Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-13 / 290. szám

MEGYEI KORKÉP 2013. DECEMBER 13., PÉNTEK Szaloncukorból a zseles a menő karácsonyi édesség Az alapja a fondant, csak nem mindegy, mivel és hogyan ízesítik Bár szűkül a vásárlók köre, mégis több szaloncukor fogy az esztendő végén, mint a korábbi években, s a vevők egyre jobban odafigyelnek a minőségre és az árra is. Vas András Az év utolsó hónapjában, termé­szetesen elsősorban a decemberi ünnepek miatt jelentősen meg­nő a különféle csokoládéfélék fo­gyasztása. A GfK Hungária fel­mérése szerint ez elmúlt években ugyan némileg csökkent a vásár­lók száma, viszont az emberek így is többet költenek csokoládé­ra, mint korábban - az emelke­dés elsősorban a szaloncukor-el­adásnak köszönhető. A felmérés alapján megálla­pítható, a hazai háztartások hat­van százaléka vásárolt a tavalyi év utolsó két hónapjában vala­milyen csokoládéterméket, ami 2011-hez képest egy százalékos csökkenést jelentett. Az év végi szezon során csokoládéra, prali­néra és szaloncukorra egy-egy háztartás átlagosan 4733 forin­tot költött, ami 13 százalékkal magasabb, mint egy esztendővel korábban. A GfK Hungária sze­rint a növekedés nemcsak a ter­mékek drágulásának köszönhe­tő, hiszen az eladott mennyiség is növekedett, méghozzá csalá­donként négy százalékkal. A leg­nagyobb mértékben a szaloncuk­roknál látszik a piac bővülése, egy év alatt mennyiségileg nyolc, értékében 27 százalékkal többet vásároltak belőle a háztartások, melyek átlagosan 4026 forintért 2,9 szaloncukrot vettek. A növe­Az ünnep izei. A kaposvári műhelyben december eleje óta lázas munka folyik Szaloncukor 63 61 60 fii 29 3Ö“ "29 ......23 21 46 41 39 kedés már csak azért is figyelem­reméltó, mivel a vevőkör egy év alatt két, 2010-hez viszonyítva pe­dig hét százalékkal zsugorodott. Az ízesítés alapján a szalon­cukrok népszerűségi listáját a zselés vezeti, ezt követi a vegyes ízesítés és a klasszikusnak szá­mító marcipános. Sorrendben ezután a karamellásból fogy a legtöbb - ez nagyjából az eladott mennyiség öt százalékát jelenti-, majd a kókuszos, a mogyorós, a kakaós és a joghurtos követke­zik. Az elmúlt években a piacon megjelenő új ízek, mint például a narancsos, a kávés, a banános, a rumos mogyorós értékesítése viszont elenyésző. - Nálunk év- ről-évre változik, éppen melyik ízesítés a legkelendőbb - mond­ta Molnár Márta kaposvári mes­tercukrász, aki hosszú eszten­dők óta kézzel készít szaloncuk­rot az ünnepekre. - Tavaly pél­dául kisebb érdeklődés mutatko­zott a kávés, a diós és a fahéjas iránt, az idén viszont éppen eze­ket keresik a vevők. Akiknek természetesen egyál­talán nem mindegy, milyen sza­loncukor kerül a karácsonyfára: az ár mellett ugyanis egyre fon­tosabb a minőség is a többség számára. A vevői tudatosságot jól mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a kimért szaloncuk­rok aránya: míg 2010 karácso­nyára a háztartások által megvá­sárolt mennyiség kevesebb mint fele származott ebből a kategóri­ából, addig ez az arány tavaly 60 százalék fölé emelkedett, vagyis a többség nem az előre csomagolt fajtákra szavaz, s lehetőség sze­rint kipróbálja-megkóstolja a ter­méket, mielőtt nagyobb mennyi­séget vásárol belőle. Az édesség alapja a fondant, vagyis a cukor és a víz megfe­lelően kevert és összedolgozott keveréke. A legtöbb szaloncu­kor géppel készül, s akár lisztet is kevernek hozzá, emellett aro­mákkal ízesítik. - Mi nem aro­mával, hanem első osztályú alap­anyagokkal dolgozunk - magya­rázta Molnár Márta -, s minden kézzel készül. Óránként egy kiló szaloncukrot tudunk elkészíteni. Az ízesített alapmassza mini­mumlángon, állandó kevergetés mellett egy óra alatt készül el, ez­után formákba kerül, majd egy napig állni kell hagyni. Ezután negyven fokos csokoládémasszá­ba mártják, s újabb 24 órányi pi­hentetés következik, majd kézzel csomagolják. - Ez is mutatja, be­határoltak a lehetőségeink - tet­te hozzá a mestercukrász, aki no­vember közepétől nyolcféle ízben gyártja az édességet. A legnép­szerűbb fajtát, a zselését nem ké­szíti, mint ahogyan a sokáig ha­gyományos konzumot sem: utób­bi tulajdonképpen bevonat és zsi­radék nélküli fondant aromával. A minőség mellett az egyes dara­bok súlyára is oda kell figyelni­ük, ugyanis a Hungarikum-elő- írás szerint egy kiló nem lehet kevesebb hetven szemnél. 155 éve született Gróf Széchényi Imre, ünnepelték a település alapítóját ünnep 155 éve született Gróf Széchényi Imre, kormánybiztos, Balatonmáriafürdő alapítója. Az évfordulót programsorozattal ünnepelték a településen gróf Széchényi Imre, dédunokájával, Zahorán-Széchényi Ákossal is, aki Chiléből érkezett. Elsőként a balatonmáriafürdő-alsói IKSZT házban Galácz György, Balaton­máriafürdő polgármestere mél­tatta a település alapítójának a tevékenységét. Majd megkoszo­rúzták az első szüret emléké­re, 1899-ben emelt kőkeresztet a szomszédos régi temetőben. Ko­szorút helyeztek el a somogy- vári, a balatonfóldvári és bala- tonkeresztúri küldöttség tag­jai is. Az ünnepség részeként fo­tókiállítás is nyílt, Villanásnyi idő címmel, amely Balatonmá­riafürdő változó településképét mutatja be. A kiállítást Huszár Mihály, Sándor Csaba és Zsirai Tibor készítette. Ez egyben le­zárása is volt a helytörténeti és testvér-települési kapcsolatok kialakítására szervezett rendez­vénysorozatnak. ■ V. E. Villanásnyi idő címmel nyílt tárlat Csábító a hulladékválogató, elhárult az akadály kelet-nyugat Siókom és Pelso-kom: rajtra készek az új szemetes szolgáltatók a Balaton térségében ► Folytatás az 1. oldalról A két szervezet ráadásul perben is áll egymással. Emiatt Balaton- szabadi mind ez idáig nem tu­dott csatlakozni a siófoki ügye­lethez, ám ennek ellenére a há­romezer szabadi lakost is ellát­ták Siófokon.- Balatonszabadi megváltoztat­ta korábbi álláspontját, aminek örülünk; mivel belépett a siófoki hulladékgazdálkodási társulás­ba, így nincs már akadálya an­nak, hogy szerződést kössünk az ügyeleti ellátásra is - mond­ta Balázs Árpád, hozzátéve: az ugyancsak nyugat-balatoni hul­ladékos társulási tag Tolna me­gyei Tamási is jelezte csatlako­zási szándékát és más települé­sek is érdeklődnek. Lapunk kér­désére a siófoki polgármester azt felelte: az állhat ennek a hátteré­ben, hogy jó úton halad a somi térségi hulladéklerakóban terve­zett 2,2 milliárd forintos fejlesz­tés. - Akár még az év vége előtt megkezdődhet az új válogatómű építése és egy év múlva már üze­melhet - így Balázs. - Azok a te­lepülések, amelyek nem csatla­koztak a társuláshoz, képtelenek lesznek kigazdálkodni az emel­kedő lerakási díjat. Minden előre tervező polgármesternek érde­ke, hogy olyan együttműködése­ket alakítson ki, amelyek a fenn­tartható rezsicsökkentés irányá­ba hatnak. Ezért lépnek át és ér­deklődnek olyanok is, akik ere­detileg másokkal kívántak kö­zösködni. Európai színvonalú, lézervezé­relte válogatómű létesül Som­ban, mely a vegyes hulladékból válogatja ki a továbbhasznosít­ható anyagokat. A közelmúltban egy siófoki konferencián hallot­tuk a szaktárca illetékesétől: en­nek azért lesz jelentősége, mert 2016-ra fokozatosan a mostani háromezerről tizenkétezer fo­rintra növelik a vegyes hulladék tonnánkénti lerakási adóját. Aki tehát csatlakozik az új projekt­hez - így a szakember -, az a so­mi létesítményrendszerrel csök­kenteni tudja a lerakott hulladék mennyiségét és ezáltal a fizeten­dő adót. S ha a lakosság által fizetendő díj egységes is lesz a jövőben, nem mindegy, milyen költségei lesznek az immár önkormány­zati többségi tulajdonú, lakos­sági szállítást végző szolgálta­tóknak. A siófoki társulás által létrehozott Siókom Kft. - tudta meg lapunk - januártól konzor­ciumi partnerként az AVE Zöld­fok Zrt.-vel kíván együttműköd­ni az eszközök és a munkaerő tekintetében is. Az AVE Zöld­fok Zrt. szétválása ezzel együtt okafogyottá vált, a zrt. kérte is a szétválás ügyében indított per megszüntetését. A Zöldfok sze­repe januártól a közületi hulla­dékszállításra, a lerakók üze­Európai színvonalú, lézervezérelte válogatómű létesül Somban Hová viszik a szabadiak szemetét? BALATONSZABADI CSAK a Somi lerakófejlesztésre mondott igent, ezért lépett be a siófoki társulásba is, de tagja maradt a nyugat-balatoninak is - értesül­tünk. Azaz a szabadiak szeme­tét várhatóan a lengyeltóti szék­helyű Pelso-kom szállítja majd januártól és nem a siófoki Sió­kom. Arra a kérdésre azonban, hogy ezek szerint a Pelso-kom a jóval közelebbi somi lerakóba szállítja-e a faluból a hulladé­kot, nem kaptunk konkrét fele­letet. Azzal együtt, hogy infor­mációk szerint a Pelso-kom so­mi és ordacsehi lerakási áraján­latot is kért, Balatonszabadiban abban bíznak: a józan ész győz... meltetésre és egyéb gazdasági tevékenységeire korlátozódik, a lakossági hulladékszállításból kivonul. A társaság egyébként 2018-ig jogosult a somi és orda­csehi lerakók, valamint a bala­tonszentgyörgyi átrakó működ­tetésére. A nyugat-balatoni tár­sulás Pelso-kom Kft. névre ke­resztelte szolgáltatóját. Lomb­ár Gábor balatonfenyvesi pol­gármester, társulási elnök kér­désünkre azt mondta: a nyírsé­gi székhelyű Nyír-Flop Kft.-vel működnek együtt kezdetben, tőlük bérelve eszközöket, jár­műveket és igénybe veszik szakmai hozzáértésüket is az­zal együtt, hogy a Pelso-kom a dolgozói nagy részét a környék­ből kívánja alkalmazni. - Pályá­zatot is benyújtottunk eszközök és gépjárművek beszerzésére, de arra is számítunk, hogy az eredeti uniós Ispa-program tu­lajdonosaiként a társulás het­venegy önkormányzatának já­ró tizenhat járműhöz is hozzáju­tunk egyszer, ha máshogy nem, bírósági per útján - tette hozzá Lombár, akinek a Pelso-kom né­hány héttel ezelőtti megalakítá­sakor volt egy beszédes monda­ta, miszerint „a társult önkor­mányzatok számításai szerint a jövő évben még tudják vesz­teség nélkül működtetni az új, közös szolgáltató cégüket, de a folytatás bizonytalan”. Erre is rákérdeztünk, s a fenyvesi pol­gármester azt felelte: - Minden hazai szolgáltató számára bi­zonytalanságot jelent a jövőre már duplájára emelkedő leraká­si járulék, vagy például olyan fi­zetendők, mint az útdíj, s a lako- sonkénti száz forintos felügyele­ti díj. Ezeket a lakossági díjban nem lehet érvényesíteni, így aligha van ma olyan, aki tisz­tán látja a jövőt. Ha csak nem a kelet-balatoniak a leendő válogatóművükkel. ■ Fónai Imre Eredményes évet zárt a nagyatádi Erdély Baráti Kör programok Megemlékezés Wass Albertról, polgári bál há­romszáz résztvevővel, Jókai emlékoszlop avatása Réti Ár­pád fafaragónak köszönhetően - mozgalmas évet zárt a nagy­atádi Erdély Baráti Kör. Sokan jöttek el a trianoni és a nándor­fehérvári megemlékezéseikre is. A Szív Egyesülettel közösen szervezett egész napos prog­ramsorozatuk nemzetközivé nőtte ki magát, hisz öt külföldi testvérvárosi küldöttség érke­zett. Több kirándulást szervez­tek Erdélybe. ■ Gy. J. Ráérős télesti beszélgetések Mesztegnyőn advent A mesztegnyői Ráérős télesti beszélgetésekt részeként legutóbb adventi előkészületek és kézműves műhely fogadta a faluházba látogatókat. Horváth Györgyi virágkötő segítette az alkotókat ötletekkel, praktikus tanácsokkal az örökzöldek, tuja és fenyőágak, borostyán, tobo­zok, bogyók, makk, dió és egyéb termések felhasználásában. Aj­tódíszek, adventi koszorúk, asz­tali karácsonyi tálak, készültek, és egyéb apró ötletek színesítet­ték a hangulatos estét. ■ V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents