Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-10 / 237. szám

2013. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Törlik az életképtelen cégeket gazdaság Az építő- és járműipar különösen nagy veszteséget szenvedett el Somogybán is Az év harmadik negyed­évében 8511 cég szűnt meg Magyarországon, 32 száza­lékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Harsányi Miklós Az elmúlt három hónap minden idők negyedik legrosszabb ne­gyedévének bizonyult a hazai vállalkozások számára, az Op- ten szerint a törölt cégek száma jelentősen meghaladja a 2011- 2012-ben megszokott havi hat­ezres átlagot.- Ebből is látszik, hogy egy­re „jobban teljesítünk” - utalt a kormányzati szlogenre Bank György, aki korábban egy ka­posvári építőipari cég ügyveze­tője volt. Vállalkozásuk jelen­leg is felszámolás alatt áll, tör­ténetük - szerinte - tipikusnak mondható. Néhány éve még kö­zel 20 embernek biztosított meg­élhetést a csaknem 150 millió forint éves forgalmú cég, aztán részben a gazdasági helyzet kö­vetkeztében megroppant a vál­lalkozás. Telephelyet, gépeket vásároltak 2008-ban, ez utóbbi hiteleit visszafizették, a többit nem sikerült, mivel egyre keve­sebb megrendelést kaptak. For­galmuk harmadára zuhant visz- sza, a dolgozóktól megváltak.- Minimális pénz van a gaz­daságban, így a vállalkozások helyzete aligha javul - fejtet­te ki. - Szerintem legnehezebb körülmények között a mikro- és kisvállalkozások gazdálkod­nak. Az Opten szerint a mostani adat trendfordulót jelez: a hazai vállalatok száma az év első ne­Lehangoló látvány a kihalt gyártócsarnok. Az elmúlt hónapokban több céget és vállalkozást szüntettek meg gyedévében elérte évtizedes te­tőpontját, a törölt cégek száma meghaladta az újakét, ami a szi­gorodó jogszabályok és az elnyú­ló gazdasági stagnálás együttes hatásának köszönhető. A tájé­koztatóból az is kiderült: a cé­gek törléséhez vezető eljárás- típusok közül egyedül a kény­szertörlések száma emelkedik, a harmadik negyedévben 4671 ilyen eljárás több mint duplája az előző negyedévinek. A jogal­kotók 2011. óta dolgoznak az el­aprózott, nagy fluktuációjú cég­struktúra egészségesebbé té­telén, s mostanra sikerült elér­ni, hogy megálljon a cégek szá­mának irreális növekedése. Csi­szár Ferenc, a somogyszili Csi­szár Kft. ügyvezetője úgy lát­ja: a rengeteg törölt vállalkozás között nem működő, jószerivel csak papíron létező társaság is megszűnt, ez azonban nem vál­toztat az alaphelyzeten. A meg­rendeléshiány, a szerteágazó bü­rokratikus kötelezettség is hoz­Vég: felszámolás A legtöbb cég 2013- első ne­gyedévében működött Magyar- országon, összesen 610 572-en voltak az időszak végén, a má­sodik negyedévben 608 768-ra csökkent. Az Opten adatai sze­rint a harmadik negyedévben mindössze 2716 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ami 2008 második negyedéve óta a legjobb adat, azóta ugyanis rendre öt-hatezer cég jutott erre a sorsra negyedévente. Hason­lóan alacsony szintre esett a végelszámolás alá kerülő cégek száma. txHmmum ■ Ön szerint Somogy jobban teljesít? Szavazzon hírportálunkon —‘ ma 16 óráig: , S0NUNE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. zájárulhatott ahhoz, hogy cégek tömege jutott erre a sorsra.- Alig építenek családi há­zat Somogybán, de még garázst vagy egyéb kisebb épületet sem nagyon emelnek - hangsúlyoz­ta. - A pláza építők táborába pe­dig nem mindenki sorolhat be, az gyakran szinte egyet jelent a biztos bukással. Sokszor ugyan­is nem fizetik ki a sor végén álló kisvállalkozókat. A fogát összeszorítva dolgo­zik az ember, csakhogy túlélje a mindennapokat, fogalmazott Cziráki Ferenc kaposvári autó­szerelő. Böröczi Csaba, a Magyar Autósiskolák Szövetségének me­gyei elnöke szerint nem csupán a járműipar kiváltsága a mélyre­pülés, bár ezen a téren minden bizonnyal hatványozottan jelent­keznek a gondok.- Azért meglehetősen lesújtó érzés minden hónapot mínusz 50-100 vagy épp 200 ezer forint­tal kezdeni - célzott a kisvállal­kozók kiszolgáltatottságára a cégvezető. - Magyarországon to­vábbra is magas a TB, az adó és az egyéb járulékok miatt is ren­geteget fizethetünk. Sok új vál­lalkozás épphogy belerázódik a napi munkába és máris a csőd­del szembesül. Maráz Ferenc, a kaposvári Marázplast Kft. tulajdonos-ügy­vezető igazgatója kifejtette: gyakran nem is a piaci-, hanem a hatósági feltételek maradéktalan teljesítése okoz nehézséget a vál­lalkozóknak. Ellenőrzések, adó­val kapcsolatos intézkedések, különféle jogszabály-módosítá­sok: ezek csak növelik a feszült­séget. S nem csak a kkv-szektor- ban vagy a nagyvállalati körben érezhető a gazdasági problémák sokasága, hanem az önkormány­zatoknál is.- Jelenleg több millió forintra rúg az iparűzési adóval kapcso­latos kinntlévőségünk - számolt be Kisfalusi András, Memye pol­gármestere. Hozzátette: számos vállalkozás nem vagy késve fi­zet. Az önkormányzat hiába kí­nálja fel a részletfizetés lehetősé­gét, ajánl egyeztetést a bajba ju­tott társaságok részére, a szám­lát gyakran csak jóval a határ­idő lejárta után rendezik. Ojtó Lajos, a Somogyi Keres­kedelmi és Iparkamara alelnöke amondó: amikor viszonylag ke­vesebb pénzből lehetett kft-t ala­pítani, sorra jöttek létre a társa­ságok. Ez a lehetőség szinte ge­nerálta a folyamatot. Csakhogy a-válság mélyülése, a megcsap­pant fizetőképes kereslet nyo­mán újabb vállalkozások fejez­ték be ideiglenesen vagy végleg tevékenységüket, a cégek zöme jelenleg is nagyon nehezen ma­rad fenn. Kéz a kézben mennek tovább, viszik a lemaradókat együtt Sikeres programot szerveznek a dél-somogyi települések iskoláiban a pedagógusok Összefogott három dél-somogyi oktatási intézmény, hogy segít­se az esélyegyenlőséget. A Kéz a kézben program szeptemberben startolt Homokszentgyörgyön, Kálmáncsán és Ladon. Elsősor­ban az óvoda-iskola, alsó-felső tagozat közötti átmeneteket sze­retnék megerősíteni, ezért olyan programokat építenek a gyere­kek életébe, amelyeket később bedolgoznak a tantervbe is. Eb­ből modell értékű program kör­vonalazódhat, mert az intézmé­nyek vallják: mindig lehet újat mutatni.- Egy éve álmodtuk meg egy korábbi pályázatnak köszönhető­en a Kéz a kézben projektet, mert sok programot érdemesnek talál­tunk arra, hogy tovább vigyük - tájékoztatott Pfeiffemé Vágó Má­ria, a projektgazda homokszent- györgyi intézmény igazgatója. - Az akkori pályázat fenntartható­sági követelményt állított az in­tézmények elé, s úgy gondoltuk, ez jó alkalom a folytatásra. Ilyen a kortárs tutori prog­ram, melyben középiskolások segítenek a lemaradóknak vagy a tehetségeknek. Hat alkalom­mal, minden településen foly­tatódnak a családi napok sport­tal, kreatív foglalkozásokkal.- Az iskoláknak fontos, hogy a szülőket a legtöbb oldalról be tudják vonni az életükbe - tette hozzá a szakember. - Ebben se­gít a népszerű szülői klub. Az erdei iskolák, nyári tábo­rok sem marad el, ami a gye­rekeknek mindig nagy öröm - idén ez családi táborral bővül. A Kéz a kézben azonban nem csak a gyereknek esélyegyen­lőségi program: a pedagógusok továbbképzésen új területekkel ismerkednek, új technikákat sajátítanak el. ■ Jeki G. JEGYZET KERCZA IMRE Rejtélyes telefonkönyv haszontalan - mondta a fia­talember, amikor végiglapoz­ta az éppen aktuális telefon­könyvet. A megyeszékhely­ről Kaposmérőbe akart telefo­nálni, de nem tudta a számot. A kaposvári telefonkönyvben már Kaposmérőt sem talál­ta meg. Talált benne viszont iszonyúan sok reklámot és apró betűs névsort, mert hát a reklámért pénzt kell fizetni a feladójának, a névsor meg jár a telefon előfizetés mel­lé. Kaposmérőt azért nem ta­lálta meg a kaposvári telefon­könyvben, mert egy másik kistérséghez, a kadarkútihoz tartozik. Innen a várostól 10 kilométerre lévő faluról már szinte semmit nem lehet tud­ni ebből a telefonkönyvből. A kistérség nem közigazgatási egység, igazán még csak gaz­dasági sem. így szétdarabol­ni a telefon előfizetőket érthe­tetlen és értelmetlen. akkor, amikor a telefon még státusz-szimbólum volt, elő­ször országosan egységes te­lefonkönyvet adott ki a pos­ta. Később régiókra bontotta, aztán tovább a kistérségekre és a MATÁV kezében lett be­lőle egy használhatatlan rek­lámbrosúra. A magyar tele­fonkönyv társaság jóvoltából. Nem tudom mi értelme van ebnek, és nem tudom líü ér­telme van azoknak a kiad­ványoknak, amelyek első­sorban a reklámbevételre fi­gyelnek és nem a tartalom­ra. Azért beszélek most erről, mert ha információm nem csal, ezekben a hetekben, hó­napokban készítik elő az újat. A kiadóknak érdemes volna elgondolkodni a tapasztala­tokon. Egy olvashatóbb (a be­tű nagysága miatt) áttekint­hetőbb és használhatóbb tele­fonkönyv sokkal jobb lenne, vagy egyszerűen meg lehetne szüntetni, mint ahogy a mo­bilszolgáltatók sem adnak ki külön telefonkönyvet, viszont készséggel adnak felvilágosí­tást a készülék tulajdonosok telefonszámáról. lépni kellene. Somogyzsitfára kerül a vadászati és erdészeti technikus képzés kérdés Kolber István parlamenti képviselőnek Balogh Zoltán miniszter válaszolt a T. Házban a barcsi intézmény jövőjéről A barcsi Drávavölgye Szakkö­zépiskolában a következő tan­évben nem indulhat vadásza­ti, illetve erdészeti technikus képzés. Hat osztályt és mint­egy másfélszáz tanulót érint ez a döntés. Felmerül a kérdés: va­jon milyen sorsot szánnak a kö- zéprigóci kollégium épületének? Kolber István országgyűlési képviselő (DK) levélben tett föl kérdést Balogh Zoltán emberi erőforrás miniszternek Megszű­nik a nagymúltú barcsi szak­képzés? címmel.- Tisztelt Miniszter Úr! A So­mogyi Hírlap ez év április végén arról tudósított, hogy a Somogy megyei közgyűlés elnöke, Barcs város polgármestere és más so­mogyi politikusok közbenjár­tak a kormányzati szerveknél annak érdekében, hogy a Somo­gyi TISZK Közép- és Szakisko­la Dráva Völgye Tagintézménye továbbra is a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ irányí­tása alatt maradjon, és ne ke­rüljön át a Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz - írta Kolber Ist­ván. - Ugyanakkor a szakkép­zésről szóló törvény szerint az agrárágazathoz tartozó, állami­lag támogatott iskolai rendsze­rű szakképzés kizárólag a vi­dékfejlesztésért felelős minisz­ter által alapított és fenntartott iskolákban történhet. A Somo­gyi TISZK Közép- és Szakisko­la Dráva Völgye Tagintézmé­Fórum a barcsi iskola aulájában nye régóta minőségi oktatást vállalt fel Dél-dunántúli régi­óban. A több mint fél ezer di­ák nem csak Somogy megyé­ből, hanem jelentős részben Ba­ranyából, Tolnából, illetve Vas és Zala megyéből érkezett. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) keretében milli­árdos felújítás, fejlesztés is tör­tént az intézményben. A szabá­lyozás következtében kérdéses­sé válik a nagy múltra vissza­tekintő erdész, illetőleg környe­zetvédő valamint vízgazdálko­dási képzések léte. Kérdezem miniszter urat: Ismerik-e a So­mogyi TISZK Közép- és Szakis­kola Dráva Völgye Tagintézmé­nye problémáját? Van-e elkép­zelésük a kialakult helyzet ren­dezésére, az iskola által folyta­tott - az agrárágazathoz tartozó - szakképesítések továbbvitele érdekében? Hogyan kívánják rendezni a jövő évi beiskolázá­si feladatokat, hiszen pár héten belül ezeket meg kell hirdetni? A miniszter nevében és meg­bízásból Doncsev András vá­laszolt. Az emberi erőforrások minisztere és a vidékfejleszté­si miniszter a nemzetgazdasá­gi miniszter egyetértésével ab­ban állapodott meg, hogy a bar­csi szakképző iskola a Klebels­berg Intézményfenntartó Köz­pont fenntartásában marad. A hatályos törvényi szabályo­zás következtében a 2013/14­es tanévtől erdészeti és vad­gazdálkodási technikus kép­zés nem folytatható a barcsi in­tézményben. A szakképzési tör­vény csak az agrárszakképesí­tések oktatását nem teszi lehe­tővé, az erdészet és vadgazdál­kodás szakközépiskolai ága­zatra továbbra is beiskolázhat az intézmény. Azok a tanulók, akik az érettségire épülő erdé­szeti szakképzésben kívánnak részt venni, a Vidékfejlesztési Minisztérium által fenntartott intézményben, a somogyzsit- fai Széchenyi Zsigmond Szak­képző Iskola és Kollégiumban folytathatják tanulmányaikat és szerezhetnek technikus vég­zettséget. ■ A » i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents