Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-31 / 303. szám
2013. DECEMBER 31., KEDD HMHMMMHMNMMNM 7 Vigh Andrea: a zeneoktatás a készségeket fejleszti képzés Nemcsak a Zeneakadémia épülete újult meg 2013 októberére, az oktatásban is több újdonság jellemzi a tanévet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (LFZE) - erről beszélt Vigh Andrea rektor. A nemzetközileg elismert hárfaművész november 1-je óta tölti be a rektori posztot, korábban oktatási rektorhelyettesként már szolgálta az egyetemet, a tanárképzésben bevezetett új szisztéma előkészítése is az ő nevéhez fűződik. Korábban a hároméves alapképzésre épült rá a mesterfokozatot adó kétéves oktatás. A szakemberek úgy vélték, fontos, hogy a tanárképzés erős és gazdaságos legyen. Ezt célozza az osztatlan képzés. A hallgató - attól függően, hogy alap- vagy középfokú intézményben készül oktatni - 4+1 vagy 5+1 tanéves osztatlan képzésre iratkozik be, és mesterfokú diplomával végez. A jövő szempontjából kulcskérdés a tanárképzés - hangsúlyozta a rektor, aki szerint nem a professzionális muzsikusok dömpingszerű „előállítása” a cél. Hazai és külföldi kutatások, felmérések kimutatták, hogy aki zenével foglalkozik, annak jobb a problémamegoldó képessége, a logikai rendszere. Rövidebb idő alatt jobb eredményeket ér el más, akár humán, akár reál tárgyakban, és nem épül le idős korában. „A zeneoktatás a készségeket fejleszti, okosabb nemzet jön létre” - mutatott rá Vigh Andrea, hozzátéve, hogy az akadémia tanárképzése prémium termék, nem tömeg- termelés. Vigh Andrea szerint a Zene- akadémia külföldi reputációja hatalmas. „Nő a külföldi hallgatók száma, híres az oktatásunk színvonala. A legtöbben zongoraszakra jelentkeznek. És mert ez az egyetlen akadémia, amelyet Liszt maga alapított, érezhető, hogy ez a tradíció ma is uralkodik az egyetem szellemiségén. A földgolyó minden tájáról, az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából és Ázsiából, de még Ausztráliából is érkeznek hallgatók. Művész mesterképzésre jönnek, de van, aki kamarazenére, zene- történetre iratkozik be. ■ MTI BELFÖLD - KÜLFÖLD im»iimviii|iniwi*i Ilii n1 Csökkenő gyógyszerárak vakücit A betegellátás biztonsága miatt változtatnak a szisztémán Harminchárom gyógyszer ára átlagosan hét százalékkal csökken januártól. Az orvosságok árát letörő vaklicit szabályai jövőre ugyanakkor várhatóan módosulnak. Haiman Éva Fájdalomcsillapító tapaszok, infúziós oldatok, szemcsepp, antipszichotikum is található abban a harminchárom orvosságot felsoroló listában, amely a januártól hatályos árcsökkentéseket tartalmazza. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett tájékoztató szerint e készítmények árát átlagosan hét százalékkal mérsékelték gyártóik: a legkisebb árcsökkentés mindössze 0,01, míg a legnagyobb 35,96 százalékos. A 2011-es szinthez képest mostanra már több mint 7,5 milliárd forinttal csökkentek a lakosság gyógyszerkiadásai, mivel ez idő alatt több mint kétezer gyógyszer árát mérsékelték a gyártók. Nem éppen saját akaratukból: a két évvel ezelőtt bevezetett úgynevezett vaklicit kényszeríti őket erre. Az az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis időről-időre megversenyezteti az ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartozó generikus készítmények előállítóit. A cégek nem ismerik egymás ajánlatát, így vakon licitálnak. Az egészségbiztosító a legolcsóbb termék árát referenciaárnak tekinti, és ahhoz képest nyújt támogatást a hatóanyag-csoportba tartozó többi terméknek is. A vaklicitbe a leggyakrabban szedett támogatott orvosságokat - vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, an- tidepresszánsokat stb. - vonták be, amit mintegy 2,5 millió beteg szed rendszeresen. A 7,5 milliárdos összkiadás-csökkentés ezekre lebontva azt jelenti, hogy míg az egyik leggyakrabban használt gyomorsavcsökkentő gyógyszer havi adagja mintegy ezer forintba került 2010-ben, most ugyanennek a hatóanyagnak a készítményei kétszáz forintos áron kaphatók. Ugyanez a keresett vérnyomáscsökkentők esetében a nagyjából három ezer forintos ár helyett hatszáz forintos árat, míg a koleszterin- csökkentőknél az átlagos 2200 forint helyett szintén átlagos 600 forintot jelentenek. A vaklicitnek azonban több árnyoldala is van. Az egyik, hogy - amint azt nemrég Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója elmondta - az elmúlt öt vaklicit miatt húszmilliárd forinttal csökkent a gyártók bevétele. A másik, Máshol is eldugják a kasszakulcsot öt évre szóló megállapodást kötött a brit gyógyszeriparral a gyógyszerárak szabályozására az angol egészségügyi szolgálat (NHS). E szerint az originális gyógyszerek kiadásai két évig szinten maradnak, az azt követő három évben pedig 2 százaléknál kisebb mértékben emelkednek. A gyógyszeriparral kötött megállapodás 2014. január 1-től lép életbe. NÉMETORSZÁGBAN MÁR 2009-ben döntés született, hogy egyes vényköteles, régóta forgalmazott gyógyszerek esetében a gyártóknak kötelező ló százalékos árengedményt adniuk. hogy ezerrel csökkent a támogatott gyógyszerek száma, és harminc olyan terápiás terület van, ahol az árcsökkentések miatt csak egyetlen támogatott gyógyszer maradt, ez pedig veszélyeztetheti az ellátás biztonságát. A Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete is úgy látja, hogy a választék szűkülése a betegék1 érdekei éllén hat, akik anyagi terhei szerintük érezhetően nem csökkentek, viszont a támogatott orvosságok körének gyakori változásai miatt a megszokott gyógyszereiket gyakrabban kénytelenek cserélni. Az egyesület több módosítást is javasolt a vaklicit rendszerében, amelyen immár az egészségügyi kormányzat is hajlandó enyhíteni. Legalábbis a tervezett jogszabály-módosítások szerint, amelyek nyomán kiszélesítenék a preferált ársávot, hogy abba minden hatóanyagcsoportban legalább két medicina bekerülhessen. Ez nem okoz többletkiadást az OEP-nek, viszont ha az egyik gyártó valamiért nem képes megfelelő mennyiségben szállítani, nem maradnak ellátatlanul a betegek. Hét éles bevetésük volt aGripen vadászgépeknek misszió A mindennapokban, katasztrófahelyzet kezelésekor és missziós tevékenységük során is elismerésre méltó teljesítményt nyújtottak 2013-ban a Magyar Honvédség katonái - mondta Benkő Tibor vezérkari főnök az MTI-nek adott év végi interjújában. A vezérezredes azt mondta: elismerés illeti a katonákat azért, hogy helytálltak ebben a honvédség költség- vetését is jelentős mértékben meghatározó nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetben. Benkő Tibor a Magyar Honvédség teljesítményével is elégedett, hiszen ebben az évben 67 nemzetközi és számos hazai gyakorlaton és felkészítésen vettek részt a magyar katonák, és szakmai ismereteikről, tudásukról, teljesítményükről mindenhol a legnagyobb elismeréssel szóltak. A Magyar Honvédség legfontosabb kiképzési rendezvényei közül a vezérkari főnök nagy jelentőségűnek nevezte a Lendülő Kard 2013 elnevezésű csaknem kéthetes, mintegy 160 katona által végrehajtott lengyelországi légvédelmi éleslövészeti gyakorlatot, amelynek során valamennyi indított kis hatótávolságú Kub, illetve közeli hatótávolságú Mistral légvédelmi rakéta sikeresen megsemmisítette a kijelölt célokat, s eredményesen vizsgázott az ellenség-barát felismerőrendszer is. Az év lég1 nagyobb hazai gyakorlatán, az Őszi'ö'ssztűz 2013 elnevezésű várpalotai éleslövészeten mintegy 1400 katona vett részt 200 technikai eszközzel. Benkő Tibor kiemelte a tűz- szerészekk tevékenységét, akikhez mintegy 2600 bejelentés érkezett, illetve a honvédség azon egységeit is - például az ország légterének védelmét őrző katonákat akikről kevesebbet hallani, pedig az év minden napján folyamatos készültségben látják el feladataikat. A légvédelmi szolgálatot biztosító Gripen vadászgépeknek az elmúlt két évben hétszer volt éles bevetésük. Az ország keleti és nyugati felében állandó készültségben állnak a kutató-mentő helikopterek. Elismeréssel szólt a katonákról, akik biztosítják az arzénmentes ivóvizet. ■ MTI Inflációkövető emelkedés a közfoglalkoztatottaknál fizetés Januártól a minimálbér növekedése miatt nőnek a pedagógusbérek, bérpótlékot adnak a szociális ágazatban „A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott havi bére január 1-től 75500 forintról 77300 forintra emelkedik - áll a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A közfoglalkoztatási bér az alap- a szakképzett és a munkavezető kategóriákban egyaránt 2,4 százalékkal emelkedik. A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 96800- ról 99000 forintra emelkedik a havibér. A munkavezetőknél pedig 83050 forintról nő 85050 forintra. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz- százalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb ősz- szeg január l-jétől havi 85050 forint, míg a közfoglalkoztatási garantált bér kötelező, legkisebb összege havi 109040 forint. Az emelkedés itt is 2,4 százalékos. A jövő évi inflációval megegyező béremelés forrásigénye 4,4 milliárd forint, amely szerepel a költségvetésben, a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelt 184 milliárd forint részeként. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke, Komjáthi Imre lapunknak korábban azt mondta: egyik követelésük az, hogy a közfoglalkoztatottak munkabére a korábbi szintre emelés után érje el a mindenkori minimálbért. Több lesz a fizetség A munkaadói és a munkavállalói oldal, valamint a kormány abban egyezett meg, hogy jövőre 101500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum. Ez a minimálbérnél 3,6 százalékos, a garantált bérminimum esetében 3,5 százalékos emelés jelent. 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el. Mivel a pedagógusbéreket a minimálbérekhez kötötték, némileg növekednek januártól a tanárok fizetései is. Idén szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel rendelkezők pályakezdők a minimálbér 118,5 százalékát, a főiskolai diplomások 157,8 százalékát, az egyetemi végzettségűek 172,9 százalékát kapják például bruttó fizetésként pályakezdőként. 2014-re 153 milliárdot különítettek el a pedagógusok béremelésére, szeptemberben újabb 10 százalékos emelkedés lesz, miután a korábban tervezett béremelés mintegy 60 százalékát kapták meg 2013 szeptemberében. A jövő évi büdzsében a pedagógus béreknél 3 százalékos minimálbér növekedéssel számoltak. A hiányzó mintegy 0,5 százalékkal kapcsolatban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta lapunknak, hogy erre elegendő fedezetet nyújt a központi tartalék. Ágazati bérpótlékot kapnak a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók januártól. Ennek összege személyenként 5-11 százalékos béremelést jelent, ami havi 6-17 ezer forinttal emeü meg a dolgozók fizetését. Az érintettek a magasabb összeget először jövő márciusban kapják majd meg, de az visszamenőleg, már a januári bérükre is vonatkozik. A kormány 9,2 milliárd forintot különített el az ágazati béremelésre. Jövőre Balog Zoltán emberi-erőforrás miniszter ígérete szerint kidolgozzák a szociális szférát érintő életpályamodellt, ami mintegy 73 ezer szakdolgozót és körülbelül 20 ezer technikai munkatársat jelent. ■ É. S. \
