Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-16 / 292. szám
2013. DECEMBER 16., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Ma kiderülhet, mit fog lépni a Kúria devizahitelesek Nem valószínű, hogy megszületik a jogegységi határozat - Mentőcsomagra váró adósok A szakmai háttérmunka véget érhet ma a devizahitelek jogszerűségéről. A szerződések érvénytelenítése banki tőkeproblémákhoz, forint- gyengüléshez és hozam- emelkedéshez vezethet. AS-összeállítás Ma ér véget a szakmai háttérmunka a Kúrián a devizahitelek jogegységi határozatával kapcsolatban - értesült az Index. A Kúria akár azt a jogegyezségi döntést is meghozhatja, amely rendet teremt a sok egymásnak ellentmondó bírósági ítélet között. Ez utóbbi azonban egyáltalán nem biztos. A kormány már nyár óta ígéri, hogy megmenti valahogy a devizaadósokat. A Magyar Bankszövetséget is bevonta a tervek kidolgozásába, a különféle javasolt megoldások közül azonban végül csak az árfolyamgát kiterjesztését fogadták el. November óta a lejárt tartozású, a 20 millió forintnál nagyobb eredeti hitelt felvevő, és a korábban már valamilyen más adósmentő programban részt vett devizahitelesek is beléphetnek a védőernyő alá. A devizahitelesek egy része csalódott lehetett, már az egyébként nagyon sok kedvezményt tartalmazó árfolyamgát miatt is sokan húzták a szájukat. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a konstrukcióba be nem lépők 25 százaléka azzal indokolta azzal az árfolyamgáttól való távolmaradást, hogy jobb mentőcsomagot vár. A bankok mindenesetre feszült figyelemmel várhatják, mit lép a Kúria. A legszélsőségesebb esetben az is előfordulhat, hogy az összes devizahitel-szerződés elveszti érvényességét - állítja az Index. Szász Károly, az időközben áz MNB-be beolvasztott pénzügyi felügyelete (PSZÁF) elnöke nyáron arról írt szakértői levelében a Kúriának, hogy egy ilyen lépés 1400-4000 milliárd forintos leírást jelenthetne a bankrendszernek, ami a bankok saját tőkéjének 55-155 százaléka. Az Index szerint nem valószínű, hogy ilyen döntés lesz. A bankoknak hatalmas mértékű tőkeemelésre lenne szükségük, amit lehet, hogy vonakodnának befizetni a bankadó, a tranzakciós illeték és más terhek miatt már így is alacsony jövedelmezőségű ágazatba az anyacégek. Ha viszont tőkeproblémákkal szembesülnének a bankok, az pillanatok alatt komoly pénzügyi káoszt okozhatna az országban, durva forintgyengüléssel és állampapírpiaci hozamemelkedéssel. Deviza-jelzáloghitelek száma (lakás és szabad felhasználású, negyedévenként, darab) 750000 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB A forinthiteleseknek sem a lakáscélú és szabad felhasználású deviza jelzáloghitel-szerződések száma 2011 márciusában az MNB adatai szerint még meghaladta a 730 ezret, az idén szeptemberben viszont már alig érte el a 490 ezret. A forint jelzáloghitelesek eközben már 633 ezren vannak, és a jegykönnyebb bank adatai a törlesztési nehézségek hasonló mértékben sújtják őket is. Ráadásul a kormány is kommunikálta, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek, így a devizahiteleseknek túl szép mentőcsomagra nem számíthatnak. A BMW motorgyárat glapíthat az Egyesült Államokban A BMW-nek a rekordértékesítés hatására növelnie kell motorgyártó kapacitásait. Az idei évben eddig összesen 6,8 százalékkal emelkedtek az értékesítések, ami összesen 1,78 millió gépkocsit jelent. Az autógyártó mérlegeli annak lehetőségét, hogy megalapítsa első motorgyárát az Egyesült Államokban vagy esetleg Mexikóban. A döntés várhatóan 2014-ben születik meg. Az európai autógyártók eddig jellemzően a motorgyártást a kontinensen belül tartották, de az eltolódó kereslet miatt egyre többször merül fel a termelés ázsiai vagy amerikai bővítésének a lehetősége. Hasonló lépésre szánta el magát a Daimler is, az üzemük a rendelkezésre álló információk alapján jövőre indul Tennessee-ben. Az amerikai terjeszkedéssel csökkenthetnék a logisztikai költségeket, és a helyi termelés eredményeként részben mérsékelnék a deviza- kockázatot is. ■ Nagy András Nem unatkoztak a hitelminősítők Mind a három nagy hitelminősítő aktívnak mutatkozott a héten. Az S&P a Linde korábbi „A” hitelbesorolását „A+” minősítésre javította, stabil kilátással, miután az ipari gázokkal foglalkozó vállalat árbevételének egyre nagyobb része származik speciális vegyipari gázokból, amelyek árában kisebb a vo- latilitás, így a korábbiaknál stabilabban alakulhat a vállalat cash-flow termelő képessége. A Moody’s közben jelezte, hogy tőkemegfelelési szempontból negatívak a BNP Parlbas elmúlt hetekben végrehajtott akvizíciói, aminek eredményeként a Bázel III. szerinti core tier 1 ráta 10,8 százalékról 10,1-re csökkenhet. A Fitch pedig, stabil kilátásokkal megerősítette az ArcelorMittal „BB+” besorolását, ugyanakkor jelezte, hogy ha az árbevétel nem indul emelkedésnek, annak negatív hatása lehet a hitelminősítésre is. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Fővárosi főügyész: nincs kettős mérce ügyek Nincs kettős mérce - hangsúlyozta a Biszku- és a Csatáry-ügy kapcsán az MTI-nek Ibolya Tibor új fővárosi főügyész, akit december 1-től határozatlan időre neveztek ki. A Biszku- és a Csatáry-ügy - amelyben egy második világháború alatt zsidók emberekkel kegyet- lenkedő rendőr ellen emeltek vádat - azt mutatja: nincs kettős mérce, a bűnt a törvényeknek megfelelően büntetésnek kell követnie. Ha az ügyészség álláspontja szerint bűncselekmény történt, és bizonyítható, hogy ki követte el, vádat kell emelni, hogy bíróság dönthessen a büntetőjogi felelősségről. Az csupán büntetéskiszabási szempont lehet, hogy mennyi idő telt el a cselekmény elkövetése óta, illetve hány éves, milyen egészségi állapotú az elkövető - hangsúlyozta a főügyész. A Biszku-ügyről elmondta: már másfél évtizede is vizsgálták, de akkor nem láttak lehetőséget a büntetőjogi felelősségre vonásra. ■ A fővárosban minden ügyészségi vezetőnek havonta legalább egyszer tárgyalnia kell. A főügyészség munkater- heiről szólva elmondta: különösen a Budapesti Nyomozó Ügyészségen volt nehéz a helyzet, de munkaerő-átcsoportosítással másfél éve alatt az egy nyomozó ügyésznél egyszerre lévő ügyek számát 90-ről 20-25-re sikerült csökkenteni. Ibolya Tibor azt is elrendelte, hogy a fővárosban minden ügyészségi vezetőnek - a főügyészt is beleértve - havonta legalább egyszer tárgyalnia kell. Ennek az intézkedésnek az az üzenete, hogy a vezetők nem szakadhatnak el a tárgyalótermektől még egy ilyen nagy szervezetnél sem. Kiemelte: nem muszáj mindent bírói útra terelni. A büntetőeljárás nem feltétlenül csak attól lehet eredményes, hogy elítéléssel zárul, nem minden ügyben célravezető hagyományos vádemeléssel elindítani egy többéves procedúrát. ■ MTI
