Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-09 / 236. szám

Jócskán maradt feladat költségvetés Az emelt forrás ellenére sem látnak előrelépést A helyi önkormányzatok támogatása (milliárd forint) 2014-es tervezet 2013-as tervezet Működés általános támogatása 124,137 112,788 Egyes köznevelési feladatok 149,575 156,393 Szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok 264,754 219,965 Kulturális feladatok 29,753 29,466 Felhasználható központosított előirányzat 87,430 34,959 Kiegészítő támogatások 40,236 85,6 Vis maior támogatás 7,7 8,0 Címzett és céltámogatások­0,035 ■ Összesen | 703,587 | 647,209 | Ebédhez készülnek egy óvodában. Nagy kérdés, hogy a jövőre adott pluszpénzek mire lesznek elegendőek HÍRSÁV Az NFÜ1500 milliárd forintot fizetne ki a nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség (NFÜ) 2013-ban a tavalyi, eddigi rekordösszeg másfélszeresét, 1500 milli­árd forint európai uniós fej­lesztési forrást szeretne ki­fizetni - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára ked­den Budapesten. ■ MTI KSH: 0,7 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban az előzetes adatok alapján az ipari ter­melés 1,4 százalékkal ma­radt el az egy évvel koráb­bitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint ugyanakkor 0,9 százalékkal emelkedett, szezonálisan és munkanappal korrigálva 0,7 százalékkal bővült egy hónap alatt - közölte kedden a Központi Statisztikai Hiva­tal. ■ MTI Fizikai Nobel-díj az isteni részecskéért az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon lé­tezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudo­mányos Akadémián Stock­holmban. Az elismeréssel 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) jár. ■ MTI Megszorító csomag a szerb kormánytól jelentős gazdasági meg­szorító intézkedéseket vezet be Szerbia 2014-től. Első in­tézkedésként a legmagasabb közalkalmazotti fizetéseket fogják csökkenteni. A 60 ezer dinár (180 ezer forint) feletti keresetrészt 20 száza­lékkal, a 100 ezer dinár (300 ezer forint) fölöttieket pedig 25 százalékkal mérséklik. Fontos lépésként a nem alap­vető cikkek általános forgal­mi adóját 8-ról 10 százalékra emelik. ■ MTI A jövő évi büdzsében 67 milliárd forinttal többet szánnak az önkormányzati szektorra, a települési szövet­ségek szerint azonban nincs jelentős változás a gazdálko­dásukban, több területen is forráshiány lehet. Éber Sándor A költségvetés tervezete szerint a helyi önkormányzatok a hitel­források nélkül 2014-ben 2355,8 milliárdból gazdálkodhatnak, amelyhez az állam 703,5 mil- liárdot biztosít, 67 milliárddal többet az ideinél. „Nem változik jövőre a finanszírozás feladata­lapú koncepciója, ami főként a kistelepüléseknek hátrányos" - mondta lapunknak a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szö­vetsége (KÖSZ) vezetője. Wekler Ferenc az idén bevezetett rend­szer visszalépés a 80-as évekbe. Hangsúlyozta: a járási hivatalok bevezetésével nem a feladatok fele, hanem mindössze 20 száza­léka került a településektől. „Egy 200-300 fős kistelepülésnek a feladatok megoldása fajlagosan jóval többe kerül„mmt egy száz­ezres nagyságrendű városnak, a költségek mégis differenciálatla­nok” - hangsúlyozta Wekler. A KÖSZ elnöke szerint az idén főként a közétkeztetésben, az önkormányzati hivatalok mű­ködtetésében és az utak fenn­tartásában voltak nehézségek. Sérelmezte: az önkormányzatok nem érdekeltek a hatékony gaz­dálkodásban, mivel amelyik terü­leten megtakarítást érnek el, azt az állam elvonja, s nem csoporto­síthatják át más területre. „A kormányzat szerint 67 milliárd forinttal több jut az ön- kormányzatoknak jövőre, de én nem láttam olyan adatokat, ame­lyek révén megnyugodtam vol­na, hogy könnyedébben tudnánk létezni 2014-ben is” - mondta „A kormányzat jövőre mint­egy 7 milliárd forinttal többet szán gyermekétkeztetésre, de ez a tervezett összeg sem lesz elegendő a finanszírozására’’- mondta lapunknak a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a térítési díjból csak a nyersanyagot tud­ják állni, de az összes több kód­lapunknak a Magyar Faluszö­vetség elnöke. Szabó Gellért sze­rint a feladatalapú finanszírozási rendszerben az állam által jogsza­bállyal kötelezővé tett feladatokat a költségvetés nem teljes egészé­ben fedi le. Pozitív elmozdulást lát abban, hogy jövőre megváltozik a települési üzemeltetési költségek (például parkgondozás, közvilá­gítás, útfenntartás) támogatása, így már adott négyzetméterek és kilométerek után támogatják a feladatokat, ami közelebb áll a valósághoz. Szabó sérelmezte: nincs előre­lépés abban, hogy a 3000 fő alatti településeknél vagy a két önkor­mányzat által fenntartott hivata­loknál nem változik a támogatás, séget, például a rezsiéét már nem. A nyári szociális étkezte­tésre egyébként 2,64 milliárdot terveznek az idei 2,4 milliárd­hoz képest. A szociális felada­toknál jövedelempótló támoga­tásokra 99,8 milliárdot, pénz­beli szociális ellátásokra 39 milliárdot, szociális és gyer­mekjólétifeladatokra 53,3 mil­liárdot szánnak jövőre. mivel továbbra is legfeljebb 8 al­kalmazottat fognak csak finanszí­rozni. Szentkirály polgármestere szerint problémás lesz a falu-, illet­ve tanyagondnoki szolgálat ellátá­sa, mivel az ezért járó évi 2 millió forint szolgálatként településük esetében fele a szükséges költsé­geknek. Az óvodákban dolgozók, immár emelt bérére 132,2 milli­árd forintot terveznek jövőre ez Szabó szerint elég lehet a bérekre. Az óvodák működtetésére egyéb­ként 16,7 milliárdot szánnak, ami egyesek szerint nem lesz elég. „Valamivel több forrást tervez­nek a jövő évi költségvetésben az önkormányzatokra, de nagy vál­tozás nincs az idei évhez képest” - mondta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint a 67 milliárdos többlet többnyire az olyan kompenzációs össze­gekből áll össze, mint például az e-útdíj bevezetése miatti bevétel- kiesésre szánt 10 milliárd forint, vagy az adósságkonszolidációból kimaradt településeknek terve­zett 10 milliárd forintos keret. így azonban valójában nincs lényege­sen több pénz az önkormányzati szektornak, amely az idén 80-100 milliárd forintos forráshiánnyal küzdött. Pápai Hús: jovo heten újabb forduló következik tartozás Október 15-ére hív­ta meg a Pápai Hús 1913 Kft. hitelezőit a csődeljárás során esedékes újabb tárgyalásra. Lapunk információi szerint a most elővezetni kívánt ajánlat nem különbözik érdemben a korábbitól - amelyet a terme­lők akkor nem fogadtak el. A legutóbb tervezett - és a hitelezőknek előzetesen kikül­dött anyagban szereplő - 45 százalékos ajánlatnál jóval szeptember elején keveseb­bet, mindössze a tartozások 5 százalékának kifizetését indítványozta a pápai húscég. A hitelezők az ajánlatot nem fogadták el, a vállalatot annak átdolgozására kérték fel. Míg a vállalattól egyre keve­sebb piaci szereplő várja a fi­zetést, napokon belül kifizetik a cég élőállat-beszállítóinak fennálló kintlévőségük egy ré­szét. A Vidékfejlesztési Minisz­térium által korábban meg­ígért de minimis támogatásról szóló rendelet és közlemény hétfőn jelent meg a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján. A szaktárca által fizetendő pénzből a ki­sebb egyéni termelők 7500 eu- rót kaphatnak, a termelői cso­portok pedig 200 ezer eurót. Ez azonban nem elegendő a teljes tartozás kiegyenlítesére, infor­mációink szerint a miniszté­rium döntéshozói további lehe­tőségeken is gondolkodnak. A vállalat hosszabb távú mű­ködése továbbra is kérdéses, hétfőn a parlamentben Orbán Viktor kérdésre válaszolva megjegyezte: a cég további sor­sát illetően „homályos a kép”. A kormányfő leszögezte: min­den munkahelyet megvéde­nék, a büntetőeljárásokat végig viszik, mert tudni szeretnék, hová lett a pénz. Hozzátette, nem szeretnének létrehozni állami tulajdonban lévő nagy húsipari cégeket. A munkahe­lyek megőrzése mellett olyan megoldást keresnek, amely a magánpiacnál vagy az önkor­mányzatoknál hagyja a gyára­kat - mondta Orbán. ■ B. L. Jövőre is nagy falat a gyermekétkeztetés Ivővízhiány fenyeget a Föld kétharmadán világtalálkozó Az ENSZ-főtitkár jövő szeptemberre klímacsúcsot hív össze Még több orvos menne külföldre dolgozni Bölcsebben kell felhasználni a vizet, a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét - mond­ta tegnap az ENSZ-főtitkár Bu­dapesten a négy napos Víz Vi­lágtalálkozó megnyitóján. Bán Ki Mun fontos együttműködési területként emelte ki az élel­miszerbiztonságot és az éghaj­latváltozást. Közölte, hogy jövő szeptemberre az éghajlatválto­zással foglalkozó csúcstalálko­zót hív össze. Erre meghívta a magyar köztársasági elnököt. Áder lános államfő beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy a Földön minden tíz emberből négy nem jut elegendő egész­séges ivóvízhez, és ha nem si­kerül változtatni a folyamaton, akkor huszonöt év múlva már az emberiség kétharmada lesz ugyanebben a helyzetben. Áder János felidézte: 36 éve Argentínában volt az első olyan világtalálkozó, ahol az ENSZ égisze alatt kizárólag a víz kér­désével foglalkoztak. A mos­tani a második ilyen tanácsko­zás, amely lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legna­gyobb kihívásáról, a vízről, a vízellátásról, az árvízi védeke­zésről, a szanitációról eszmét cseréljenek - mondta. A köztársasági elnök a talál­kozó megnyitója előtt fogadta az ENSZ főtitkárát, aki -Orbán Viktor kormányfővel is találko­zott. ■ VG Áder János és Bán KI Mun. Ajándékok a megnyitó előtt egészségügy Az eddigieknél is jelentősebb orvosmigrációt vetít előre a Magyar Orvosi Ka­mara és a Semmelweis Egye­tem Magatartástudományi In­tézetének felmérése. A hivata­los statisztikák szerint csak az elmúlt négy és fél évben majd­nem ötezer orvos - és csaknem kétezer ápoló - ment külföldre dolgozni Magyarországról. A következő egy-két évben azon­ban felgyorsulhat, és még en­nél is jelentősebb lehet az orvo­sok elvándorlása. Az idén tavasszal végzett on­line kutatásban részt vett több mint öt és félezer orvos 17 szá­zaléka jelezte ugyanis, hogy egy-két éven belül külföldön tervez munkát vállalni, ez pe­dig a 30 ezres orvoskarra ve­títve azt jelenti, hogy néhány éven belül akár ötezren is el­hagyhatják az országot. A kül­földi munkavállalást tervezők 34,6 százaléka ráadásul 35 év alatti, ami azt jelenti, hogy to­vábbra is jelentős a fiatal szak­orvosok elvágyódása - közölte a kamara elnöke. Éger István az okokat is meg­világította: a felmérés szerint az orvosok túlterheltek, elége­detlenek anyagi helyzetükkel, munkakörülményeikkel és megbecsülésükkel, az egész­ségügy helyzetét pedig többsé­gük rossznak tartja, az ágazat jövőjét sötéten látja. ■ H. É. n < I í i KOZELET*

Next

/
Thumbnails
Contents