Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-22 / 247. szám
4 SOMOGYI EMLEKEZET 2013. OKTÓBER 22., KEDD Október 23. Nagy Imre szülővárosában évfordulókA Somogyi Néplapban tették közzé 1956-ban, hogy megalakítják a Zrínyi Miklós kört 1904-ben ezen a napon rendezett „bemutatkozó ünnepélyt" a városháza dísztermében a tavasszal megalakult Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság. Kaposvár igencsak megadta a módját ennek a valóban jelentős kulturális eseménynek: a város házait fellobogózták, s az ünnepség díszvendégét, Rákosi Jenőt Németh István polgármester fogadta üdvözlő beszéddel. A kor jeles írója nagyon nagy tetszést aratott, amikor válaszában kijelentette: „Régen voltam Kaposvárott, de ma, hogy végigsétáltam a város utcáin, bátran állíthatom, hogy a mai Kaposvár egy világváros a régihez képest, és amint értesültem, ebben óriási része van önnek, polgármester úr!” 1918-ban már korántsem volt ilyen kedélyes október 23-ája Kaposvárnak. Ekkor, a háború legvégén esett el az olasz harctéren Mudin Imre súlylökő olimpikon. A pedagógus-sportoló tizennyolc évesen már a legjobb magyar dobóatléták közétartozott. 1913-ig Nagyatádon tanított, majd a kaposvári polgári fiúiskola tanára lett. Súlylökésben és gerelyhajításban többször nyert országos bajnokságot, s tízszer javította meg a súlylökés magyar rekordját. Részt vett az 1912-es stockholmi olimpián is, ahol a súlylökők mezőnyében a 6. helyen végzett. Nála hat évvel idősebb bátyja, István szintén az olasz fronton halt hősi halált 1918 júliusában... 1932-ben ismét a sport kért főszerepet magának: a kaposvári Somogy FC ekkor győzte le - az első félidő legvégén szerzettgóllal - a debreceni Bocs- kay labdarúgócsapatát. Pedig az ellenfél együttesében a legendás Orth György is bemutatkozott a kaposvári Turul-pályán, aki ezúttal is megcsillogtatta rendkívüli játéktudását. (Az egyik korabeli napilap „minden idők legnagyobb centercsatáraként" írt Orthról a meccset beharangozó cikkében.) Fél háromkor rekordszámú néző előtt került sor a nagy mérkőzésre, amelynek eredménye országos szenzációt keltett. 1938. október 23-A elsősorban a kaposvári református gyülekezet életében emlékezetes, hiszen ekkor hívták meg Dévaványáról lelkésznek Ika- falvy Farkas Bélát, akinek remek énekhangja volt, elvégezte a Zeneakadémiát, operaénekes is lehetett volna, végül mégis a lelkipásztori hivatás mellett döntött. Farkas Béla több mint tizennégy éven át irányította a gyülekezetei, s mindmáig a kaposvári református közösség egyik meghatározó lelki vezetőjeként tartják számon. 1953 elején Ádándra helyezték át: azért kellett távoznia, mert megmentette a kitelepítettek bútorait. 1964-ben, hatvanhárom évesen hunyt el, Kaposváron helyezték örök nyugalomra. 1956. október 23-A természetesen Kaposvár történetének is jeles dátuma. Értelmiségi fiatalok az aznap reggel megjelenő Somogyi Néplapban tették közzé, hogy két nap múlva nyilvános gyűlésen fogják megalakítani a DISZ Zrínyi A jelenkor ifjai 1956-ról. Kaposvári egyetemisták elevenítették fel a forradalom eseményeit Mindszenty tér: Kaposvár névadóval is ünnepel a Hősök Templománál az idén a korábbinál is gazdagabb programsorozattal emlékezik Kaposvár az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Erről hétfőn sajtótájékoztatón számolt be Jágerné Katona Zsuzsanna, kulturális főtanácsos a kedd esti nyitóünnepség helyszínén a Hősök Templománál. Melynek falára a kedden 17 órakor kezdődő ünnepség keretében Mindszenty emléktábla kerül, a teret pedig Mindszenty térre keresztelik. - Régi adósságát rója le Kaposvár azzal, hogy Mindszenty József hercegprímás, bíborosról az ünnep előestéjén teret nevez el, s emléktáblát avat - mondta a hétfői sajtótájékoztatón Jágerné Katona Zsuzsanna. - Másnap fél tizenegykor az ünnepi megemlékezés Nagy Imre szobránál kezdődik, ahol emlékbeszédet mond Raffay Ernő történész. Majd az ünneplő tömeg átvonul a Szabadság angyala 56-os emlékműhöz, ahol a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának első éves színész szakos hallgatói adnak műsort, majd az ünneplők elhelyezik a megemlékezés virágait. Este hat órakor pedig ünnepi gálaest keretében adják át a Szivárvány Kultúrpalotában A Szabadságért Kaposvár Emlékérem elismerést. MÁRKUS KATA ÜNNEPSÉGEK MEGYESZERTE az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából ünnepi megemlékezés lesz balatonbogláron szerdán 17 órakor az Országzászlónál. balatonlellén szerdán 17 órakor a Hősi emlékműnél, a Béke parkban, majd kulturális emlékműsor a művelődési házban, balatonszabadiban szerdán 17 órakor a művelődési házában, 18 órakor 1956-os emlékműnél (temető mellett) koszorúzással egybekötött tiszteletadás. BALATONSZEMESEN szerdán 17 órakor a közösségi házban, majd koszorúzás a Hősök Emlékművénél, bala- tonföldváron szerdán 9 órától városi ünnepség, illetve az 1956-os emlékmű avatása az Európa parkban. Fonyódon kedden 17 órától a gimnázium aulájában, siófokon kedden 18 órakor városi megemlékezés koszorúzással a Millennium parkban, majd A temetetlen halott című magyar film vetítésével a kulturális központban. szántódon szerdán 11 órakor megemlékezés és koszorúzás az Erdészet téren, marcaliban szerdán 18 órakor ünnepi szentmise a katolikus templomban, 18.30 megemlékezés a Hősök terén, majd gyertyagyújtás és koszorúzás az 1956-os emlékműnél, zamárdiban szerdán 10 órától városi ünnepség a közösségi házban. ► Továbbiak sonline.hu Miklós Körét. Hamarosan a Magyar Távirati Iroda megyei központjába is megérkeztek a híradások a fővárosi tüntetésekről, a „zrínyisek” pedig a Fáklya című irodalmi folyóirat első példányát kezdték terjeszteni, szintén új hírekkel. Este már riadókészültségbe helyezték a Somogy megyében állomásozó katonai alakulatokat. A kaposvári Kiosz-Béke moziban egyébiránt a Viharban nőttek fel című filmet vetítették ezen a napon. Október 23-a reggelén az új mozifotók is kikerültek az utcára, amelyek szerint 30-án az És megfordul a szél című filmet tűzik majd műsorra... 1959. OKTÓBER 23-ÁN Kodály Zoltán látogatott Kaposvárra. A zeneszerző felkereste a MÁV-nevelőotthont, és részt vett Háry János című daljátékának színházi bemutatóján. 1967-ben természetesen ismét „a szocializmus építésének jegyében" köszöntött Kaposvárra az emlékezetes történelmi dátum. Kétnapos tudományos ülésszak kezdődött ugyanis a Kqposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézetben a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom" 50. évfordulója tiszteletére. Azt a kérdést vizsgálták az ülésszakon, hogy a szovjet pedagógiai elmélet és gyakorlat milyen hatással volt Magyarországon az iskolák oktató-nevelő munkájára... A KAPOSVÁRIAK 1989. OKTÓBER 23-án emlékeztek - emlékezhettek - meg először nyilvánoFónay Jenő a 2012-es ünnepségen Virágok, civilek, honvédek. Tisztelgés Nagy Imre szobránál san az 1956-os forradalomról. A Tejipari Vállalat előtt tölgyfából készült emlékművet állítottak fel, amelyet Bodor Imre, a cég kazánkezelője faragott. Az ellenzéki szervezetek este fáklyás felvonulást is rendeztek. Az ünnepség fideszes szónoka szerint Nagy Imre volt az egyetlen marxista vezető, „aki nem gyűlöletet és elkeseredést hagyott maga után”. Az idők változását mutatja, hogy minderről a helyi napilapban is olvasni lehetett. 1991-ben ezen a napon rendezték meg Kaposváron az első Vivicitta - Szeresd a várost! elnevezésű utcai futóversenyt. 1014-en nyargalták végig a 4,5 kilométert, közülük a legtöbben a Berzsenyi Dániel Általános Iskolából érkeztek, magát a versenyt is innen indították. Négyéves óvodás és 77 esztendős nagypapa egyaránt akadt a célba érkezők között, a távot azonban három profi atléta teljesítette elsőként: Bók László, Kovács László és Rumi Csaba egyszerre szakította át a cél- szalagot. 1992. október 23-A délutánján Kunszabó Ferenc, az 56-os forradalom egyik kaposvári vezéralakja mondott beszédet a Petőfi-szobornál a Somogy Megyei Nemzeti Forradalmi Szövetség által szervezett ünnepségen. Kijelentette: „amíg ebben az országban nem lehet felelősségre vonni a gyilkosokat, a sikkasztókat, a rablókat, addig a magyar nép nem hisz abban, hogy itt rendszer- változás volt”. Ugyanezen a napon leplezték le Kaposi Mór bőrgyógyász emlékművét a róla elnevezett megyei kórház udvarán, a műtéti tömb előtt. Kampfl József szobrászművész alkotását Gyócsi János orvos-igazgató és Simon Miklós, a szegedi bőrklinika volt vezetője avatta fel. Kaposi Mór is október 23-án, de 155 évvel azelőtt, 1837-ben született Kaposváron. Szegény zsidó szülők gyermekéből lett a bécsi bőrgyógyászati klinika igazgatója, a francia becsületrend tulajdonosa és számos betegség névadója. A KILENCVENES ÉVEK KÖZEPÉN több kopjafát és emléktáblát is avattak Kaposváron a forradalom és mártírjainak tiszteletére mind a Csokonai, mind a Szent Imre utcában. 1995. október 23-án a Pártok házánál adóztak az 1956-os kaposvári áldozatok emlékének; az épület előtt elhelyezett kopjafát Fábián Lajos balatonszemesi iparművész-erdőmérnök készítette. Ugyanekkor a Petőfi rádió Kaposvárról sugározta Városnap című egész napos műsorát. Az alkalmi stúdiót a Kapós étteremben rendezték be. Ördög Csilla, a műsor szerkesztője ekképpen összegezte tapasztalatait: „Kellemes meglepetés volt az itt élők őszintesége, nyitottsága, érdeklődése. Kaposváriak lettünk egy napra... Különösen nagy öröm, hogy éppen október 23-án lehetünk itt, hisz ez a dátum szorosan összeforrt Nagy Imre nevével, s így Kaposvárral is... Egész nap szólt a telefon, hívtak minket, bejöttek személyesen. Nagyon aktívak voltak a hallgatók. A műsor negyven százaléka nem volt előre megszervezve, beszélgetések, a hallgatók ötletei töltötték azt ki... A legtávolabbi telefonhívás egyébként Franciaországból érkezett.” 1996. OKTÓBER 23-ÁN a kaposvári Csokonai utcában avatták fel Nagy Imre mártír miniszter- elnök bronzból készült szobrát, Paulikovics Iván alkotását. A teret ekkor nevezték el Nagy Imre parknak; a koszorúzáson Nagy Erzsébet, a kormányfő lánya is részt vett. 1997-ben Kopácsi Sándor, Budapest egykori rendőrfőkapitánya, a Nagy Imre Társpság al- elnöke tartott ünnepi beszédet a Nagy Imre parkban rendezett 1956-os megemlékezésen. AZ EZREDFORDULÓ TÁJÁNAK október 23-áin rendre átadták a 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakaszának egy-egy részét. Sőt, az elkerülő út alapkövét is 1999. október 23-án tették le a Deseda tó közelében, amivel megkezdődött a város történetének egyik legna- . gyobb beruházása. 2000-ben, napra pontosan egy eszteqdő múlva Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter avatta fel az útvonal újonnan megépült 5 kilométeres szakaszát, Balás Béla megyés püspök pedig felszentelte az út mentén felállított millenniumi emlékkeresztet. Szita Károly polgár- mester a vállalkozás jelentőségére célozva megjegyezte: „Ez az az út, ahonnét nincs visszaút." Újabb egy évre rá, 2001- ben a polgármester Fónagy János miniszterrel együtt adta át a főút újabb 2,2 kilométeres szakaszát. 2002. OKTÓBER 23-ÁN ű VüSZary Képtárban mutatták be Nagy Imre miniszterelnök Viharos emberöltő címmel megjelent naplóját. (A kötetet Szántó László főlevéltáros szerkesztette.) A könyvbemutatón Jánosi Ferenc, a kormányfő unokája is megjelent. 2005- ben e napon szentelték újra Kaposfüreden a felújított 19. századi keresztet. 2006- ban Mádl Ferenc volt köz- társasági elnök a kaposvári Berzsenyi parkban felavatta Gera Katalin szobrászművész A szabadság angyala című 1956-os emlékművét. „A szobor, amelyet most avatunk, az egykor kényszerűen távozottak lelki hazatéréséről is szól - mondta Mádl Ferenc. - Sok akadályt kellett legyőzni idehaza is ahhoz, hogy ez a szép alkotás végre itt lehessen. Megvalósult álom, akár a forradalom sok üzenete. Kellenek az álmok, hogy mércét teremtsenek, hogy mutassák az irányt. Ez az emlékmű ezt mondja nekünk. A kivágott közép ű zászlón át messzire láthatunk.” 2012. OKTÓBER 23-ÁN az a FÓnay Jenő mondott beszédet Nagy Imre kaposvári szobránál, aki a szabadságharcban a Széna téri felkelők helyettes parancsnoka volt. A megtorlás során őt is halálra ítélték, s egy börtönben tartották fogva a miniszterelnökkel. Később kegyelmet kapott, és 1963-ban szabadult. Ezen az ünnepi estén a kaposvári születésű Rónay Jenő kapta meg először az újonnan alapított Szabadságért Kaposvár Emlékérmet. NAGY ZOLTÁN * * t I P
