Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-14 / 240. szám

2013. OKTÓBER 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Audi-gyár híján marad a föld duális képzés Már nem tolonganak a somogyi foglalkoztatók sem a tanoncokért A képzés sikere. Siófoki diákok is bemutatkoztak a fővárosi expón KOMMENTÁR Culinary Expo: krúdys felszolgálók ezüstérme ► Folytatás az 1. oldalról Az egyik észak-somogyi szak­képzőben azt mondták: heti ti­zenhét közismereti órát tarta­nak, amiből öt testnevelés; a köz­ponti kerettantervtől csak mi­nimálisan lehet eltérni, egy má­sik iskolában azért a matema­tikára és az informatikára kon­centrálnak inkább (közismereti tárgy még a magyar-kommuni­káció, az idegen nyelv, a társada­lomismeret és a természetisme­ret). A képzés nagyobb részében szakmai elméletet és gyakorla­tot tartanak; kilencedik évfolya­mon még 50-50 százalék ennek az aránya, a végzősöknél már 27- 73. A szakmai elmélet és gyakor­lat a kilencedikeseknek még az iskolában zajlik. S hogy lesz-e majd minden ti­zedikesnek és tizenegyedikes­nek külső képzőhelye vállalko­zásoknál? Úgy tudjuk, a somogyi gazdaság egyelőre nem érdeklő­dik intenzíven a duális szakkép­zés iránt Több városban is in­kább arról hallani, hogy a vál­lalkozások nehézségekkel küz­denek, a megszűnés határán la­víroznak. Akad olyan somogyi intézmény, amelyik nem is tu­dott minden tanulójának külső képzőhelyet szerezni. A mező- gazdaságban kedvezőbb a kép. Nemrég nyilatkozta lapunknak Torma Sándor, a kaposvári Mó­ricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola igazgatója: so­kat várnak a duális képzéstől. - A gazdaságot működtető szü­lők célirányosan hozzánk kül­dik a gyerekeiket - így Torma. - Tömbösített gyakorlatokat is tar­Egy könyv elég? A LEGFRISSEBB hír: elkészült az új, szakiskolásoknak kifejlesztett tankönyv, melyben egybegyúr­ták a közismereti tárgyakat Hisz alig maradt közismereti ára a képzésükben... valaki valahol fordítva tarthat­ta azt a „szabásmintát” a né­metduális képzésről. A somo­gyi TISZK-főigazgató mondta korábban egy rendezvényen: tünk, amikor három-négy hetet vannak kint a diákok az üzem­ben. így ugyanis nemcsak láto­gatónak érzik magukat, hanem részt vesznek a munkában is. S most úgy látom, e törekvésünk­ben partner az oktatásügy is. A sikeres duális képzés mintá­ja: a családi gazdaságból a mező­„Rossza kérdésfeltevés, hogy a szakképzésnek miért nincs presztízse, mert mindegy, hogy mi az a szakterület, legyen or­vos, vagy asztalos, nem önma­gában van presztízse, hanem a tudás alapján. Ha a kellő tu­dás révén kivívta az elismerést, az hozhat társadalmi megbe­csülést.” DE ÍGY? (fi) gazdasági iskolába megy tanul­ni a fiatal, majd a gyakorlati órá­kat az otthoni családi gazdaság- bem teljesíti. Mondhatni: biztosít­va van a képzőhelye.- A duális képzési rendszer lé­nyege, hogy legyen egy állam ál­tal és egy gazdaság által finan­szírozott része, ez ugyanis a né­EZÜSTÉRMET SZERZETT a fővá­rosi Culinary Expo tanulói ka­tegóriájának felszolgáló ver­sengésében a siófoki Krúdy szakképző iskola kétfős csapa­ta, Hegyi Erika és Horváth Ist­ván. Díszterítés volt a felada­tuk egy hatfogásos menühöz borokkal, egy erdészeti-vadá­szati konferencia vendégeinek. - A zsűri kiemelte a jó kommu­nikációs készségünket - mond­ta Hegyi Erika. - Kérdezgettek bennünket a balatoni borokról is, szerintem egy felszolgáló­nak a Balaton partján tisztá­mét minta - mondta lapunk­nak Szamosi Lóránt, a Somogyi TISZK főigazgatója. - A gazda­ság (a kamara) finanszírozná tel­jes egészében a gyakorlati kép­zést, míg az állam az elméleti ok­tatást. Ez Németországban mű­ködik, nálunk azonban egyelőre még az állam képez a gazdaság­nak szakembereket. Az állam fi­nanszíroz szinte mindent, míg a magyar cégek mindössze két szá­zaléka (!) vesz részt ténylegesen a szakképzésben külső képző­helyként. Ez az alacsony hányad „hungarikum”. A sokat hivatkozott német modellben a diákok 25-28 szá­zaléka érettségi után kapcso­lódik be a szakképzésbe és évi átlagban kétszáz órával több a közismereti képzés. - Mi még mindig nem értjük a „szabás­mintát” - így a főigazgató. - A szakképzés drága, pénzt kell bele fektetni, ha már a gazdá­ban kell lenni a környék legki­válóbb nedűivel. az egyaránt végzős csapatta­gok közül Erika a balatonsze- mesi Kistücsökben, István a ba- latonlellei Roccóban szerzi a szakmai gyakorlatot. A verseny gyakorlásul is szolgált a 22. Krúdy Napokra, melyen szintén a „Vissza a természethez” lesz a jelszó vadakkal, halakkal. Der- geczlstvánné intézményvezető­től tudjuk: a két pincérjelölt ed­digi munkája és szakoktatója, Berta László javaslata alapján vehetett részt a Culinary Expón. sági szféra nem tud, vagy nem akar. Ebben az esetben viszont- bevételszerző képességének köszönhetően - sokat ki is tud „termelni” ezekből a költségek­ből. Külön irányítást, törődést igényel, nem lehet hatékonyan működtetni egyéb közoktatási rendszerekkel együtt. Szamosi Lóránt szerint kor­mányzati eszközökkel kellene ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a képzésbe.- Megvan most a törekvés erre a kormány részéről, a vállalko­zások terheinek csökkentésével lehetne esetleg az intenzitást fo­kozni. ló volna a TISZK-eket a felnőttképzés (ami a szakkép­zés stratégiai területe) kizáróla­gos terepévé tenni, és hazai, il­letve uniós forrásokból növelni az iskolai képzőhelyek számát, például tanműhely-építési prog­rammal. ■ Fónai Imre Határokon és korokon is átível a képzőművészet kapós art Festmények, grafikák és szobrok: látnivalóban gazdag tárlat nyílt Kaposváron várva várt címmel nagysza­bású kiállítás nyílt a kaposvá­ri Anker Ház bemutatótermé­ben: a Kapós Art alkotóin kí­vül a kolozsvári Barabás Mik­lós Céh művészeinek munkáit is csodálhatja meg a művészet- barát közönség. Festmények, szobrok, kerá­miák és grafikák is láthatók a tárlaton, melyet Szemadám György festőművész, író nyi­Várva várt. Határon túli alkotóközösség is jelen van a kaposvári tárlaton, a látogatók örömére tott meg. A többi között Vörös András, Gimesi Judit, Leitner Barna, Baky Péter és Sz. Var­ga Ágnes Kabó műveit tekint­hetik meg a látogatók, s a Ba­rabás Miklós Céh tizennégy művésze is jelen van alkotá­saival. A kolozsváriakat Csata Hermina képviselte a rendez­vényen, amely november 3-ig várja az érdeklődőket. ■ Harsányi M. JEGYZET FÓNAI IMRE Irtsunk vagy ne irtsunk? ELTŰNTEK, KIPUSZTULTAK a szúnyogok a Balaton kör­nyékéről, nincs tápláléka a vonuló madaraknak - állít­ják a madarászok. Úgy vé­lik, túl jól sikerült az idei nyári szúnyogirtás, a vér­szívógyérítésért felelős szakmai csoport vezetője azonban ezt cáfolja, szerin­te a hirtelen jött nyáreleji kánikula szárította ki „ter­mőhelyeiket”, a partköze­li lápokat. irtsunk hát vagy ne irt­sunk? Mindent a turisták kénye-kedvéért, vagy szí­veskedjenek elviselni né­hány szúnyogcsípést, elvég­re a Balaton nem kicsempé- zett fürdőmedence? „Any- nyi féle célra akarjuk hasz­nálni a Balatont, ameny- nyire egy élő tavat lehe­tetlen - idézhető ide a víz­ügyi szakember véleménye. - Kilenc hónapon át termé­szetvédelmi területként te­kintünk rá, tudomásul vé­ve, hogy hal, alga, madár is van és növények is. A sze­zon három hónapja alatt azonban ne legyen se iszap, se nád, se haltetem, se ma­dár, se béka, se szúnyog. A vízszint meg mindig álljon 100-110 centin. A kétfaj­ta igényt azonban egyazon tavon nem lehet kielégíte­ni. Nem valók a Balatonra négyszáz vitorlást befoga­dó kikötők, negyven lábnyi tengeri jachtok. Korlátot ké­ne szabni, hiszen az ilyen létesítmények ösztönzik a további fejlesztéseket: több ezer négyzetméter burkolt vízpart, négycsillagos szál- loda...El kéne dönteni, hogy mit akarunk a Balatonnál.” addig is míg eldől, az azért megnyugtató: nem csak úgy találomra irtják a szú­nyogot, hanem szigorúan tudományos alapon, 30-40 csípés/óra/ fő felett vegy- szereznek. A szúnyogsirató pedig tán kissé korai, mert kánikula ide, vagy oda, en­gem bizony ezen a nyáron is csíptek... Kulturális igazgatót nyugtató sorok a balatoni fővárosban halfesztivál A nyarat is visszahozta a vadonatúj szezonhosszabbító rendezvény, amelyet mindenképpen érdemes folytatni Kilencszázkilencven a halászlé (e helyütt ugye nem illik meg­kérdezni, tényleg balatoni hal­ból készült-e), hatkilencven a halburger az egyik standnál a víztorony tövében. A halásza­ti társaság ötszázért adja a ha­lászlére vagy sült halra bevált­ható jegyet a fesztiválsátorban és nem biztos hogy csak ezért, de tény: kanyarog a sor, nem irigyeljük a kondérok körül sürgő-forgó hölgyeket és ura­kat ezért a három napjukért, hétfőre remélhetően szabad­napot kaptak a zrt. vezérigaz­gatójától. Halfesztivál, méghozzá Sió­fokon először és ez csak annak meglepő, aki nem tudja, hogy a tojás jegyében forgott itt min­den az elmúlt kerek egy évti­zedben ilyenkor október idusa tájékán. Kicsiny kockázatot is vállalt a város az utolsó évek­ben már éppen fáradni tetsző, de amúgy nagyon sikeres tojá­sos magánrendezvény felváltá­sával, hiszen balatoni főváros ide, vagy oda, halas program­ból azért akad szép számmal a tó körül és az országban. Tele a főtér, nemhogy a ha­las elárusító helyeknél, még a kürtőskalácsosok előtt is sor áll, úgyhogy meg lehet nyu­godni - konstatáljuk szomba­ton délután Györkös Marian­nái, a rendezésből oroszlán- részt vállaló Kálmán Imre Kul­Új hagyomány - nyárias forgatag. Az időjárás is kedvezett a szervezőknek turális Központ (KIKK) igazga­tójával, azaz feltehetően folya- tatásra érdemes a Halfesztivál, melyet - árulja el a KIKK-veze- tő - nem akartak „elfalunaposí- tani”, ennek jegyében válogat­ták meg a fellépőket is. A lel­kes helyi amatőrök együttese­ken kívül így került a színpad­ra a Budapest Bár (az járt jól, aki péntek este e kitűnő banda muzsikáját választotta és nem a tévében a holland-magyar fo­citragédiát), a Bergendy Zene­kar (egy pedagóguscsapat pél­dául direkt „rájuk gyúr”, eb­ből viszont kikövetkeztethe­tő, hogy nem tegnap szerezték a diplomájukat...), vagy a Ko- walsky meg a Vega. A színpadon amúgy ép­pen a Harmónia Garden kez­dene Szirtes Edina Mókussal, megvárják előbb a víztorony egész óra előtt öt perccel szo­kásos dallamjátékát, a végére átveszik a ritmusát a penge­tők és a húrok is. Úgy látszik, nem fesztivál a fesztivál va­rázsfilc, masszírozós teniszlab­da meg százforintos zokni nél­kül, a sajtos-tejfölös lángos öt­százötven a balatoni nyári fí- ling jegyében, amúgy meg ha a Halfesztivál kedvéért még a „nyár” is visszatér - merthogy most visszatért esti égzengés­sel, napközbeni verőfénnyel akkor már érdemes volt... ■ Fónai I. i fi fi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents