Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-08 / 260. szám

2013. NOVEMBER 8., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Somogyi sikerkovácsok egy asztalnál vállalkozói szalon A Somogyi Hírlap média- és a Somogy Takarék pénzintézeti hátterével a gazdaságért ► Folytatás az 1. oldalról Mindezt információcserével és a találkozás lehetőségével csak úgy, mint egy-egy tartalmas elő­adással segítheti a Vállalkozói szalon. A hírlap számára hagyo­mányos terep a gazdasági szek­tor támogatása információval: a hamarosan hatodszor megjele­nő TOP 100 kiadványt említet­te példaként a főszerkesztő-ki­adóvezető, aki a Somogyi Hírlap most megjelent 7. szakácsköny­vét ajándékozta a résztvevőknek. A Tolnából indult szalon je­lentőségét már ott is felismer­te, és az első hívó szóra a prog­ram mellé állt Túri Dénes, a So­mogy Takarék elnök-ügyvezető­je, aki társrendezőként az első somogyi rendezvénynek otthont adó impozáns Fino-Food Gaszt- rotékában köszöntötte a megje­lenteket. Az összejövetel részt­vevői a somogyi gazdaság brut­tó nemzeti össztermék-előállítá­sának derékhadát jelentő terme­lő, kereskedelmi és szolgáltató szektorok képviseletében fontos­nak tartják a tapasztalatcserét. Menedzsmentjeikkel mindany- nyian adtak válaszokat a 2008- as krízisre, s az azt követő idő­szak nehezen átélhető időszaká­ra. Az eredményességet fenntar­tó vagy a veszteséges működés időszakát csökkentő nehéz szer­vezeti és piacnak szóló intézke­déseikben az elérhető legponto­sabb információk voltak a legfon­tosabbak. A cégvezetők szerint a Vállalkozói szalon rendszeres fó­rumai ebben segíthetik őket. A házigazda Fino-csoport kép­viseletében Szommerné Egyed Linda szólt a kaposvári élelmi- szeripari vállalkozásról, s mind­járt jó példával szolgált arra, hogy olykor még a közvetlen környezetünkben működőkről sincs elegendő tudásunk. Keve­sen tudták, hogy a Fino éppen 2008-ban fogott egy négymil­liárdos hatékonyságnövelő fej­lesztésbe, mert mint a kontroll­ing vezetője elmondta: kizárólag az előre menekülésnek, a fejlesz­tésnek van értelme. Ők négy ál­lattenyésztési telephelyük közül a kazsoki és a homokszentgyör- gyi szarvasmarhatelepet moder­nizálták, s növelték több mint duplájára, napi 180 ezer liter tej feldolgozására alkalmassá a te­vékenységüket. Kevesen tudták azt is, hogy Kaposvárra nehezen, s csak nemrégiben törtek be ter­mékeikkel. Több ezer hektáron foglalkoznak növénytermesz­téssel, részint a takarmányszük­séglet miatt. Ezekben a termelé­si ágakban 250 családnak adnak megélhetést, s 156-an dolgoznak a tejüzemükben, ahol az édessé- gek-desszertek kivételével min­denféle tejterméket készítenek. Kevesen tudják, hogy még Bar­celonában is van üzletük; So­mogy hírnevét ilyesmivel lehet nemzetközi porondon öregbíte­ni. Ráadásul Egyed László cégve­zetésével családi vállalkozásban teszik mindezt, meglehetősen tematizálva a karácsonyi partik témaválasztását, valahol az élet, erő, egészség tárgykörben vélhe­tően. Egyed Linda kisebbik fiá­nak prezentációban mutatott tej­imádatát látva az ő pályája is el- döntöttnek látszik. Az eseményen a Vállalkozói szalon ötletgazdája, Lengyel Já­nos, az Axel-Springer projektter­mékeinek főszerkesztője örömé­nek adott hangot, hogy Somogy­Balról Molnár Tibor (Alfa-Mobil Kft.), Szalai Gyula (KVGY ügyvezető), Kertész Rezső (KISOSZ ügyvezető elnök), a jobb oldalon Hamvai Gyula (Hamvai Bútor Kft.) Balogh Sándor (balról), Kutiné Sipos Gabriella és Kovách Gábor Balról Szíj István (KO-DI Bt.), Göncz Gábor (Avant Guarde Kft.) és Lakics László Találkozásdeficit: Túri Dénes, a Somogy Takarék elnöke szerint hiány van a minőségi kapcsolati tökéből túri Dénes, a Somogy Takarék elnök-ügyvezetője a Vállalkozói Szalonról elmondta: találkozás­hiányos a gazdaság. A szerep­lők teszik a dolgukat, hozzák a döntéseket egyiket a másik után, de csak ritkán találnak találkozási pontot egymással. Márpedig a cégvezetők a fóru­mokkal, a párbeszédekkel, az információcserékkel egymást is segíthetik. Az elnök-ügyvezető reményei szerint a Vállalkozói szalon gyakorlata a tolnai és a somogyi példa alapján akár or­szágossá is tehető: a pénzinté­zet vezetője azon lesz, hogy ez eddigi példák sikere alapján ez a terv reális legyen. a Somogy takarék információ­ban sem fukarkodott szerdán: a szövetkezeti integráció jelen ál­lásáról leplezetlenül beszéltek előadásaikban a menedzsment tagjai. Az állami tőkebefektetés viharos időszakával, átszervezé­sük belső nehézségeivel nem terhelték a fórumot, hiszen ab­ból aligha lehet jó üzletet csinál­ni, és sok még a bizonytalanság is, a Posta-bevásárlással össze­függésben például. A több ezer­nyi fiók működésének átfedé- sei-szinergiái ma még nem kris­tályosodtak ki a gyakorlat szint­jére. Inkább arról szóltak a Ta­karékosok, ami a gazdasági szektor szereplői számára az új szövetkezetben jó lehet. A köz- pontosítottabb működés min­denképpen kedvező azért, mert a keresztgarancia elvén műkö­dő szövetkezetek egymás hitelé­ért is felelősek, így nagyobb ösz­Turi Dénes (Somogy Takarék elnök) szeget helyezhetnek ki, hang­zott el. a növekedési hitelprogramról is szó esett, amivel a Magyar Nemzeti Bank első lépcsőben a nyártól szeptemberig 750 milli­árd forint kkv-segítőforrást he­lyezett ki a kereskedelemi ban­koknak 2,5 százalékos kamat­szinten (költségekkel együtt). A 11,4 százalékos piaci szeg­mens-részesedéssel bíró szövet­kezeteken 14 százaléknyi ősz- szeg ment át. A második ütem első 500 milliárdja némileg új feltételekkel 2014 végéig elérhe­tő, beruházásokra tíz, forgóesz­közre egyéves futamidő mellett. az mnb a növekedési hitelprog­ram második etapjában legfel­jebb 2000 milliárd forintnyi tő­kével ősztözni a gazdaságot. Tóth Gábor (T-T Ablak Kft., balról) és Vimal Morapitiye (Jetwing Hungary Kft.) Szommerné Egyed Linda, ifj. Mezey István, Győri László és Bognár László bán is meghonosodhat a kezde­ményezés. Az első alkalmat Ko­máromi Ferenc, a szőlősgyöröki Szent Anna Borház tulajdonosá­nak termékei, köztük meglepe­tésre palackozott új borok tették még emelkedettebbé. Évi 1,7-2 százalékos gazdasági növekedési pályát vár az elkövet­kező időszakra Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője, aki alig több mint fél órában tu­dott rendkívül átfogó képet adni hazánk pénzügyi-gazdasági ki­látásairól. Melyek hosszú idő óta a növekedésben, a fogyasztás­ban, az inflációban is egyaránt kedvező várakozásokat alapoz­hatnak meg, még ha a kilábalás jelei törékeny alapokon is nyug­szanak. Suppan Gergely elmondta: mi­után rendkívül nyitott, sérülé­keny és exportvezéreit a gazda­ságunk, elsősorban az európai külpiacok állapotától függenek a kilátásaink. A közeljövőt azon­ban, úgy tetszik, nem csak a kül­kereskedelmi mérleget pozitív mezőben tartó export teljesítmé­nye húzza majd felfelé.- Az EU túl van a recesszión, a tagállamok többsége kilábaló- ban van a válságból, még ha az kilábalás összességében töré­kenynek is mondható - mondta Suppan Gergely. - De legalábbis nem ellenszélben kell majd me­netelnünk, mint az elmúlt más­fél évben tettük: Németország gazdasági növekedése bizako­dásra ad okot. A tagországok kö­zül egyre több helyen megszűn­hetnek a fiskális, költségvetési megszorítások. Az adósságvál­sággal folytatott küzdelmek is csökkenőben vannak, a külső konjunktúra jelei egyre határo- zottabbak, amint a régió muta­tói is kedvezően alakulnak. Rö­vidtávon és többségében 1,5-2,5 százalékos növekedéseket vár­hatunk Európa tagállamaitól. A fogyasztói, az üzleti és a befekte­tői várakozások is pozitívan ala­kulnak, s ezek a mutatók alap­vető fontosságúak a kilátások szempontjából. A vezető elemző szerint Ma­gyarország GDP-e az idei utol­só negyedében a 2 százalékot is elérheti, ami részint a tava­lyi azonos időszak gyatra bázi­sának tudható be. Mindez a ta­valyi aszályos év gyenge agrár­teljesítménye utáni rekord búza­termésnek és jónak ígérkező ku­koricatermésnek is köszönhető: a mezőgazdaság az össztermék 3,5-4 százalékát adhatja. Az ag- rárium 2012-es hullámvölgye 0,7 százalékot taszajtott a GDP-n lefelé. Egyre inkább magára ta­lál az építőipar is, az út-, vasút és a kórházépítési bumm érezhetőt lódított az ágazaton. Az autóipari beruházások, a Mercedes és az Audi mellett a Bridgestone és a Hankook és hozzáteszi a magáét mindehhez, amint az észak-ma­gyarországi Lego-gyár építke­zése is. Csak az Audi 4 százalé­kot dob az ipari termelés volu­menén, s nem keveset, 1 száza­lékot a nemzeti összterméken. Kicsit immár a fogyasztás is bő­vülhet, amit Suppan Gergely szerint a 4-6 százalékosra vár­ható (háztartási energia-csök­kenés és alacsony infláció se­gítette) reálbér-növekedés ala­pozhat meg. így az export, a be­ruházások mellett a fogyasztás is beállhat a növekedés-ösztön­zők sorába hosszú idő után. ■ Balassa Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents