Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-17 / 293. szám

HIRSAV Olcsóbbak lesznek az üzemanyagok csökkenti bruttó 7 forinttal a 95-ös benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagy­kereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült az MTI. A csökkentéssel a benzin átlagára 398-399 forintra, a gázolajé pedig 420-421 fo­rintra mérséklődik. ■ MTI Mégsem lesz fordított áfa a cukorra az európai Bizottság formai okból utasította el Magyar- országnak azt a kérelmét, hogy Brüsszel engedélyezze a cukorkereskedelemben a fordított áfa alkalmazását. A kérelem esetében nem telje­sült az egyik alapvető felté­tele annak, hogy különleges eljárásban, „gyorsreagálású mechanizmus” (QRM) kere­tében vizsgálják az ügyet. A QRM fő feltétele a vélelme­zett csalás kiterjedtsége mel­lett, hogy egy tagországban váratlanul bukkanjanak csa­lásra. ■ MTI Segélyt vár az ENSZ a szíriai menekülteknek minden idők legnagyobb segélyakcióját indította el az ENSZ: 6,5 milliárd dollár értékű segítséget vár a szí­riai menekültek számára.,] 1 Az ENSZ becslése szerint a polgárháború által sújtott ország 22,4 milliós lakosság­nak háromnegyede szorul segélyre 2014-ben. ■ BBC Moszkvától is pénzt kér az ukrán vezetés egy KiJEVNEK nyújtandó eset­leges orosz hitelről is tárgyal ma Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Ja- nukovics ukrán államfő. Az ukrán kormány a múlt héten 20 milliárd eurónyi forrást kért Brüsszeltől az EU tár­sulási szerződés aláírásáért. Azt nem tudni, mennyi pénzt kérnek Putyintól, az országnak tízmilliárd dol­lárra van szüksége, hogy elkerülje a csődöt. ■ VG Perre mehetnek a kiadók parlament Ma már szavazhatnak a tankönyvellátás államosításáról Elképzelhető, hogy a tan­könyvellátás államosítása révén a kiadók perre mehet­nek, mivel több kiadványuk még évekig akkreditálva van az eljárási díjak befizetése után, s még többet áldoztak a fejlesztésekre. Éber Sándor * *uv 1' „Úgy gondolom, hogy a tan­könyvellátás államosításával több kiadó is perre mehet, mivel több évre kaptak tankönyveikre nyilvántartási engedélyt, amely alapján megrendelhették az is­kolák kiadványaikat” - nyilat­kozta lapunknak a Tankönyves Vállalkozók Országos Testüle­tének (TVOT) elnöke az akkor aktuális törvényjavaslat nyo­mán. Szarvas-Ballér Judit arra emlékeztetett, hogy az akkredi- tációs eljárás átlagosan mintegy félmillió forintjába került egy kiadónak, egy könyv fejleszté­se több millióra is rúghatott. A jelentősebb kiadók nemzetközi jogi fórumokhoz is járulhatnak jogorvoslatért. Jelenleg mintegy 50 kiadónak van több megren­delhető tankönyve a piacon. A TVOT elnöke szerint a helyzetet bonyolítja, az iskolák nem vá­lasztják hanem ingyen kapják meg majd a tankönyveket. így azt kell majd mérlegelni, hogy történt-e jogsérelem, vagy pedig egy állami szociális intézkedés történt-e, amit az oktatási intéz­mények igénybe vesznek. Az emberi erőforrás minisz­ter kivételes sürgős tárgyalási törvényjavaslatáról ma szavaz­hatnak: ezek szerint megszűnne a piaci elvekre épülő tankönyv- ellátás (a terjesztés, a tartalmi és a fizikai előállítás is), és megvaló­sulna az állam teljes körű felelős­ségére épülő állami közfeladat­ként megszervezendő tankönyv- ellátás. Az állam saját állami tankönyvkiadóval, kísérleti tan­könyvfejlesztésével is biztosítja a tankönyveket majd az iskolák­nak, ahol indokolt, bevonhatják a nem állami tulajdonban álló ki­adókat a fejlesztésekbe. Az állam szerint így feleslegessé teszik az átláthatatlan, a valódi választás lehetőségét korlátozó tankönyv- választékot. Jelenleg mintegy 4000 kiadvány szerepel a listán, de Galló Istvánná, a Pedagógu­sok Szakszervezetének elnöke szerint elnöke ez 12 évfolyam és a szakképesítésre is vonatkozik. Ebben benne vannak a munka-, dolgozat-, gyakorlófüzetek és az atlaszok is. így egy évfolyamon 2-4 tankönyv lehet egy tantárgy­ból. Galloné szerint így sérül a pedagógusok módszertani sza­badsága, nem lesz az iskoláknak tényleges autonómiája, s nem mindegy, hogy egy szabolcsi fa­Utolsó módosítások a büdzsében elfogadta tegnap a parla­ment Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter zárósza­vazás előtti módosító indítvá­nyát, mely több szövegpontosí­tás mellett az önkormányzati adósságkonszolidáció folyta­tása miatt változtattak a 2014 végére előre jelzett államadós­ságalrendszerek közötti meg­oszlásán. Az önkormányzati alrendszerét 416 milliárd fo­rinttal csökkentette, a közpon­tiét ugyanannyival növelte. A szerkezeti változás nem érinti az államadósság GDP-hez mért arányát, amely a kor­mány várakozása szerint jövő év végén 76,9 százalék lesz az idei 77,4 százalék után. Több mint egymilliárd eurót hozott a HITA idén éves költségvetésének 133-szorosát, 1,2 milliárd euró befektetést hozott Magyaror­szágra és 7 ezer új munkahely teremtéséhez járult hozzá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) - közölte Berényi János elnök. 35 befektetési projekt si­keres lezárásához járultak hoz­zá - mondta Bödőcs Róbert el­nökhelyettes. Kiemelte az 1000 munkahelyet teremtő Takata projektet, a 950 állást létrehozó Hankook 2. beruházást, az Opel 800 fős bővítését és a Coloplast 701 új munkahelyet létesítő fej­lesztését. Elmondta, a HITA je­lenleg 101 befektetési portfoliót kezel, amelyek 3 milliárd euró­nyi tőkét hozhatnak. ■ EU-pénzek: Lázár János bizakodó 2007-2013 Minden forrásra kiírták határidőre a pályázatokat Magyarország nem veszít el egyetlen forintnyi európai uni­• ós forrást sem a 2013-ban zá­ruló költségvetési időszakban - közölte Lázár János, a Mi­niszterelnökséget vezető állam­titkár. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) augusztus óta vezető politikus kifejtette: mind a 14 operatív program­ban zajlik a kifizetés, eddig 1507 milliárd forintot fizettek ki, és a kifizetések összege az év végéig várhatóan megközelí­ti az 1600 milliárd forintot. Lázár elmondta: célul tűzték ki, hogy 2014-ben a 2007-2013 közötti pénzek lehívása érdeké­ben 2000 milliárd forint kifize­tése történjen meg, ezért a Mi­niszterelnökséget és a tárcákat közös felelősség terheli. A hétéves uniós költségveté­si periódus az év végén lezárul, ami azt jelenti, hogy újabb pá­lyázatokat kiírni már nem le­het, a pénzek lehívására pedig legkésőbb 2015 végéig van le­hetőség. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta: a 8200 milliárd forintos keretösszeget kimerítve 8900 milliárd forint összértékű pályázatra vállal­tak kötelezettséget, és minden pályázatot kiírt az NFÜ, miköz­ben az idén augusztusban még 500 milliárd forintnyi pályázat nem volt kiírva. Beszámolt arról is, hogy 46 ezer támogatási szerződés fe­luban, vagy a főváros II. kerületé­ben milyen módszer és tankönyv alapján tanítják a gyerekeket. Szarvas-Ballér szerint a tan- könyvkiadók többsége lehúzza a rolót, tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg munkahelyek. A TVOT-ot, a tankönyvkiadás szakmai kérdéséiben az állam­mal nem azonos véleményt hangsúlyozó köztestületet is felszámolják. A TVOT elnöke szerint valószínűleg felmenő rendszerben vezetik majd a jog­szabályt az 1-2., a 5-6. és a 9-10. évfolyamokban a jövő tanévben. Csak az állam által fejlesztett, illetve a miniszter által kivá­lasztott tankönyvekből lehet majd választani, összesen egy évfolyamon kettőből. Az iskola választását egyébként az állami intézményfenntartónak is jóvá kell hagynia. A kiadóknak át­menetileg csak akkor lesz lehe­tősége résztvenni a tankönyvvé nyilvánítási folyamatban mi­niszteri pályázat útján, ha egyes évfolyamokon még nem sikerül elkészíteni a kísérleti tankönyve­ket. Még az sem ismert, hogy az állam megvásárolna-e kiadókat, vagy megvenné egyes termékei­ket, vagy új szereplőkkel lenné­nek új kiadványok. Lázár augusztus óta vezeti az NFÜ-t lülvizsgálatát kezdte meg az NFÜ, közöttük 300 offshore cé­get vagy „együttműködni nem akaró céget” biztosan találtak már. A 46 ezer cég átláthatósá­gi vizsgálata folyamatos. A január elsejétől életbe lépő változások közül kiemelte: az ügynökség befejezi tevékenysé­gét, a munkatársak közel fele - az irányító hatóságok vezetői, a szakmai vezetők - a tárcákhoz kerülnek. A központi felügyelet és a koordináció a Miniszterel­nökségen fog dolgozni. Elmond­ta: az új rend jóváhagyását Brüsszelből várhatóan január­ban kapják meg, de Johannes Hahn uniós biztos támogatásá­ról biztosította. ■ VG Kúria: érvényesek a devizahitelek, a kockázatot az adós viseli nem lettek semmisek a de­vizahitel-szerződések - ez a legfontosabb megállapítása annak a jogegységi határozat­nak, amelyet az előzetes vá­rakozásokkal szemben mégis meghozott tegnap a Kúria a de­vizahitel-szerződésekkel kap­csolatban. A döntést minden kérdésben több mint kéthar­mados szótöbbséggel fogadta el a testület - közölte Wellmann György, a Kúria polgári kollé­giumának vezetője. A Kúria megállapította: a de- vizalapú kölcsönök esetében az adósok a forinthiteleknél kedvezőbb kamatok mellett devizában adósodtak el, és ők viselték az árfolyamvál­tozás hatásait. Az, hogy az árfolyamkockázatot az adós viseli, a testület szerint nem ütközik jogszabályba, sem a jóerkölcsbe, nincs szó uzsorás szerződésekről, sem színlelt szerződésekről, sem olyan szerződésekről, amelyek le­hetetlen szolgáltatásról szól­nának. Az, hogy a szerződési terhek időközben - előre nem látható módon - egyoldalúan eltolódtak, még nem ok arra, hogy érvénytelenítsék őket, ezekn^k az okoknak ugyanis a szerződés megkötésekor is fenn kellett volna állniuk. A Kúria ugyanakkor leszö­gezte: a pénzügyi intézményt terhelő tájékoztatási kötelezett­ségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy mindez milyen hatással van a törlesztőrészle­tekre. A bíróság előtt futó ügyekkel | kapcsolatban a Kúria állás­pontja szerint a bíróságnak, ha érvénytelen szerződést talál, arra kell törekednie, hogy az érvényességet helyreállítsa j feltéve, hogy az érvénytelen- í ség oka kiküszöbölhető. Ha a szerződés valamely rendelke­zését érvénytelennek találják a bírák, ám a szerződés e nél­kül is érvényesíthető. A bírói | szerződésmódosítás egy-egy konkrét szerződésre vonatkoz­tatható csak, nem alkalmas ar­ra, hogy azonos típusú szerző­dések nagy tömegét - csak az egyik fél számára hátrányosan - érintő jogkövetkezményeit orvosolja. Ezt a jogalkotó teheti csak meg jogszabály-változta­tással. ■ Hermán Bernadett A forint erősödött rogán antal Fidesz-frakció- vezető szerint a Kúria a bankok oldalára állt. A Bankszövetség meg úgy kommentálta a dön­tést, bizonyította a Kúria, hogy eddig is jogszerűen jártak el a bankok. Az OTP és az FHB ár­folyama is látványos emelkedés­sel reagálta hírre a tőzsdén, a vezető bankpapír délután több mint 5 százalékos pluszban tar­tózkodott, az FHB is mintegy 2 százalékot szedett magára a döntés ismertetését követően. A forint is erősödött a hír után, 301 forintról csaknem 299fo­rintra csökkent az euró ára. ( KOZELET^^^—

Next

/
Thumbnails
Contents