Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-14 / 291. szám
2013. DECEMBER 14., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Komikus mélységek, drámai vétségek hetvenben a kettő Koltai Róbertét és Lukáts Andort köszöntötték kaposvári színházbarátok ► Folytatás az 1. oldalról Hát színház van csinálva ebből is. Nem mintha meglepne, hogy két színházcsináló, Lukáts Andor (március 11.) és Koltai Róbert (december 16.) találkozásából színház van, az ünnepség jellegéből adódóan fergeteg vígság- gal, és a dicső múltból kötelezően drámával. Drámai vétséggel, ahogy Lukáts fogalmaz brechte- sen. Kimondja, ami kimondatlanul is benne feszül az elmúlt húsz évben: milyen kaposvárinak lenni Kaposváron kívül, de erről később. És ha már színház: úgy volt az a szervezés kezdetén, hogy jegy- árusításos műsor lesz a két legendás művész fülhúzásából, széles publikum öleli ismét büszkeségtől és szeretéstől feszülő kebelére őket. Aztán a Csiky Gergely Színház stúdiója lett a családias zsúrhelyszín. A szervezés szertefutó szálait Győri László nyugalmazott cégvezető és aktív színházbarát mecénás tartotta a kezében. Jordán Tamás (január 15.) és Zsámbéki Gábor (december 30.) kettősével hetvenes kvartettet akart megnyerni a programnak, ám az egyeztetés végül felerészben sikerült, de egészen ígérkezett emlékezetesnek. Koltai és Lukáts dupla hetvenese ugyanis önmagában sem semmi, de túlmutatva önmagában nagyon is valami. Egy ilyen est csak jó lehet. Már a készülődés is .sokat sejtető izgalommal teli. Tóth Géza színész, az est rendezője szakítja meg az izgatott várakozást, és szabadkozva közli, a stúdióban a Sky- pe nem működik, nem tudják élőben kapcsolni Molnár Piroskát és Jordán Tamást. Aztán elővezeti a nagyobbnak ígérkező problémát: Koltai és Lukáts nem érkezett meg, és ha valaki tudna énekelni, szavalni, hát tegye... Se szavalattal, se énekkel nem készültünk, bár művész szép számmal akad, viszont ünnepelt nélkül ünnepelni, nos az csak a Tandorival van, vagy vele nincs általában... A rendező időt húz, a kivetített 1973-as fotót elemezteti a nézőkkel, focidresszben pózol Helyey László, Szentgyörgyi István örökös díszítő, Lukáts, és Koltai az ő Gábor fiával. Gos-po-di pomi-lúú- új... - dörmögi a Borisz Godunov pátriárkatriója, Kosa Béla, Lugo- si György és Serf Egyed, a kaposvári örökség utánozhatatlan karakterei, harminc év körüli tagsággal egyenként, akár Tóth Géza. Ezzel elkezdődni látszik a műsor, mégsem kell nézői improvizációért kiáltani. Varga István moderátor lép színre, majd Lukáts és Koltai lép be. Molnár Piroska és Jordán Tamás a mégis élő internetkapcsolatban köszönti a kettőst, ők az sms után ezúton is gratulálnak a Príma Primissima művésznőnek. Koltai Jordán artikulációját, Jordán Koltai hallását zrikálja: a tündért szóváltás elsőként pörgeti meg a kaposvári színháztörténet lapjait. Félszavakból is történet. Szavak nélkül is színház. így megy ez, mondaná Vonnegut, és most sem tévedne. Koltai elmeséli első napját Kaposváron, 68-ban járunk, Lukáts is az övét 73-ból, szintén augusztus, amikor Zsámbéki néhány négyzetméteres irodájában szavalt, s még táncolt is, mindenből épphogy, ennek ellenére, vagy tán éppen óiért, felvették. Nyári Szilvia és Csonka Ibolya énekkel, a közönség kitörő örömére Tóth Eleonóra is ezzel köszöntötte az ünnepeiteket, Hunyadkür- ti György mókásan megható ifjúsági költészetet csokrozott össze. Húsztóti/Kiss István kellékes magnóra felmondott szép szöveggel, régi idők motyóival érkezik, egy-egy előadás emlékezetes tintatartója, tálkája: nagy ölelés jár neki, a kultúra számos napjáért.- Bosztoni guminyúl... - a deres szakállú ortodoxok nem tágítanak, nem kis bátorsággal ültetik vissza a poénban lévő Kolta- it. Ugyanőt a vaslépcső kalapálása zökkenti ki időről-időre: a hevesen koncentráló színésznek ez olyan, mint a vicc vége előtt lelőni a mesélőt. Drámai neveletlenség, de üzenete van. Koltai újra beleéli a poénba: A lócsiszár virágva- sámapjában egyszer belesült a monológba, Kolhaas Mihály halálos ítéletébe még a Fradit is be- leköltötte, Lukáts eme epés visz- szaemlékezése megrázza a félelmetes emlékezőtehetséggel rendelkező színészt. Elmondja, a több évadon átívelő Sütő-darabot szülővárosa, Dunaújváros lámpalázat keltő színpadán vétette el, de csak egy évszám szaladt ki a fejéből, de a súgó aznap kiabáló volt: világégés. Lukáts is megkapta a magáét a komlói táj miatt, ahol Gothár Péter színpadán úgy rázta a nevetés, hogy kiestek vérző orrából a vattapamacsok. Koltai nevettette szerinte. A VHS-videóbejátszások cáfolatul érkeznek ezután, ha a hetvenes-nyolcvanas évek kaposvá- riságát derű-móka-kacagásra írná át az emlékezet. Okudzsava legendás Sipovja (Ascher-ren- dezés) A lócsiszár Müller Ferencé (Zsámbéki), Erdman Az öngyilkosának Podszekalnyikovja (Ascher), a fotón megidézett Gödöt (Ascher) Estragonja, Orwell Államfarmjának (szintén Ascher) Minimusa Koltai veszettül erős drámai karakterét ívelik fői, az elismerésben méltatlanul hanyag utókor vállára nehezedve. Lukáts nagyjelenetei is előjönnek, Eörsi István fantasztikus A kihallgatásából (Babar- czy-Mohácsi-rendezés) mint Ko- losy Kálmán elítélt, vagy mint a Beckett-mű Luckyja, a Marat/Sa- de (Ács-rendezés) Jean-Paulja. E két csodálatos ember estéje nem róluk, hanem általuk szól mindenről, ami fontos az életben. Hiszen színház. Varga okosan visszafogott kérdései után sok köszöntő öleli magához a kettőst, Sándor György humoraliz- musa, Kéki Zoltán emlékezése és Dés László még sosem hallott szülinapi dala (Parti-Nagy-szö- veggel) szépítette tovább az eset. Mígnem Lukáts Andor úgy érezte, hogy egy gondolat húsz év magánya után szólnia illenék. Arról, amit elmondani nehéz: nem érett meg soha a döntés, hogy elszerződjön. Nagy és nehéz pillanat. Mert miért is kellett elmenni, miért is nem itt dolgozik, amikor itt van otthon. Ahogy Koltai is, akinek, mondja Lukáts egy új drámai vétségre mutatva rá, járna a Kossuth-díj. Szabadkozás nevezettől a díjmentesség kapcsán, de minek: a Kossuth-díj tényleg jár Koltai Róbertnek. A Csiky 35 érdemes művészt és 21 Kossuth-dí- jast adott a magyar színházművészetnek, ezt már a polgármester Szita Károly mondja pohárköszöntőjében, Rácz Valéria üvegképek átadása után, rajta a Csiky és évadszámok. Koltai az 55- ös nyertes szavalóversenyének a pohárköszöntőjét veszi elő, röhögés, az ügyelő A király beszéde szereplőit hívja. A nagyszínpadon próba van. ■ Balassa T. Vetített képes időutazáson a népes somogyi vendégsereg tudományos ismeretterjesztő társulat A társulat megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékülést tartottak Horváth László Árpád: egy hétig is eltartana a TIT-sztori A csillagokat kémlelték, újranyitnák Időutazásra és játékra hívták a somogyi TIT társulat megalakulásának 60. évfordulójára emlé- kezőket. Érdeklődő fiatalok és múltidéző idősek töltötték meg a kaposvári központ nagytermét, ahol emlékek és élmények özöne várta a résztvevőket, a legjobb szemű vendéget egy üveg borral jutalmazták. - A hazai tudományos ismeretterjesztés közel két évszázados történetének meghatározó intézménye 170 éves múltra tekinthet vissza - mondta Szántó László, a megyei levéltár nyugalmazott igazgató-helyettese. - A Magyar Természettudományi Társulat történetében gyökeres változások következtek be a II. Világháborút követő rendszerváltozás során. Az állampárti rendszer uralkodó pártja, a Magyar Dolgozók Pártja a tudományos, illetve tágabban a szellemi közéletben is kizárólagos befolyását garantáló szervezeti változásokat vezetett be. így alakult meg az elődjénél jóval szélesebb körű profillal rendelkező, a humán tudományok népszerűsítését szolgáló egyesületeket magában foglaló Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat 1953. április 29-én. A társadalom és természettudományos ismeretek terjesztésén túl következetes harc a tudományellenes és az áltudományos nézetek ellen - hirdette egyebek mellett célját akkoriban a társulat. Még abban az évben sorra jöttek létre a megyei szervezetek, Kaposváron - 131 tag jelenlétében - 1953. szeptember 20- án alapították meg a somogyit. Az egyesület csak 1955-ben kapott helyet a Bajcsy-Zsilinszky utcai egykori nemzeti kaszinóban, s akkori kimutatás szerint már 300 tagot számlált a megyei szervezet, melyben legnagyobb létszámmal az agrártudományi-, az orvos-egészségügyi-biológiai valamint az irodalmi-művészeti | szakosztályok működtek. Sorra alakultak a járási szervezetek, s az 1955-56-os évadban már szabadegyetemi oktatást indítottak, létrehozták a TIT klubot, ami a korabeli értelmiség népszerű találkozóhelyévé vált. Somogyi összegzés - e címmel tartották meg 1956. október 19-én az agrárvitát, mely óriási érdeklődést váltott ki - csaknem ezren kísérték figyelemmel a rendezvényt -, s ezért szinte a forradalmi események somogyi előjátékának is tekinthető. Új helyzet, új keretek - 1957-től őszétől ismét aktívan működött a megyei szervezet. Kiállítások a TIT klubban, Rippl-Rónai József és József Attila Szabadegyetem elnevezéssel előadássorozatokat tartottak, s ekkor kezdődött el a rendszeres nyelvoktatás. Fontos mérföldkő volt a TIT életében az 1965-ben felavatott Dózsa György utcai közA kaposvári csillagvizsgáló jelenleg nem működik, kérdésünkre az igazgató elmondta: az épületbe többször betörtek, a távcsövet leszerelték, s biztonságos helyen tárolják. Ha anyagi pont, később Siófokon alakítottak ki egy székházat, s 1978- ban Nagyatádon létesítettek önálló irodát, s oktatótermet. Remekül hasznosítható ismereteket nyújtott az oktatási program, mely a '60-as évek elején indult, *s ezt később számos, nagy érdeklődést övező képzés követett. Szántó László arról is beszámolt: a TIT országjáró mozgalom szervezésével is kitűnt. Mutatja a korabeli helylehetőségük megengedi, s megfelelő összegű állami támogatáshoz jutnak, újra megszeretnék nyitni az Urániát, ahol rendszeres programokat kívánnak szervezni. zetet, hogy 1973. és 1976. között ezernél is több túrát, kirándulást szerveztek, melyen közel 35 ezren vettek részt. A társadalmi változások természetesen nyomot hagytak a szervezet életében is, a történész jelezte: a ’80-as évek elejétől kezdve kiütköztek, jelentkeztek az államszocialista rendszer létezésének korlátái. Előbb a stagnálás, majd a hanyatlás és válság jellemezte a gazdasági-társadalmi viszonyokat. E viszonyok közepette működött a somogyi TIT, mely a anyagi nehézségek dacára fejlődött. 1982-ben épült meg a kaposvári Uránia Csillagvizsgáló, kiemelt figyelmet fordítottak a tehetséggondozásra, s az ismeretterjesztésre valamint a nyelvoktatásra is.- Az évek és az igények változásával átalakult a nyelvtanulási igény, egy dolog viszont nem: mindig szükség van az idegen nyelvtudásra - hívta fel nyomatékosan a hallgatóság figyelmét Horváth Gyula egyetemi docens, aki évtizedeken át képezte, oktatta a felnövekvő generációt.- Persze a magyar nyelv se könnyű - utalt a kaposvári fonodában elhelyezkedő kubai lányok helyzetére, akik a ’80-as évek elején érkeztek Somogyba. Csaknem 300-an dolgoztak a megyeszékhelyen, s ahhoz, hogy szót értsenek a helyiekkel, nem ártott, ha a magyar nyelvtan rejtelmeivel legalább alapfokon megismerkednek.- Én Pécsre megyek, Kaposvárra utazom, Debrecenbe készülök - hangzott az első hallásra egyszerűnek tűnő mondat, ám az egyik ifjú kubai munkásnő, Carmen annyira belebonyolódott a nyelvtanba, hogy csak annyit mondott: ha ilyen nehéz a magyar nyelv, akkor inkább Kubába megy vissza... Fotók, korabeli videók segítségével adott ízelítőt a közelmúlt eseményeiből Horváth László Árpád, a Somogy Megyei TIT igazgatója. Mint mondta: annyi minden történt a '90-es évek eleje óta, hogy a közönség akár egy hétig is hallgathatná a rendezvények, előadások történetét.- A TIT mindenkié - hangsúlyozta az igazgató. Ennek jegyében számos programot, előadás- sorozatot szerveztek Kaposváron. A '90-es évek elején vallási kérdésekről is rendezvényt tartottak, melynek vendége volt Balás Béla, Raj Tamás, Hegedűs Lóránt, Gyulai Endre, Harmati Béla és Schweitzer József is. Emlékezetes volt Habsburg Ottó látogatása, aki a '90-es évek elején a dél szláv háború idején kereste fel Kaposvárt. - A keleti nyitásról manapság gyakran ejtenek szót, mi már 1994-ben végrehajtottuk a keleti nyitást - hangoztatta Horváth László Árpád. Meghívták Koichi Tsutsumi-t japán nagykövetet, később az akkori kínai nagykövetet, Chen Zhiliut látták vendégül. Az évek során többi közt Grétsy László, Papp Lajos, Bálint György, Bőd Péter Ákos, Tabajdi Csaba, Mikola István, Szörényi Levente, Lomb Kató és Kopátsy Sándor gondolatait is megismerhették a kaposvári érdeklődők, s Rótt Pál könyveit is tanulmányozhatták. ■ Harsányi Miklós * y
