Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-21 / 297. szám

6 GAZDASAG 2013. DECEMBER 21., SZOMBAT Szükséges a korkedvezmény közlekedés Már jóval a nyugdíjkorhatár előtt kikészülnek a sofőrök Lehet azon csodálkozni, hogy az ideges és fegyelmezetlen közúti forgalomban idő előtt tönkremennek a sofőrök? (Fotónk illusztráció) Jóval több gyereknek kellene nyitni Start-számlát babakötvény Az idén no­vember végéig 84645 gyerek került be a Magyar Állam- kincstár nyilvántartásába, kö­zülük csak 8737-nek nyitottak Start-számlát a szülők vagy más hozzátartozók - derül ki a kincstár adataiból. Ez nega­tív rekordnak számít, még az indulás évében, 2006-ban is meghaladta november végén az ilyen számlák száma a 9 ez­ret. Tavaly november végéig a 85367 nyilvántartásba került gyerek közül 35468-nak nyi­tottak számlát. A Start-számlák mély­repülése tavaly októberben kezdődött, amikor az állam- kincstárat monopolhelyzetbe hozták számlavezetőként. Korábban ugyanis a gyerekek hozzátartozói számos hitel- intézetnél, banknál és takarék- szövetkezetnél is nyithattak ilyen számlákat, jelenleg csak az államkincstárnál lehet Start-számlát nyitni, és a más­hol vezetett számlákat is csak a kincstárhoz lehet átvinni, ha a jelenlegi szolgáltatóval elége­detlen az ügyfél. Ezt a lépést egyébként egyre inkább megéri meg­tenni a szülőknek, a bankok Start-számlákra fizetett ka­matai ugyanis a közelében sincsenek az állam által kínált Babakötvényének. A december eleje óta értékesített hitelpapír éves kamata három százalék- ponttal haladja meg az előző évi átlagos inflációt, jelenlég 8,7 százalékos. A magyar ál­lampapírok közül jelenleg ez a legmagasabb kamatot fizető értékpapír. Ez a kamat a mostani soro­zat esetében egy évre szól, jövő év decemberben indul majd az következő kamatperiódus. Ezt a kötvényt veheti meg mindenki, akinek a gyereke már rendelkezik a kincstárnál vezetett Start-számlával. A ké­sőbbi sorozatokat minden év­ben februárban indítják majd el, ezekből vásárolhatnak majd azok, akiknek a gyerekük 2014. január 31. után születik meg. Á következő sorozat in­duló kamata egyébként az idei alacsony infláció miatt lénye­gesen alacsonyabb lehet, körül­belül 5 százalékos bonuszra számíthatnak a gyerekek és a szülők az első évben. ■ H. B. i Lassuló reflexük, tompuló figyelem, romló konfliktus­tűrő képesség jellemzi az 55 évesnél idősebb hivatá­sos sofőröket. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint mindez azt bizonyít­ja, hogy a munkában eltöltött évek kikezdik a közlekedés­ben dolgozók egészségét, ezért vissza kell állítani a kor- engedményes és megtartani a korkedvezményes nyugdíj rendszerét. Haiman Éva Az 55 év feletti busz-, villamos-, mozdony- és metróvezetők, kamionsofőrök több mint fele szenved valamilyen munkahe­lyi ártalomtól. A több évtizedes stressz miatt lassul a reflexük, tompul a figyelmük, a hektikus A föld alatt, a fúrótoronynál, a sűrített levegőben, a melegüzem­ben, a zárt csatorna karbantar­tásánál, a polgári repülésnél, a villamosenergia-, a textil-, a sütő- és a robbanóanyag-iparban, a hűtőházakban, az ionizáló vagy radioaktív anyagokkal, valamint a közlekedésben dolgozók, illet­ve a Magyar Honvédség polgári alkalmazottai vehetik igénybe. A férfiak tíz év, a nők nyolc év után munkabeosztás miatt időnként kialvatlanok, és a problémameg­oldó képesség sem a régi, sőt a konfliktusokat is jóval rosszab­bul tűrik és kezeli, mint akár csak öt évvel ezelőtt. Sokuknak mindezek mellett ízületi bántal- maik is vannak. Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége el­nöke hangsúlyozza: mindez alá­támasztja, milyen veszélyekkel jár az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatni egy buszsofőrt, mozdonyvezetőt, vil­lamosvezetőt vagy kamionost. A jelentést is azért küldik meg az országgyűlési képviselőknek, hogy szembesüljenek vele, kik­től is vették el a korengedmé­nyes nyugdíjba vonulás lehető­ségét, és kiktől tervezik elvenni a korkedvezményes nyugdíjat. A korengedményes nyug­díj még 2010 végén szűnt meg. Addig azok élhettek vele, akik kapnak két év korkedvezményt. Minden további öt, illetve négy munkában eltöltött év után újabb egy év korkedvezmény jár. a hatályos jogszabály ugyan csak munkakörből vagy tízezret sorol a kordkedvezményes nyug­díj hatálya alá, a valóságban ezek egy jelentős részét - vájár, csillés, olvasztár, sarlóhegyező - már gyakorlatilag senki nem űzi Magyarországon. meg tudtak egyezni a munkál­tatójukkal abban, hogy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt évvel nyugdíjba mehessenek. A korkedvezmé­nyes nyugdíj rendszerét több mint negyven éve vezették be. Ennek alapján azok a dolgozók mehetnek korábban nyugdíjba, akik munkájuk során fokozott egészségkárosodásnak vannak kitéve. Ma Magyarországon több mint 53 ezer embert érint a korkedvezményes nyugdíjba vo­nulás lehetősége. Közülük mint­egy 43 ezren dolgoznak a közle­kedésben. A jelenlegi kormány éppen egy évvel ezelőtt, 2012 decem­berében döntött úgy, hogy 2014 végéig biztosan megtartja a varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és mun­kavállalói érdekképviseletek ve­zetőivel aláírta a jövő évi bérek­ről szóló megállapodást. A de­cemberelején született egyezség szerint 2014-ben a minimálbér 3,6 százalékkal 101 500, a ga­rantált bérminimum (szakmun­kás minimálbér) 3,5 százalékkal 118 ezer forintra emelkedik, és a jövő évi bértárgyalásokra 3,5 százalékos emelést javasolnak a szociális partnerek. varga Mihály kiemelte: a mini­málbér most először emelkedik százezer forint fölé. Figyelembe jelenlegi korkedvezményt. Ad­dig azonban átvilágítja a rend­szert, mert negyven év alatt so­kat változtak a munkakörülmé­nyek, a technikai feltételek és az egészségvédelem. Sok esetben ugyanott, ugyanazt ma már gép­pel végzik. Nem csak az autonómok, de a vegyipari dolgozók is elfogad­hatatlannak tartják a kormány központi„kockázati” átvilágítási tervét kizárólag a korkedvez­ményre jogosító munkakörök­ben. Ennek szerintük csak az le­het az oka, hogy minél többekről kimondhassák, jogszerűtlenül jár nekik a kedvezmény. A'szak- szervezetek elvárják, hogy a vál­tóműszakban működő területe­ken is legyen kockázatértékelés. véve a jövő évre várt 2,4 százalé­kos inflációt, ez az emelés továb­bi reálbér-növekedést jelent. Mimimálbér összege Magyarországon (forint/hó) 2009-2014 VCrGRAFIKA FORRÁS: KSH Határidő: újabb üzletláncoknál indulhat az átállás online kasszákkal újabb kereskedelmi láncok tet­tek nagy lépést a pénztárgépeik és a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal közötti online kapcsolat meg­teremtése felé, még csütörtökön ugyanis hat kasszarendszer engedélyeztetési eljárása zárult le sikeresen. A Magyar Keres­kedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) az Auchan, az OMV, az XXXLutz, a Bauhaus, a Hervis és a Duty Free Shop megoldá­sait alkalmasnak találta arra, hogy végrehajtsák az online átállást. Ezzel egyszerre több szegmensben - élelmiszer és vegyes iparcikk, bútoráruház, sport, szabadidő, barkácsáru- ház, vámmentes bolt, illetve töltőállomás-hálózat - sikerül megvalósítani az online kassza­bekötést. „Minden üzletlánc a saját működésére, specialitásaira iga­zított szoftvereket használ, így az engedélyeztetési eljárások is különbözőek” - mondta el Bessenyei István, az online en­gedélyeztetéseket megvalósító Laurel Cégcsoport tulajdonos ügyvezetője. Á cégvezető hang­súlyozta, hogy az eljárás nagy körültekintést igényelt, mivel összetett kereskedelmi háttér- rendszerekhez csatlakozó, PC-s kasszarendszerekről van szó. A hitelesítések után megkez­dődhet az üzletekben lévő pénz­tárgépek cseréje és az AEE-k (adóügyi ellenőrző egység) be­kötése a rendszerbe. A telepítés, a személyzet képzése, valamint a NAV-bekötés adminisztrációja azonban még heteket, hónapo­kat vehet igénybe. ■ K. Z. Zökkenő nélkül A hazai kereskedelmi láncok közül a Spar Magyarország a múlt hét végén éles üzembe állí­totta saját online kasszarendsze­rét három boltjában. A cég köz­lése szerint az átállás zökkenő- mentes volt, sem a dolgozók, sem a vásárlók nem tapasztal­tak fennakadást. A Spar decem­ber 6-án kapta meg a forgalma­zási engedélyt saját fejlesztésű kasszarendszerére az MKEH-től, a vállalat partnere az eljárás során a Laurel volt, az adóügyi ellenőrző egységet a BBox Informatika szállította. To­vábbi áruházláncoknál is hama­rosan megoldódhat az átállás. Orvosok, vájárok, hajószakácsok Aláírták a bérmegállapodást Megjelent a friss méhészeti rendelet a támogatásokról jogosultság Január ó-tól igényelhető az új nyomtatványokon - 18-20 ezer családnak rendszeres jövedelemforrás Megjelent a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján igény­be vehető támogatások végrehaj­tását szabályozó vidékfejlesztési minisztériumi rendelet, amely alapján az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) tagsági viszonnyal rendelke­ző méhész-gazdálkodói 2014. január 6-ától benyújthatják a 2013/2014. végrehajtási évre vonatkozó támogatási kérelmei­ket a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az MVH pénteki közleménye fi­gyelmeztet arra is, hogy a támo­gatás igénybevételéhez az MVH közleményeiben új kifizetési kérelem nyomtatványokat rend­szeresít, amelyek már elérhetők a hivatal honlapján. A támogatás kizárólag az új nyomtatványo­kon igényelhető. A támogatási jogosultság alap­ja a méhész tulajdonában lévő, valamint az idei őszi méhegész- ségügyi vizsgálat során megálla­pított és a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántar­tásba vett méhcsaládok száma. A bejelentést ellenőrizhetik, ezért az MVH felhívja a gaz­dálkodók figyelmét, hogy a TIR nyilvántartásba való bejelentés teljesítéséért, a bejelentett ada­tok helyességéért, a bejelentés elmaradásáért vagy határidőn túli teljesítéséért a méhész-gaz­dálkodó felelős, annak minden jogkövetkezményével együtt. Tavaly több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván Magyarországon A méhészek több jogcímen is igényelhetnek támogatást. Az MVH júliusban a jogosult mé­hészeknek több mint 630 millió forintot fizetett ki a varroa atka elleni gyógyszeres védekezés­hez igényelt támogatások jogcí­mén. A a benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igé­nyek meghaladták a támogatá­si rendeletben meghatározott maximálisan rendelkezésre ál­ló keretösszeget. Ezért a jogos igényeket arányosan csökkente­ni kellett. Az arányos csökken­tés alapján a méhészek a jogo­san igényelt támogatási összeg 80,67 százalékának megfelelő támogatásban részesülhettek. A méhészeti ágazat hazánkban kifejezetten jelentős, jelenleg mintegy 18-20 ezer család meg­élhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Az időjárás ugyanakkor a méhé­szeknek sem kedvez évek óta. A tavalyi aszályos nyár után sok méhcsalád ugyanis nem tudta veszteségek nélkül átvészelni a hosszúra nyúlt telet, ráadásul a legyengült méhek termelőké­pessége is jelentősen visszaesett. Magyarországon így is a leg­nagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sű­rűsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként. ■ B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents