Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-16 / 242. szám

HÍRSÁV Tarlós: valószínűbb, hogy igent mondana HA holnap kérdeznék hiva­talosan, akkor valószínűbb, hogy igent mondanék - vá­laszolta Tarlós István főpol­gármester az Ml Ma reggel című műsorában kedden arra a kérdésre, vállalna-e egy újabb ciklust a főváros élén. Tarlós István marha­ságnak nevezte a felvetést, hogy a beruházások mostani indítása összefüggésben len­ne a jövő évi önkormányzati választásokkal. ■ MTI Választás: 30 ezer külhoni regisztrált eddig közel harmincezer új külhoni magyar állampolgár regisztrált levélben a jövő évi parlamenti választáson való részvételre - közölte Pálffy Ilona az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizott­sága keddi budapesti ülésén. November 1-jétől online-on is lehetőség lesz regisztrálni. ■ MTI Paczolayt tiszteletbeli elnökké választották a velencei Bizottság tiszte­letbeli elnökévé választotta Paczolay Pétert, aki koráb­ban Magyarországot kép­viselte. Eddig nem volt ilyen tisztség a bizottságbán. >[ iIM ■ MTI Hunvald-Weinek-per: első fokon felmentés minden vádlottat felmentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden kihirdetett elsőfokú ítéletével abban az ügyben, amelyben több tíz­millió forintos, megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt emeltek vádat Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Weinek Leo- nárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és hat társuk ellen. ■ MTI Hriscsenko: Ukrajna célja az EU-tagság Ukrajna jövője nem az, hogy társuljon az Európai Unióval, hanem az, hogy tagjává váljon - jelentette ki Konsztyantin Hriscsenko ukrán miniszterelnök-he­lyettes kedden Brüsszelben. Kijev a jövő hónapban társu­lási megállapodást írhat alá Vilniusban az EU-val. Hris­csenko közölte: nincs B-terv, ha Ukrajna nem írhatja alá a szerződést. ■ MTI Kockázatos adósok: Argentína az élen a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül három az euróövezet tagja (Cip­rus, Görögország, Portugá­lia) - a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport kedden ismertetett országkockázati összesítése szerint. A listát Argentína vezeti, Magyarország jelen­leg a huszadik. ■ MTI Népszavazási kezdeményezés is indulhat a hálapénzről Milliárdos beszedések kormányzat Informatikai eszközökre költötték a legtöbbet a tárcák Minisztériumi beszerzések, utazások 2013-ban (millió forint) 1 Tárca Autó Informatikai Utazás Belügy 195,0 451,8 190,0 Közigazgatási, igazságügyi 67,8 850,0 146,8 Fejlesztési* n.a. n.a. 1200,0** Emberi Erőforrás 64,5 1632,0 123,0 Külügy 89,0­297,0 Honvédelmi 68,0 434,0 120,7 Vidékfejlesztési 433,6 200,0 2756 Gazdasági*** 1000,0 4000,0 n.a. * Több tételnél háttérintézmények nélkül, vagy nem minden háttérintézményt beszámítva. ** Egyes háttérintézményekkel. * * * Nem voltak összegzett adatok. VG-GRAFIKA FORRÁS: PARLAMENT.HU Idén már eddig is milliár­dos értékben szereztek be a tárcák autókat, telefonokat, bútorokat, de a legtöbbet in­formatikai eszközök vásárlá­sára fordították. Éber Sándor Több milliárd forint értékben szereztek be a tárcák idén töb­bek között informatikai eszkö­zöket - derül ki több minisz­térium összegzéséből, amelyet írásbeli képviselői kérdések­re végeztek el. A tárcákat az MSZP-s Mesterházy Attila és Józsa István kérdezte arról, hogyan érvényesült ebben az évben a kormányzat által meg­hirdetett beszerzési stop a búto­rok, az informatikai eszközök, a telefonok vagy a gépjárművek vételénél. Azt is firtatták, hogy mennyit költöttek utazásokra, külsős szerződésekre. A legjelentősebb informati­kai beszerzés a Nemzetgazda­sági Minisztériumnál (NGM) volt. Nem összegezték az ada­tokat, de számításaink szerint mintegy 4 milliárd forintért vá­sároltak ilyen eszközöket. A Magyar Államkincstár számára 604 millióért fejlesz­tették a Clavis-Webkincstárt. Több jelentős tétel volt az on­line pénztárgép rendszer fej­lesztésével kapcsolatban, ezek között kiemelkedett egy 635 milliós tétel, de volt ezzel kap­csolatban 123, illetve 111 mil­liós kiadás is. Ennél a tárcánál költötték a legtöbbet járművek­re is, közel egymilliárdot. Vet­tek többek között 16 darab Re­nault Lagúnát, 45 Kia Ceed-et, 123 Focus Trendet és 50 Opel Astrát is. Telefonokra 31 milli­ót, bútorokra 209 millió költöt­tek számításaink szerint. Az emberi erőforrás tárcánál is kiemelkedőek voltak az in­formatikai fejlesztések. A mint­egy 1,6 milliárdos beszerzésből 1,37 milliárd jutott a nemrég létrehozott a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központnak. A tárcánál 4,7 millió költöttek telefonokra, 64 millió gépjár­művekre (főként az Országos Vérellátó Szolgálatnak), s 35,1 millió bútorokra. A Belügyminisztériumnál az informatikai fejlesztések­ből a Terrorelhárítási Központ (TEK) 204 millió forinttal (581 darab eszköz) részesült, míg a rendőrség közel 74 millió forin­tért kapott új eszközöket. Igen jelentős volt ennél a tárcánál a bútorok vétele is, összesen 292 millió forint értékben, a TEK ebből 103 millió forintért 2429 bútort kapott, míg a rendőrség 144 millióért 4598 bútort vett. A BM összesen 107 gépjármű­vet szerzett be, a legtöbb új járművet a vízügyi hatóságok kapták (73 darabot, 62,2 millió forintért), a legdrágább jármű egy 18 milliós teherautó volt. A közigazgatási és igazság­ügyi tárca (KIM) a 850 mil­liós informatikai beszerzés legjelentősebb részét főként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalára, valamint az új megyei kor­mányhivatalokra költötte, me­lyek között volt egy 103 milliós tétel is. A bútorok 82 millióba kerültek az idén. A KIM-nél 67,8 milliót költöttek 25 gépjár­műre, például Skoda Fabiara, Opel Astra Caravanra, Dacia Dusterre. A Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium keveset költött be­szerzésekre, de a rengeteg hát­térintézmény adatai nem derül­tek ki. A külügynél nem voltak jelentős informatikai, vagy bútorbeszerzések. Nagy érté­kű, főként követségi gépjármű­vekre közel 90 millió költöttek. Szokás szerint a legprecízebb összegzése a vidékfejlesztési tárcának volt. Gépjárművekre 433 milliót, bútor 27,8 millió, telefonra 5,6 milliót, informa­tikai eszközökre 200 milliót fi­zettek ki. A honvédelmi tárca 434 mil­liós informatikai beszerzésnél csak a Microsoft licenszek 390,5 millióra rúgtak. A gép­járműveknél a 63,6 millióból főként Suzukikat vettek, s 4,49 millióért béreltek a kihelyezett NATO ülésre gépkocsikat.N kutatás Egyelőre csak egy Facebook-oldalon gyűjti a hálapénz ellenzőit, de köny- nyen lehet, hogy a témában hamarosan népszavazást kez­deményez a Magyar Rezidens Szövetség. Ezt a hálapénz meg­szűntetéséért indított kampá­nyuk legújabb fejleményeként jelentette be Dénes Tamás el­nök abból az alkalomból, hogy elkészült a paraszolvencia elfo­gadottságát vizsgáló, a Szinap­szis Közvélemény-kutatóval közösen végzett felmérésük. Ez megerősítette, hogy az orvosok és a betegek többsége egyaránt kiszolgáltatottnak érzi magát a hálapénz miatt. A gyógyítók megalázónak tartják, hogy jelenleg csak a paraszolvenciával tudják biz­tosítani a megélhetésüket, különösen azt ismerve, hogy 89 százalékuk elutasítja, 78 százalékuk viszont kénytelen elfogadni azt. Az orvosok többsége szerint a betegek nem is hálájuk kife­jezéseként, hanem félelemből, a vélt vagy valós előny remé­nyében fizet az orvosnak, és a betegek háromnegyede szerint sincs ennek köze a hálához, ez pedig a jelenlegi szabályok szerint bűncselekménnyé mi­nősíti a paraszolvenciát. jyhnd az orvosok, mind pedig a be­tegek korrupciónak is tartják a hálapénzt, ezért hosszabb távon még a büntethetőségével is egyetértenek. A Magyar Rezidens Szövet­ség szerint egy korábbi fel­mérése szerint a jelenlegi alap­bérek háromszorosát - nettó 250-500 ezer forintot -, kellene keresniük az orvosoknak ah­hoz, hogy ne fogadjanak el hálapénzt. (A kutatás érdekes­sége: a betegek azt gondolják, hogy a magasabb beosztásban lévő doktorok fizetése jóval magasabb a valóságosnál.) Emellett egy életpályamodellre és ezzel kiszámítható jövőkép­re, valamint tiszta ösztönző­rendszerre, például az oktatók megkülönböztetett megbecsü­lésére is szükség van. ■ H. É. A VM 2,7 milliárdért utazott idén utazásokra a legtöbbet, mint­egy 2,7 milliárd forintot a vidék- fejlesztési tárca (VM) és renge­teg háttérintézménye költötte. A gazdasági tárcánál rengeteg utazás volt már idén, de nem összegezték az adatokat. A fej­lesztési tárcánál, ha a háttér- intézményeket is figyelembe vesszük, akkor legalább 1,2 mil­liárdos volt az utazási költség, csak a Magyar Turizmus Zrt. szánt erre mintegy 950 millió forintot. Az Emminél 123,4 mil­lió, a KIM-nél 146,8 millió, a külügynél 120,7 millió, a hon­védelmi tárcánál 87,6 millió fo­rint volt az utazási költség. Bajnai Gordon: a vállalatokat is támogatni kell fórum Oszkó: csak a kedvezményes kamatozású hitelektől nem lehet várni a gazdaság felpörgését „A legsúlyosabb probléma a bi­zalom hiánya, ezt nem csak a multinacionális cégek, hanem a hazai kkv-k is így gondolják”- mondta Bajnai Gordon az „Or­todox” beszélgetés a gazdaság- politikáról című fórumon. A volt kormányfő úgy véli, hogy a vállalatok támogatása nélkül az ország nem fog előrelépni. „Nem hittem volna 1990-91- ben, hogy ezt a közhelyet ki kell mondani, de a magántulajdon szentsége az első számú dolog”- hangsúlyozta Bajnai. „Most tanuljuk meg, hogy a jogállam és a gyarapodás milyen szoro­san összefügg, és ha az egyik sérül, akkor a másik is ve­szélybe kerül” - mondta a volt miniszterelnök. Fontos alapelv a kiszámíthatóság és a tervez­hetőség. „Adóalkotmány beve­zetésére van szükség, hogy az állam egy évben csak egyszer változtassa az adószabályokat, és azt is konzultációnak kell megelőznie” - ismertette egy tervét Bajnai. Azt mondta, kétkulcsos adót vezetne be, és az átlagbér szintjéig több maradna a borí­tékban. Azokra vonatkozna na­gyobb adókulcs, akik a jövede­lemsáv felső 8-10 százalékában vannak. Oszkó Péter volt pénzügy- miniszter hangsúlyozta, „hiú dolog kedvezményes kamato­zású hitelektől azt várni, hogy Bájnál Gordon felpörög a gazdaság, ha semmi mást nem teszünk.” Az induló vállalkozásoknak nehezebb ma gazdálkodni, hiszen a külön­adók miatt drágább minden. Nem fognak felvenni ked­vezményes hitelt az emberek, bizonytalan, mi lesz a vállala­tukkal. „Nem tudni, a dohány- termékek után mit monopolizál a kormány" - vélekedett Oszkó. Szavai szerint az elmúlt há­rom évben jóléti intézkedések nagy részét azok kapták, akik nem is szorulnak rá. Amíg egy hazai vállalat nem képes kiszolgálni termékeivel a na­gyobb keresletet, addig más or­szágok cégeinek termékei szív­ják fel ezt a többletet. „Akiben van kalandvágy, az elhagyja az országot, és pont azok mennek el, akikben nagy a túlélési ösztön” - vélte Oszkó. Van viszont egy szűk, de még kalandvágyóbb réteg, aki itt­hon marad és megpróbál vál­lalkozni. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora kiemelte, Magyarország ver­senyképessége romlott az el­múlt években. Az ország terme­lékenysége az OECD-országok átlagának felét sem éri el. A volt gazdasági miniszter hozzá­tette, nem arról van szó, hogy a magyar ember rosszabbul dol­gozik. A baj az, hogy nem érvé­nyesül a teljesítmény. ■ VG í 1 A i k f ■a£ U § ! os a. O as Ö f­£

Next

/
Thumbnails
Contents