Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-04 / 232. szám
2013. OKTÓBER 4., PÉNTEK GAZDASAG 7 Közbeszerzés: elterjedt a csalás olaf A piaci ár felett megállapított érték a visszaélések leggyakoribb módja Felgyorsulhat a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata, miután egy nemrégiben bemutatott elemzés megállapítja: a teljes közbeszerzési költségvetések 3-4 százalékát teszi ki a korrupcióval esetlegesen érintett közpénzek értéke. Braunmüller Lajos - Tar Gábor Akár a 2,2 milliárd eurót is elérhette 2010-ben a korrupcióval érintett uniós vagy állami közpénzek összege nyolc EU-tag- államban, köztük Magyarországon - derül ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megbízásából készült jelentésből. A közel 400 oldalas, a PwC és az Ecorys tanácsadó cégek által készített tanulmány öt nagyobb szektort (köztük közút- és vasútépítés, szennyvíz- és vízkezelési beruházások) vizsgált meg véletlenszerűen kiválasztott nyolc EU-tagállamban. Magyarország mellett Francia- ország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia és Spanyolország szerepelt az összeállításban. Az elemzésnek a valószínűsíthető korrupciós gyakorlatokon alapuló becslése szerint a teljes közbeszerzési költség- vetések 3-4 százalékát teszi ki a korrupcióval esetlegesen érintett közpénzek értéke. „Első ránézésre ez magasabb érték annál, mint amit az Európai Bizottság két évvel ezelőtt megállapított” - mondta Al- girdas Semeta, a csalás elleni küzdelemért felelős EU-biztos, aki az Európai Parlament által szervezett, a korrupció elleni küzdelemről rendezett eheti konferencián mutatta be az Franciaország Magyarország Olaszország Litvánia Hollandia Románia Spanyolország elemzés eredményeit. A brüsz- szeli testület két éve csupán a közbeszerzések értékének egy százalékára becsülte a korrupcióval érintett összegeket. A mostani szám azért magasabb - magyarázta Semeta -, mert a friss elemzésben azokat a szektorokat vették vizsgálat alá, amelyek leginkább ki vannak téve a korrupciónak. A biztos egyben kiemelte azt is, hogy a bizottság megvizsgálja majd, hogy az uniós tagállamok miért csak kilenc gyanított vagy bizonyított, EU-forrásokat érintő korrupciós ügyet jelentettek be tavaly. A jelentés készítői - más módszerek mellett - a nyolc ország 192 közbeszerzéses esetét vizsgálták meg részletesen a korrupciótól leginkább sújtott ágazatokban. Az esetek részletes vizsgálatakor elkülönítettek 96 olyan esetet, amelyben a korrupció kimutatható volt, vagy bizonyos szabálytalanságokból annak meglétére következtettek. Ezzel ez a vizsgálat a legkiterjedtebb a témában, amely eddig az EU-ban készült. Az OLAF-elemzés szerint a leggyakoribb módja a közpénzekkel való visszaélésnek, hogy mesterségesen jóval a piaci ár felett állapítják meg az adott közbeszerzés értékét. Példaként említi a jelentés azt a közbeszerzést, amelynél eredetileg 4,32 millió eurós plafont szabtak meg, de az egyetlen pályázó 5,4 millió euróért vállalta volna el a munkát. Az új eljárásban ugyanez az ajánlattevő végül elvállalta 4,32 millióért, ám később 1,08 millió euróval - vagyis pont a különbséggel - nőttek a beruházás költségei. „Pár évvel ezelőtt nagy vihart kavart az az angol eset, amikor építőipari cégek egymással összebeszélve folyamatosan emelték az ajánlattételi áraikat különböző közintézményeket érintő felújítások esetében” - mondta lapunknak Dagonya András közbeszerzési ügyvéd, európai uniós szakjogász. Az OLAF megbízásából készült tanulmány bírálta, hogy a vizsgált országokban a közbeszerzési eljárások nem átlátha- tóak, és túlságosan szétaprózó- dottak. Az elemzés kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy nincs olyan szervezet, amely a közbeszerzési eljárások alatt lépne fel a korrupció ellen. „Jelenleg is folyik a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata, aminek éppen az a célja, hogy jelentősen csökkentse a korrupciót, annak kockázatát” - emelte ki Dagonya András. Hozzátette: a magyar jogba várhatóan két-három év múlva lesznek átültetve az új szabályok, amelynek tervezeteiről a jövő héten rendeznek Budapesten nemzetközi konferenciát. Összebeszélő versenytársak AZ ÁREGYEZTETÉS és ű pÍClC- felosztás keresztezése a „kör- benyerés” („bid rigging”), amely a jelentés szerint több országban, és különösen Magyarországon rendkívül elterjedt módszernek számít. Az ilyen esetekben a versenytársak abban állapodnak meg, hogy az egyes pályázatok során mindig más nyer. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a témában kiadott írása szerint a módszer árulkodó jele lehet az a tény, hogy az előzőleg reális ajánlatot adó szereplők most hirtelen szinte egységesen megemelik áraikat, és ilyen módon egyetlen értékelhető ajánlat marad, mely egy kicsit mindig magasabb, minta megelőző időszakban, de még elfogadható, ezért az ajánlatkérő kénytelen eredményesnek nyilvánítani. Duplázódott: jól fogy az állampapír rekord A kisbefektetők kedvence - Sosem volt még ennyi belőle a lakosságnál Kelendő volt a kötvény Az egész világot veszelyezteti az amerikai vita Washington Az egész világ- gazdaságot fenyegeti, ha az Egyesült Államok döntéshozóinak nem sikerül megegyezni az adósságplafonról - közölte Christine Lagarde. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezér- igazgatója szerint egy olyan helyzet, amikor az USA nem képes törleszteni adósságait, jóval nagyobb kockázat, mint a mostani részleges leállással. Londoni elemzők arra figyelmeztettek: miközben folyamatosan javulnak a felzárkózó gazdaságok, köztük a közép-európai feltörekvő térség növekedési kilátásai, az amerikai államadósság-törlesztési leállás veszélye azonban most már a régió legfőbb növekedési kockázatává vált. Washingtonban lapzártánkig még mindig nem sikerült előrelépni a költségvetés ügyében, amely miatt kedd reggel óta részben leállt az amerikai államgépezet. A republikánusok tartják magukat ahhoz, hogy el kell halasztani az egészségbiztosítási reformot, Barack Obama demokrata elnök ezt elutasítja. ■ VG A befektetési alapok mellett az állampapírok váltak a kisbefektetők kedvenceivé az idén. Ezeket a hitelpapírokat sokáig nem kedvelték a hazai háztartások, a komolyabb felfutás a náluk lévő állományban 2012 elején kezdődött, akkor alig 745 milliárd forintnyi volt állampapírból a lakossági értékpapír- számlákon. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint július végén már ennek bőven több mint a duplája, 1680,6 milliárd forintnyi állampapírt tartott a lakosság. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) még frissebb közzétételei szerint pedig azóta is valószínűleg növekedett ez a volumen. Augusztusban 46,9 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett kifejezetten lakossági állampapírokba, és szeptemberben is keresettek lehettek ezek az értékpapírok. A tőzsde honlapjára feltett tájékoztatások szerint az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstár- jegyből (KKJ) 92,61 milliárd forintnyit jegyeztek le a kisbefektetők a hónap folyamán, a Féléves Kincstárjegyből (FKJ) pedig több mint 3,5 milliárd forintnyi fogyott el. A kincstárjegyek népszerűségét az sem csökkenti, hogy a kamatuk egyre alacsonyabb, ezen a héten már mindössze 4 százalékos kamattal lehet jegyezni az KKJ-t, az FKJ pedig mindössze 3,75 százalékos éves bonuszt fizet. A hasonló futamidejű intézményi állampapíroknál persze ezek a kamatok jobbak, az egyéves diszkontkincstárjegy referenciahozama jelenleg alig haladja meg a 3,5 százalékot. A legmagasabb hozammal jelenleg a Prémium Magyar Államkötvényeket (PMÁK) leHáztartások állampapír-állománya (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB hét megvásárolni, ezek közül egy 2016-ban és egy 2018-ban lejáró sorozat jegyezhető most, mindkettőnek 5,2 százalékos a kamata az aktuális kamat- periódusban. Ezek a kötvények 3 százalékpontnyi prémiumot fizetnek egyébként az infláció mértékén felül. A már nem kapható PMÁK-ok befektetői kifejezetten dörzsölhetik a markukat, az aktuális kamatok ugyanis ezeknél az értékpapíroknál még magasabbak. Ami szintén jó hír lehet az államnak, hogy a lakosság nem csak közvetve, de közvetlenül is boldogan finanszírozza az adósságot. A befektetési alapok között is népszerűek az állampapírba fektető konstrukciók, ennek egyik eredménye, hogy július végére korábban soha nem látott mennyiségű, 1144,8 milliárd forintnyi állampapírt tartottak az alapok. Ezen belül a kötvények állománya 476,9 milliárd forint volt, ami szintén történelmi rekordnak számít. Ráadásul a közeljövőben is számítani lehet arra, hogy ez a volumen még tovább növekszik. Számos alapkezelő indíhárom állampapír-aukciót tartott tegnap az ÁKK. A három-, az öt- és a tízéves futamidejű papírokat is többszörösen túljegyezték az elsődleges forgalmazók, a legnagyobb kereslet egyébként az ötéves kötvényekre volt A három- és ötéves kötvénynél több ajánlatot fogadott el az ÁKK a meghirdetettnél. Az aukciós átlaghozam a hároméves kötvénynél 4,48, az ötévesnél 4,99, a tízévesnél pedig 5,75 százalékos lett. Mindhárom állampapír aukciós hozama csökkent a megelőző aukció óta. tott ugyanis olyan pénzpiaci és kötvényalapokat, amelyek vállalták, hogy legalább 80 százalékban csak forintban kibocsátott állampapírokat tartanak, így befektetőik mentesülnek a hozamra kivetett eho alól. Nemrég döntött új pénzpiaci alap indítása mellett az OTP Alapkezelő, a Pioneer egy rövid kötvényalapot indított el, a legfrissebb ilyen konstrukció pedig a K&H állampapíralapja a piacon. ■ H. B. HÍRSÁV A magyarok harmada él szegénységben MAGYARORSZÁGON A 2011-ben a teljes népesség 32,4 százalékát, azaz megközelítően 3,2 millió embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztettség - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kutatásából. Legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, akiknek 77,3 százaléka; az egyszülős háztartások, amelyeknek 57,5 százaléka, valamint a három és több gyermeket nevelő családok, amelyeknek közel fele élt a relatív szegénységi küszöb alatt. A lakosság 4,9 százaléka, azaz 481 ezer ember élt mélyszegénységben. ■ www.vg.hu/szegeny Hol keresnek a legtöbbet Budapesten? a fővárosban és Pest megyében a magánszemélyek összesen 3267 milliárd forint jövedelemre tettek szert 2012-ben - közölte tegnap a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága. Tavaly tízezerrel több magánszemély szerzett jövedelmet mint 2011-ben, a jövedelmek összege egy év alatt 71 milliárddal emelkedett. Az éves átlagos bér 2 millió 504 ezer forint volt. A főváros XII. kerületében (Hegyvidéken) valamint Budaörsön élők keresnek a legjobban, míg a XXI. kerületben (Csepelen) és Nagykőrösön lakók visznek haza a legkevesebbet. ■ MTI Még mindig korlátok Sanghajban több mint ezer szektorban korlátozzák, illetve tiltják a külföldi befektetést a sang- haji szabadkereskedelmi övezet területén - derült ki a zónát érintő lista nyilvánosságra hozatala után. A dokumentum 19 iparágban állított akadályt a külföldi befektetőknek, minden mást illetően ugyanakkor azok a kínai állampolgárokkal és hazai cégekkel egyenlő elbánást élveznek majd. Az úgynevezett negatív vagy fekete lista kitiltja a külföldi tőkét többek közt a média iparágából, a szerencsejáték-üzletből, tilos számukra internetkávézók alapítása, lottójátékok meghidetése vagy a génmódosított növények termelése. ■ MTI Lampedusa: Brüsszel lépéseket sürget NAGYOBB ERŐFESZÍTÉST sürget a tagállamok részéről a menekülteket érintő tragédiák ügyében az Európai Bizottság, amely egyúttal részvétét fejezte ki a Lampedusa közelében történt hajóbaleset miatt. A tragédiában legalább 130 bevándorló halt meg. Brüsszel szerint a balesetek úgy előzhetőek meg, ha azonosítani lehet az ilyen hajókat, és baj esetén gyorsan segítséget lehet nyújtani nekik, amiben a decemberben induló úgynevezett EU- ROSUR rendszer is segíthet, másrészt ha sikerül hatékonyabban fellépni az ember- csempészek ellen. ■ VG h 5 r
