Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-28 / 301. szám
KÖZÉLET-®'®*®®®® HÍRSÁV Hende: kiszámítható lesz a katonai pálya a honvédelmi miniszter a kormányzati ciklus hátralevő részében azt tartja legfontosabb feladatának, hogy stabilizálják a katonai életpályát, kiszámíthatóbbá, és ezáltal még vonzóbbá tegyék a honvédelmi hivatást. Hende Csaba az MTI-nek adott interjújában lényeges fejleménynek nevezte, hogy biztosították az átjárhatóságot a honvédség és közszolgálat más területei között. A miniszter hangsúlyozta, akik önhibájukon kívül kényszerülnek elhagyni a katonai pályát, de a közszolgálatban kívánnak maradni. ■ MTI Tiltakoznak a bérletek ára miatt az egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége (VDSZ) a BKV-bérletek árának differenciálása miatt. A VDSZ alkotmányjogi szempontból is aggályosnak tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, januártól olcsóbb lesz a bérlet, de csak azoknak, akik nem cafeté- riaként veszik meg. ■ MTI A britek fele dühös a politikusokra a brit választóknak csaknem a fele dühös a politikára és a politikusokra, kétharmaduk pedig szószegőnek tartja a politikai vezetőket a The Guardian által pénteken ismertetett legújabb felmérés szerint. A vezető baloldali brit napilap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás azon kérdésére, hogy a megkérdezettek ösztönösen mit éreznek, ha a politikára vagy a politikusokra gondolnak, a válaszadók 47 százaléka közölte, hogy dühöt. A politikusokra mindössze 16 százalék gondol tisztelettel, és alig 2 százalék válaszolta azt, hogy lelkesíti a politika. ■ MTI így voksolhat jövőre országgyűlés Tájékoztató levelet küldenek a választópolgároknak Hogyan szavaznának most a biztos pártválasztók? (%) A jövő tavaszi parlamenti választáson nagy a tét: feleannyian kerülhetnek be az Országgyűlésbe, mint eddig Egy forduló alatt, kevesebb jelöltre szavazhatnak majd jövőre az állampolgárok és ezúttal a határon túli magyarok is. Jövőre jelentős változások lesznek az országgyűlési választásokon. Éber Sándor A köztársasági elnök még nem döntött a pontos időpontról, de jövő tavasszal új parlamenti választások lesznek, amelyeken több változás is lesz a korábbiakhoz képest. Az egyik legjelentősebb újdonság, hogy a jelenlegi 386 képviselő helyett már csak 199-en ülnek majd a parlamenti patkóban. Csökken a választókerületek száma is, a korábbi 176-ról 106-ra. Míg korábban mintegy 55 ezer választópolgár jutott egy körzetre, a jövőben már mintegy 94 ezer voksoló. A új választókerületek határát is jelentősen átrajzolták. A vegyes választás rendszere jövőre is megmarad, azaz voksolunk egyéni képviselőre és pártra is. A pártra történő szavazáskor azonban csak országos pártlista lesz, a terüleü lista megszűnik. Eddig 176 fő az egyéni választó- kerületekből jutott a parlamentbe, 210-en pedig a pártlistákról (152-en a területiről, míg 58-an az országos pártlistáról). Jövőre 106 fő kerülhet be az egyéni választó- kerületből, és 93-an a pártlistáról. A választás egyfordulós lesz a korábbi kettő helyett. Nem lesz eredményességi küszöb, hanem a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy hányán jelentek meg. A pártlisták megszűnésével töredékszavazatok csak az egyéni körzetekben keletkezhetnek, amiket hozzáadnak majd a pártlistás szavazatokhoz. Listát olyan párt állíthat majd, amely legalább küenc megyében és Budapesten minimum 27 egyéni választókerületben önállóan tud jelöltet állítani. Választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. Két szervezet közös listája esetén 10, három vagy több esetén 15 százalék a parlamenti küszöb. Szavazati jogot kaptak a határon túli magyarok is, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. Eddig mintegy 73 ezren regisztráltak levélben vagy on-line módon. A határon túli magyar szavazók levélben, míg a külföldön tartózkodó, állandó magyarországi lakcímmel rendelkező áüampol- i gárok a helyi magyar konzulátusokon adhatják le majd a voksu- kat Kövér László házelnök nemrég nem tartotta reálisnak, hogy alapvető befolyást gyakorolnak a magyar belpoütikára azok a vá- ! lasztók, akiluiek nincs Magyarországon lakhelyük. Ellenzéki pártok viszont az sérelmezték, hogy a külföldön dolgozó vagy tanuló magyarok a határon túl élő két- | tős állampolgárokkal ellentétben j nem szavazhatnak levélben, ezt csak a nagykövetségeken vagy konzulátusokon tehetik meg. Kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak a nemzetiségeknek, ha ez nem [ sikerülne nekik, akkor szószólót küldhetnek a parlamentbe. A választásokat először fogja minisztériumtól függeüen hivatal, a Nemzeti Választási Iroda lebonyolítani. 2014 elején 4,5 millió levelet küldeni ki, családonként egyet. Ebben értesítik a választó- polgárokat, hogy miként jelentkezhetnek például a nemzetiségi választásra, vagy jelezhetik, hogy mozgáskorlátozottak, s akkor akadálymentesített szavazókörbe sorolják be őket. Azt is kérhetik a választópolgárok, hogy adataikat ne adják ki a pártoknak. Tilos buszon szállítani a voksolókat még idén decemberben is módosítottak a választási törvényen. Megszavazták, hogy a választók jogosultak más segítségét igénybe venni ahhoz, hogy eljussanak szavazni, vagy mozgóurnát igényelhessenek, de ehhez nyilvános felhívást nem tehetnek. Tilos azonban a buszos szállításuk. A voksolás napján a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül közterületen nem lehet kam- pányolni. A közszolgálati média a választási kampány során összesen 470 percben sugározza a pártok hirdetéseit. Az időt egyenlő arányban kell felosztani a listát állító pártok között. Kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. Az egyházak 300 milliárdos uniós forrást kaphatnak pályázatok Mintegy 300 milliárd forintot fog a kormány odaítélni a magyarországi történelmi egyházak számára, amelyek előnyben fognak részesülni a pályázatoknál az Európai Unió 2014-20-as pénzügyi időszakában - közölte a parlament honlapján a miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János Varjú László írásbeli kérdésére válaszolt. A DK-s képviselő többek között azt firtatta, hogy mi indokolja az uniós források elosztásánál a történelmi egyházak által benyújtott pályázatok előnyben részesítését, vagy miért kell a számukra külön keretet elkülöníteni? Varjú arra emlékeztetett, hogy egyházi intézmények felújítására, fejlesztésére, egyházi tulajdonban lévő műemlékek védelmére a 2006-2013 közötti költségvetési időszakban is jelentős uniós forrás jutott. A felújításra, fejlesztésre kiírt pályázatokon egyházak és egyházi intézmények másokkal egyenrangúan, azonos feltételekkel indulhattak, és a DK-s képviselő szerint megfelelő pályázat benyújtása esetén nyerhettek is. Lázár leírta: a 7 éves költség- vetési keretösszeg 4 százalékát költheti minden tagállam a központi kormányzati apparátus keretében dolgozó kollégák fizetésére, ellátására, informatikai eszközökkel való felszerelésére. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy ezt az összeget nem veszi igénybe, lehetősége van ezt a pénzt is konkrét fejlesztésekre fordítani. Ezt a mintegy 300 milliár- dot kapják meg az egyházak. Az államtitkár szerint a lépést az uniós szabályok lehetővé teszik, s a megfelelő önrész biztosítása esetén a felszabaduló forrásokat további fejlesztésekre lehet átcsoportosítani. „A felszabaduló uniós pénzek elosztásakor eleget teszünk a szabad verseny biztosításának a pályázók körében” - mondta Lázár. ■ É. S. Kilencmillióid fölött a települések vis malőr támogatása önkormányzatok A jövő évi költségvetésben 7,7 milliárd forintos kerettel terveznek - Az idén 830 kérelmet támogattak Összesen 9,24 milliárd forint vis maior támogatásban részesültek az önkormányzatok az idén Pintér Sándor belügyminiszter döntései alapján - közölte tegnap a Belügyminisztérium. Az igényelt összegeket a települések előlegként, védekezéshez vagy helyreállításra használhatták fel. A megítélt forrásokat egyebek mellett ár- és belvízi munkálatokra, utak, önkormányzati épületek és partfalak helyreállítására fordították. Pintér 890 kérelmet támogatott 2013-ban. A legtöbb önkormányzat, összesen 161 júniusban kapott vis maior támogatást, a legkevesebb kérelmező, 18 áprilisban jutott támogatáshoz. A legnagyobb összeget, azaz 2,63 milliárd forintot októberben ítélték meg a településeknek, februárban viszont összesen csak 15 millióról született döntés. Az idei költségvetésben egyébként 8 milliárd forintot terveztek vis maiorra. Jövőre az erre a célra szánt összeg 7,7 milliárd forint lesz. A tervezetben a 300 millió forintos csökkenést azzal indokolták, hogy az állami fenntartásban és működtetésben lévő köznevelési intézmények vis maior eseményeinek támogatása érdekében a helyi önkormányzatok támogatásaitól az Emberi Pintér Sándor Erőforrások Minisztériumához csoportosították át az összeget. A nyár eleji nagy dunai árvízi védekezésben érintett 95 település júliusban mintegy 9,7 milliárd forintot várt a vis maior keretből költségeikre. A Győr-Moson-Sopron megyei települések csaknem kétmilliárdot igényeltek, Budapesten összesen 3,2 milliárd forint értékű kárt mértek fel az önkormányzati létesítményekben a dunai árvízzel összefüggésben. Az összegben nem szerepeltek a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság, a vízügyi igazgatóságok és más állami szervezetek kiadásai. Ba- kondi György, az árvízi helyreállítási miniszterelnöki megbízott az összes állami költséget korábban 30 milliárd forintra taksálta. A védekezési költségek az 51 milliárdos felülről nyitott kereten belül maradtak. A mezőgazdasági hivatalokhoz kétmilliárd forintos mezőgazdasági kárt jelentettek be. Az idén módosultak a vis maior eseménnyel kapcsolatosan a megyei kormányhivatalok feladatai. A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által összehívott és koordinált bizottság előzetes helyszíni vizsgálatot végez, amelyről - intézkedési javaslatok megtételével - 7 napon belül értesíti a kincstárt. Az előzetes helyszíni vizsgálatot lefolytató bizottság a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti. A vizsgálatot végző bizottság tagja a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az ár- vagy belvíz elleni védekezésnél a területileg illetékes vízügyi igazgatóság. Utakban, kompokban, hidakban keletkezett károknál a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, míg általános építményekben bekövetkezett károknál az illetékes kormány- hivatal képviselője. ■ É. S. i á I
