja régi idők Balatonja Hölgyek a középpontban, Simon Böskétől Belházi Bimbiig és Fűzfő „angyaláig” Akkortól van jelentősége egy tájnak, amikortól már van irodalma; a 18. század végén, a 19. század elején születtek az első opuszok a Balatonról, attól kezdve került a közbeszédbe - emlékeztet Kovács Emőke történész. Fónai Imre Mária Terézia 1777-es rendeletében még tiltotta a fürdőzést a Balatonban. De ugyanebben az évben Fejér Antal már Balaton- füredről dalolt, majd Batsányi fános zengett a „keszthelyi hajókról és a háborgó tengernek hullámiról”, aztán Kis lános a „tók királyát” üdvözölte, Páló- czi Horváth Ádám pedig már a magyar tengernek hódolt. Kovács Emőke A régi idők Balatonja című, nemrég megjelent kötetében a kezdeteket igyekszik bemutatni. A siófoki könyvtárt - pontosabban a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár nevet viselő intézményt, valamint a Kálmán Imre Emlékházat - 2010 óta igazgató történész kedvenc témaköre lett a 19.-20. század Balaton-törté- nete, az államszocializmus korszaka mellett. Siófokra kerülése előtt a Terror Háza Múzeumban is történészkedett.- Meghatározók voltak a fo- nyódligeti nyarak, nagyon sok balatoni témájú könyvet olvastam szabadidőmben - emlékszik a gyerekkor balatoni szünidőire. - Amellett, hogy „Zim- mer Frei” táblával fölszerelkezve biciklivel kísértem a német vendégeket a nyaralóba, máskor meg anyukám babáit árultuk a híres fonyódi piacon (édesanyja a „babák királynőjeként” is ismert Török Emőke iparművész - a szerző), folyton olvasó, „eminens” kisdiák voltam. Kétezer-hétben jelent meg az első balatoni témájú kötetem, a 19. századi Balaton történetével. Ez a korszak is érdekelt, meg az a skizofrén időszak, amikor az NDK-sok a Balatonnál találkoztak az NSZK-sokkal. Mindig tudtam, hogy ezeknek utána fogok nézni, tudományos igénnyel. Én ugyanis a történészi megalapozottságú tudományos ismeret- terjesztésben hiszek. Lassanként fanatikus Balaton-rajongó- vá lettem, hiszem azt is, hogy küldetése van egy-egy kötetemnek, mégpedig hogy megismertessem, milyen komoly hagyományai vannak ennek a régiónak. Ma már (ez talán valamiféle kollektív tudatalatti) napilapokban megjelenő, történelmi témájú publicisztikáim java része is a Balatonhoz kapcsolódik. Kovács Emőke azt mondja, szinte ajándéknak tekintette, amikor felépült Siófokon az új könyvtár, már csak azért is, mert új könyvtárt nemigen építenek mostanában másutt az országban. Ezt „kapta” újdonsült intézményvezetőként, s azóta azon igyekeznek munkatársaival, hogy tartalommal töltsék meg, mintegy válaszul az olyan kérdésekre, hogy „miért éppen erre kellett költeni azt a sok pénzt?”. Elárulja azt is, hogy a Balatonnal kapcsolatban gyakran félre kell tennie a taci- tusi „harag és részrehajlás nélküli történetírást", főleg amikor személyes élet- és sorstörténetek nyomába ered. A régi idők Balatonjának minapi siófoki bemutatóján ezzel kapcsolatban fel is merült a kérdés, hogy esetleg feminista történetíró-e, vagy sem. - Van ilyen vonal valóban, de én nem vagyok a híve, annak ellenére sem, hogy kétségtelenül sok a nő a történeteimben - felelte. így például feltűnik a történész kutatásai nyomán Bódi Mária Magdolna, „Fűzfő angyala". - Nem ismerik a történetét a Balatonnál sem. Köveskálon van egy kép róla egy ház oldalában, egyébként zajlik boldoggá avatásának az előkészítése. Számomra meghatározó alakja a tótörténetnek; egyszerű vallásos lány volt a két háború között, apáca szeretett volna lenni, de nem léphetett a szerzetes rendbe. Sorsa példaértékű: 1945-ben Li- térnél, amikor megjöttek a szovjet csapatok, az óvóhelynél nőtársai elé állt és őt lőtték hátba. Vagy éppen Belházi Bimbi alakja. Ő volt az első nő, aki átúszta a Balatont, férfiakat is lehagyva. Nemrég konferenciát is szerveztünk ebben a témában, örültem, amikor az unokája, aki sikeres szinkronúszó, megkeresett és elmondta, szeretnének szobrot állítani Bimbinek is, ha már egyszer az első Balaton-átúszó- nak, Szekrényessy Kálmánnak is van, éppen Siófokon. Kovács Emőke: lassanként fanatikus Balaton-rajongóvá lettem, hiszem, küldetése van e&/~e& kötetemnek Pihenő Siófokon. A korabeli fotókon elevenedik meg az elmúlt másfél évszázad balatoni fürdőkultúrája De folytatható méga sor, Simon Böskével például, az első magyar szépségkirálynővel. - Nagyon szép keszthelyi lány volt, nemcsak a hazai szépségversenyen lett első, Párizsban Miss Európának választották. Nem mellékesen a két háború közötti évekről van szó, márpedig a trianoni békediktátum után a magyarokról akkoriban hallani sem akartak. Zsidó származású lévén, 1944- 45-ben elterjedt hogy meghalt, ezt meg is írták róla. Amikor sok évtized múltán Böske unokaöcs- csével, Simon Károllyal találkoztam, tőle tudtam meg: a hetvenes évekig élt velük, mellettük, a másik szobában... A siófoki intézményvezető-történész arra is emlékeztet: a Balaton története sem függetleníthető Trianontól, hiszen teljesen megváltozott a tó szerepe, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia magaslati fürdőhelyeit elveszítette az ország. Arra pedig a siómarosiak (ma Balatonszabadi község része - a szerző) döbbentették rá Kovács Emőkét, hogy a táj hangulata meghatározza az ott élők hangulatát, sőt, a jellemüket is formálja. A siómarosiak voltak ugyanis, akik a világon először állítottak köztéri Kossuth-szobrot, rögtön Kossuth halála után. „Történt ugyanis, hogy a „magyarok Mózesét” halála után különvonattal hazaszállították Olaszországból 1894. március 30-án. A siófoki vasútállomáson emberáradat tisztelgett főhajtással a gyászkocsi előtt A marosiak úgy érezték, a főhajtás mellett mást is kell tenniük, így jött a szobor ötlete. Szokó István református lelkész indította el a munkát, elgondolásában a falu tanítója, Fábián József készséggel támogatta. A siómarosiak adakoztak a nagy célra. Ösz- szesen 642 forint gyűlt össze - akkoriban az éves átlagkereset 300 forint körül mozgott. A mű 1894. június 26-án érkezett meg Siómarosra. Leleplezési ceremóniája július 1-jén, egy vasárnapi napon zajlott. Az egész falu lázasan készült, állítólag Gilicze Imre helyi lakos titokban ágyút esz- kábált és az avatáskor díszlövést adott le. Mindez hősi, ám illegális cselekedetnek számított, a járásbíróság később tíz forintra büntette a „kivitelezőket”, de hát a nagy tettek olykor veszteséggel járnak.” Miklósolás a szennai skanzenben kultúra Játékos formában elevenítették fel értékes hagyományaikat a diákokkal Magyarhertelendi diák aranyos produkciója Láncos Miklósolás a szennai skanzenban: Mikulás napján régi hagyományt elevenítettek fel pénteken a Zselic Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusainak közreműködésével a helyi óvodásoknak, iskolásoknak. Láncos Miklós a gonosz megtestesítője, s az ördög ijesztgette, rémisztgette a gyerekeket, asz- szonyokat. Miklós püspök pedig feloldozást adott a meggyónt bűnök alól. Játékos formában elevenítették fel a régi szokást, melynek során a gyerekek bevallották az iskolai csínytevéseket. A jó jutalma persze nem maradt el: mindenki egy-egy szem diót kapott a jóságos püspöktől és az angyaltól. ■ H. M. Az angyalka szárnyai alá vette a riadt gyerekeket. Régi hagyományt élesztettek újjá a szennaiak verseny Az Optimizmus KHE, a Bay Zoltán Egyesület és a Kaposvári Egyetem Magyar Nyelvészeti és Irodalmi Tanszéke hatodik alkalommal szervezte meg a Kaposvári Egyetemen a beás nyelvű vers- és mesemondóversenyt. A versenyen ezúttal is általános iskolás diákok vettek részt, több mint negyvenen Baranya, Somogy és Tolna megyéből. A zsűri arany, ezüst és bronz fokozattal jutalmazta a diákok produkcióit, akiknek jórészt nem anyanyelve, hanem tanult nyelve volt a beás. A magyarhertelendi Orsós Norbert előadását ítélte a legszínvonalasabbnak a zsűri, a diák arany fokozatot kapott. ■ Márkus Kata Orsós Norbert színvonalas előadása