Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-22 / 272. szám
8 KÖZÉLET 2013. NOVEMBER 22., PÉNTEK HÍRSÁV Áder: az államfő írja ki a választásokat az alaptörvény a köztársa- sági elnök kizárólagos jogosítványaként határozza meg az országgyűlési képviselők választásának kitűzését, de erre legkorábban január elején biztosít lehetőséget az alkotmány - reagált Áder János csütörtökön Mesterházy Attila MSZP-elnök nyílt levelére. Az államfő ismertette: a törvényi szabályok szerint 2014-ben az országgyűlési választások első lehetséges időpontja április 6-a, az utolsó pedig május 25-e, és a törvényi tilalom miatt biztosan nem lehet választást tartani április 20-án, húsvét vasárnapján. ■ MTI Háromszázmilliárd plusz az egyházaknak? a 2014-2020-as időszakban az egyházak előnyben részesülhetnek az európai uniós pályázati pénzek elosztásánál - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Pannonhalmán. Lázár János közölte: a jövő héten azt javasolja Orbán Viktor kormányfőnek, hogy az uniós pénzek azon négy százalékát, amelyet a központi apparátusban dolgozók ellátására fordíthatnának, ajánlják fel a történelmi egyházaknak. így 250-300 milliárd forintos pluszforráshoz juthatnak. ■ VG Bukarestben az új magyar nagykövet ..... ELFOGLALTA ÁLLOMÁSHELYÉT Zákonyi Botond, Magyar- ország új bukaresti nagykövete, miután átadta megbízólevele másolatát a román külügyminisztériumban - írta csütörtökön a Jurnalul National román lap. ■ MTI Több a magyar bevándorló hat hónap alatt 27 ezer Magyarországról érkező bevándorlót regisztrált a statisztikai hivatal. A hazánkból érkezők száma 6,2 százalékkal emelkedett. Németországból Magyarországra 15 886-an költöztek. ■ MTI Nem lesz negyedik zsebe a SZÉP Kártyának lobbizás Valóban érkezett olyan javaslat az Nemzet- gazdasági Minisztériumhoz (NGM), hogy a helyi közlekedési bérlet juttatást elektronikus utalványkártyán - a SZÉP Kártya egy új, negyedik zsebén - is lehessen nyújtani - közölte lapunkkal az NGM. Jelenleg a tárca nem tart indokoltnak lényeges változtatást a béren kívüli juttatási rendszerben, így a SZÉP Kártya szabályozásának módosítását sem tervezik a közeljövőben. Értesüléseink szerint egyes piaci szereplők azért lobbiztak, hogy a kevesebb adminisztrációval járó SZÉP Kártya elektronikus rendszerében lehessen helyi közlekedési bérletet juttatni a munkavállalóknak. ■ É. S. Tisztulást hoz a csökkentés sertésáfa A feldolgozók talpra állása a januártól élő csökkentés célja Kijev az unió helyett most Moszkvát választotta A sertéságazat tisztulását, a feketeforgalmazás visszaszorulását, és ezáltal a húsipar talpra állását várja a kormányzat és az ágazat a januártól élő áfacsökkentéstől. VG-összeállítás Öt százalékra csökken 2014. január elsejétől az élő- és a félsertés áfa kulcsa - jelentette be a közelmúltban Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter. A kormány november eleji ülésén döntött a csökkentésről, amelynek célja a feketegazdaság kifehérítése, az érintett vállalkozások versenyképességének növelése. Az előzetes számítások szerint a 22 százalék- pontos mérséklés az áfabevételt csak kis mértékben befolyásolja. A kormányzat kalkulációja szerint a csökkentés a bevezetés évében egyszeri 5-6 milliárd forint körüli pénzforgalmi áfa bevételkiesést jelent, eredményszemléletben pedig mindössze 600 miüió forintos bevételkieséssel jár, amit azonban részben kompenzálhat, esetleg túl is kompenzálhat a szektor fehéredésének hatása. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai szerint az ötszázalékos áfa eredményeképpen a vágóhidak likviditási helyzete javulhat. A csökkentés a külföldivel szemben ösztönözni fogja a feldolgozóipar számára a hazai sertések felvásárlását, hiszen az eddigieknél alacsonyabb finanszírozási költséggel jut majd hozzájuk, a piaci kereslet növekedése esetén pedig akár még több alapanyagot is fel tudnak vásárolni. Az élő- és félsertés áfájának csökkentése szervesen illeszkedik abba a kormányzati programba, amely a sertéságazat talpra állítását célozza - mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón, miután Horváth István sertésügyekért felelős miniszteri megbízottal közösen egyeztetett az áfacsökkentésről az ágazati szereplőkkel. Hollósy Tibor, a Kométa ügyvezető igazgató-helyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: régóta várták az áfacsökkentésről szóló döntést, amelytől azt remélik, hogy jelentősen csökkenni fog a Magyar- országra áramló import élősertés a két éve elfogadott sertésstratégia hét éven belül megduplázná a hazai, jelenleg 3 millió alatti sertésszámot, a megvalósításhoz döntően magán- és uniós forrásokat bevonva. A terv szerint a remélt felfutás hozzávett lég 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225-250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és ennek eredményeképp 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. Az ágazat szereplői szerint is mérvadó számimennyisége, másrészt azt, hogy elindul a piaci tisztulás, valamint hogy a vágóhidak likviditási helyezte javulni fog, és a kevesebb import miatt nő majd a kereslet a piacon. A vezető hozzáfűzte: bíznak abban, hogy az áfacsökkentés nem áll meg itt, továbbterjed majd a többi élelmiszerre is. Feldman Zsolt az eseményen kifejtette: januárban eündul az az élelmiszeripari forgóeszköz hiteltások szerint ezáltal 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely további 6-7,5 milliárd forintnyi szja-többletetjelentene a büdzsének. Az uniós, termelői, banki és befektetői forrásokon felül a vidékfejlesztési tárca plusz forrásokat is szán a stratégia céljaira. 2013- ban erre - a futó programokon felül - 2,6 milliárd forintot fordít a kormányzat program, amely az immár köny- nyített finanszírozási helyzetben lévő feldolgozóipari üzemek számára további olcsó, kamattámogatott hitelforrásokat nyit meg. Kitért arra is, hogy jövőre elkészül az a hatósági informatikai rend- | szer, amelyik zárja az egyébként | meglévő kiskapukat, amelyeket a feketézők használnak. A magyar sertésfeldolgozók és -termelők az ágazatban kiemelkedően magas, szakértői becslések szerint 30-40 százalékos fekete- gazdaság miatt évek óta komoly gondokkal küzdenek. Az ágazati | szereplők szerint részben a feketeforgalmazás következménye az is, hogy a nagy múltú hazai húsipari cégek nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a piaci versenyben az áíacsalást elkövető szereplők | behozhatatlan versenyelőnyre tesznek szert. Az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését a feldolgozók jó irányba tett lépésként értékelték, mondván: ezzel megfordulhat a trend, és talpra állhat a magyar húsipar. Cikkünk a Vidékfejlesztési | Minisztériummal együttműködésben készült Sertésstratégia: nőne a GDP is A hét képe Orbán Viktor magyar és Abe Sindzó japán miniszterelnök csütörtökön Tokióban egyaránt sajtónyilatkozatban értékelte tárgyalásuk eredményeit. A magyar kormányfő sikertörténetnek nevezte, hogy szintetikus gumit gyártó vegyes vállalat létrehozásáról állapodott meg a Mól és a Japan Synthetic Rubber japán cég. Az 51 százalékban japán, 49 százalékban magyar cég Tiszaújvárosban működik majd, várhatóan száz munkahelyet teremtve. Abe Sindzó közölte: a tárgyaláson megerősítették, együttműködnek abban, hogy Japán és az Európai Unió minél hamarabb megkösse a szabadkereskedelmi megállapodást. A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Orbán Viktor a Dzsószai Egyetemen tartott előadásában úgy vélekedett: nem években, hanem évtizedben vagy évtizedekben kell gondolkodni a magyar eurócsatlakozásról, feltéve, ha addig kitart az euró. Tokióban tegnap átadták a Magyar Kulturális és Turisztikai Információs Központot. Készült az Europress támogatásával hátraarc Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Mi- kola Azarov kormányfő aláírta az erről szóló rendeletet, amelyben az is olvasható, hogy Kijev felújítja tárgyalásait Oroszországgal és a Moszkva irányította vámszövetség többi tagjával. Erre azután került sor, hogy az ukrán parlament a hatból egyik törvényjavaslatot sem támogatta, amely a bebör- tönzöttek külföldi gyógykezelését tenné lehetővé. (A magyar jog sem rendelkezik külön az elítéltek külföldi gyógykezeléséről.) A csatlakozás egyik feltételéül Brüsz- szel azt szabta, hogy Julija Timosenko volt kormányfő ügyét rendezzék. Timosenkót hét év börtönre ítélték (az unió szerint politikai okokból), tavaly május óta egy harkovi kórházban kezelik. Hivatali hatalommal való visszaélés miatt ítélték el, mert Oroszországgal Ukrajna számára előnytelen gázszerződést kötött. Ha a parlament rábólintott volna valamelyik javaslatra, Timosenko részleges kegyelemben részesülhetett volna, és Németországba szállíthatták volna gyógykezelésre. A szavazásokat követően az ellenzéki képviselők szégyen kiáltásokkal rontottak a kormányzó Régiók Pártja képviselőire, de tettlegességre nem került sor. Csütörtök délután Kijevben azt kommunikálták, hogy a lépésre azért volt szükség, mert az ország kapcsolatai gyengültek a Független Államok Közösségével. Brüsszelben láthatóan tanácstalanul fogadták az első híreket, Linas Linkevicius, az EU soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminisztere a részletekre várt. A bécsi látogatáson tartózkodó Viktor Janukovics ukrán államfő a hírre annyit mondott: Ukrajna folytatja útját az európai integráció útján megtett lépéseit. Ő volt az, aki néhány napja Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz államfővel egyeztetett. ■ VG NGM: teljesül a 3 százalék alatti hiánycél végleges Az államháztartás központi alrendszerének ez év október havi többlete 61,4 milliárd forint volt, az első tízhavi hiány 887,7 milliárd forintra teljesült - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a kormany.hu portálon. A végleges adatok megegyeznek az előzetes számokkal. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: a mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél. ■ MTI