Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

A HÉT TEMAJA 2013. OKTÓBER 13., VASÁRNAP migráció Temetővé válhat a Földközi-tenger, ha Európa nem változtat a hozzáállásán. A legtöbb ember Ázsiából és Afrikából indul útnak a világban. A közel-keleti olajhatalmak sok bevándorlót elvittek Európából, de még mindig ide jönnek legtöbben. Hazánkban is sokszorosára nőtt a menedéket kérők száma. •• TENGERNYI EMBER MENEKÜL Az elmúlt tizennyolc év alatt világszinten majdnem meg­duplázódott a migránsok száma. Vannak, akik csak egy kicsit jobb életért, vagy több pénzért indulnak útnak és vannak, akik az életüket mentik, vagy az éhínség vagy a háborúk elől. Ilyenek voltak a Lampedusánál víz­be veszett afrikai menekül­tek is. Fábos Erika Az évtized legnagyobb mene­kült katasztrófája történt Lam­pedusánál a múlt héten: nagy­jából ötszáz, főként Szomáliái és eritreai menekült volt azon a hajón, amely Líbiából indult, de a tengeren kigyulladt. Csak 155 ember élte túl a szerencsét­lenséget, több mint háromszá­zan meghaltak. Rendszeresek a hasonló esetek: a statisztika szerint az elmúlt 25 évben 19 ezer ember lelte halálát ezen a szakaszon. Ez ugyanis a legfor­galmasabb vízi összeköttetés a Közel-Kelet, valamint Afrika és Európa között. De a szerencsét­lenség sem állította le az olasz partok felé tartó illegális be­vándorló csoportokat, az elmúlt egy hétben több mint ötszázan érkeztek ugyanígy Líbiából és Szíriából. Melegh Attila szociológus, a KSH Demográfiai Intézetének migrációkutatója azt mondta: sosem élt még ennyi ember a hazájától távol, mint az elmúlt egy-két évben. Az ENSZ ada­taiból tudjuk, hogy 232 millió migráns - a világ össznépessé­gének 3,2 százaléka - él a világ­ban. Húsz év alatt 80 millióval nőtt a számuk. „A migráció a világ legtermé­szetesebb folyamata - mondta Melegh Attila. - Egyrészt mind­annyian Kenyából emigráltunk, másrészt a globalizált világban, ahol a tőke és az áru szabadon közlekedik, a munkaerőnek is követnie kell azt. A 100 évvel ezelőtti nagy gazdasági világ­válságot és a világháborúkat követő migrációs hullám után az egész világ és Európa is be­zárkózott. Az 1980-as évektől azonban egy újabb nyitási cik­lus figyelhető meg, ami ma is tart és az elmúlt tíz évben min­denütt felerősödött.” Melegh Attila azt mondta: Eu­ha a háborús övezeteket nem számítjuk, a világon a legtöbb migráns Ázsiából indul útnak. Az összes bevándorlónak a fele. Itt a demográfiai kényszer az, ami leginkább motiválja az em­bereket. A kínaiak közül koráb­ban legtöbben Amerikát válasz­tották, most Oroszországba és Európába mennek. Indiából Angliába, az arab országokba és az USA-ba. A bevándorlók legkedveltebb célpontja Európa: idén 72 millióan választották otthonuknak, ám Ázsia csak egy millióval maradt le mögötte, amire a magyarázat az olajter­rópa is folyamatos mozgásban van. A Világbank adatai szerint több mint 17 millió délkelet-eu­rópai állampolgár élt 2010-ben hazáján kívül. A térség az eu­rópai, észak-amerikai és orosz- országi migrációs rendszerek egyik fő migrációs kibocsátója lett és legfontosabb mozgatója a munkalehetőség. Ebből Né­metországban van a legtöbb, de Anglia, Írország és Olaszország is vonzó. Ezekbe az országokba Ukrajna, Románia, Moldávia, Szerbia, Albánia és Lengyelor­szág felől indul el a legtöbb em­ber azért, hogy dolgozhasson.” Melegh Attila szerint a gaz­dasági okok mellett a határvál­tozások, a politikai- és háborús konfliktusok indítják el legin­kább az embereket a hazájuk­ból. Emiatt most éppen Szíriából menekülnek tömegek, de Líbiá­ból, Afganisztánból és Irakból is százezrek vannak úton. A bevándorlók össznépesség- hez viszonyított arányát nézve az elmúlt években a közel-keleti országok lettek népszerűek. Az Egyesült Arab Emírségek, Ku- vait, Omán, Szaúd-Arábia vagy Katar már majd annyi beván­dorlót vonzanak, mint Európa. meló országok munkaerőhiá­nya. A migránsok legforgalma­sabb útvonala továbbra is az Egyesült Államok és Mexikó kö­zött található: ott 12 millió me­xikói vándorol. Afrikát szintén milliók hagyták el az elmúlt években. Ok is az életükért in­dulnak el: éhínség van és az af­rikai országokban 38 év az át­lagéletkor, ami alig fele a fejlett országokénak. Ők a legszeren­csétlenebbek, tömegek gyalogol­nak közülük éveket a sivatag­ban azért, hogy lesz majd vala­hol egy ország, amelyik befo­gadja őket. Főként a kőolajtermeléssel kap­csolatos könnybn megszerezhe­tő munkalehetőségek miatt vá­lasztják tömegek az egyébként a bevándorlókkal igen rosszul bánó országokat. A miniállamokban ugyan­akkor éppen a kedvező élet- körülmények és adózási lehe­tőségek növelik a bevándorlók számát. Egészen más réteg vá­lasztja Andorrát, Monacói, San Marinót vagy Szingapúrt és az sem ritka, hogy a bevándorlók össznépességhez viszonyított aránya a 70 százalékot is meg­haladja. Gazdag amerikaiak, oroszok és európaiak teleped­nek le ott. „Az USA-ban él a legtöbb be­vándorló, de mivel hatalmas országról van szó, arányaiban ez csak 15 százalékot jelent - mondta Melegh Attila. - Orosz­ország is jelentős befogadó, Eu­rópában pedig Németország, Olaszország, Spanyolország, Anglia és Franciaország az, ahol sok, 6-10 millió közöt­ti bevándorló, főként vendég- munkás él. Ez a világban is elég koncentrált, 12-15 országba érkezik a bevándorlók három­negyede.” A legtöbb Európába érkező politikai vagy háborús mene­kült - mivel a legkönnyebben elérhetők - Olaszországba és Spanyolországba jön. Jellem­zően Afrikából és közel-keleti országokból indulnak és a hosz- szú távú céljuk Nyugat- valamit Észak-Európa. Többségük, ha tud, mezőgazdasági munkát vé­gez, vagy menekülttáborokban tengeti életét. A rájuk vonatkozó törvények azonban szinte min­den országban szigorodtak az elmúlt évtizedben. Olaszország­ban például csak most, a lam- pedusai tragédia miatt törölték el azt a törvényt, amely szerint bűncselekményt követ el, aki az illegális bevándorlóknak segít, akkor is, ha azok életveszélyben vannak, ahogy az is automati­kusan bűnözőnek számított ed­dig, aki illegálisan érkezett az országba. „Ez a helyzetben a legna­gyobb ellentmondás - mondta Melegh Attila. - Ahhoz, hogy valaki menekült lehessen, ille­gálisan kell érkeznie. Másrészt azoknak van a legnagyobb se­gítségre szükségük, akiknek nincs pénzük repülőre, hamis útlevélre és embercsempészre Magyarországra bevándorlók / aranya (állampolgárságuk szerint, százalékban) Ország 2001 2007 2011 Románia 55 31 28 Ukraina 13 14 5 Szerbia 3 22 4 Szlovákia 2 3 5 Németország 3 í 10 Eu (Németország nélkül) 5 7 15 Kína 3 9 5 Más országok 16 10 28 FORRÁS: SEEMIG.EU sem, mégis őket utasítják ki és kényszerítik folyamatos honta­lanságra és vándorlásra. Ez a szabályozatlanság és az illega­litásba kényszerítő hozzáállás nagyon sok tragédiához vezet, ha nem is mind ennyire figye­lemfelkeltő, mint a lampedusai. Pedig a migráció még úgy sem kezelhetetlen méretű, ahogy nö­vekedett az elmúlt években. Ha pedig megfelelően szabályozott, a befogadó és a küldő ország gazdasági, de akár társadalmi fejlődésére is jó hatással lehet. Van erre példa Kanadában, Ausztráliában vagy Svédor­szágban. Sajnos azonban ebből van kevesebb, az embertelen elutasítás sokkal jellemzőbb. Egész Európa attitűdje és in­tézményrendszere kifejezetten kirekesztő a menekültekkel és sajnos hazánkra is ez a szemlé­let a jellemző.” Barrosót is azért fütyülték ki, amikor a Lampedusára látoga­tott, mert hiába szorgalmazza egy évtizede az ENSZ és ember­jogi szervezetek is, Európa nem változtat menekült-politikáján. Az unió hivatalos álláspontja az, hogy nincs több ereje segí­teni és nincs szüksége a szinte teljesen képzetlen munkaerőre sem. A probléma a szíriai mene­kültválság miatt erősödött fel ennyire. Az elmúlt hónapokban ugyanis Európa felé is tízezrek menekülnek az országból. Olaszország is nagyobb szo­lidaritást várna EU-partnerei­19 ezer ember veszett a vízbe 25 év alatt az emberi jogok terén tapasz­talható globális tétlenség miatt egyre veszélyesebb a világ a menekültek számára - ez sze­repel az Amnesty International 2013-as globális jelentésében, amely különösen élesen elítélte az Európai Unió eljárását e kérdésben. a bevándorlás megfékezésé­nek jegyében az Amnesty Inter­national jelentése szerint az EU például olyan határellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, ame­lyek rendszeresen veszélybe so­dorják a menedékkérők életét, és az unió nem hajlandó garan­tálni még a fegyveres konfliktu­sok és az üldöztetés elől mene­külők biztonságát sem. Az el­múlt huszonöt évben - csak a hivatalos adatok szerint - több mint 19 ezer ember veszett a hullámsírba Európa felé tartva, a Földközi-tengeren. TAVALY VILÁGSZERTE 15 millió menekültet tartottak nyilván; zömük a fejlődő országokban él. Az EU évente hivatalosan alig 5500-at fogad be közülük. tői. „A Földközi-tenger nem az olasz-afrikai határt jelöli, ha­nem az európai-afrikai határt” - mondta a parlamentben Ange- lo Alfano belügyminiszter a tra­gédia utáni beszédében, amiben azt is elmondta: csak tavaly több mint tízezren próbáltak eljutni Olaszországba a Földközi-tenge­ren keresztül. Cecília Maltsröm, az unió bel­ügyi biztosa a héten azt mondta: az egész földközi-tengeri térség­re kiterjedő mentőszolgálatot kellene felállítani. Ennek az len­ne a feladata, hogy megfigyelje, azonosítsa, és ha szükséges, megmentse azokat a bevándor­lókat, akik hajóikkal Afrikából indulnak Dél-Európába. Olyat azonban, hogy ezeket a hajókat nem fordítják vissza az európai vizekről, nem ígért. Hazánkban tizennégyszere- sére nőtt a menedéket kérők száma a múlt évhez képest. Idén több mint 16 ezren folyamodtak menekültstátuszért, a szír, az algír és a marokkói menekültek száma növekedett meg. Daragó Réka, a Bevándorlá­si és Állampolgársági Hivatal szóvivője azt közölte: évente 60-70 országból érkeznek ha­zánkba kérelmezők és az ese­tek jó részében megszüntetik az eljárást, mert a menedéket kérő folytatja útját Magyar- országról. Idén több mint 150 fő kapott menedékjogot. Jel­lemzően a válságövezetekből származó személyek kapnak nemzetközi védelmet, így Szo­mália, Afganisztán, Szíria ál­lampolgárai, illetve palesztin területekről származó szemé­lyek. Magyarországon három mene­külttáborban vannak külföldiek, de a legtöbb menekültnek vala­melyik nyugat-európai ország a célja, ahol magasabb az életszín­vonal és a szociális biztonság. Munkavállalási céllal ha­zánkba máig Romániából és Ukrajnából érkeznek legtöbben. A világban az összes migráns fele ázsiai, legzsúfoltabb az amerikai-mexikói határ 4 Lampedusai túlélők. A sziget Olaszországé, de közel van Afrikához, ezért a menekültek itt léphetnek leggyorsabban EU-földre.

Next

/
Thumbnails
Contents