Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-29 / 278. szám
2013. NOVEMBER 29., PÉNTEK OLVASÓINK ÍRJAK 15 Lesz hazánkban egymillió új munkahely? elemzés A munkanélküli és az álláskereső más, foglalkoztatottnak számíthat feketemunkáért is 1. TÁBLÁZAT év foglalkoztatottak munkanélküliek foglalkoztatási munkanélküliségi száma ezer főben ráta százalékban 2006 3906,0 316,5 57,3 7,5 2007 3897,0 311,7 57,3 7,4 2008 3849,1 328,8 56,7 7,9 2009 3751,3 420,3 55,4 10,1 2010 3750,1 474,5 55,4 11,2 2011 3779,0 467,6 55,8 11,0 2012 3842,8 474,8 57,2 11,0 2013* 3843,0 478,3 57,4 11,1 *2013.1. félév 2. TÁBLÁZAT Időszak 2013 foglalkoztatottak munkanélküliek foglalkoztatási munkanélküliségi száma ezer főben ráta százalékban 1. n. év 3.786,9 508,1 56,6 11,8 II. n. év* 3.899,2 448,6 58,3 10,3 * 2013. áprilisban indulnak a nagy közmunkaprogramok 4. TÁBLÁZAT Ország 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája (%) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 EU-28-ak 64,3 65,3 65,7 64,5 64,0 64,2 64,1 EU-27-ek 64,4 65,3 65,8 64,5 64,1 64,3 64,2 Eurozóna-17-ek 64,6 65,5 65,9 64,5 64,1 64,3 63,8 Magyarország 57,3 57,3 56,7 55,4 55,4 55,8 57,2 5. TÁBLÁZAT Sorszám Megye 2011. relatív m. (%) 2012. relatív m. (%) 2013. relatív m. * (%) megye székhely megye székhely megye székhely i. Baranya 11,0 7,3 10,9 8,2 10,2 7,8 2. Somogy 11,8 8,9 11,7 9,3 11,3 8,7 3. „ Tolna 9,1 6,6 9,1 6,6 8,8 6,8 * 2013.1-III. negyedév A Somogyi Hírlapban több, nagyon figyelemre méltó elemző írás, interjú, olvasói levél és SMS jelent meg Magyarország, a régió, Somogy megye és Kaposvár munkaerő-piaci helyzetéről. Szeretnék hozzájárulni a statisztikai adatok értelmezéséhez, különös figyelemmel a kormány és a politikusok megnyilatkozásaira. Orbán Viktor a Fidesz elnöke, a miniszterelnöki poszt várományosa a 2010. évi választási kampányban azt ígérte: ha bizalmat kap, akkor tíz év alatt egymillió új, adózó munkahelyet teremt az országban! Az első ciklus végéhez közeledve a kormány „Magyarország jobban teljesít!” címmel kommunikációs offenzívát indított a lakosság tájékoztatására és meggyőzésére. A foglalkoztatással kapcsolatban három tényállítás szerepel, ezeket vonom górcső alá. A reális helyzet- értékeléshez ismernünk kell az egyes munkaügyi fogalmak pontos meghatározását és tartalmát, a vonatkozó jogszabályokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján minden hónapban közzé teszi a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatokat. A kormánypárti és ellenzéki politikusok, pártállástól függően, „mazsoláznak” az adatok között, elhallgatnak, hozzátesznek, nyilatkozataikkal sajnos félrevezetik a laikus közvéleményt. A kormány és a kormánypárti politikusok azt emelik ki, hogy nő a foglalkóztatottság, csökken a munkanélküliség, tehát az Or- bán-féle szabadságharc munkaerő frontján is „nagy győzelmek születtek”, a kormány a legjobb úton halad az ígért cél, az egymillió új munkahely „létrehozása” felé. A valós helyzet, a 15-64 éves korú népesség gazdasági aktivitásának jellemzésére az 1. számú táblázatot állítottam össze: A munkaerő-felmérés mintájába 1998-tól negyedévenként közel 38 ezer magánháztartás, mint adatszolgáltató kerül be. A minta kiválasztása, az adatok felvétele, feldolgozása és publikálása tudományos alapon, nagyon szigorú nemzetközi standardok szerint történik. A KSH felmérésében az adott hónapban foglalkoztatottnak minősül az, aki a kikérdezést megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahely- lyel, ahonnan csak átmenetileg (pl. betegség, szabadság miatt) volt távol. Ha például valaki szerepel a mintában, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) nyilvántartott álláskereső, de a referencia héten „feketén”, azaz bejelentés nélkül dolgozott, ezért pénzt vagy természetbeni juttatást/el- lenszolgáltatást kapott, és ezt a kérdező biztosnak bevallotta, akkor ő a KSH módszertana szerint foglalkoztatottnak minősül! Ez a létszám csekély lehet. A definícióból következik az is: a közmunkások a munkaerő felmérésben foglalkoztatottnak minősülnek! A táblázat számai önmagukért beszélnek, az Orbán-kormány a megelőző időszakhoz viszonyítva szignifikáns javulást a foglalkoztatásban és a munkanélküliség kezelésében eddig nem ért el. Ha elemezzük a 2013. évi évközi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat, akkor a második negyedévtől kezdődően valóban „érdemi” javulást tapasztalunk, amit a 2. táblázat mutat. Vajon mi ennek az oka? Keresve a választ, megvizsgáltam a foglalkoztatottakon belül az alkalmazásban állók létszámát: Év Alkalmazásban állók létszáma (ezer fő) Versenyszféra Mindösszesen 2006 1934,5 2790,2 2007 1933.3 2760,6 2008 1952,6 2761,9 2009 1821,9 2660,7 2010 1826,7 ■ 2701,9 2011 1851,2 2691,5 2012 1817,2 2674,4 2013* 1811,5 2670,3 , *2013.1-VIII. hónap Alkalmazásban álló az, aki a munkáltatójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződés vagy munka-megállapodás alapján munkabér ellenében havonta legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett. Az alkalmazásban állók létszámát a KSH a munkáltatók jelentései alapján teszi közzé, tehát itt konkrét, biztos adatról van szó. Jól látható, hogy az alkalmazásban állók száma mind a termelői-szolgáltatói versenyszférában, mind pedig összességében csökkenő tendenciát mutat. Ez azért is nagyon aggasztó, mert a bruttó hazai termék, a GDP döntő részét ez a szféra állítja elő. Az előzőekből egyértelműen következik, hogy a foglalkoztatási ráta minimális javulásának forrása kizárólag a közmunkások létszámának jelentős növekedése volt. Az ellenzék „szakpolitikusai” nyilatkozataikban ezen túlmenően azt is nehezményezik, hogy „bezzeg a KSH a külföldön dolgozókat is beszámítja a foglalkoztatottak közé!” Teszik ezt olyan felhanggal, mintha a KSH tudatosan, netán a kormány informális nyomására meghamisítaná a foglalkoztatási adatokat. Ezzel sajnos felelőtlenül erősítik a közvéleményben a statisztikai adatokkal, és a közhivatalokkal szembeni bizalmatlanságot. Kérem, ne tegyék! Magyarország ugyanis, mint az köztudott, az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tagja. A KSH a mintát, az adatok felvételét, feldolgozását és publikálását „A közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről” szóló, az Európai Unió Tanácsának rendelete alapján, az Eurostat (az EU Statisztikai Hivatala) módszertani előírásai szerint végzi. Ezek szerint a háztartáshoz tartoznak és hazai foglalkoztatottnak minősülnek azok is, akik a vonatkoztatási héten egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgoznak, időről időre hazajönnek, a háztartás jövedelméhez külföldi keresetükkel hozzájárulnak, azaz a háztartás „jövedelmi-fogyasztási közösségéből” .nafta 'Jtniuii J nem váltak ki. Tehát amikor a KSH a külföldön dolgozó, és a feltételeknek megfelelő munkavállalókat beszámítja a foglalkoztatottak közé, akkor ezt nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően, törvényesen teszi meg. Ez nem változtat azon a nagyon szomorú tényen, hogy több százezer, egyes becslések szerint fél millió honfitársunk, hazai munkahely hiányában, külföldön kénytelen munkát keresnie. Az ő adó- és járulék befizetéseik nagyon hiányoznak a központi alrendszer költségvetéséből. Európai Uniós összevetésben vizsgálva a foglalkoztatási adatokat, azt kell mondanom, hogy az Orbán-kormány ilyen összehasonlításban sem teljesített jobban! Ezt bizonyítja a 4. számú táblázat. Magyarországon a foglalkoztatási ráta, a példátlan mértékű „közfoglalkoztatás” ellenére, továbbra is messze elmarad a kívánatostól és az európai átlagtól. A témában természetesen megszólaltak a helyi politikusok is. Például Szita Károly polgármester a kaposvári Fusetech Kft-nél tett látogatása során kijelentette: „...ma 662 emberrel többen dolgoznak Kaposváron, mint egy évvel korábban.” Minden bizonnyal az NFSZ által nyilvántartott regisztrált álláskeresők számának szeptember havi, a bázishoz viszonyított csökkenésére gondolt. Ez az összefüggés nem biztos, hogy így igaz! Az NFSZ 2005 novembere óta nem használja a „regisztrált munkanélküli” megnevezést, helyette a „nyilvántartott álláskereső” fogalmát vezette be. Nyilvántartott álláskereső 1991 óta egyéb feltételek megléte mellett az lehet, „aki elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart." Tehát ahhoz, hogy valaki nyilvántartott álláskereső legyen, mindenekelőtt be kell jelentkeznie, és nyilvántartásba kell vétetnie magát a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen. A munkanélküli fogalma és felmérése eltér ettől, így a két halmaznak van ugyan közös metszete, de a két populáció nem fedi le teljesen egymást. Vagyis a munkanélküliek száma természetesen nem egyenlő a regisztrált álláskeresők számával, hanem magasabb! A kaposvári regisztrált álláskeresők számának folyó év áprilisától tapasztalható csökkenése, hasonlóan az országos tendenciákhoz, szintén kizárólag a közfoglalkoztatás kiterjesztésének az „eredményé”. Nézzük, hogy Somogy megye és Kaposvár munkaerő-piaci helyzete régiós és országos összehasonlításban milyen képet mutat! Ennek elemzéséhez az NFSZ „Településsoros munkanélküliségi adatai” alapján az 5. számú táblázatot állítottam össze, ami az éves átlagos relatív mutató alakulását szemlélteti a dél-dunántúli régióban. A relatív mutató, amely tehát nem azonos a munkanélküliségi rátával, a nyilvántartott álláskeresők százalékos arányát mutatja a munkavállalási korú népességhez viszonyítva. Az NFSZ a relatív mutató kiszámításakor a 15-61 éves korú népességet veszi alapul. A táblázat alapján látható, hogy a megye és a megye- székhely a dél-Dunántúli régióban a legmagasabb, a legrosz- szabb relatív mutatóval rendelkezik. A 2012. évi véglegesített adatok alapján országos összehasonlításban is nagyon kedvezőtlen a megye és a város munkaügyi helyzete. Például Kaposvár Salgótarján (15,9 %) és Miskolc (10,2 %) után, Debrecennel (9,3 %) holtversenyben „dobogós helyezést ért el”! A megyék közötti sorrendben is a legrosszabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező harmadban találjuk Somogyot. Az Orbán-kormány saját közfoglalkoztatási programját óriási sikertörténetnek tartja, és annak jelentős bővítését tervezi. A november 1-től jövő év április 30-ig terjedő időszakban országosan 200 ezren vesznek részt a legújabb közfoglalkoztatási programban. Véleményem szerint ebből a jelentős összeggel támogatott „tranzitfoglalkoztatásból” az esetek döntő többségében nem vezet visszaút az elsődleges munkaerő-piacra. Ezáltal nem lesz nagyobb az elosztható „a társadalmi torta”, a GDP nagysága, ez egy zsákutca, amelyből nagyon gyorsan ki kellene tolatni! Szolidáris vagyok az álláskeresőkkel még akkor is, ha tudom, hogy voltak, vannak és lesznek is, akik gátlástalanul kihasználják a különféle szociális támogatásokat, visszaélnek a társadalom türelmével és jóindulatával. Ezen a területen sem fogadom el a „kollektív bűnösség” elvét! A napi sajtóban, így a Somogy Hírlapban is több szociográfiai-szociológiai jellegű riport és interjú jelent meg a témában. Ezek a hétköznapok szintjén mutatják be a különböző korú, végzettségű és élethelyzetű álláskeresők gyakran teljesen kilátástalan helyzetét. „60 évesen, 42 éves szakmunka után, napi hat órában, havi 36 ezer forintért az utcákat söprőm” - írja elkeseredetten egy kaposvári álláskereső férfi. Egy 53 éves hölgy még ennél is keményebben fogalmazza meg a szomorú valóságot: „... üresnek és senkinek érzem magam, s milyen megalázó azt olvasni mindenütt, hogy aki állástalan, az egy tróger, mert tudna, csak nem akar dolgozni, s mi vagyunk a társadalom szemete, akiket el kell takarítani.” Egy országos napilapban egy baranyai falu „független”, elfogadhatatlan nézeteit tekintve nagyon is kormány közeli polgármestere kimondja a kendőzetlen igazságot: „Ők (a közmunkások) már-már megszerették a közmunkát, és elfogadják, ha gyermekeik is az ő példájukat követik." Ezzel meghalt a remény is! Elveszett a jövő, hogy utódaik ennél többre viszik, hogy a gyermekeik meghaladják közmunkás őseiket! Összegezve: a foglalkoztatás területén Magyarország, Somogy megye és Kaposvár - sajnos - nem teljesít jobban! KOVÁCS BÁLINT NYUGDÍJAS, KAPOSVÁR Értem én, miért kell a föld pályázat? Sokkal többet ér majd néhány esztendő múlva Legyen kötelező a téli gumi! közlekedés Vannak, akik a jeges úton bravúrkodnak Értem én nagyon jól, hogy miért van vita a pályázatok körül, amelyekkel földhöz lehetett jutni. Aki földet tud manapság szerezni, annak és családjának életébe bele van kódolva, hogy gazdagok lesznek. Miért is lesz ez így? Azért, mert már most is hektáronként mintegy 60.000 forint támogatáshoz lehet jutni. Ez folyamatosan, évről évre magas bevételt jelent. Aztán rövidesen föloldják majd a tilalmat, melynek értelmében jelenleg külföldiek nem vásárolhatnak Magyarországon termőföldet. Ezt követően pedig biztosan föl fog menni a termőföld ára a sokszorosára, mert tőlünk nyugatabbra sokkal drágábbak a termőföldek, mint jelenleg hazánkban. Nos ezért van most tülekedés leginkább a földekért, s a sikerben élen járnak a jelenlegi kormánypárt, a Fidesz barátai. Ha körbenézek a határban, vagy csak utazok valahová, az autóból és a vonatból is azt látom, hogy sok föld van parlagon, másutt viszont még most is lábon áll a kukorica, nem aratták le. Talán nem érdemes, mert kevés és csak kicsire nőtt a szárán a kukoricacső, s olcsóbb lesz majd beszántani? Remélem, hogy akik földhöz jutnak, azok felelősen gondolkodnak majd a magyar vidékről. B. A. A szomszédos Ausztriába télen már régóta nem lehet bahajtani autóval úgy, hogy ne téli gumi lenne rajta. Pontosabban be lehet, de nem szabad, mert ha észreveszik a rendőrök, akkor nagyon megbüntetik a sofőrt. Sőt, még hóláncnak is kell lennie az autóban, vagy ha az időjárás megköveteli, akkor a kerekeken. Magyarországon sajnos nincs ilyen szabály egyelőre. Pedig nem drágítaná meg a gépjárműtulajdonosok életét, mert ha téli gumit is használnának, akkor kevesebbet használnák és ezért később kopna el a nyári szett. A baleseteket kikerülni persze nem lehet téli gumival sem, főleg, ha van olyan sofőr, aki a havas-jeges kanyarokat oldalt csúszva veszi be, s örül, hogy milyen ügyes. Sikerülhet a mutatvány akár sokszor is, de elég egyetlen alkalom, amikor nem tudja bevenni a kanyart. Ilyenkor szokott szembejönni a vétlen autós, az ő élete lesz tönk- retéve a balesettel, a tragédiával, a súlyos sérüléssel, a fájdalmas kórházi kezeléssel és az életük végéig kísértő rémálmokkal. TÓTH KÁROLY Az olvasói leveleket esetenként rövidítve, szerkesztett formában közöljük. Az olvasói vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját
