Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-22 / 272. szám

8 KÖZÉLET 2013. NOVEMBER 22., PÉNTEK HÍRSÁV Áder: az államfő írja ki a választásokat az alaptörvény a köztársa- sági elnök kizárólagos jogo­sítványaként határozza meg az országgyűlési képviselők választásának kitűzését, de erre legkorábban január elején biztosít lehetőséget az alkotmány - reagált Áder Já­nos csütörtökön Mesterházy Attila MSZP-elnök nyílt leve­lére. Az államfő ismertette: a törvényi szabályok szerint 2014-ben az országgyűlési választások első lehetséges időpontja április 6-a, az utol­só pedig május 25-e, és a tör­vényi tilalom miatt biztosan nem lehet választást tartani április 20-án, húsvét vasár­napján. ■ MTI Háromszázmilliárd plusz az egyházaknak? a 2014-2020-as időszakban az egyházak előnyben ré­szesülhetnek az európai uniós pályázati pénzek elosztásánál - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Pannonhalmán. Lázár János közölte: a jövő héten azt javasolja Orbán Viktor kormányfőnek, hogy az uniós pénzek azon négy százalékát, amelyet a köz­ponti apparátusban dolgozók ellátására fordíthatnának, ajánlják fel a történelmi egy­házaknak. így 250-300 mil­liárd forintos pluszforráshoz juthatnak. ■ VG Bukarestben az új magyar nagykövet ..... ELFOGLALTA ÁLLOMÁSHELYÉT Zákonyi Botond, Magyar- ország új bukaresti nagy­követe, miután átadta meg­bízólevele másolatát a román külügyminisztériumban - írta csütörtökön a Jurnalul National román lap. ■ MTI Több a magyar bevándorló hat hónap alatt 27 ezer Ma­gyarországról érkező beván­dorlót regisztrált a statiszti­kai hivatal. A hazánkból ér­kezők száma 6,2 százalékkal emelkedett. Németországból Magyarországra 15 886-an költöztek. ■ MTI Nem lesz negyedik zsebe a SZÉP Kártyának lobbizás Valóban érkezett olyan javaslat az Nemzet- gazdasági Minisztériumhoz (NGM), hogy a helyi közleke­dési bérlet juttatást elektro­nikus utalványkártyán - a SZÉP Kártya egy új, negye­dik zsebén - is lehessen nyúj­tani - közölte lapunkkal az NGM. Jelenleg a tárca nem tart indokoltnak lényeges változtatást a béren kívüli juttatási rendszerben, így a SZÉP Kártya szabályozásá­nak módosítását sem tervezik a közeljövőben. Értesüléseink szerint egyes piaci szereplők azért lobbiztak, hogy a keve­sebb adminisztrációval járó SZÉP Kártya elektronikus rendszerében lehessen helyi közlekedési bérletet juttatni a munkavállalóknak. ■ É. S. Tisztulást hoz a csökkentés sertésáfa A feldolgozók talpra állása a januártól élő csökkentés célja Kijev az unió helyett most Moszkvát választotta A sertéságazat tisztulását, a feketeforgalmazás visszaszo­rulását, és ezáltal a húsipar talpra állását várja a kor­mányzat és az ágazat a janu­ártól élő áfacsökkentéstől. VG-összeállítás Öt százalékra csökken 2014. ja­nuár elsejétől az élő- és a félsertés áfa kulcsa - jelentette be a közel­múltban Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter. A kormány november eleji ülésén döntött a csökkentésről, amelynek célja a feketegazdaság kifehérítése, az érintett vállalkozások versenyké­pességének növelése. Az előzetes számítások szerint a 22 százalék- pontos mérséklés az áfabevételt csak kis mértékben befolyásolja. A kormányzat kalkulációja sze­rint a csökkentés a bevezetés évé­ben egyszeri 5-6 milliárd forint körüli pénzforgalmi áfa bevételki­esést jelent, eredményszemlélet­ben pedig mindössze 600 miüió forintos bevételkieséssel jár, amit azonban részben kompenzálhat, esetleg túl is kompenzálhat a szektor fehéredésének hatása. Az Agrárgazdasági Kutató In­tézet számításai szerint az ötszá­zalékos áfa eredményeképpen a vágóhidak likviditási helyzete ja­vulhat. A csökkentés a külföldivel szemben ösztönözni fogja a fel­dolgozóipar számára a hazai ser­tések felvásárlását, hiszen az ed­digieknél alacsonyabb finanszíro­zási költséggel jut majd hozzájuk, a piaci kereslet növekedése esetén pedig akár még több alapanyagot is fel tudnak vásárolni. Az élő- és félsertés áfájának csökkentése szervesen illeszke­dik abba a kormányzati program­ba, amely a sertéságazat talpra ál­lítását célozza - mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón, miután Horváth István sertés­ügyekért felelős miniszteri meg­bízottal közösen egyeztetett az áfacsökkentésről az ágazati sze­replőkkel. Hollósy Tibor, a Kométa ügyve­zető igazgató-helyettese a sajtótá­jékoztatón kiemelte: régóta várták az áfacsökkentésről szóló döntést, amelytől azt remélik, hogy jelen­tősen csökkenni fog a Magyar- országra áramló import élősertés a két éve elfogadott sertésstraté­gia hét éven belül megduplázná a hazai, jelenleg 3 millió alatti sertésszámot, a megvalósítás­hoz döntően magán- és uniós forrásokat bevonva. A terv sze­rint a remélt felfutás hozzávett lég 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225-250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó terme­lési értéke, és ennek eredménye­képp 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. Az ágazat sze­replői szerint is mérvadó számi­mennyisége, másrészt azt, hogy elindul a piaci tisztulás, valamint hogy a vágóhidak likviditási he­lyezte javulni fog, és a kevesebb import miatt nő majd a kereslet a piacon. A vezető hozzáfűzte: bíz­nak abban, hogy az áfacsökkentés nem áll meg itt, továbbterjed majd a többi élelmiszerre is. Feldman Zsolt az eseményen kifejtette: januárban eündul az az élelmiszeripari forgóeszköz hitel­tások szerint ezáltal 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munka­erőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredmé­nyezne, amely további 6-7,5 mil­liárd forintnyi szja-többletetje­lentene a büdzsének. Az uniós, termelői, banki és befektetői forrásokon felül a vidékfejlesz­tési tárca plusz forrásokat is szán a stratégia céljaira. 2013- ban erre - a futó programokon felül - 2,6 milliárd forintot for­dít a kormányzat program, amely az immár köny- nyített finanszírozási helyzetben lévő feldolgozóipari üzemek szá­mára további olcsó, kamattámo­gatott hitelforrásokat nyit meg. Ki­tért arra is, hogy jövőre elkészül az a hatósági informatikai rend- | szer, amelyik zárja az egyébként | meglévő kiskapukat, amelyeket a feketézők használnak. A magyar sertésfeldolgozók és -termelők az ágazatban kiemelke­dően magas, szakértői becslések szerint 30-40 százalékos fekete- gazdaság miatt évek óta komoly gondokkal küzdenek. Az ágazati | szereplők szerint részben a feke­teforgalmazás következménye az is, hogy a nagy múltú hazai hús­ipari cégek nehéz helyzetbe ke­rültek, hiszen a piaci versenyben az áíacsalást elkövető szereplők | behozhatatlan versenyelőnyre tesznek szert. Az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését a feldolgozók jó irányba tett lépés­ként értékelték, mondván: ezzel megfordulhat a trend, és talpra állhat a magyar húsipar. Cikkünk a Vidékfejlesztési | Minisztériummal együttműködésben készült Sertésstratégia: nőne a GDP is A hét képe Orbán Viktor magyar és Abe Sindzó japán miniszterelnök csütörtökön Tokióban egyaránt sajtónyilatkozatban értékelte tárgyalásuk eredményeit. A magyar kormányfő sikertörténetnek nevezte, hogy szintetikus gumit gyártó vegyes vállalat létrehozásáról állapodott meg a Mól és a Japan Synthetic Rubber japán cég. Az 51 százalékban japán, 49 százalékban magyar cég Tiszaújvárosban működik majd, várhatóan száz mun­kahelyet teremtve. Abe Sindzó közölte: a tárgyaláson megerősítették, együttműködnek abban, hogy Japán és az Európai Unió minél hamarabb megkösse a szabadkereskedelmi megállapodást. A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Orbán Viktor a Dzsószai Egyetemen tartott elő­adásában úgy vélekedett: nem években, hanem évtizedben vagy évtizedekben kell gondolkodni a magyar eurócsatlakozásról, feltéve, ha addig kitart az euró. Tokióban tegnap átadták a Magyar Kulturális és Turisztikai Információs Központot. Készült az Europress támogatásával hátraarc Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Uk­rajna és az Európai Unió kö­zötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Mi- kola Azarov kormányfő alá­írta az erről szóló rendeletet, amelyben az is olvasható, hogy Kijev felújítja tárgya­lásait Oroszországgal és a Moszkva irányította vám­szövetség többi tagjával. Erre azután került sor, hogy az ukrán parlament a hatból egyik törvényjavaslatot sem támogatta, amely a bebör- tönzöttek külföldi gyógy­kezelését tenné lehetővé. (A magyar jog sem rendelkezik külön az elítéltek külföldi gyógykezeléséről.) A csatla­kozás egyik feltételéül Brüsz- szel azt szabta, hogy Julija Timosenko volt kormányfő ügyét rendezzék. Timosenkót hét év börtön­re ítélték (az unió szerint po­litikai okokból), tavaly május óta egy harkovi kórházban kezelik. Hivatali hatalommal való visszaélés miatt ítélték el, mert Oroszországgal Uk­rajna számára előnytelen gázszerződést kötött. Ha a parlament rábólintott volna valamelyik javaslatra, Timo­senko részleges kegyelem­ben részesülhetett volna, és Németországba szállíthatták volna gyógykezelésre. A szavazásokat követően az el­lenzéki képviselők szégyen kiáltásokkal rontottak a kor­mányzó Régiók Pártja kép­viselőire, de tettlegességre nem került sor. Csütörtök délután Kijevben azt kommunikálták, hogy a lépésre azért volt szükség, mert az ország kapcsolatai gyengültek a Független Álla­mok Közösségével. Brüsszelben láthatóan ta­nácstalanul fogadták az első híreket, Linas Linkevicius, az EU soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminisztere a részletekre várt. A bécsi látogatáson tar­tózkodó Viktor Janukovics ukrán államfő a hírre annyit mondott: Ukrajna folytatja útját az európai integráció útján megtett lépéseit. Ő volt az, aki néhány napja Moszk­vába utazott, ahol Vlagyi­mir Putyin orosz államfővel egyeztetett. ■ VG NGM: teljesül a 3 százalék alatti hiánycél végleges Az államháztartás központi alrendszerének ez év október havi többlete 61,4 milliárd forint volt, az első tízhavi hiány 887,7 milliárd forintra teljesült - közölte a Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM) csütörtökön a kormany.hu portálon. A vég­leges adatok megegyeznek az előzetes számokkal. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium közölte: a mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások alá­támasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél. ■ MTI

Next

/
Thumbnails
Contents