Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

8 INTERJÚ 2013. NOVEMBER 17., VASÁRNAP soltész miklós Akár duplán vagy triplán is járhat majd a gyed vagy a gyes. Ismét lehet teljes állásban munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Jön a diplomás gyed, és a munkaadókat is ösztönzik az édesanyák foglalkoztatására. Emiatt hosszú távon több gyerek születhet hazánkban. „GYEREKET NEVELNI JÓ” Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár szerint rövid távon a családok stabilitását jelenti, hosszú távon pedig több gyerek születhet a gyed extrának köszönhetően. A családtámogatás új intézkedései januártól lépnek életbe. Fábos Erika- Önöknek négy gyermeke van. Mekkora a legidősebb?- 23 éves a legidősebb fiunk. A fiúk jöttek nálunk korábban és igazságosan, két fiú, két lány a sorrend.- Beszéltek már vele arról, hogy fiatalon, vagy később tervezi majd a családalapítást?- Nincs ez még napirenden, de azt azért hallom, hogy ha valaki a baráti körükből meg­nősül, vagy gyereket vállal, akkor azt úgy kommentálják, hogy hú, hát ilyen fiatalon! Változnak az idők. Amíg a mi fiatalságunk idején 25-30 éves kor között az volt a természe­tes, hogy lezajlott a családala,- pítás, ma ez kitolódott.- Mit gondol, a családi minta hatással lesz rájuk, vagy inkább a mai divat lesz az erősebb.- Szeretném hinni, hogy a családi példa hat majd rájuk. Én is nagycsaládban nőttem fel, öten voltunk testvérek és az egy nagyon erős élmény az életemben, hogy sokan va­gyunk a családban, mindig van kisgyerek, és mindenféle szempontból sokan számítha­tunk egymásra. Ez nagyon erős érzelmi töltet, és remé­lem, hogy ha a mai trendek alól teljesen nem is tudjuk kivonni magunkat, azért a gondolkodásukban, az érzel­mi világukban benne van, hogy nagy családban élni, gyereket nevelni, mennyire jó. Amikor a 90-es években a gyerekeink picik voltak, meg­jelentünk velük valahol, a legtöbben ránk csodálkoztak, hogy ebben a világban eny- nyi gyereket? Pedig a legjobb döntésünk volt. Persze nehéz­ségek minden életszakaszban vannak, de a családi élet tele van szépséggel.- Önnek mit adott az apaság?- Ez a fajta örömteli felelős­ség mélyíti az ember életét. Főleg abban segít, hogy ne feledkezzem meg arról, hogy azt a kort kell örömmel meg­élni, amiben benne vagyunk. Nem folyton csak a holnapot kell várni és valami megsze- rezhetőtől azt remélni, hogy akkor majd jobb lesz, hanem megélni azt, ami a miénk. Eh­hez sok örömöt és tudatossá­got tesz hozzá egy kisgyerek, amitől higgadtabb, magabiz­tosabb lehet egy ember. A kör­nyezetemben élő fiatalokat is biztatom, hogy ne törjék azon a fejüket, hogy majd ha lesz lakásuk, vagy ha majd meg­vették a kocsit, vagy ha majd szép kis ruhákat tudnak ven­ni a gyereknek, akkor vállal­nak gyereket. Nem ezen mú­lik. Jó a barátoktól kapott ki­nőtt ruha is és egy megunt já­ték, ezeken a dolgokon semmi nem múlik. Elég, ha elhiszik, hogy alkalmasak rá. Helyt­álltak az addigi életükben, jól tanultak, sok mindenre képesek voltak már, a gyerek- vállalás is menni fog. Csaba testvérnek van az a mondása, hogy ha Jézus Krisztus szüle­tésének egy EU-s projektben kellett volna megvalósulni, soha nem történt volna meg. Nem a szükséges körülmé­nyek az elsődlegesek, hanem hogy biztosan higgyék, jót tesznek ezzel az életüknek.- Úgy tűnik, ezt kevesen hiszik: Magyarországon jelenleg a 35 éves nők 23 százaléka, a 30 éves fm nők 50 százaléka gyer­mektelen.- így van sajnos. / A halogatott és ki­tolódó gyerekvál­lalás miatt most nagyon sok első gyerek „elv­eszik”. így |H mondják a demográfu sok azt, hogy a magyar családok több gyer­meket ter­veznek, mint amennyi meg­születik. Vagyis azok az évek „vesznek el”, amikor az első gyerek­nek kellene megszületnie és akkor vállalják azt az elsőt, amikor a másodikat tervez­ték. Az elmúlt 20-30 évben megváltozott a fiatalok gon­dolkodása. Tovább és többet tanulnak és érthető módon használni is akarják, jutni is akarnak valamire azzal a tudással, amiért megdolgoz­tak. Ez természetes. Nem csak nálunk, egész Európá­ban így van ez. Ma, ha egy egyetemista befejezi tanul­mányait, nem mer azonnal családot alapítani, hiszen nincs jövedelme, amire gye­det kaphatna. Éppen azért lett a gyed-extra egyik pillére, a diplomás gyed. Ez lehetővé teszi, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévvel rendelkező anyuka a gyermek egyéves koráig jogo­sulttá válik a gyedre, azt köve­tően pedig a gyes mellett vé­gezheti a tanulmányait. Ezzel is arra szeretnénk bátorítani a fiatalokat, hogy ne halogas­sanak, ugyanis egy uniós ku­tatás arra is felhívta a figyel­münket, hogy amikor a nők belépnek a munkaerőpiacra, az egy olyan élethelyzetet hoz létre, amelyben nehezebb meghozni a gyerekvállalásról szóló döntést, mint amikor ta­nulnak. Nem beszélve arról, hogy ezzel harmincéves ko­ruk körül már túl is lehetnek a kisgyerekes korszakon, mi­közben még a legértékesebb korban vannak a munkavál­lalás szempontjából is. , élete boldog. Persze intézke­désekkel is ösztönözzük, hogy könnyebb legyen úgy gondol­niuk, hogy érdemes édesanyá­kat foglalkoztatni. A munka­helyvédelmi akciótervnek köszönhetően az elmúlt két évben tízezerrel nőtt a foglal­koztatott édesanyák száma. A gyed extrával pedig ezen is szélesítettünk: a visszatérő kismama munkaadójának há­rom évig egyáltalán nem, a negyedik-ötödik esztendőben pedig csak 50 százalékban kell fizetnie a szociális adót.- Hiába kell két kereset a gyerekneveléshez, hazánkban nem az a divat, hogy korán visszamennek dolgozni az anyukák. Éa - Kopp Máriáék kutatása bebizo­nyította: a gyer­mek érzelmi in­telligenciájának a fejlődése szem­pontjából nagyon fontos, hogy mi­nél tovább ma­radjon otthon vele az anyu­„A második vagy harmadik gyermek miatt nem vész el az addigi támogatás."- A munkaadók a tapasztala­tok szerint nem gondolják úgy, hogy a kisgyerekes anyuka jó munkaerő.- Pedig egy anyuka nagyon sok olyan képességgel rendel­kezik, amivel más nem. Ahogy szerintem az is érték, ha egy munkavállaló mentálisan rendben van, mert a családi Névjegy 1963.július 23-án született Bu­dapesten 1981-ben a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségtett 1988-ban az Ybl Miklós Építő­ipari Műszaki Főiskolán város- gazdász üzemmérnöki diplomát szerzett. 1994-től 2000-ig a Wastl Kft. kereskedelmi vezetője 1997- ben a Magyar Keresztény- demokrata Szövetség budapesti alelnökévé, majd 2000-ben or­szágos ügyvezető titkárává vá­lasztották 1998- tól a Fővárosi Közgyűlés Fidesz- MKDSZ-MDF képviselő- csoportjának tagja a 2002. évi országgyűlési vá­lasztásokon a Fidesz-MDF kö­zös országos listáról szerezte mandátumát. Májustól a gaz­dasági, valamint a szociális és családügyi bizottságokban kez­dett el dolgozni 2010-től szociális és család­ügyért felelős államtitkár család: nős, négy gyermeke van hobbi -.sport, válogatott vitorlá­zó volt és szereti a jégkorongot kája. Amellett, hogy hisszük, ez a jó, és a gyerekneve­léssel eltöltött idő nem el­vesztegetett, szeretnénk megadni a lehetősé­get, hogy ha egy-másfél év elteltével vissza­mennének dolgozni, úgy tehessék meg, hogy anya­gilag nem járnak rosszabbul és nem esnek el a támogatá­soktól. A gyed extra másik elemeként a gyermek egyéves kora után az édesanyák akár teljes munkaidőben dolgoz­hatnak anélkül, hogy elveszí­tenék az állami juttatásokat. Testvér születése esetén pe­dig megmaradnak a korábbi ellátások, így például az érin­tettek egy időben két, vagy három gyedre, gyesre is jo­gosulttá válnak. A gyed ext­ra legnagyobb erényének azt tartom, hogy sokkal rugalma­sabb és a családoknak válasz­tási lehetőséget ad.- Ez nem akkora újdonság, olyan már 2010 előtt is volt, hogy a gyes mellett lehetett dolgozni.- De nem teljes munkaidő­ben és jelentős pénzveszte­séggel. Jövőre, ha úgy dönt az anyuka, hogy előbb vissza­megy, akár százezer forinttal is több pénzt kaphat, mint ko­rábban, de még az alacsonyabb végzettségük esetében is több mint ötvenezer forint lehet a különbség. Sokat jelenthet az is, hogy a második vagy har­madik gyermek születésénél nem veszítenék el az előző gye­rek után kapott támogatást.- A leggyakrabban használt statisztika szerint a 3 év alatti gyerekek 12 százalékát tudják jelenleg felvenni a bölcsődébe. Kérdés tehát, tudnak-e élni majd a lehetőséggel, lesz-e elég böl­csődei férőhely?- Igen. Évek óta dolgozunk azért, hogy legyen. Az elmúlt három évben 6300 új bölcsődei férőhelyet hoztunk létre és 220 intézményt, 4700 meglévő férő­helyet is felújítottunk abból a 28 milliárd forintból, amit erre a programra szántunk. A kö­vetkező években ez folytatódik és újabb 10 milliárd forint áll rendelkezésre alternatív lehe­tőségek, családi napközik és cé­ges bölcsődék fejlesztésére, ami újabb 4000 férőhelyet jelent.- Mit prognosztizálnak, mikorra lehet legkorábban ezeknek az intézkedéseknek mérhető ered­ménye?- Sajnos lassan. Amikor a gyed extra intézkedéseit kidol­goztuk, nagyon sok működő, európai modellt elemeztünk. Azt tapasztaltuk, hogy azok­ban az országokban születik több gyermek, ahol a csalá­di életet és a munkavállalást könnyebben össze lehet han­golni és ahol komolyabb tár­sadalmi megbecsültsége van a gyerekvállalásnak. Másrészt az is fontos, hogy tervezhető és kiszámítható legyen a csa­ládtámogatás rendszere egy országban. Magyarországon ez eddig nem így volt. Egy-egy negatív intézkedés évekre visz- szavetheti a gyerekvállalási kedvet, a Bokros csomag pél­dául évtizedekre. Ugyanakkor a pozitív döntések lassabban fejtik ki hatásukat. A gyed extra négy pillére is lassan hozhat mérhető változást, de rövid távon szolgálhatja a gye­rekeket nevelők stabilitását és biztonságérzetét.- Ez a családoknak és a szü­letendő gyerekeknek jó, de a családi pótlék összege évek óta nem emelkedett. Társadalomfilozófiánk és célunk is, hogy mi a csa­ládokat a munkán keresztül megszerzett jövedelmekből szeretnénk segíteni, nem se­géllyel és pótlékokkal. A csa­ládi adókedvezmény 700 ezer családnak jelent pluszpénzt. Az állam 52 milliárd forintot hagy ezzel az intézkedéssel a gyereket nevelő családoknál.- Ön a szociális ügyekért is fele­lős, nemcsak a családokért. Mit szól ahhoz, ami a fővárosban a hajléktalanokkal történik?- A hajléktalanok integráci­ójára, önálló életvitelük segí­tésére sok figyelmet és pénzt költött az elmúlt években az állam és a főváros is. Csaknem 8 milliárd forintot fordítunk a hajléktalan ellátás normatív fi­nanszírozására az adóforintok­ból. Úgy gondolom, jogos igény, hogy a közterületeken rend le­gyen, ezek az emberek pedig méltóbb helyen éljenek, aludja­nak, tisztálkodjanak, mint pa­dokon és aluljárókban. Sajná­lom, hogy akik tiltakoznak ez ellen, azok csak azt mondják, mit ne tegyen és mit nem tehet az állam, de megoldási lehető­ségeket nem sorolnak és fele­lősséget sem vállalnak ezekért a nehéz sorsú emberekért.

Next

/
Thumbnails
Contents