Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-22 / 272. szám

6 GAZDASAG 2013. NOVEMBER 22., PÉNTEK Tervek szerinti az útdíjbevétel az e-útdúból szerdáig 63,5 milliárd folyt be, a bevétel az év végére eléri a tervezett 75 milliárd forintot - mond­ta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára egy tegnapi kon­ferencián. Hozzátette: a jövő évi díjbevétel a tervezett 150 milliárd forintot 10-15 mil­liárd forinttal is meghalad­hatja a javuló ellenőrzések miatt. ■ MTI A cégek felét érinti a tőkeemelés több mint kétszázezer ha­zai kft-t - nagyjából az ösz- szes rendben működő cég felét - érinti a jövő március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törzstő­ke követelményre vonatkozó változása - derül ki a Cégin- fo.hu adataiból. A kötelező törzstőke emelésről szóló moratóriumot tartalmazó törvény alapján a Ptk. ha­tályba lépésétől még két év határidőt adnak a kft-knek a törzstőke 3 millió forintra emelésére, ám sokaknál már 2014-ben aktuális lesz az új elvárások teljesítése. ■ MTI Növelte árbevételét a Lego csoport TIZENHÁROM SZÁZALÉKKAL növelte árbevételét a dán Le­go csoport az első fél évben, s gyárai közül a nyíregyházi 20 százalékkal több termé­ket értékesített. A cégcsoport 2013. első félévi árbevétele 10,363 milliárd dán korona volt. Jorgen Vig Knudstorp, a Lego csoport vezérigatója közölte: az üzemi eredmény 3,196 milliárd dán korona volt az első fél évben, szem­ben a bázisidőszaki 2,877 milliárddal. ■ MTI GYSEV: megugrott az utaslétszám a gysev az év első tíz hó­napjában 4,9 millió utast szállított, 9,1 százalékkal többet, mint 2012 első tíz hó­napjában. A növekedési ten­dencia 2011-ben indult a cég közleménye szerint. Az első 10 hónapban 36 százalékkal több munkába, és 7,5 száza­lékkal több iskolába járó vett havibérletet. ■ VG Éledezik a hazai nyomtatópiac kereskedelem A csökkenő lakossági kereslet nem használ a növekedésnek A harmadik negyedévben 6,8 százalékkal bővült a ha­zai nyomtatópiac, összesen 55,7 ezer készüléket adtak el. A Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők is bővülő forgalomról szá­moltak be, azonban az ott­honi nyomtatás csökkenése és az állami megrendelések hiánya erőteljesen érezteti hatását. Kalocsai Zoltán A harmadik negyedévben 55,7 ezer nyomtatót adtak el Magyarországon, ez 6,8 szá­zalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest - tudtuk meg Tóth Lászlótól, az IDC elemzőjétől. A szakember közlése szerint az elmúlt egy évben megfigyelhető tendencia folytatódott a július-szeptem­beri időszakban is, így a tin­tasugaras készülékekből 4-5 százalékkal kevesebbet, míg a lézernyomtatókból 30 százalék­kal többet adtak el, mint 2012 harmadik negyedévében. A teljes évre stagnáló forgalmat prognosztizál az IDC, néhány százalékos lehet az eltérés 2012-höz képest. Tóth Lász­ló hozzátette, hogy a múlt év rendkívül nehéznek bizonyult a hazai nyomtatópiac szereplői számára, darabszámban mint­egy 30 százalékkal esett vissza az értékesítés 2011-el összevet­ve. Míg néhány évvel ezelőtt a tintasugaras nyomtatók inkább a lakossági szegmensben domi­náltak, a lézeres berendezések pedig az irodai felhasználás­ban, addig napjainkra elmo­sódtak ezek a határok. Ebben szerepet játszott többek között az is, hogy az egyéni felhaszná­lók számára is megfizethetővé vált a modern technológia, hi­szen 20 ezer forint körüli áron már lehet lézernyomtatót vásá­rolni. A múlt év hasonló idősza­kához képest közel azonos forgalmat ért el eddig a HP, a teljes évre pedig kismértékű visszaeséssel számolnak a vál­lalatnál, ami főként az otthoni nyomtatás csökkenésére és az állami beszerzések elhúzódá­sára vezethető vissza - közölte Az árak esése nyomán a lakossági felhasználók is egyre inkább a lézeres nyomtatókat keresik Takáts Kristóf, a HP PC- és nyomtató üzletágáért felelős ve­zérigazgató-helyettese. A szak­ember közlése szerint a vállalat hazai nyomtatási ágazata nö­velni tudta piaci részesedését mind a lézer, mind a tintasuga­ras termékek esetében. A cég­nél visszaeséssel számolnak jö­vőre a nyomtatópiacon, viszont a saját értékesítésük bővítését tervezik. A gazdasági válság nem érin­tette negatívan a Konica Minol­ta magyarországi értékesítését, a társaság az elmúlt években folyamatosan növelte árbevé­telét, így a 2008-as 4 milliárd forint után az idén áprilisban zárult 2012-es üzleti évet már 6,1 milliárd forintos forgalom­mal zárta - mondta el Székely Dániel, a cég ügyvezető igazga­tója. A társaság vezetőjének köz­lése szerint ebben szerepet játszott, hogy a magyar üzleti szféra szereplői a recesszió ha­tására folyamatosan keresik a költségcsökkentési lehetősége­ket, és ezek közül az egyik a ha­tékony, menedzselt nyomtatási megoldások bevezetése. Ennek a szemléletnek köszönhetően egyre több vállalatnál dönte­nek úgy, hogy a nyomtatási fel­adatot teljes egészében kiszer­vezik. A menedzselt nyomtatási szolgáltatások bevezetése nem csak a beruházási igényeket csökkenti - nem szükséges megvásárolni az eszközöket, hanem havidíjas konstrukció keretében lehet azokat hasz­nálni -, de mérsékli az anyag­felhasználást, illetve növeli a készülékek kihasználtságát. A Magyarországon 130 főt fog­lalkoztató, irodatechnikai és nyomdaipari üzletágat működ­tető Konica Minolta hazai veze­tőjének közlése szerint a 2013- as üzleti évben nagyobb bevé­telt várnak, mint az előzőben, amihez jó alapot teremt, hogy az első hat hónap 15 százalékos növekedést hozott. Több mint ötödével nőtt az OKI forgalma a társaság áp­rilis elsején indult 2013-as üzleti évének első felében az egy évvel korábbihoz képest, a cég forgalma megközelítette a 400 millió forintot - tudtuk meg Tamás Lorándtól, az OKI közép-keleti-európai piacokért felelős regionális pénzügyi ve­zetőjétől. A vállalat a 2012-es üzleti év végén 15 százalékos növeke­dést tervezett a következő 12 hónapos időszakra, azonban a vártnál kedvezőbb eredmé­nyek hatására ezt 17 száza­lékra módosította a cég. Ta­más Loránd közlése szerint a magyar piacon azok a szeg­mensek növekedtek leginkább, amelyek a cég számára is fon­tosak. így például bővült az A4-es színes multifunkciós ké­szülékek piaca, amelyen a vál­lalat piacvezető lett. Az A3-as színes multifunkciós eszközök területén - amely értékben a legnagyobb piac -, mintegy 50 százalékos növekedést produ­kált a társaság mind értékben, mind darabszámban. A múlt évhez képest jelentő­sen nőtt a Lexmark hazai for­galma - mondta el Tóth Lász­ló, a társaság kiemelt ügyfelek menedzsere. A cég értékesítet­te a tintasugaras üzletágát, így a vállalati szegmensre tudott összpontosítani. A stratégiavál­tás helyesnek bizonyult Tóth László közlése szerint. A nyom­tatási igények Magyarországon is átfordulnak az A4 méretű eszközök irányába, hiszen a fel­használók érzékelik, hogy való­jában csak minimálisan van szükség A3 méretre. További tendencia a - főleg a multi­funkciós eszközökön "futtatott" - beágyazott megoldások hasz­nálata, amelyekkel időt nyerve lehet növelni a felhasználói ha­tékonyságot és elégedettséget - tette hozzá Tóth László. Késnek az állami pénzek az egyéni felhasználók ré­széről folyamatosan csökken a kereslet, amelynek egyik oka, hogy a komoly marke­tingtámogatást kapó mobil­eszközök vonzóbbak szá­mukra. Más viszont a hely­zet az állami szektorban, ahol az év hátralévő részé­ben is pozitív változást vár az IDC, 2014 első féléve pe­dig komolyabb fellendülést hozhat. Az üzleti szegmens­ben már bizonytalanabb a helyzet, mivel a vállalati köl­téseket erősen befolyásolja a gazdasági környezet. Ám mi­vel az elmúlt években na­gyon lecsökkent az az ősz- szeg, amelyet a cégek nyom­tatókra költenek további zu­hanás már nem nagyon vár­ható, inkább néhány százalé­kos növekedés lehet jövőre. Közel tucatnyi város lenne a szerencsejáték fellegvára pályázat Hévíz óriáskaszinót is nyitna - Szentendre csak iskolától, templomtól távolabb engedné a játéktermet Összesen már 11 település: Győr, Debrecen, Szombathely, Pécs, Szeged, Miskolc, Nyíregy­háza, Szentendre, Hévíz, Gyula és Balatonfüred szeretné, hogy kaszinó nyíljon a városukban. A települések képviselő-testü- letei többnyire augusztusban, illetve szeptemberben fogadtak el (Debrecen korábban) támo­gató határozatot arról, hogy a Nemzetgazdasági Miniszté­rium koncessziós pályázatot ír­hat ki a városban. „Szentendre támogatja II. kategóriájú játék- kaszinó működésére vonatkozó koncessziós pályázat kiírását, alább felsorolt területek kivéte­lével: alsó és középfokú oktatá­si-, gyermek-, ifjúságvédelmi-, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratá­tól számított 200 m-es közúti (közterületi) távolságon belüli terület” - olvasható a testület augusztusi határozatában. A legjobban talán Hévíz sze­retne kaszinót, ugyanis a II. kategóriás nyitását is támo­gatta, de megfontolásra java­solta a Nemzetgazdasági Mi­nisztériumnak I. kategóriájú játékkaszinó létesítését is. Az 1-es kategóriába az a kaszinó tartozik, amelyben legalább 100 játékasztal, valamint 1000 pénznyerő automata üzemel. Ez alatt minden kaszinó má­sodvonalbeli. A sármelléki Hévíz-Balaton reptérre főleg német városokból és Moszkvá­ból érkeznek charterek. A lis­ta egyetlen meglepetés tagja Gyula lehet, hiszen a többi vá­rosba korábban működött már kaszinó. Hosszabb-rövidebb ideig Siófok, Székesfehérvár és Kecskemét is rendelkezett kon­cesszióval, de ezek a városok egyelőre most kimaradhatnak a pályázatokból. Jelenleg Bu­dapesten két, Sopronban egy kaszinó üzemel. Korábban úgy lehetett tudni, hogy a tár­ca csak kilenc új kaszinóban gondolkodik. „A szerencsejáték koncessziók kapcsán tervezett 2,1 milliárd forint növekedést mutat, mivel 2014-ben a jelen­leg működő három II. kategó­riájú játékkaszinó mellett 9 új II. kategóriájú játékkaszinó be­fizetésével is lehet számolni” - szerepel a 2014-es költségvetés tervezetében. Azóta viszont már megszavazták, hogy kon­cessziós díj összege levonható a fizetendő játékadóból. „Az új jogszabály szerint csak olyanok rendelkezhetnek koncesszióval, akik 10 éves tapasztalattal rendelkeznek, feddhetetlen a tevékenységük, és minden adót befizetnek. A törvénymódosítás a szerencse­ipar kifehérítésének és átvilá­gításának a része” - közölte a Fidesz. ■ V. M. Játékadó teljesítés (milliárd forint) 3,2 Kevesebb a gép Névadóban a usa kaszinófellegvárában évek óta egyre kevesebb nye­rőgép és pókerasztal üzemel: 2000 és 2012 között 38 ezer­rel csökkent a gépek száma Nevada államban - írta a FortunaWeb. A hírportál sze­rint Las Vegas kaszinófőut­cáján, a Stripen ezalatt a 12 év alatt több, mint 13 ezerrel lett kevesebb a nyerőgépek száma, a múlt hónapban „már csak" körülbelül 45600 gépet nyomkodhattak a játé­kosok. Mindez ráadásul an­nak ellenére történt, hogy azóta megnyílta Wynn, az Encore, az Ária és a Cosmopolitan is, egyenként körülbelül 1800 géppel.

Next

/
Thumbnails
Contents