Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-18 / 268. szám
2013. NOVEMBER 18., HÉTFŐ 7 GAZDASAG Hmm Pántlikáznák az idegenforgalmi adót mérték Főleg Budapesten vita tárgya az adó felhasználása A szállodások az idegen- forgalmi adó negyedét marketingcélra költenék a fővárosban, az önkormányzatok pedig a szabad felhasználást pártolják. Vég Márton A 2014-es költségvetés és az azzal kapcsolatos adózási jogszabályok közelgő elfogadása miatt újra felerősödött a vita az idegenforgalmi adó (ifa) mértékéről és felhasználásáról az önkormányzatok és a szállodák között. „Olyan módosítást javasolunk, amely biztosítaná, hogy az önkormányzatok által beszedett ifa minimum 25 százalékát marketingcélra különítsék el, és ezt az összeget a turizmus fejlesztése érdekében használják fel. Budapest esetében kívánatos lenne, hogy az adó minden kerületben egységes formában - a szobaár 4 százalékában - kerüljön kivetésre” - közölte lapunkkal a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ). Számos anomáliára is felhívták a figyelmet. Emlékeztettek, hogy Budapesten az ifa beszedésének 2011-es bevezetése, kerületi hatáskörbe .kerülése óta sem sikerült azt azonos szintre hozni. Ma már a fővárosi kerületek túlnyomó többségében a szobaár 4 százaléka az adó a korábbi 3 százalék helyett, de a II. és a XI. kerületben változatlanul fix összeg/éjszaka alapon állapítják meg. Különösen kedvezőtlennek érzik, hogy a beszedett adó turisztikai célú marketing felhasználására nem született intézkedés, abból a főváros minimális mértékben részesült. Budapest ifa-bevétele a 2010-es 1,3 milliárd forint volt, 2012-ben viszont már csak 22,3 millió forint maradt a főAz önkormányzatoknál marad a döntés az ngm számításai szerint a 10 legnagyobb vendégforgalmat elérő településen keletkezik a hazai vendégéjszakák számának 57 százaléka. „2011-ben 699 önkormányzat szedett idegenforgalmi adót, és a bevétel több mint 80 százalékát az 50 legnagyobb vendégforgalmú település realizálta. Hazánk mintegy 3200 települését vizsgálva látható, hogy a magyar turizmus megközelítően 80 százalékos teljesítményéta településeknek alig 2 százaléka teremti elő” -fogalmaz a tárca a turizmusfejlesztési koncepcióban. Hozzáteszik: a felhasználás jogcímeit az önkormányzatok határozzák meg figyelembe véve a turizmushoz kapcsolódó többletfeladataik jellegét. városnál, miközben fővárosi szinten ebben az évben az ifa bevételek 2,5 milliárd forintra nőttek. Emiatt Budapest turizmusa nem kapja meg azt a marketingtámogatást, ami a nagyon erős nemzetközi versenyben szükséges lenne - véli az MSZÉSZ. Szerintük a szállodai szobakiadást eleve terhelő 18 százalékos magyarországi áfa különösen hátrányos a hazai turizmus számára, összehasonlítva néhány szomszédos, illetve versenytárs országban érvényes áfakulccsal. Az európai átlag 10-12 százalék. Az idegenforgalmi adó mértékét az adott település önkormányzata határozza meg, csak egy felső határt szab meg a törvény, ami most 470 forint körül van éjszakánként. Ezt a szálláshelyek havonta utalják át. A jelenlegi rendszer szerint az a helyi önkormányzat, amely a helyi adók között ifát is kivet a településen eltöltött vendég- éjszakák után, kiegészítésként állami támogatást kap. Ennek összege minden egyes beszedett forint után másfél forint, így az önkormányzatoknak elemi érdekük ellenőrizni az adóbevallást. „Az alapelv szerint az önkormányzatok a saját forrásaikból szabadon gazdálkodhatnak, ezért nem vagyok híve a pántlikázott pénzeknek” - mondta lapunknak Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. Elkezdődött a spanyol rossz bank kiárusítása A Deutsche Bank 323 millió euró névértékű hitelportfoliót vett a spanyol „rossz banktól”, a Sarebtől. A megvásárolt portfolió legnagyobb részét az úgynevezett Abacus portfolió adja, ami körülbelül 30, elsősorban kereskedelmi ingatlant tartalmaz, névértéke pedig 233 millió euró. A tranzakció további két ingatlant is érintett - 90 millió euró névértékben -, amik a Bermuda portfolióhoz tartoznak. A spanyol rossz bankot idén év elején hozták létre azzal a céllal, hogy kitisztítsák a kereskedelmi bankok mérlegét. A bankhoz került hitelportfolió jelentős kockázatot hordoz, ugyanis késedelembe esett, illetve nem teljesítő hiteleket tartalmaz, amelyeket valószínűleg jelentős diszkonttal lehetet megvásárolni. Ha a hitelek ismételten teljesítővé válnak, akár jelentős profitot is lehet realizálni a feltehetően diszkonttal megvásárolt portfolión. ■ Nagy András Az államtól veszi meg a leányt a BNP Paribas a BNP Paribas bejelentette, hogy a már meglévő 75 százalékos részesedés mellé megvásárolja leányvállalatának - a BNP Paribas Fortisnak - a belga állam kezében lévő 25 százalékos részesedését is. A vételár 3,25 milliárd euró, amelyből a belga kormány a GDP arányos államadósságot igyekszik 100 százalék alatt tartani. A vételár az állam GDP-jének több mint 1 százalékával egyezik meg, így hasonló mértékben csökkenti az eladósodottság mértékét is. A tranzakció 900 millió eurós, ami csaknem 40 százalékos nyereséget jelent az államnak a 2008-as tulajdonszerzés óta. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS HIRSAV Szétszakadt Berlusconi pártja nem követi Silvio Berlusconit újjáalakított Forza Italia nevű pártjába a volt kormányfő eddigi pártja, a Szabadság Népe (PdL) főtitkára, Ange- lino Alfano. A politikus, aki saját frakciót alakítva folytatja a parlamenti munkát ezt azzal indokolta, hogy a nagykoalíció megbuktatása távlat nélküli és káoszhoz vezet Olaszországban. Berlusconi iszombaton jelentette be a Forza Italia újjáalakítását, ám a PdL-ből az összes miniszter szakított vele és belépett Alfano Új jobbközép (NCD) nevű csoportjába. Alfano azt is bejelentette: a Berlusconi kizárásáról szóló szavazáson támogatják a volt kormányfőt. ■ VG Bizottsági vélemény a büdzsetervekről az európai Bizottság pénteken először tette közzé az eurózóna tagállamainak költségvetési terveiről alkotott véleményét. A bizottság 13, eurót használó ország költség- vetési terveit vette górcső alá, a mentőprogramban részesülő államokét nem, és arra jutott, hogy Finnország, Olaszország, Málta és Spanyolország esetében áll fenn annak kockázata, hogy a tervezett költségvetés nem teljesíti a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett célokat, de egyik esetben sem olyan súlyos ez a veszély, hogy az adott országnak új tervet kelljen készítenie. ■ MTI Tíz százalék körül a török munkanélküliség közelíti a tízszázalékos szintet a török munkanélküliség. 2013 júliusa és szeptembere között 9,8 százalékra nőtt az állástalanok aránya, miközben június és augusztus között még 9,3 százalékos, 2012 harmadik negyedévében pedig 8,8 százalékos volt az átlagos munkanélküliség. Szeptemberben összesen 2,81 millióan voltak állás nélkül. A foglalkoztatottak aránya egy év alatt 46,3 százalékról 46,6 százalékra nőtt. ■ MTI *
