Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

2 2013. NOVEMBER 3.. VASARNAP KÖZÉLET hírsáv A nyugdíjakkal nő a rokkantsági ellátás A rokkantsági és a rehabili­tációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege is emelkedik január 1-jével a nyugdíjakkal azonos mér­tékben - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca tájékoztatása szerint az ellátások és a járadékok összege - csakúgy mint a nyugdíjaké - 2,4 százalék­kal emelkedik. ■ Újra drágul a kötelező biztosítás a biztosítás.hu alkuszi por­tál szerint akár 1,5 millió autósnak is emelkedhet a kö­telező gépjármű-feleleősség- biztosítás (kgfb) díja a szom­baton hajnalban megjelent 2014-es biztosítási tarifák alapján. A Netrisk.hu is arra hívja fel a figyelmet, hogy hosszú évek után megáll az kgfb átlagdíjak csökkenése, és akár 6-8 százalékos átla­gos díjemelkedésre is számí­tani lehet. ■ Mednyánszky-képeket akartak kicsempészni VÉDETT FESTMÉNYEKET foglalt le a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal (NAV) a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A reptér posta­forgalmán keresztül egy ma­gyarországi feladótól Szlo­vákiába tartó küldemény vámvizsgálata során négy festmény került elő. Két ké­pen Mednyánszky László, a másik kettőn Szabó Vladi­mír aláírása szerepelt. Mivel a feladó nem rendelkezett kiviteli engedéllyel, a NAV pénzügyőrei a képeket lefog­lalták és feljelentést tettek védett kulturális javakkal visszaélés bűntett elköveté­sének gyanúja miatt - közöl­te az adó- és vámhivatal. ■ Nem kell nyugdíjba menni az Ab-tagoknak eltörölné a kormány azt a szabályt, amely szerint automatikusan megszűnik a 70 éves korukat betöltő alkotmánybírák mandátu­ma, ennél idősebb jelöltet ugyanakkor nem lehetne alkotmánybíróvá választani. Navracsics Tibor közigazga­tási és igazságügyi minisz­ter csütörtök este terjesztette a parlament elé az ötödik alkotmánymódosítással ösz- szefüggő törvénymódosító javaslatcsomagját. Ennek ré­sze az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény megvál­toztatása is. ■ Hivatás lehet a nevelősziilőség A GYERMEKVÉDELMI törvény módosításával a kormány megteremtené a nevelőszü­lői, hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakításának lehetőségét. A javaslat be­vezetné továbbá a befogadó szülő fogalmát, ebbe beletar­tozna az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellá­tásban élő gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a kü­lönleges és speciális nevelő­szülőt is. ■ Lavina a gyorshajtók ellen traffipaxok Jövőre több száz lesz és a külföldieket is büntetni tudják Uj javaslatok a politikai reklámok közzétételére Ne gyorsítsunk, ha túljutunk egy traffipaxon. Valószínűleg jön a következő, akár láncszerűen Is. Húsz-harminc kilométeres útszakaszon egymás után akár 5-6 traffipax is ellenőr­zi az autósokat. Az év végéig a legforgalmasabb utakon mérnek, de hosszútávon is erre kell készülni. Fábos Erika A lavinaakcióval azt szeretnék elérni, hogy az autósok ne gyor­sítsanak a traffipaxok után. Az intézkedést az indokolja, hogy a legtöbb közúti balesetet továbbra is a sebesség nem megfelelő meg­választása, vagyis a gyorshajtás okozza. Holló Péter professzor, az MTA doktora, a Közlekedéstudományi Intézet kutatója azt mondja: az abszolút gyorshajtás - a hiedel­mekkel ellentétben - nem igazi baleseti ok. Az igazi baleseti ok az, amikor az autósok nem kö­rültekintően választják meg a sebességet. Ugyanakkor az úgy­nevezett relatív és az abszolút gyorshajtás között bizonyos ösz- szefüggés van. „Azt tapasztaljuk, hogy az elő­írt sebességhatámál az autósok többsége, mindig kicsivel többel hajt, szinte népbetegség a gyors­hajtás - mondta Holló Péter. - Ér­demes kipróbálni, mi történik, ha betartjuk a sebességhatárt, szin­te mindenki megelőz minket, sőt egyesek majdnem „sértésnek” veszik, ha valaki megpróbálja betartani a sebességkorlátozást. Holló Péter azt mondta, a La­vina egy jó kezdeményezés. Ha­tékony akkor lehetne, ha állan­dósulna. A környező országok közül nem egyben ugyanis pont egy hasonló módszerrel, a sza­kaszellenőrzéssel sikerült csök­kenteni a gyorshajtók és ezzel a balesetek arányát. Ezzel a meg­oldással ki tudják számolni az adott szakaszon az átlagsebessé­get. így tehát nem a pillanatnyi sebességtúllépésért büntetnek, hanem azért, ha valaki tartósan és jelentősen túllépi a megenge­dett sebességet. Ezt a módszert Hollandiában és Ausztriában vezették be először de ugyanezt alkalmazzák Olaszországban is. Magyarország, ha a motori- zációs szintet nem vesszük fi­gyelembe, vagyis a lakossághoz viszonyítjuk a halálos áldozatok számát, a középmezőnyben van biztonság szempontjából, de ha a tízezer gépjárműre jutó halálese­teket elemezzük, abban az OECD országok közül csak Dél-Korea van mögöttünk.” Holló Péter hangsúlyozta, tör­vényszerűség mutatkozik a mo- torizációs szint és a közúti bizton­ság szintje között. Minél nagyobb a motorizáció szintje, annál ki­sebb a halálozási kockázat. „Van egy szigorú törvény- szerűség, az ún. „Power model”, amely Göran Nilsson svéd kutató nevéhez fűződik - mondta Holló Péter. - Eszerint az átlagsebes­ség változásának negyedik hat­ványával változik a meghaltak száma. Azaz ha 10 százalékkal nő az átlagsebesség, törvénysze­1. Az ország közúthálózatának sűrűsége a negyedik legna­gyobb az Európai Unióban. 2. Az autópályák nélkül számí­tott közúti forgalom Közép-Ma- gyarországon a legmagasabb, 4427jármű/nap. 3. Vidéken Komárom-Eszter- gom, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejéra legforgalmasabb, na­ponta 2800-3000jármű. 4. Az országos közutak burko­latállapota az autópályák nél­küli hálózat kétharmadán rossz vagy nem megfelelő minősítésű volt 2012-ben. 5. A földutak aránya Bács-Kis- kun megyében a legmagasabb, 3,4 százalék. 6. A magyar közúthálózat átlag­ra, hogy 50 százalékkal többen vesztik életüket közúti baleset következtében. Nem csupán a balesetek száma nő, hanem a ki­menetelük is súlyosbodik." Ami­kor 1993-ban lakott területen 60 km/h-ról 50 km/h-re csökken­tették a sebességhatárt, egy év alatt 30 százalékkal csökkent a halálesetek száma hazánkban. Amikor 2001-ben 10 kilométer/ órával megemelték a limitet la­kott területen kívül, kétszázzal többen haltak meg a rákövetkező évben, mint egy évvel korábban.” A forgalom nagysága is alap­vetően befolyásolja a balesetek gyakoriságát és a szakemberek szerint a közlekedésben is a tet­életkora 40 év felett van. 7. Az utakat a mainál eleve ki­sebb teherbírásra és forgalom­ra, valamint 10-15 éves időtar­tamra tervezték. Emiatt is veszé­lyesebb bizonyos szakaszokon közlekedni. 8. A Magyar Közút Nonproflt Zrt. idén és jövőre 11,5 milliárd forintot költ a közlekedésbizton­sági helyzet javítására. 9.1970-ben 238 ezer személy­autó volt hazánkban, az állo­mány 1991-re kétmillióra duz­zadt, tavaly hárommillió autó volt az utakon. 10.2008-ban a hatévesnél idő­sebb autók az állomány 63 szá­zalékát, tavaly már 83 százalé­kát képviselték. tenérés valószínűsége képes ér­demben befolyásolni a szabályok betartását. Tehát ha rendszere­sen több rendőr lenne az utakon, vagy több lenne a telepített traf­fipax, az érdemben javíthatna a helyzeten. Jelenleg 13 fix sebességmérő működik az országban. Az Ml-es teljes szakaszán, az MO-on és az M1-M7 közös szakaszán vannak ezek a berendezések. Két év múl­va ilyenkor már negyvenszer eny- nyi lesz. Az ORFK az év elején 525 új sebességmérő beszerzését je­lentette be. Ebből még idén 365 darabot szereznek be, és folya­matosan állítják őket üzembe. A cél, hogy 15-20 kilométerenként legyenek telepítve traffipaxok az autópályákon és a főutakon. A tervek szerint 2015. március 31- re mindet munkába állítják. Az igyekezet nem véletlen. A központi költségvetésbe be­folyt bírságok legnagyobb része a gyorshajtóktól származik. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az ORFK adatai szerint tavaly 33,5 milliárd forint volt az összes bírság. Ebből 14,1 milliárd forin­tot a gyorshajtóknak osztottak ki a rendőrök. Ettől a hónaptól ráadásul már a külföldi gyorshajtókon is be tudják majd hajtani a bírságot, egy november elsejétől életbe lé­pő uniós egyezmény megoldja a helyzetet. Tavaly ilyen okokból hatmilliárd forint nem folyt be a költségvetésbe. Tíz érdekesség a magyar utakról törvénymódosítás A kormány több ponton módosítaná a választási eljárási törvényt, egyebek mellett részletesen szabályozná a politikai reklá­mok közzétételét a kampány­időszakban. Az Országgyűlés honlapjára csütörtökön fel- töltött - az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő - törvényjavaslat szerint a szavazás napján politikai rek­lámot már nem lehetne közzé­tenni. A javaslat meghatározza az országosan elérhető médiaszol- | gáltatás fogalmát; e szerint az minősül országos médiaszol­gáltatásnak, „amely Magyar- ország lakosságának legalább ötven százaléka számára el­érhető”. ■ Minden médiaszolgáltató közzétehet politikai hirdetéseket, ha elfogadják a módosítást. A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító je­lölőszervezetek és a független j jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lis­ta esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a poli­tikai reklám megrendelésére. Az országgyűlési képviselő-vá­lasztást megelőző kampányidő­szakban a közszolgálati média­szolgáltatók a jogszabályban meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az orszá­gos listát állító jelölőszerveze­tek politikai reklámjait. A párt­listák politikai reklámjainak közzétételére a rendelkezésére álló időtartam 470 perc, míg a nemzetiségi listát állító jelölő­szervezetek politikai reklám­jainak közzétételére 130 perc. A közszolgálati médiaszol­gáltató naponta három alka­lommal, a 6 és 8,12 és 14, és a 18 és 20 óra között kezdődő I idősávokban, megszakítás ■ nélkül köteles biztosítani a po­litikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölőszer­vezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell. ■ Pápai ima a menekültekért mise Az afrikai áldozatokra emlékezett Ferenc Újabb cseh politikus került rendőrkézre Az Afrikából Európába való menekülés közben életüket vesztett emberekért imádko­zott pénteken Ferenc pápa, aki a halottak napja alkalmából a Verano római temetőben muta­tott be szentmisét. Az egyházfő a Szent Péter téren délben tar­tott Úrangyala-imádság (Ange­lus) során azért a 87 nigeriért is imádkozott, aki októberben a Szahara sivatagban halt szom- jan Algéria határától nem mesz- sze. Ferenc pápa „abszurd és szégyenletes” halálról beszélt. A Migrantes katolikus ala­pítvány pénteken közölt adatai szerint év eleje óta hétszázan vesztek a tengerbe az Afrika és Szicília között. ■ Ferenc húsz év óta az első pápa, aki misét mondott a Verano temetőben botrány Őrizetbe vette a cseh rendőrség Vít Bártát, a Köz­ügyek (VV) párt elnökét csütör­tök este. A VV tagja volt a Petr Necas miniszterelnök vezette korábbi jobbközép kormányko­alíciónak, Bárta egy ideig ipari és kereskedelmi miniszter is volt. Ugyancsak csütörtökön este őrizetbe került Jan Petr- zílek, a cseh korrupcióellenes rendőrség elemző és informa­tikai osztályának a vezetője is. Az őrizetbe vételt hivata­losan nem indokolták meg. A prágai sajtó úgy tudja, hogy az ügy összefüggésben lehet a rendőrségi és titkosszolgálati hírkiszivárgásokkal, konkré­tan Román Janousek prágai lobbista és Pavel Bém volt prá­gai polgármester lehallgatott beszélgetéseinek nyilvánosság­ra hozatalával. A hat évvel ezelőtt lefolyta­tott beszélgetések leiratát ta­valy tavasszal a Mladá Fronta Dnes című lap közölte, amikor Janousek azért került a figye­lem középpontjába, mert Prá­gában ittasan balesetet okozott. A Mladá Fronta Dnes akkor azt írta, hogy a lehallgatásokat a BIS készítette, és azok leirata 2009-ben az ABL magán biz­tonsági szolgálatokhoz került. Az ABL tulajdonosa Vít Bárta volt. Az ABL akkoriban a prá­gai önkormányzatnak is dolgo­zott. ■

Next

/
Thumbnails
Contents