Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-21 / 246. szám

2013. OKTÓBER 21., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 Negyedévente elmegy egy kórház vándorlás Egyre több betegre egyre kevesebb és kimerültebb orvos szakdolgozó jut Egyre kevesebb orvos, egyre hosszabb életkor és egyre több betegség Egymillió orvos hiányozhat Európából 2020-ra ►Folytatás az 1. oldalról Nem tudni, meddig írja még a sajtó szalagcímeibe: ijesztő mé­retű az orvoselvándorlás. Csak azt tudni, örökké nem tartha­tó állapot ez. Keveset beszélünk róla, de a maradó gyógyítók ter­he értelemszerűen egyre kevés­bé vállalható örömmel. Fáradtan, kimerültén dolgozni „szabad”, de hibázni ebben a szakmában nem. És ugyan a legális fizetést a szakpolitika igyekszik fölfelé tornászni, de ez nem tűnik ele­gendő visszatartóerőnek. And- rásofszky Zsolt, a Magyar Orvo­si kamara somogyi szervezeté­nek elnöke szerint az orvosok fo­gyatkozásával a betegek számá­nak emelkedése figyelhető meg, s a kettő együtt drámai változás. - Kitolódik az átlagéletkor, mert a tudomány egyre több betegség­re talál gyógyírt, értékes évek­kel hosszabbítja meg az életet - mondta a főorvos. - Értékes, de nehéz évekkel, hiszen az időskor már betegségekkel teli... Andrásofszky Zsolt úgy látja, a nyugdíjas kollégái közül többen is vannak, akik nem kérvényez­ték a közalkalmazotti státuszú továbbfoglalkoztatás lehetőségét. Van, amelyik közülük 77 eszten­dős, és egy másik is 70 fölött. Úgy látták, nem fogalmaznak ők már senkinek semmilyen kérvényt.- Ha csak arról a három hétről beszélünk, amikor az augusztusi szabadságolások idején be szok­tak segíteni, már az is nagyon fog hiányozni - mondta a főor­vos. - A tapasztalatukról nem is beszélve... Az utóbbi években je­lentősen emelkedett az általános orvosi diplomával, de szakvizs­ga nélkül külföldre távozók ará­nya is. Ennek mértéke 2010 óta folyamatosan 40 százalék felett van, idézte a Semmelweis Egye­AZ egészségügyi dolgozók mig­rációja világszerte egyre erőtelje­sebb. Az Európai Bizottság előre­jelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember hiányzik majd Európa egészségügyi ellátó- rendszereiből, igya betegek tizen­ötszázaléka ellátatlan maradhat. Magyarországon a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint 1634 orvossal és 3433 szakdolgo­zóval tudnának többet foglalkoz­tatni. Ennél jóval lehangolóbbak a szakmai szervezetek adatai: 6-8 ezer orvos hiányzik a rendszerből szerintük. a profession.hu szombati ada­tai szerint száz egészségügyi ál­láshely vár betöltésre az ország­ban, ebből csak hat somogyi. Egy kivételével mind orvos- és patika­látogatói munkakör. Az egy kivé­telt egy zamárdi wellness-szálló részlegvezetésére írták ki. KOMMENTÁR Elfogyva bár... egy háziorvos, megérezte a témaválasztásunkat, maga ve­tette föl az elvándorlás problé­máját. Matematika példává egyszerűsítve azt mondta, ha tíz almából ötöt vittek eddig, és ezután csak hármat fognak, a végeredményt illetően nem egy nagy szerencse a miénk. még akkpr is igaza van, ha nincs, hiszen van honosítás, miegyéb úgy sem fogy el az or­vos az országból. De bizony el­fogy. Az orvosok ugyanis nem­csak a számukkal azonosak, hanem a tapasztalatukkal, a lelkűk épségével, a tettrekész- ségükkel, a kipihentségükkel. egy szakorvos azt mondta, a „ becsületesek” szívnak. Amennyiben a kitartás, a nem-menés becsület dolga vol­na. Viszont ők a leterheltek, nekik duzzog a beteg, ha várni kell. Pedig várni nem csak a várólista vagy az előjegyzés miatt kell, hanem a kifeszített lehetőségek miatt. Amikor egy órába nem négy vizsgálat jut, minta nagykönyvben, hanem a duplája. (bt) tem Egészségügyi Menedzser- képző Központja munkatársai­nak tanulmányát az év első fe­lében a VUággazdaság. Ha ezek a fiatalok a rezidensképzésü­ket külföldön kezdik meg, és ott szereznek szakvizsgát, jóval ne­hezebben csábíthatok haza. Áz évente végző ezer orvosra tavaly már 1200 elvándorló jutott, leg­alábbis ennyien kérték a külföl­di munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolásokat. Az ilyen papírt megszerzők 95 százaléka valóban el is hagyja az országot. A távozókat az sem kedvetleníti el, hogy az igazolásokért az eddi­gi 42 ezer forint helyett januártól már 99 ezret kérnek a hatóságok. A legfrissebb negyedéves ada­tok akár kis optimizmusra is okot adhatnának, de félő, nem er­ről van szó. A műit év első kilenc hónapjában 1660-an kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szük­séges „jó hírnév igazolást”, idén pedig már „csak” 1546-an. Az elvándorlási lendület tízszázalé­kos csökkenéséből Andrásofsz­ky Zsolt szerint sem szabad még messzemenő következtetést le­vonni. - Mi úgy érezzük, mintha a korábbi években kikért igazo­lásokkal éppen hogy most élné­nek többen - mondta. A statisz­tikák szerint leginkább a belgyó­gyászok és a háziorvosok men­nek el, mindkét területről 50-50 ember távozott az év első három­negyed évében. A hiányszak­mákban igen nagy az elvándor­lás: szeptember végéig 32 anesz­teziológus, 26 csecsemő- és gye­rekgyógyász, 16 kardiológus, 14 radiológus, 13 traumatológus és 11 pszichiáter hagyta el az orszá­got. Egyre több gasztroenteroló- gus, fül-orr-gégész, szemész, nő­gyógyász is külföldre tart. A re- zidensi állások is tükrözik az egészségügyi hiányszakmákat. A kaposvári kórházban az Egész­ségügyi Engedélyezési és Köz- igazgatási Hivatal (EEKH) szep­tember végi nyilvántartása sze­rint a belgyógyászaton öt, a tüdő- gyógyászaton négy, az anesztezi- ológia- és intenzív terápia, a szü­lészet-nőgyógyászat szakmák­ban három-három rezidensi he­lyet hirdettek, két-két jelöltet vár­tak a gasztroenterológia, a geriát­ria, a kardiológia, a patológia, a pszichiátria, a radiológia és a reu­matológia területére. nBalassa T. Akna. Egy 81 milliméteres, világhá­borús aknagránátot találtak a ka­posvári kórház egyik építkezési terü­letén, szombaton délután. A német gyártmányú repeszaknagránát egy homokdepóból került elő. A150 méter sugarú körben halálos seb ejtésére alkalmas gránát vélhetően Nagybajomból került ide; a bajomi homokbányából származik a kórhá­zi építkezéshez használt homok egy része. A gránátot a tűzszerészek a sántosi lőtéren semmisítik meg. JEGYZET FÓNAI IMRE Napsütésből rezsicsökkenés az ország teljes energiafo­gyasztásának 14,65 száza­lékát megújuló energiafor­rásokkal kellene megter­melni 2020-ra, s nem elég, hogy jelenleg csupán kilenc százaléknál tartunk, az el­múlt években ez az arány alig nőtt. tudom én, hogy amikor „a szakadék széléről kell visz- szarángatni” az ország sze­kerét, akkor se idő, se ener­gia ilyesmivel bíbelődni, most meg már nagyon kö­zel 2014 tavasza és nap­elemparkokkal ugye nem le­het választást nyerni. Még­is, lapunk őszinte örömmel számolt be róla néhány he­te: megyénk lehet az egyik napelempark-fellegvár, sok száz millió forintból telepít­hetnek ilyen rendszereket az uniós pályázaton nyer­tes vállalkozások. Csak né­hány napig tartott azonban az öröm, úgy tűnik, kis ha­zánkban egyszerűen lehe­tetlen bárminek is felhőtle­nül örülni, mert valakik biz­tosan gondoskodnak róla, hogy elrontsák az örömün­ket. És ez (most) nem Lázár János, hiszen a kormány- biztos példás (de sokkal in­kább úgy igaz: példátlan) gyorsasággal vonta vissza az egész pályázatot többszö­rös visszaélésgyanú miatt. A föld- és trafikmutyi után te­hát egy újabb szörnyű kife­jezést kényszerültünk meg­tanulni: napelemparkmutyi. A hamari intézkedés se a vé­letlen műve: mégis csak uni­ós pályázatról van szó, nem úgy, mint a föld- és trafik­ügyekben. NAPKOLLEKTOROKAT SE tu­dunk mutyimentesen tele­píteni. Szomorú, és nem is csak azért, hogy mit szól hozzá az unió. Mert bár nap­elemparkkal választást nem lehet nyerni, de ennek az energiának a befogásával napsütötte megyénkben és másutt is hosszú távra lehet­ne például biztosítani a re- zsicsökken(t)ést. •• Ügyészség: vádemelés hűtlen kezelés miatt jelentős vagyoni hátrány Számlázott a körjegyző, azonban károsult nincs ►Folytatás az 1. oldalról A Siófoki Járási Ügyészség jelen­tős vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezelés bűntette és más bűn- cselekmény miatt emelt vádat a tabi Bajkó László ellen, aki 2010. december 16. napjáig beltagként vezető tisztségviselője volt egy tabi betéti társaságnak. A bt. - áll az ügyészség közleményé­ben - írásbeli megállapodást kö­tött egy községi önkormányzat­tal, amelyben vállalta pályáza­tok kidolgozását, az önkormány­zat gazdálkodásának folyamatos könyvelését, szabályzatok kar­bantartását. Bajkó László előbb Bedegkér és Miklósi, majd Zics körjegyzői teendőit is ellátta. „A körjegyzőséghez tartozó közsé­gek ügyrendjei alapján vádlott­nak, mint körjegyzőnek hivatali feladatkörébe tartozott az önkor­mányzatokat érintő pályázati le­hetőségek figyelemmel kísérése, a pályázat kidolgozása - így az ügyészség. - A vádlott körjegy­zőként önmaga részére a mini­málbért kérte és kapta kézhez, ugyanakkor az általa vezetett bt. havonta számlát állított ki pénz­ügyi tanácsadás és pályázatírás jogcímén.” Az ügyészség szerint Bajkó közel 17 millió forint va­gyoni hátrányt okozott a sértett önkormányzatnak, amiért a vád­hatóság felfüggesztett szabad­ságvesztés és pénzmellékbünte­tés kiszabására tett indítványt.- Bajkó László bt.-jével önkor­mányzatunknak is volt szerző­dése pályázatírásra és tanács­adásra, de anyagi kár nem ér­te a falut - közölte érdeklődé­sünkre Steinbacher Jenő bedeg- kéri polgármester. Nem Miklósi az ügy károsultja - ezt már Kris­tóf Györgyi miklósi polgármes­ter állította lapunknak, hozzát­éve: tudomása szerint névtelen feljelentés nyomán indult a vizs­gálat, ügyiratokat is lefoglaltak a hivatalukban. Zicsben a polgár- mester távollétében az egyik ön- kormányzati képviselővel be­széltünk, aki azt mondta: - Zics­ben csak 2010-től körjegyzőskö- dött Bajkó László, ezért sem le­hetünk mi az ügy károsultjai. Mi mindenesetre időben „leál­lítottuk” a körjegyzőt. Valóban a fizetése kisebbik részét vette fel „hivatalosan”, a többiről ta­nácsadás és pályázatírás címén számlát adott Nem vett fel több pénzt annál, mint ami amúgy is járt volna neki akkor, ha egy ré­széről nem számlát állít ki, ha­nem egyben veszi fel. Bajkó László - aki jelenleg a hat település alkotta kapolyi közös hivatal aljegyzője - megkeresé­sünkre elmondta: nem érti a vá­dat, azt az ellentmondást pedig a nyilván folytatódó vizsgálatnak kell tisztázni, hogy az ügyészség szerint megkárosította az egyik falut, ám erről egyik érintett ön- kormányzat sem tud. ■Fónai I. Trófeamustra. Trófeamustrát tartottak a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. nagysalléri vadászházánál. Elhangzott: büszkék lehetnek a szeptember­ben elejtett gím bikák és az októberben elejtett dám bikák agancsállomá­nyára. A százötven gím bikából 9 arany, 40 ezüst és 48 bronz fokozatot kapott. Az elejtett bikák átlagkora hét év és 7,4 kg-os az agancsok átlag­súlya. Egyre több a kapitális agancsot viselő bika. A legnagyobb trófeát, mely 11,5 kg-ot nyomott és 219,19 pontot kapott, Kapronczai Tamás se- gesdi kerületvezető fővadász kíséretében ejtették el.

Next

/
Thumbnails
Contents