Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-25 / 249. szám

6 2013. OKTÓBER 25., PÉNTEK BELFÖLD Régiók között erősítenék az orosz-magyar kapcsolatokat Zászlóshajó a rezsicsökkentés költségvetés Erőfeszítéseket igényelhet a hiánycél 3 százalék alatt tartása 2014-ben fórum Óriási lehetőségek van­nak a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok további erősítésé­ben, a közelmúltban elindított és a tervezett közös projektek együttes értéke mintegy 2 mil­liárd dollárt tesz ki - mondta Leonyid Surigin, az Orosz Fö­deráció budapesti kereskedel­mi tanácsosa. A Budapesten zajló kétnapos, VI. Magyar- Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember Találko­zó sajtótájékoztatóján Leonyid Surigin kifejtette: a magyar vállalkozások számára különö­sen gyümölcsözőek lehetnek az egyes oroszországi régi­ókkal kialakított közvetlen gazdasági kapcsolatok. Ezek a jövőben még inkább erősöd­hetnek, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban óriási lehetőségek vannak, de a tu­rizmustól a kutatás-fejlesztési projektekig számos terület van, ahol erősödhet a kétoldalú együttműködés - emelte ki az orosz kereskedelmi tanácsos. Hozzátette: a turizmus bővíté­sének lehetőségeit jelzi, hogy 2013 első nyolc hónapjában már 500 ezer orosz turista ér­kezett hosszabb-rövidebb időre üzleti és kikapcsolódási céllal Magyarországra, ez 20 száza­lékos növekedés az elmúlt év hasonló időszakához képest. A fórumot rendező Vál­lalkozók Klubja Egyesület elnöke, Újhelyi Sándor arról beszélt, hogy a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) és az oroszországi Szamara megye képviselői keretszerződést írtak alá arról, hogy magyar berendezéseket, eszközöket is felhasználnának Szama­ra megyei kutatás-fejlesztési projektekben. Az oroszországi Szamara megye ugyanis az orosz űrkutatás egyik fellegvá­ra, az ottani kutatóbázisokban jól lehetne hasznosítani a ma­gyar műszereket, technikai be­rendezéseket. Arról is szó esett a tájékoztatón, hogy Rosztov megyével lehetőség van élel­miszeripari és mezőgazdasági együttműködésre, és az onnan Magyarországra irányuló tu­rizmus erőteljes bővítésére is. Emellett a Rosztov megyei üz­letemberek lehetőséget látnak a sertés- és marhahústerme­lésben is kooperációra magyar vállalkozásokkal. ■ MTI Varga Mihály a jövő évi költ­ségvetés parlamenti expozé­jában a családok terheinek enyhítését és a rezsicsökken­tést emelte ki. Az elemzések szerint feszesen lesz tartható a büdzsé, ám kiigazításokkal kell számolni a választások után. Éber Sándor „A 2014-es költségvetés ter­vezésekor a kormány fő szem­pontja a pénzügyi stabili­tás megőrzése és a családok terheinek csökkentése volt” - hangoztatta tegnap a parla­mentben a nemzetgazdasági miniszter. A jövő évi büdzsé parlamenti vitájának expozé­jában Varga Mihály elmondta: a kabinet alapelvei változat­lanok a gazdaságpolitikában, nem kell adó- vagy járulék- emelésre készülni. Közölte, hogy a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a kö­vetkező években 3 százalék alatt maradjon a költségvetési hiány és továbbra is csökken­teni akarják az államadóssá­got. A hiánycél megtartása érdekében 100, illetve 120 milliárd forintos tartalékokat hoztak létre. ■ Az elemzők szerint reális a terv, de alacsonyabb le­het a vártnál az infláció. A családok megélhetési költ­ségeit továbbra is csökkenteni akarják, például a rezsicsök­kentéssel, a családi adóked­vezmény kiterjesztésével, a bérek és nyugdíjak reálérté­kének megőrzésével, emellett az alacsony (2,4 százalékos) infláció is emeli a jövedelmek reálértékét. A fogyasztás 2 százalékkal nőhet. „Kiemelt” fontosságú területekre akar­nak több pénzt fordítani jö­vőre: családok támogatására, pedagógusbérek emelésére, gazdaságfejlesztésre, köz- biztonságra, egészségügyre, oktatásra, felzárkóztatásra és közfoglalkoztatás bővítésére. Varga kiemelte: az EU részé­re teljesítendő 288 milliárd forintos nemzeti hozzájárulás­sal együtt Magyarország nettó haszonélvezője az uniós forrá­Varga Mihály szerint nem kell jövőre adó- vagy járulékemelésre készülni, ugyanakkor csökkentésre sem készül a kormány soknak. A közel 1735 milliár­dos uniós bevétel a GDP több mint 5 százalékát teszi ki. Varga lapunknak elmondta: az önkormányzatok jelentős segítséget kaptak az adósság­konszolidációval és a közne­velésben csak az óvodai ellá­tásért kell majd felelősséget viselniük, így kedvezőbb hely­zetbe kerülnek, mint az idén. Az újabb adósságkonszolidáci­óban a települések is megosz­tottak, erről még tárgyalások lesznek. A tárcavezető közöl­te: nem csökkentik a jövedéki adó szintjét jövőre. Dolgoznak az ingyenes készpénzfelvételt lehetővé tevő megoldáson is. A luxusadó és a húsáfa csökken­tése nem szerepel a jövő évi büdzsében, de ezekről még folynak egyeztetések. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a jövő évi hiány­cél tartható, bár kockázatok­kal számolni kell. Az ÁSZ el­nöke, Warvasovszky Tihamér szerint ilyen a vártnál esetle­gesen alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütem, az Önkor­mányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának kedvezőtlen ala­kulása. A növekedés lehetséges fel­ső határán mozgó, gazdasági teljesítményekre épített költ­ségvetési javaslat feszített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek - kö­zölte a Költségvetési Tanács (KT) álláspontját a testület el­nöke. Kovács Árpád elmondta: megalapozottnak látják a várt 2 százalékos gazdasági növe­kedést, tarthatónak tartják a hiánycélt. A KT túlzottan op­timistának lát több bevételi előirányzatot, különösen az áfáét (3000 milliárd forint) és a frekvenciaértékesítését (120 milliárd), így korrekciót igénylő hiánynövekedés is le­het, ha a nincsenek megfelelő tartalékok. „Reálisnak tűnik az a mak­rogazdasági pálya, amelyree a jövő évi büdzsét tervezték” - mondta lapunknak a CIB vezető elemzője. Trippon Ma­riann szerint jó pont, hogy nincs felül tervezve az inf­láció (ami jelentős bevételki­esést okozhat, mint az idén), a 2,4 százalékos érték hihető. A 2 százalékos GDP növekedés optimistának tűnik CIB 2 szá­zalékos előrejelzése szerint, de ez adat nem elrugaszkodott a valóságtól. „Ettől eltekint­ve a hiánycél 3 százalék alatt tartása rendkívüli erőfeszí­téseket fog igényelni, nagyon kifeszítettnek tűnik a 2014- es büdzsé, kevés mozgásteret látok benne” - hangoztatta a vezető elemző. Valószínűnek látja ugyanakkor, hogy jövőre kiigazító lépéseket kell tenni, de ezek nem fognak megtör­ténni a választások előtt, ha­nem csak a második félévben. Ennek nagysága 100 és 300 milliárd forint között is lehet. „A GDP mintegy fél százalé­ka, közel 150 milliárdos elté­rés lehet a jövő évi büdzsében, még akkor is, ha felhasználják a tartalék jelentős részét arra, hogy az egyenleget javítsák vele” - mondta lapunknak a Concorde makroelemzője. Samu János szerint legalább 200-250 milliárdos többlet­intézkedés kell majd arra, hogy a hiány nagy biztonság­gal 3 százalék alá csússzon. A bevételi oldalon túltervezés főként az áfabevételeknél és a társasági adónál látható, ki­sebb mértékben az szja és a tb-járulék esetében. A kiadási oldalon kockázat a miniszté­riumoknál lehet, Samu szerint mintegy 50 milliárd forintos mértékben. A makroelemző szerint az infláció esetében magasabb számot adtak meg, mint amennyi jövőre reális. Varga: Nem használták ki az időt a bankok az eddigi visszajelzések alapján a bankok nem hasz­nálták ki az időt a deviza­hitel-szerződések kedvezőbbé tételére, amelynek határideje november elsején jár le - kö­zölte Varga Mihály. A gazda­sági miniszter elmondta: tár­cája kidolgozza javaslatait, amelyekkel a kabinet a jövő héten foglalkozik. Időben széthúzott megoldást java­solnak, amely figyelembe ve­szi az ország reális tehervise­lő képességét. Folyamatosan egyeztetnek a jegybankkal is a megoldásról, a javaslatok között szerepelt az árfolyam­gát kiterjesztése is. Az árfo­lyamszinttel kapcsolatban kifejtette: a forinthitelesek nem kerülhetnek kedvezőtle­nebb helyzetbe, mintha devi­zában adósodtak volna el. Csúcsokat döntött tegnap a forint devizapiac A dollár gyengélkedése segíti a hazai fizetőeszközt Egy hónapig sem bírjuk anyagilag állás nélkül Egy éve nem volt olyan erős a forint a dollárral szemben, mint tegnap. A 211,5 forintos rekord döntően az amerikai fizetőesz­köz hanyatlásának tudható be. A dollár az euróval szemben a keddi 1,35-ös szintről 1,38-ig, kétéves mélypontra gyengült. Az amerikai fizetőeszközt az gyengíti, hogy a piaci szerep­lők egyre biztosabbak abban, az Egyesült Államok jegybank szerepét betöltő Fed az idén még nem kezdi meg a havi 85 milliárd dolláros pénznyomta­tási program visszafogását. A munkahelyek száma ugyanis nem növekszik olyan intenzí­ven, ahogyan a Fed szeretné, és az amerikai kormányzat ko­rábbi részleges leállása is a mo­netáris stimulus fenntartását indokolja. A Fed laza monetáris politi­kája lendületet adott a feltörek­vő piaci eszközöknek, az euró/ forint árfolyam például 292 közelébe, három hónapja nem látott szintre süllyedt. A hazai deviza nem sokáig tudott ezen a szinten maradni, délután már 293 körül ingadozott. Az eurót a hónap elején még 297 forin­ton jegyezték, a 295-ös szin­tet október közepén sikerült áttörni. A svájci frank július óta nem volt ilyen olcsó - 236 forint -, ám ez valószínűleg aligha nyugtatja meg a deviza­hiteleseket. A következő hetekben a de­vizahitelesek tervezett mentő­csomagja kerülhet a figyelem középpontjába, hiszen egyre közeledik a november 1-jei ha­táridő: a kabinet eddig adott A dollár ára (forint) 240 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS időt a bankoknak, hogy az ügy­felek javára módosítsák a szer­ződéseket, különben kormány­zati lépés várható. A kedvező folyamatok arra sarkallhatják a Magyar Nem­zeti Bankot, hogy a jövő héten újabb 20 bázisponttal, 3,4 szá­zalékra csökkentse az irányadó kamatszintet. Ez elemzők sze­rint jövő év elejére 3 százalék alá is csökkenhet. Az olvadó kamatelőny ugyanakkor növeli annak a kockázatát, hogy nega­tív piaci hangulatban a forint eladói nyomás alá kerül. A Fed pénznyomtatása egyelőre el­fedi a kockázatokat, és a világ legtöbb központi bankja is a la­zítás útján jár. ■ H. J. felmérés Jövedelmük hirtelen kiesése már rövidtávon is kilá­tástalan anyagi helyzetbe hoz­ná a magyar munkavállalók többségét. Á Generáli friss fel­mérésében választ adók húsz százaléka legfeljebb egy hétig tudná fenntartani magát és családját, amennyiben valami­lyen okból hirtelen elveszítené állását. A legtöbben - 41 szá­zalék - pedig maximum egy hónapig tudnák finanszírozni életüket, és a válaszadók mind­össze 9 százaléka tudna megél­ni tartalékaiból egy évig. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők és a községekben élők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen mindkét csoportban 25 száza­lék azok aránya, akik csak né­hány napra elegendő félretett pénzzel rendelkeznek. Növel­heti a munkavállalók terheit az is, hogy A munka törvényköny­vének legutóbbi módosítása után megnőtt kártérítési fele­lősségük. A munkavállalók 84 százaléka nincs pontosan tisz­tában ennek mértékével, pedig már enyhe gondatlanság eseté­ben is komoly bajba kerülhet. A szabályozás szerint a mun­káltató négyhavi távolléti díjat követelhet beosztottjától, de ha a helyi kollektív szerződés úgy szabályozza, a kártérítés mér­téke akár a nyolc havi távolléti díjat is elérheti. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents