Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2013. NOVEMBER 10., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Pánik a gyémántpiacon csalás Szintetikus terméket kevernek a drágakő egységcsomagjába Drága targonca vagy állványzat helyett elég egy önjáró létra A szemléletváltozás elengedhetetlen ahhoz, hogy a raktárakban, áruházakban az anyagmozgatás kifizetődőbb, hatékonyabb, és mindenek- felett biztonságosabb legyen a magasban - mondja ifj. Molnár Istvántól, a Man-Lift Kft. értékesítési igazgatójától. A 2000-ben alapított, pomá- zi székhelyű Man-Lift Kft. fő tevékenységi köre az önjáró munkaállványok bérbeadása és értékesítése. Ezeknek a szerkezeteknek a használata Angliában, Amerikában már régóta bevett gyakorlat, ott a legritkább esetben állványozzák be az épülő házat, az önjáró munkaállványok emelkednek lépésről lépésre, ahogy a munka halad. Magyarországon alig tucatnyi cég foglalkozik az önjáró munkaállványok kereskedelmével, mégis késhegyig menő a konkurenciaharc, és több vállalkozás csődbe ment már, mert hitelből fejlesztettek és jött a gazdasági válság. A hazai bérleti díjak a nyugati országokkal összevetve meglepően alacsonyak, ezért fordulhatott elő az a furcsa helyzet, hogy egy párizsi kiállítás felépítéséhez itthonról vittek ki önjáró munkaállványt. Mert még úgy is olcsóbb volt idehaza bérelni, hogy kamionnal kellett kiszállítani. A nyomott árakat persze megsínylik az önjáró munkaállványokkal kereskedő hazai cégek, de az mondhatni annak a velejárója, hogy a gazdasági válság az építőipart sújtotta a leginkább. „Több lábra akarunk állni, hogy kimásszunk ebből az építőipari gödörből - mondja erre ifj. Molnár István. Az egyik ilyen láb az Or- der Picker, aminek még igazi magyar neve sincs, legjobban talán raktári személyemelőre fordítható. A lényege, hogy a gép nem az árut, hanem magát az embert emeli a magasba, aki odafenn kézi erővel mozgatja az anyagot. Akár 6,5 méter magasságig, a földről lábujjhegyre emelkedve elérhető 2,2 méter helyett. És míg tőlünk Nyugatra nem lehet létrán dolgozni 4 méter fölött, mert az már balesetveszélyesnek minősül, addig nálunk nincs ilyen megkötés. Megszaporodtak a piacon a természetes gyémántként eladott, de annál olcsóbb mesterséges termékek. A szakma meghúzta a vészharangot, rendteremtést követel. B. Horváth Lilla Gyémántpiaci botrány kirobbanásával fenyeget a csalásnak az az új formája, amikor természetes gyémántként adják el a harmadannyiba kerülő, szintetikus terméket. A jelenség a karácsonyi ajándékvásárlások előtt újabb lendületet kapott. A trükközés lényege, hogy a mesterséges gyémántot (CVD) olyan természetes köveket tartalmazó egységcsomagokba keverik, amelyek több ezer, kisméretű, 0,05 karátosnál is apróbb gyémántból állnak. A világ legnagyobb gyémántkereskedő csoportjának elnöke, Martin Rapaport a napokban a gyémántpiacot fenyegető veszély miatt egy globális minőségvizsgáló bizottság felállítását javasolta. „A csalókat fel kell kutatni, meg kell nevezni, meg kell büntetni, és ki kell zárni a szakmából” - jelentette ki vasárnap a Nagy-Britanniai Drágakő Szövetség rendezvényén. Nem sokkal korábban az Indiai Ékszerpromóciós Szervezet (GJEPC) is intézkedett egy ilyen bizottság felállításáról. A kakukktojásos egység- csomagok a piaci árnál kicsit olcsóbbak, így a vevők (ékszerészek) kezdetben csak legyintettek, ha észrevették, hogy becsapták őket, azt gondolván, hogy összességében még mindig jól jártak. Ma azonban már senki sem legyint, mert nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyedi, és nem kistételes esetekről van szó. Tavaly tavasz- szal például egy tiszteletben álló New York i gyémántkereskedő által a gyémántpiacon A csalások hírére megugrott a zárványosabb gyémántok iránti kereslet, mert ezek biztosan természetes eredetűek. Szító Tánya elutasította feltevésünket, hogy a csalók megjelenhetnek zárvá- nyosra gyártatott CVD-kkel is. Mint mondja, a természetes és a mesterséges gyémánt morfológiája eleve más amiatt, hogy különböznek a keletkezésük, illetve az előállításuk körülményei is. Egy kőről leleplezően sokat mondanak a benne lévő zárványok, növekedési vonalak, hasadások, illetve repedések által bezárt szögek is. mellesleg a CW-kgyártói nem csalók, sőt, arra büszkék, vásárolt, közel 1000 darabos tételről egy antwerpeni laborban kiderült, hogy abból több mint 600 CVD. Az ügyeskedők Magyarországon is megjelentek. „Szakmai lapunkon keresztül már egy éve figyelmeztettem a hazai kereskedőket, hogy természetesnek mondott gyémántok között CVD-t találtam” - válaszolt a Világgazdaságnak az egyik legjobban felszerelt hazai drágakő-laboratórium, a GemSztár vezetője. Szító Tánya szerint a hazai szakma egyelőre a homokba dugja a fejét, holhogy egyre tökéletesebb, hibátlanabb gyémántot állítanak elő. Ám míg korábban az volt a gondjuk, hogy kapacitásaikat nem tudta lekötni elsődleges piacuk, az elektronikai és a számítógépes ipar, most az, hogy nem győzik kiszolgálni az ékszerpiacot ellátó kereskedőket. Technológiájukat folyamatosan fejlesztik, versenyre késztetve a csalók leleplezésére (is) összpontosító laboratóriumokat. Nem véletlen, hogy a közelmúltban Mumbaiban tartott ékszerkiállításon soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozott a korábban háttérbe szorult drágakővizsgálók iránt. ott a veszély magától nem fog elmúlni. A csalók ellen a nagyobb kövek esetében könnyebb védekezni. „Csak megbízható helyről vásároljunk, de onnan is csak úgy, ha kapunk a drágakőhöz a bevizsgálására vonatkozó tanúsítványt, amelyből egyebek között kiderül, hogy az áru természetes keletkezésű, kezeletlen termék” - magyarázza Szító Tánya. A tanúsítványt nem helyettesíti a kő súlyát, színét és tisztaságát közlő ékszergyártói, vagy ékszerkereskedői tanúsítvány. E dokumentum nélkül természetes gyémánt helyett köny- nyen olyan CVD-t vehetünk, amelyről például gyémántporos körömreszelővei eltüntették a mesterséges eredetre utaló apró gravírozást, vagy azt a kő foglalatával eltakartatták. A legnagyobb kockázatot az említett egységcsomagok jelentik, amelyeknek sok ezer, apró kövét képtelenség (illetve a súlyához képest nagyon drága) egyenként átvizsgáltatni. Ráadásul biztos választ kettő, de inkább három, eltérő vizsgálati módszer ad. Itt egyelőre az egyetlen út a megbízható szállítóhoz való ragaszkodás. (Mindazonáltal a de Beers már dolgozik a csomagok nagyüzemi szűrésének kifejlesztésén. Prágától Budapesten át Athénig, vasúton, atadálymentesen FEJLESZTÉS A MÁV irányításával pénteken megkezdte működését az Európai Unió hetes számú, 5900 kilométer vasúti árufuvarozási folyosója, az RFC7, amely Prágát köti ösz- sze Athénnel. A MÁV mellett további nyolc európai vasúti cég vesz részt a korridor üzemeltetésében, amely két útvonalon (az egyik Prága-Bécs/ Pozsony-Budapest-Buka- rest-Konstanca, a másik Buda- pest-Vidin-Szófia-Szaloniki- Athén) tíz várost köt össze. Az érintett országos hatóságok együttműködésének köszönhetően a tranzit áru- fuvarozásban hét országon keresztül a korridor vonatok akadálymentesen tudnak közlekedni, a vasúttársaságok pedig egyablakos ügyintézési rendszerben tarthatnak kapcsolatot, áll az erről kiadott közleményben. A korridor vonatai mindig elsőbbséget ■ Közép-Európa kapcsolata a déli tengeri kikötőkkel mindig is fontos volt szállítási szempontból. élveznek minden más teher- vonattal szemben. Szállítmányozási szempontból Közép-Európa kapcsolata a déli, tengeri kikötőkkel mindig is nagyon fontos volt. Az unió koncepciója, amely az RFC7 létrehozását előirányozta, felismerte ezt a fontos kapcsolatot. Az Európai Unió eközben már másfél éve azon is dolgozik, hogy közlekedési rendszerének szén-dioxid-kibocsá- tása 2050-ig 60 százalékkal csökkenjen. Mint a napokban tartott Szállítmányozás 2013 konferencián elhangzott, a (Zöld Intermodális Áruszállítás, angol nyelvű nevének rövidítéséből GIFT) projekt Délkelet Európára, azon belül Is a IV., V. és a VII. páneurópai közlekedési folyosókra összpontosít. A magyar partnerek költségvetésének tíz százalékát a kormány állja. Magyarországot a Rail Cargo Hungária Zrt., az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. és a Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft. képviseli. ■ B. H. L. Élen a zárványosabb kövek Ismét felmerült a turisztikai ágazatot segítő bank ötlete törlesztés Nagy problémát jelent az ágazatban, hogy devizában adósodtak el a szállodák is A Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusfejlesztési koncepciójában 3 év után ismét felbukkant egy Turizmus Bank ötlete. „A pénzügyi válság következtében különösen nehézkessé vált a hosszabb távú befektetésnek minősülő, a konjunktúrának és más, a szektoron kívül álló hatásoknak kitett turisztikai fejlesztések banki finanszírozása. Erre ad választ a Turizmus Bank koncepciója, de emellett törekedni kell arra, hogy különböző támogatott hitelkonstrukciókkal minél több bank részéről is váljon elérhetővé a turisztikai projektek finanszírozása” - olvasható a dokumentumban. Hozzáteszik: a jelenlegi fejlesztési törekvéseket ugyanis részben a csökkenő kereslet, részben a vállalkozói hitelképesség hiánya, illetve a bankok mérsékelt hitelezési hajlandósága korlátozhatja. „Nem egy önálló bank létrehozása a cél, hanem egy meglévő állami bank tevékenységi körét szeretnénk bővíteni osztrák minta alapján” - tudta meg a Világgazdaság az NGM-től. A Fidesz turisztikai munkacsoportjának vezetője, Bánki Erik legutóbb 2010-ben beszélt arról, hogy külföldi mintára Magyarországon is létre kellene hozni egy olyan bankot, amely részben az állam, részben kereskedelmi bankok tulajdoA koncepció segítheti a hazai intézményeket nában lenne, és kifejezetten a turisztikai ágazat finanszírozását, fejlesztését szolgálná. Úgy tudjuk, hogy az ötlet eredetileg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségétől származik. „A szállodák számára az elmúlt évek kedvezőtlen üzletmenete, romló jövedelmezőségi pozíciója miatt különösen fontos lenne, hogy a hitelezési feltételek javuljanak a forgóeszköz hitelezés és a felújítások, új fejlesztések szempontjából. Szükség lenne egy ilyen bankra, mert nehezen jut hitelhez a szállodaipar és nagy a devizakitettség is” - mondta lapunknak Kovács István, az MSZÉSZ főtitkára. A szövetség már 2010-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok, pénzintézetek gyakorlatilag beszüntették az új hitelfelvételi lehetőségeiket a szállodaipar számára. Számos olyan hotel van, amelyik hitelt próbál törleszteni, ami nyereséges működés mellett is nehéz. Az MFB, a CIB és az MKB is sok szállodának hitelezett. Több közülük most már eladósorba került. „Sok szálloda devizában felvett hiteleinél esedékes visz- szafizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni a forint időközben végbement nagymértékű gyengülése következtében” - fogalmaz friss helyzet- értékelőjében az MSZÉSZ. ■