Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-23 / 273. szám

4 2013. NOVEMBER 23., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Ma már senki sem akarja leváltani a „megerősített” hajósvezér Az eredményes idei szezonnal elégedettek lehetnek a zrt. tulajdonosai Nem hajós, eddig maximum szörfözött a Balatonon, vagy átúszta. S ugyan éppen kis­hajó-vezetői vizsga előtt áll, de többre, nagyhajó-vezetői babérokra már nem tör - ígé­ri Halmos Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. májusban ki­nevezett és nemrég „megerő­sített” vezérigazgatója. Fónai Imre- Gondolta volna májusban, hogy olyan kényelmetlen székbe ül, ahonnan már egy-két hónap után fölállítanák? - kérdeztük Hal­mos Gábortól, akinek a leváltá­sát - amint megírtuk - Bóka Ist­ván balatonfüredi polgármes­ter kezdeményezte akkor, ami­kor napvilágra került: a zrt. tulaj­donosi közgyűlésének jóváhagyá­sa nélkül szerződött Siófokkal az egykori halászati telep megvásár­lásáról.- Derült égből villámcsapás­ként ért - felelte Halmos Gá­bor. - Végül a vitás felek kö­zötti kompromisszum mintegy kiváltotta a leváltásom témá­ját is. Több, egymástól függet­len jogi szakértő véleménye is az volt, hogy jogilag nem lép­tem túl a hatáskörömet. Tanul­sága mindenképpen akad szá­momra a történteknek, ha más nem, az, hogy jó szándékú siet­ség helyett inkább több ütem­re bontva kell az ilyen hordere­jű témákat elővezetni. Abban, hogy ezt elhamarkodtam, le­het, hogy hibáztam. A telekvá­sárlást végül is a közgyűlés jó­váhagyta, a konstrukció azon­ban nem olyan módon történik, ahogyan az eredeti tervezetben szerepelt. Vagyis a siófoki ön- kormányzat nem emel tőkét a társaságban, hanem ki kell gaz­dálkodnunk a vételárat, de mél­tányos módon több évre eloszt­va. Gazdálkodási szempontból ez vállalható.- Hogyan élte meg a leváltá­si kezdeményezés és a kedvező végkifejlet közötti időszakot?- Lélektanilag nehezen, sokat vívódtam, de végülis a cég érde­kében, jó szándékúan cseleked­tem. Olyan szakember, akinek a véleménye számomra fontos, megerősített abban, hogy a tár­saság jövője szempontjából elő­Hajós túra a Balatonon. Az idei szezonban még októberben is kifutottak a hajók a vízre. A nehéz kezdet után tehát jó idényt zárt a hajózási társaság Halmos Gábor rendszeresen átússza a Balatont, szörfösként is feltűnik a vízen KÖZGAZDÁSZ, BUDAPESTEN született, Zamárdiban él hosz- szú évek óta. Nevezetes mun­kahelye volt a Siotour abban a tekintetben, hogy az ezen a néven megszűnő idegenforgal­mi társaság utolsó vezérigaz­gatója volt. Később a Balatoni Halászati Zrt.-nél a halgaz­dálkodási nonprofit kft. kivá­lását segítette gazdasági veze­tőként, közben élelmiszeripari magánvállalkozásnál is dolgo­zott, s volt bankfiókvezető is. A Balatoni Hajózási Zrt.-hez másfél éve került, gazdasági igazgatóként. rendszeresen átússza a Ba­latont, s bár nem hajós, de szörfösként is gyakran feltű­nik a vízen. „Most pedig hiva­tásos, szolgálati célú kishajó­vezetői vizsga előtt állok ép­pen, de nem azért, hogy le­gyen valamilyen papírom ve­zérigazgatóként, csak éppen most indult a cégnél ez a kép­zés és úgy éreztem, bele kell vágnom. Többre nem török, a nagyhajóvezetőit már nem ter­vezem letenni.” két gyermeke van, lánya óvó­nő, fia ipari formatervező. Halmos Gábor: 2014-ben még nem lesz látható jele a költözésnek remutató a telekvásárlás, azaz hogy új telephelyre költözzünk, noha jól tudom, vannak olyan hangok is: húsz éve itt dolgo­zom, netán édesapám is itt ütöt­te a vasat, miért kell akkor most elmenni? Az ilyenek érzelmi ol­dalról közelítik meg a kérdést, amit nehéz gazdasági szemlé­lettel „kezelni”.- Mikor költöznek, azaz mikor szabadul fel a város rendezési tervében is idegenforgalmi célú területként szerepeltetett hajózá­si sziget?- Öt-tíz évekről beszélünk, szó sincs arról, hogy holnap már költöznénk. Most éppen a jövő évi terveket készítjük és 2014-ben még semmiféle látha­tó jele nem lesz, legfeljebb a hát­térben dolgozunk a tervezésen, az engedélyeztetéseken. Saját erőből nem tudjuk az új telep­helyet felépíteni, pályázati tá­mogatás nélkül biztosan nem fog menni. S kulcskérdés - ami már végképp rajtunk kívül álló, hiszen állami hatáskör - a zsi­lip áthelyezése. A meglévőnek a javítása drágább lenne mint egy vadonatúj, modern zsilip megépítése a Sió-híd előtt, már a mi leendő telephelyünkön túl. Ami ma Sió-parti ingatlan, de a zsilip áthelyezésével Bala- ton-partivá válna, másfél hek­tárral „nőne” a Balaton területe.- S ezáltal bővülhet végre a siófo­ki vitorláskikötő?- Például. Ahol most a só­lyaterünk van (oda húzzuk ki a javítandó hajókat, de igen nagy a helyigénye, az új telep­helyen már szárazdokk épül, ahol a hajó beáll egy fedett térbe, kimegy alóla a víz és jö­hetnek a munkások), azt hoz­zá lehetne kapcsolni a vitorlás­kikötőhöz, ezzel bővülne a lé­tesítmény, ami azért is fontos, mert a siófoki az egyik legnép­szerűbb kikötőnk, várólisták vannak ma a hajóhelyekre.- Mit tudna még elképzelni a mai hajózási szigeten?- Szögezzük le, hogy sen­ki sem gondolt soha az érté­kesítésére, a Balatoni Hajózá­si Zrt. tulajdonában marad­na. Vitorláskikötőre, klubélet­re van predesztinálva, alapve­tően más profilt ma nem tudok elképzelni ott.- A fővárosi hajógyári sziget mintájára fesztivál-, vagy kon­certhelyszínt sem?- Ilyesmiben, bevallom, nem gondolkodom.- Nincs még messze október vé­ge, akkor fejeződött be az idén szokatlanul hosszúra nyúlott ha­józási szezon. Mit mutatnak a számok?- Hosszúra nyúlott, de na­gyon rosszul kezdődött. Volt olyan év, amikor már márci­us 15-én kifutottak a hajók, ehhez képest idén akkor ép­pen havat lapátoltunk. A hús­vét és a pünkösd sem hozott jó időt, az égiek a szezon végén azért visszaadtak valamit; ok­tóber végéig meghosszabbítot­tuk a menetrendet és ez jó dön­tésnek bizonyult.- S így végül is elégedett lehet?- A tavalyi számokat hoz­tuk, annak ellenére, hogy az öt százalékos jegyáremelés sem tudta végül kompenzál­ni a forgalom visszaesését. A bevétel tekintetében a sze­mélyhajók a tavalyi 95, utas­szám terén a kilencven száza­lékát produkálták, aminek a rossz kezdés tudatában örül­nünk kell. A komp évről-év- re hozza az elvártat, a bevé­tel meg is haladta a 2012-es szezonét 5,5 százalékkal. A vitorláskikötői üzletág, mint a cég legsikeresebb ágaza­ta is bevétel-növekedést ho­zott. Előnyünk, hogy csak ne­künk van kikötőláncunk kör­ben a tavon, s még ha akad is egy-egy magasabb nívójú lé­tesítmény (az árfekvését ne boncolgassuk...), a mi vendé­geink a túraháromszögük bir­tokában körbemehetnek a Ba­latonon a vitorlásukkal.- A szigorú tulajdonosok, vagyis az önkormányzatok is elégedet­tek lesznek az osztalékukkal?- A 46,4 millió forintos ered­ménytervet elérjük, sőt, ma már látható, hogy túl is telje­sítjük: hatvanmilliós nagyság­renddel számolok, vagyis 14 millió körüli plusszal.- Vagyis az „új, megerősített” vezérigazgató az elszámoláskor már nyugodtan állhat a polgár- mesterek elé...- A szezon tekintetében elő­döm érdemeit sem szabad el­hallgatnom, hiszen már egy előkészített idény kezdetén vettem át a cég vezetését.- Amikor is azt nyilatkozta, hogy számít Horváth Gyula tapaszta­latára...- Valóban és komolyan is gondoltam, állást is ajánlot­tunk neki (tanácsadói státuszt, illetve egy-egy konkrét projekt gondozását), de nem kívánt él­ni vele. Ezt tudomásul vettük és konfliktusmentesen, jó vi­szonyban váltunk el. A mobiltelefon etikusan Szentbalázson Sikert arattak Bedő Kornél természetfotós képei elismerések A halászat közben hibázó sas fotója lett a legjobb kép a Darvadozáson mobilsuli A felső tagozatos gye­rekek a helyes mobilhasználat­tal ismerkedtek a Szentbalázsi Körzeti Általános Iskolában a Mobilsuli program keretében. A Mobil és Internetes Kommuni­káció az X Generációnak Egye­sület és a Telekom szervezésé­ben szó esett a mobiltelefon tör­ténetéről, működési alapjairól.- A technikai ismeretek mellett nagyobb hangsúlyt kapott a mo­bil etikus és praktikus haszná­lata - tudtuk meg Keresztes Má­riától, a szentbalázsi iskola ve­zetőjétől. - Különösen az adata­inkra leselkedő veszélyeket kí­sérte nagy érdeklődés, és azt, miként tudhatjuk adatainkat biztonságban. ■ Márkus K. Két elismerést is átvehetett Be­dő Kornél, a kaposvári Compur Fotóklub elnöke. A természetfo­tós a Kiskunsági Nemzeti Park fehér-tavi Darvadozásán - mely a madárvonulás dél-alföldi ün­nepe - rendezett fotópályázaton nyerte el a legjobb fotó díját El­maradt reggeli - egy halászó sas éppen elejti a halat - című képé­vel. A Think Tank Photo Hun­gary Egy gondolattal a pillanat előtt című pályázatán - melyen az Eifert János fotóművész vezet­te zsűri 279 fotós 1756 munká­jából válogathatott - a kaposvári fotóklub elnöke a legkreatívabb egyedi természetfotóért járó kü- löndíjat vehette át Az út vége cí­mű alkotásáért. ■ A. V. Az út vége Elmaradt reggeli

Next

/
Thumbnails
Contents