Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-11 / 238. szám
2013. OKTÓBER 11., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Eke szánt a tövében, út sem vezet a nyolcszáz éves műemlékhez Vidéki menhelyek kizárva? ivartalanítás Csak ez a megoldás, de a költségeket elő kell teremteni Részítélet: Szegeden is pert nyert egy devizaadós értékőrzés Máraz egykori templombelsőt is szántják a munkagépek, az évek során egyre közelebb kanyarodott hozzá a szántóföldi eke - hívja fel a figyelmet az adand.hu arra, hogy míg az ugyancsak nyolcszáz éves somogyvári puszta- torony 2011 óta Somogyország Kincse és a település lakói nagy becsben tartják (a legenda szerint Koppány birtoka volt), addig az ádándi hetyei templomrom sorsa jóval mostohább. „A somogyvárival egyidős, páratlan értékű hetyei templomrom Ádándon lényegesen kisebb megbecsülésnek örvend a község részéről. Állaga folyamatosan romlik, alapjai áznak, a tudatlan „kincskeresők” rablógödrei is súlyosan veszélyeztetik (ezek sürgős betemetése nélkül a torony akár le is omolhat), noha a középkori torony a község legértékesebb műemléke - írja az adand.hu. - Megközelítése nem megoldott, a hozzá vezető utakat sok éve beszántották. Többször kezdeményeztük mielőbbi - legalább állagmegóvó - műemlék- védelmi felújítását, illetve az el- bozótosodott környéke rendbetételét, parkosítását, sétaút kialakítását, tájékoztató táblák elhelyezését. Ezeket a feladatokat a tavaly elfogadott településfejlesztési koncepció is kiemelt fontosságú ügyként kezeli.” A települési weblap felhívja a figyelmet arra is, hogy Ádánd 2015-ben esedékes 750. „születésnapjára” sürgős volna látogathatóvá tenni a templomromot. „Ádánd község határában máig áll impozáns, középkori téglatemplomának háromszintes tornya a csatlakozó templomrész falcsonkjaival - olvasható a portálon. - A torony a legfelső szint kivételével román kori, befalazott ikerablakokkal, nyugati oldalán félköríves ablakkal, felette hangréssel. A legfelső szint kőkeretes ablakai alapján gótikus. A templomot temető veszi körül. Hetye falu a török korban elnéptelenedett. Templomának romját a helyiek Törökhagyás néven ismerik. 1888-ban Szabó István régész folytatott itt ásatásokat. Az előkerült leletek (néhány edény, patkó, csat, kés, egy kis ezüstérem) a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek”. ■ Fónai I. A kezdeményezés jó, kár, hogy mi eleve kizáródunk belőle. így kommentálta Boncz Edit, a kaposvári Kutyatár egyesület elnöke azt az ezer menhelyi kutyát érintő programot, amelyet a kóbor kutyák számának csökkentése érdekében indítottak az állatok világnapján. Márkus Kata A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 10 millió forintos támogatásával 1000 gazdátlan kutya ivartalanítá- sát végzi el a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara. A „Program a menhelyi kutyák ivartalanításáért” kezdeményezés legfontosabb célja a figyelemfelhívás, emellett a nem kívánt eb szaporulatok megelőzése, valamint a gazdátlan állatok örökbefogadási esélyeinek javítása.- Számunkra részint az jelent gondot - mondta Boncz Edit hogy Pesten, az egyetemen végzik el a műtétet, ennek óriási a költségvonzata. Úgy értelmezem ezt a lehetőséget, hogy olyan menhelyek nem vehetnek részt benne, amelyeknek a működését önkormányzat támogatja. Pedig a probléma nálunk legalább olyan súlyos, mint a fővárosban. Egy pesti út - ha több kutyát szállítunk - 35-38 ezer forint. Biztos, hogy vidéki, természetesen folyamatos pénzhiánnyal küszködő, hátrányos helyzetű egyesületek esetében ez volna az egyetFennállásának 35. évfordulóját ünnepeli a barcsi Arany János Általános Iskola. Az intézmény jelenéről és múltjáról rajzok, képek és emlékek tanúskodnak. Az ünnepségen diákok, volt igazgatók és pedagógusok is jelen voltak. Közösen emlékeztek az új iskola létrehozására, amikor a vezetői feladatokat Hetzer Istvánná látta el. len megoldás a problémára? Mi önerőből is próbáljuk a saját házunk táján megoldani ezt a gondot, hiszen a Kutyatár termék- értékesítése kizárólag ezt a célt szolgálja. Azaz ivartalanítási alapot képezünk belőle, hogy a külsős kutyákat ivartalanítsuk. Mi- Magam is harmincöt éves voltam, amikor az oktatás alapjait letettük, a lelkesedés és tenni akarás megvolt bennünk - mondta. - Az anyagi és a tárgyi feltételek azonban nem voltak adottak, csak az épület. A rengeteg gyermek miatt azonban a személyi feltételeket is meg kellett mihamarabb teremteni. vei minden kutyát nem tudunk befogadni, azokat is ivartalaníta- ni kell, akik maradhatnak a gazdájuknál, de nem tudják vállalni az ivartalanítás költségét. Ez tehát jó lehetőség lenne a számunkra, de sajnos eleve kizárt, hogy élhessünk a lehetőséggel. A fiatalok, pályakezdők is lehetőséget kaptak, és hamarosan jöttek a sikerek a tanulmányi versenyeken.- A kor kihívásainak próbáltunk megfelelni, a nyelv- és informatika oktatás bevezetésével, a drámajátékkal - tette hozzá a következő vezető, Cser- völgyiné Rácz Ildikó. - Már a kilencvenes években lehetőség 19 percenként találtak egy gazdátlan ebet az eb populáció mederben tartásának, a nem kívánt szaporulatok megelőzésének egyetlen megbízható eszköze az állatok ivarta- lanítása, vélik a program szervezői. Becslések szerint hazánkban a kutyáknak mindössze 5-10 százaléka ivartalanított. Amíg ez az arány nem javul jelentősen, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken és az ebrendészeti telepeken gazdára váró ebek számában sem. Egy nem ivartalanított szuka és kan kutya, és leszármazottaik hat év alatt akár 67 ezer kiskutyát produkálhatnak. Egy ilyen képzeletbeli, 67 ezer lakosú „kutyaváros” Magyarország 14. legnagyobb települése lenne. Az ebrendészeti feladatokat ellátó önkormányzatok eközben évente csaknem 30 ezer kutyát vesznek gondozásba, 2012-ben például minden 19. percben találtak egy gazdátlan állatot. A kóbor kutyák ugyanakkor komoly állat- és közegészség- ügyi kockázatot hordoznak. E veszélyek csökkentése érdekében végrehajtott ebrendészeti intézkedések éves szinten nagyságrendileg kétmilliárd forintos kiadást rónak az önkormányzatokra. Ma nagyjából nyolc-tízezer gazdátlan kutya él civil állatvédő szervezetek által üzemeltetett állatmenhelyen. A kaposvári gazdátlan ebek - közülük most 118-an élnek a Kutyatár menhelyén - számának csökkentése érdekében pénteken 14 és 18 óra között örökbefogadónap lesz a Corsó- ban az állatok világnapja alkalmából. volt az új oktatási módszerek megismerésére, ebben mindig élen jártunk. Kertainé Horváth Edit igazgató emlékeztetett: mindig is cél volt elérni, hogy a gyermekek szeressenek iskolába járni, éppen ezért vannak hagyományok, mint amilyen az Árany-nap, amelyekkel nem szakít az intézmény. ■ J. G. A kor kihívásainak igyekeznek megfelelni jubileum Harmincöt éves a barcsi intézmény, ápolják a hagyományokat Életmódhoz köthetjük szívünk egészségét civilek A gyerekek és a nők egészségmegőrzése, valamint a család egészsége állt a szívünk napja rendezvény középpontjában, amelyet a Barcsi Szív Egyesület rendezett a gyógyfürdőn, ahol ingyenes egészségügyi szűrésekkel és tanácsadással várták az érdeklődőket. Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg, két és félmillió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, emellett a lakosság fele túlsúlyos.- Azt jól tudjuk, hogy a szívbetegség kialakulása több főbb okra vezethető vissza - mondta Kaviczki Károly, az egyesület elnöke. - Ilyen például az életmód, amely majdnem ötven százalékban játszik szerepet ezekben, de fontos tényezőnek számítanak a gének, a társadalom, a kormányzatok egészségügyi politikája, a család felfogása. A barcsi szakember szerint azonban egy kis időre még szüksége van a társadalomnak ahhoz, hogy valóban változtatni tudjon a gondolkodás- módján az életmódjáról. Az ilyen, és ehhez hasonló rendezvények ebben is igyekeznek segíteni. ■ Jeki .G. Somogyi alkotók Szentendrén tárlat Négyszázhetven művészt választott ki a zsűri négy elem címmel nyílt kiállítás a szentendrei MűvészetMa- lomban: a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagjai legjobb munkáiból rendezett tárlatot. A zsűrihez rengeteg pályamunka érkezett, az ítészek végül közel 470 művész munkájára bólintottak rá. Somogy- ból nyolcán - Bátai Sándor képzőművész, Feledy Balázs, Fele- dy Gyula Zoltán, Ikafalvi Farkas Béla, Szabados János festők, Jancsikity József grafikus, Polák Judit textilművész, Weeber Klára szobrász - szerepelnek a november végéig látogatható kiállításon, s egyúttal bekerültek a tárlat magyar-angol katalógusába. ■ A. V. Ikafalvi Farkas Béla alkotásai is láthatók a szentendrei tárlaton hitel A Szegedi ítélőtábla jogerős részítéletében megállapítja, hogy a bank nem tette lehetővé, hogy az adós tisztában legyen azzal: hogyan, milyen módon él a kamatváltoztatás jogával. Ezért az a szerződési feltétel, mely szerint a bank jogosult az ügyleti kamat mértékét a kölcsön futamideje alatt egyoldalúan módosítani, „a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul” az adós hátrányára állapítja meg, így tisztességtelen és semmis.- Az indoklás ugyanaz, mint a Pécsi ítélőtáblánál - mondta lapunknak Léhmann György, a pernyertes devizaadós ügyvédje. - Kérelmem a kamat és a kezelési költség ellenőrizhetetlen kiszámítására vonatkozott, ebből a Szegedi ítélőtábla a kamatot érintő részt lezárta, a kezelési költség tekintetében azonban nem tudott döntést hozni, megfelelő kérelem hiányában. Ezt rövidesen benyújtom és folytatódhat a per, az ítélőtábla határozata szerint újra első fokon, de már csak a kezelési költség emelését vizsgálva. A siófoki jogász szerint a devizahitel-perekben ezek után ítélkező bíróságok számára egyre inkább irányadó kell hogy legyen a pécsi ítélet és a szegedi részítélet, már csak azért is, mert mindkettő pontosan követi a 2012. decemberi Kúria-állásfoglalást, valamint a Luxemburgi Bíróság által meghatározott követelményeket. - Ezért is mondom azt, hogy a bankok ne az időt húzzák azzal, hogy a Kúriához rohangálnak, hanem szíveskedjenek felhagyni követeléseikkel és szíveskedjenek visz- szaadni az adósoktóí jogtalanul elvett pénzt! - így Léhmann. Ami pedig a Pécsi ítélőtábla döntését illeti: megindult az országos számolgatás, szakértők szerint valójában nem a szerződéskori töríesztőrészle- te áll vissza az adósnak (Léhmann György az ítéletet olvasván ezt nyilatkozta lapunknak- a szerző), hanem a szerződéskori kamattal számolt. A különbség - írja a Pénzcentrum internetes portál - az árfolyam- változásból következik, ami sokkal nagyobb, mint a kamatváltozásból eredő. De még így is közel 14 százalékkal csökkenhet most a törlesztőrészlete a pernyertesnek, nem beszélve az eddig felhalmozott különbözet- ről. Vagyis arról az összegről, amit 2007-től kezdve a kamat- változások miatt fizetett az eredeti törlesztőn felül. Amikor felvette a nyolcmillió forintos ösz- szeget, akkor még 5,78 százalékos THM mellett fizethette a tartozását, ráadásul 150 forintos árfolyamon. A kamat és árfolyamváltozás miatt mára 186 százalékára nőtt a havi törlesztőrészlet. Ha a kamat nem változott volna ez idő alatt, akkor ma csak 160 százalékát kellene fizetni az eredeti részletnek. Jól számol-e a Pénzcentrum?- kérdeztük Léhmann Györgyöt, aki azt felelte: - Nem, az én számításom szerint akkor lenne „pénzénél” az ügyfelem, ha nem tizennégy, hanem ötven százalékkal csökkenne a havonkénti fizetendője. ■ Fónai Imre Gazdára várva. A kaposvári menhelynek is szüksége lenne támogatásra
