Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-16 / 267. szám

4 2013. NOVEMBER 16., SZOMBAT Na de kérem, ez mégiscsak a Sorbonne! a válságmenedzser Francia professzora felháborodott, hogy angolul akarta írni a doktori disszertációját MEGYEI KÖRKÉP Nemcsak tűzoltásra hívták Szennába, végre hosszabb távra tervezhet Mérész Attilának ma már nem hiányzik a repülés Kacskaringós út vezetett a nógrádi kis faluból a zselici dombok közé, és össze sem tudja számolni a levegőben töltött órákat, noha a gyerek­kori álom nem vált valóra. Vas András- Sehol egy zárt á!- Igazából sohasem beszéltem palócosan - felelte Mérész Atti­la. - Korán elköltöztem otthon­ról, hétévesen kitaláltam, hogy vadászpilóta leszek, így a közép­iskolát is eszerint választottam: Csepelre mentem repülőgép-sze­relőnek, s másodikban jelentkez­tem szolnoki főiskolára.- Mégis Oxfordban kötött ki.- Közben megváltozott min­den. Felvettek ugyan vadászpiló­tának, de meggondoltam magam és repülőgép-tervező szerettem volna lenni. Akkoriban Európá­ban ezt csak a Szovjetunióban és Nagy-Britanniában lehetett ta­nulni. Utóbbi mellett döntöttem, és jelentkeztem a felvételire, no­ha nem beszéltem angolul.- Merész ötlet...- Engedték a németet. Meg is feleltem, de kikötötték, csak ak­kor kezdhetem el az iskolát, ha a tanévkezdésig megtanulok ango­lul. Öt hónapom volt rá.- Nem túl sikergyanús...- Az egyetemen is így gondol­ták... Pedig sikerült, csak éppen mégsem engedtek beiratkozni, azt mondták, majd egy év múlva.-Paff.- Hasonlóképpen éreztem, fő­ként, hogy nem akartam haza­jönni. Mivel meg kellett élnem, alapítottam egy-két vállalkozást. Előbb összegründoltam egy fel­újításokra szakosodott kis építő­ipari céget, majd néhány görög barátommal nyitottunk egy ci­pő- és bőrüzletet Londonban a Camden Townban. Anyagilag is bejött, de emberileg is sokat ta­nultam ez idő alatt. Cseppet sem mellékesen kiderült, van érzé­kem a gazdasághoz, így ekkor már ebben az irányban akartam továbbtanulni.- Nem kispályázott: irány Oxford!- A legjobb helyet akartam. El­végeztem az előkészítőt, amely húszból négyünknek sikerült, és a felvételi is sikerült.- Gondolom, a szellemi muníció mellett anyagiak is kellettek.- Valójában a tandíj csak a költségeim harmadát jelentette. Nem mintha alacsony lett volna, de Oxford drága hely: jól megkér­ték a szállás és a koszt árát.- Fizessen az elit?- Tényleg egy más világ, de aki bekerül, minden lehetőséget megkap az egyetemtől. Rengeteg híres és tehetséges ember elő­adásán vehettem részt, beleértve a Microsoft-vezér Bili Gatest, il­letve Sir Harvey lonest. Amúgy a követelményszint nem horrorisz- tikus, egy pozitív beállítottságú, jó képességű diák el tudja végez­ni. Viszi magával a légkör.- A diplomáig, vagy élete végig? Mert azt hallani, az elitegyetemek diplomásai egy-egy nagy klubot al­kotnak, és segítenek egymásnak mindenütt a világban.- Ez azért így túlzás. A britek valóban összetartanak, ám a kül­földiekkel - hiába tűnik nyitott országnak Nagy-Britannia - tar­tózkodóbbak. Az egyetem alatt is többször visszajutott hozzám: már megint ez a külföldi...- Mesterképzésre mégis maradt Nagy-Britanniában.- A Kenti Egyetemen indult szimpatikus képzés.- A doktoriját viszont a Sorbon- ne-on szerezte.- Noha nem tudok franciául...- így az igazán bravúros!- Jellemzően angolul beszélő professzorok tanítottak, a fran­ciákét pedig tolmáccsal hallgat­tuk. Persze nem volt ilyen sima minden: a disszertációmat, me­lyet a fenntarthatóság negatív hatásaiból írtam, szintén angolul akartam megírni, de a témave­zetőm felháborodott: na, azt már nem, ez mégiscsak a Sorbonne!- Oxfordi diplomával, sorbonne-i doktorátussal a világon bárhol tárt karokkal fogadták volna, mégis...- ...idehaza kerestem állást. Még 1996-ban kaptam egy aján­latot a Pepsi magyar cégénél, és akkor elhatároztam, ha Magyar- országon is kapok lehetőséget, maradok. Szerencsémre mindig A nógrádi Bujákról a fellegekbe vágyott, s ha nem is vadászpiló­taként, de igen magasra sikerült emelkednie. Noha a csepeli kö­zépiskolából végül nem a szolno­ki főiskola, hanem Anglia felé vette az irányt, ahol végleg letett repülőgépes álmairól, s inkább gazdaságot tanult előbb Oxford­ban, majd Canterburyben, a ket­tő között pedig PhD-zett a Sor- bonne-on. Az idén 43 esztendős válságmenedzser 26 évesen már a Pepsi magyar cégénél dolgoz­hatott, aztán azABNAmro veze­tő elemzője lett, majd a Borsod- chem és az Alton Capital követ­kezett a sorban. Krisztusi korba lépve a Rewico Logistic ajánlott számára komoly feladatot, majd Európa egyik legnagyobb szállí­tócége, a Waberer lett következő állomáshelye, hogy aztán bele­kóstoljon a fogászati iparba a Medicover Dentalnál. Öt éve is­mét az Altonhoz került, immár az igazgatói székbe, Szennába pedig a Central European Inte- rimtől érkezett. Tavaly ugyanis elvállalta az Ardagh Alumínium Packaging ajánlotta feladatot, hogy előbb leheljen életet az egy­kori Szenna-Packba, majd fej­lessze jól prosperáló céggé az észak-zselici falu palackgyártó üzemét. JELENLEG tehát Kaposváron él, családja viszont még Budapes­ten, így ingázik a főváros és So­mogy között. Lassan hat éves kislánya igényli is apukája je­lenlétét, együtt járnak síelni, nyaranta pedig a tengerpartra. Kikapcsolódásnak a szaunát és az úszást választja, s bár szíve szerint sokat repülne, inkább eszére hallgat, s a család és a munka miatt egyre kevesebbet siklóernyőzik és motoros sárká- nyozik. meg is találtak a megfelelő fel­adattal, amióta pedig megszüle­tett a kislányom, a család miatt nem is szívesen mozdulnék.- Na, azért eddig sem volt az az egyhelyben ülő típus...- Ilyen a válságmenedzserek élete. Rosszállapotú cégeket, vál­ságban lévő vállalatokat kell meg­mentenem, újjáépítenem. Azon­ban amikor beindulnak, rám már nincs feltétlenül szükség - legalábbis eddig így gondoltam. A szennai munkában viszont ép­pen az vonzott, hogy hosszabb távra tervezhetek: nem csak any- nyi látszott, meg kell menteni ezt a céget, hanem adott a lehetőség is, hogy egy jól menő vállalkozást csináljak belőle.- Ért a palackgyártáshoz?- Korábban nem ismertem ezt a részterületet a gyártási szektor­ban. De nem is ez a lényeg: egy vezetőnél 8-10 tulajdonság a fon­tos. Ha ezek megvannak, majd­nem mindegy mi a profil, beleta­nul a részletekbe. Amikor egy fo­gászati céget vezettem, és az or­vosokkal beszélgettem, azt hit­ték, én is fogorvos vagyok...- Azért nem lehet egyszerű vegy­iparról logisztikára váltani, majd fo­gászatra, onnan palackgyártásra...- Tanulás és nyitottság kérdé­se. És hogy az ember megtalálja mindenkivel a közös hangot. Ne­kem a kamionsofőrökkel köny- nyebb volt, mint a fogorvosok­kal... Egy jó vezetőnek a legfonto­sabb, hogy megfelelő kollégákkal dolgozhasson együtt. Nem kell mindenhez értenie. Sőt, a szen­nai megbízásnál előnynek számí­tott, hogy nem dolgoztam koráb­ban a palackgyártásban. Viszont jó a csapat, kiváló szakemberek­kel dolgozhatok együtt.- Képzelem, mennyire örültek, amikor megérkezett: itt az új fő­nök, aki nem is tudja, mit csiná­lunk, és ő dönt, ki maradhat...- A legkönnyebb kirúgni az embereket, csak éppen ez nem jó megoldás. Az igazi kihívás, hogy megteremtsem a folyamatos ta­nulási, fejlesztési, esetleg átkép­zési lehetőségeket az arra alkal­mas dolgozóknak.- Mennyi idő alatt láfla meg, ha valaki alkalmatlan egy adott fel­adatra?- Egy-két hét alatt, 3-4 beszél­getés után fel tudom mérni.- Népszerű lehet...- Ez a szakma a felelősségről szól, hiszen egy feladatát elégte­lenül ellátó ember a kiválóan dol­gozók állását is kockáztatja. Per­sze nem minden döntésem jön le mindenkinek az első pillanat­ban, idővel azonban megértik, mit miért csináltam.- Nehéz lehet ezzel együtt élni.- Lelkileg fel kell tudni dolgoz­ni, és erre megtanítottak az évek, a rengeteg feladat, mely sokszor évente megtalált.- Ezek után Szenna maga a nyuga­lom szigete. Talán túlságosan is...- Nem hiányzik a nyüzsgés, kifejezetten élvezem a mostani békés környezetet.-Tudta, hová jön?- Kaposváron jártam koráb­ban, Szennát viszont nem tud­tam elhelyezni.- Nehéz volt beilleszkednie?- A faluban feltétlenül, főként, hogy csak dolgozni járok ki. Ka­posvárt könnyen belaktam.- A család mikor érkezik?- Még kérdéses, leköltözünk-e. A lányom jövőre megy általános­ba, és szeretnénk, ha német vagy francia iskolába járna, ami itt nincs.- Van magyar-angol kéttannyelvű.- Beszéljen néhány idegen nyelvet, angolul csak utána ta­nuljon. Ha ugyanis az az első, el- kényelmesítheti, hogy a világon mindenkivel tud kommunikálni.- Ilyen messziről nehéz lesz ezt el­lenőriznie.- Azért nem szakadt szét a csa­lád, hétközben skype-olunk, te­lefonálunk, péntekenként pedig hazamegyek Budapestre.- És a cég?- Egy krízis esetén persze más a helyzet, de amúgy szükséges, hogy az ember kiszakadjon a munkából. Nem is hiszek az éj­jel-nappali munkában, sokkal inkább a hatékonyságban. Egy cég akkor működik jól, ha a ve­zető el tud menni két hétre sza­badságra. Ha nem így van, vala­mi nagyon nem sthnmel. Bármikor jöhet az ellenőrzés; visszatértek a vámosok a hatéira kontroll Összeköltözés sem kizárt: az átkelő épületeiben elférhetnek egymás mellett a határ magyar és horvát őrzői Horvátország csatlakozásával a határátkelők szerepe is változóban Újra számíthatnak vámellenőr­zésre a barcsi határátkelőn az autósok. Ez érinti a személy-, ka­mion- és teherforgalmat is. Bár a július elsejei horvát uniós csat­lakozást követően megszűnt a vámellenőrzés a magyar-hor- vát határszakaszon, ettől füg­getlenül vámelleőrzéssel talál­kozhatunk a barcsi és berzen- cei szakaszon is. Az áruk uni­ón belüli szabad mozgásának el­vét nem gátolva, a vámhatóság­nak ugyanis egy úgynevezett mélységi ellenőrzés keretében van lehetősége és feladatköre el­lenőrizni a szállítmányok útját. Ez az egyetlen módja a kontroll­nak, hiszen aki egyszer belép az unióba, akár elmehet Portugáli­áig vagy Angliáig, de útközben lehetőség adódik az ilyen jelle­gű, mélységi ellenőrzésre. - Je­len pillanatban Barcsnál is ez történik - tájékoztatott Hajgató Zoltán a NAV dél-dunántúli re­gionálisvám és pénzügyőr fő­igazgatója. - A kollégáink nem vám, hanem mélységi ellenőr­zést végeznek. A kamionok, te­her- és személyautók forgalmá­ban azt vizsgálják, hogy milyen áru, honnan jön, merre megy, vagy, hogy ki a címzett. Bár a barcsi határátkelőn az uniós csatlakozással és a vám­határ megszűnésével az állan­dó vámszolgálat nem lehetséges - tehát rendszeres és állandó jel­legű ellenőrzés nincs -, a mély­ségi ellenőrzés keretében azon­ban a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal munkatársai mozgó járőr­ként bárhol ellenőrzhetik a fel­adatkörükbe eső forgalmat. Ma Barcsnál, holnap talán Ságvá- ron, holnapután pedig esetleg Nagyatádon.- Ez egy olyan tevékenység, ahol változóak a helyszínek, idő­pontok, és az ellenőrzött kör is - tette hozzá a főigazgató. - Vissza­térő jelleggel jelenhetnek meg a vámellenőrök a Dráva által el­határolt, meghatározott szaka­szon, mert itt a legkönnyebb kontrollálni az országon belépő forgalmat. Az ellenőrzést csak szúrópró­ba szerűen végzik, aktuálisan a járőr dönti el, hogy melyik jár­művet állítja meg a kockázati szempontok alapján mérlegel­ve. Ilyenek például, hogy hon­nan jön vagy rendelkezik-e tar­tállyal. Mint ismert, július elsején Horvátország belépett az Eu­rópai Unióba. Ezt követően két szervezet helyett már csak egy ellenőriz a barcsi határon. A barcsi határátkelő épületeinek jelen pillanatban még a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal az üze­meltetője. Köztük és a rendőr­ség között folyamatban van egy egyeztetés a határátkelő keze­lésének átadásával kapcsolat­ban, s várhatóan január elsejé­vel kerül a rendőrséghez a lé­tesítmény. Nem kizárt, hogy a magyar határőrökkel együtt a horvátok is beköltöznek a bar­csi határátkelő épületébe. Bár itt a NAV információi szerint a horvát fél még nem jelezte ezt a szándékát, viszont hasonló át- költözködés előkészítése már zajlik Berzencén és több bara­nyai szakaszon is. ■ Jeki G. j,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents