Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-03 / 281. szám
Százezer feletti minimálbér megállapodás Az emeléssel emelkedik a pedagógusok bére is Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, Czomba Sándor, az NGM államtitkára és Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára írták alá a megállapodást WEEBSM Feljelenti a NAV Horváth Andrást HIVATALI VISSZAÉLÉS és jOgO- sulatlan adatkezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt munkatársa ellen - közölte a hivatal. A közlemény szerint Horváth András saját bevallása szerint adótitkokat tartalmazó adatokat juttatott ki a hivatalból és birtokol jelenleg is. Horváth András még egy november elején tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. ■ MTI A Mól miatt módosítják az idei büdzsét az idei költségvetés módosítását kezdeményezte a kormány, hogy vissza tudja fizetni a Mól Nyrt.-nek azt a 35,3 milliárd forintot, amelyet a cég a bányajáradékkal kapcsolatos szerződése alapján fizetett be a költség- vetésbe, miután azt az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette, de később az EU Bírósága ezzel ellentétes döntést hozott. Az idei évi költségvetés módosításáról a héten lesz a zárószavazás. ■ MTI Óvatosságra int a Külügyminisztérium FOKOZOTT ELŐVIGYÁZATOSSÁGRA inti a Thaiföldre utazókat a Külügyminisztérium, miután erőszakossá váltak a kormányellenes tüntetések. A megmozdulások érintik a turisták által látogatott városrészeket is - figyelmeztet a tárca. A tüntetők azért akarják megbuktatni a kormányt, mert az szerintük linglak Sinavatra miniszter- elnök bátyja, a korrupcióval vádolt Thakszin Sinavatra korábbi kormányfő irányítása alatt áll. ■ MTI Jövőre 101500 forint lesz a minimálbér, és 118 ezer forint a szakmunkás-bérminimum. A háromoldalú megállapodáson 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el tegnap a felek Éber Sándor A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján 2014-ben 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum - jelentette be tegnap a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára. Czomba Sándor közölte: a felek jövőre 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el. A megállapodás a minimálbérnél 3,6, a garantált bérminimum esetében pedig 3,5 százalékos emelés jelent 2014-ben az idei évhez képest. „A minimálbéren keresők 3500, a bérminimumot keresők 4000 forinttal kapnak többet január 1-jétől” - emelte ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Pataky Péter bízik abban, hogy a helyi bértárgyalásokon majd az előre meghatározott százalékoknál magasabb bér- növekedés következik be 2014 végéig. Gaskó István, a Liga elnöke korábban azt mondta: a szakszervezetek 5,4 százalékos minimálbér-emelést és 4,4 százalékos általános bérajánlást tartanak elfogadhatónak. „Jó kompromisszumot kötöttek a tárgyaló felek, komoly eredmény, hogy az idén meglehetősen rövid idő, másfél hónap alatt sikerült együtt megállapodni, ami mintegy félmillió embert érint” - mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc arra emlékeztetett, hogy a 2013. évi béremelési ajánlásról csak idén júniusban sikerült megállapodni. Kiemelte, hogy a cégeknek, az ágazatoknak elég idejük lesz arra, hogy a megtervezzék az emelések után a jövő évi bérköltségeket, és 2014-ben folytatódik a reáljövedelmek emelkedése a jövőre prognosztizált 2,4 százalékos infláció mellett. A VOSZ főtitkára szerint a munkavállalók többségének évek óta elsősorban a munkahely megtartásában érdekeltek, ezért olyan minimálbért kell meghatározni nem túlfeszítve a határokat, amely nem veszélyezteti a munkahelyeket és nem is gátolja azt, hogy újak jöjjenek létre. Dávid elmondta: a szakszervezetek sem fogalmaztak meg irreális követeléseket, és szakmai viták folytak az egyeztetéséről. A VOSZ főtitkáré arra emlékeztetett, hogy a közalkalmazott pedagógusok bérét a minimálbérhez kötötték, így az emelés költségvetési kérdés is. Idén szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel rendelkezők pályakezdők a minimálbér 118,5 százalékát, azaz 116130 forintot kapnak, jövőre 120277 forintot. A főiskolai diplomások (általában az általános iskolai tanárok) a minimálbér 157,8 százalékát (most bruttó 154644 forintot) kapják, jövőre már ez bruttó 160167 forintot jelent. Az egyetemi végzettségűek (a középiskolai tanárok) a minimálbér 172,9 százalékában (jelenleg ez 169442 forint) részesülnek bruttó fizetésként pályakezdőként, januárban 175493 forintot kapnak. Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője az MTI-nek hangsúlyozta: a 3,6 százalékos minimálbér-emelés jóval magasabb a kormány által várt inflációnál, vagyis egyértelmű reálbér-emelkedést jelent. Szerinte az emelés nem okoz majd kiesést a foglalkoztatásban, ahol nem tudják kitermelni a minimálbért sem, feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat. Balatoni András, az ING makroelemzője szerint az emelésnek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 3,5-3,6 százaléknál jobban nőhetnek a bérek. Őstermelőkre is kiterjeszthetik a növekedési hitelprogramot mnb A Magyarországon működő családi gazdálkodók és őstermelők is igénybe vehetik a jövőben a növekedési hitel- programot (NHP), amelynek bővítéséről a beérkezett vállalkozói és banki véleményeket figyelembe véve döntött a Magyar Nemzeti Bank. Mint a jegybank honlapján megjelent, 2014. január elsején hatályba lépő intézkedéseket tartalmazó közleményből kiderül: a több mint ötszázezer őstermelőnek és gazdálkodónak nyújtandó hitelekről a jegybank állás- foglalást juttat el hitelintézeti partnereinek. A további módosítások között szerepel az ügyfelenként maximálisan felvehető hitelösz- szeg megemelése: az NHP első és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre - legyen szó új hitelek nyújtásáról és forinthitel-kiváltásokról -, illetve a devizahitelek kiváltására külön-külön a jelenleg érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra emelkedik. Bővül a hitelnyújtó szervezetek és az engedélyezett termékek köre is, a lízinggel. A lízingcégek bevonásával a tájékoztatás szerint az MNB azon a korábbi korlátozáson enyhít, hogy a II. pillérben csak hitelintézetek által nyújtott lízing váltható ki. Az MNB közleménye leszögezi: a program továbbra is a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelhez jutását kívánja elősegíteni, a résztvevők körének meghatározásánál a kkv-törvény fogalmai az irányadóak. A maximálisan felvehető hitelösszeg megemelésével azonban azok a kkv-k sem szorulnak ki az NHP második szakaszából, amelyek az első szakaszban forinthitel-kiváltás miatt már nem tudtak beruházási terveiket refinanszíroztatni a második szakaszban. A jegybank 2013 áprilisában hirdette meg a növekedési hitelprogramot, a folytatásról szeptemberben döntött a Monetáris Tanács. ■ VG Elstartolt az Új babakötvény. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kisgergely Kornél, a tárca helyettes államtitkára az elsők között vásároltak gyermekeiknek az új babakötvényből. A magas hozamú, inflációt követő kamatozású állampapírt tegnap óta vehetik meg a szülők az állam- kincstár fiókjaiban a gyermekeik számára nyitott Start-számlákra. A bankot szükséges rossznak tartjuk FELMÉRÉS A fogyasztási és megtakarítási hajlandóság már javul A lakosság 70 százaléka nem bízik a bankokban, a kétharmada ennek ellenére fontosnak j tartja ezeket az intézményeket - ezt a következtetést vonták le a szakértők a Deloitte Bankln- dex felméréséből. A Deloitte hat éve készít különféle, bankolással kapcsolatos felméréseket, z ezeknek az eredményét pró- 3 bálta most indexek formájában ; összefoglalni. i Az adatokból kiderül: 2008- 3 bán a fogyasztáshoz, a meg- 1 takarításokhoz és a hitelekhez is igen pozitívan állt hozzá a lakosság, a válság hatására viszont mindegyik területen visz- szaesés következett be. 2012 óta viszont két területen is javult a helyzet. A fogyasztást illetően például a lakosság már azt gondolja, kicsit többet tud költeni a jövőben. A legoptimistábbak a 25-34 évesek, akik közül a magas jövedelműek számítanak ma a legaktívabb bankhasználónak. A megtakarításokkal kapcsolatos vizsgálatok kimutatták, hogy bár a hajlandóság ezen a területen is javul, csak kevesen képesek pénzt félretenni. Szintén jellemző, hogy hiányzik a kompexebb termékekkel kapcsolatos tudás - magyarázta Szép Péter, a Deloitte partnere. A betétekkel szemben az alternatív megtakarítási formák szerepe ugyanakkor nő, ezt jelzi, hogy a befektetési alapok 700 milliárd forintnyi tőkét vonzottak az idén. A legnagyobb problémák a hitelezés területén vannak. A hitelfelvételhez való hozzáállás az idén tovább romlott, a lakosság 78,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kíván hitelt felvenni. A bankszektor viszont csak akkor tud jövedelmet termelni, ha beindul végre a hitelezés. Szép Péter szerint a lakossági hitelezés területén is lehet, hogy el kellene indítani valamilyen növekedési hitelprogramot annak érdekében, hogy felpörgessék az ingatlanpiacot és a beruházásokat. ■ H. B. Háztartási hitelek nettó tranzakciói 2011.jan.-2013.okt. VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB KOZELET^^I^I
