Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám

13 2013. SZEPTEMBER 29., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Ősi téglákból új, modem várat zene Pribojszki Mátyás, a szájharmonika-virtuóz zenekara új lemezt adott ki A tradicionális bluest a soul- lal, dzsesszel keverik, új le­mezükre például még egy Bee Gees-feldolgozás is fel­került: ez a Priboszki Mátyás Bánd. A Treat lemezbemuta­tóját október 4-én tartják a pesti Muzikum Klubban. Mézes Gergely- Ma már a legtöbb zenész nem is adja ki CD-n a zenéit, hanem feltölti a netre. Neked mit jelent a fizikai hanghordozó?- Legszívesebben én még ma is kazettán és bakeliten adnám ki a lemezeket. Nagyszerű do­log az online, a pendrive, de körülbelül annyira élettelen, mint a facebookon élni egy párkapcsolatot. Szerintem még mindig vannak olyanok, akik szeretik kezébe fogni a lemezt. Hiszen az nemcsak zene, ha­nem artwork is, része a borító vagy a lemez maga. Pribojszki Mátyás (elöl) és zenekara. Az új lemez a bluest, a swinget, a dzsesszt és a soult ötvözi.- Négy feldolgozás is felkerült a lemezre, a saját számok mellett. Miért pont ezeket a ze­néket választottad?- Tizenkét számból nyolc saját, négy pedig feldolgozás. Különleges dalokhoz nyúl­tunk, van köztük például egy Bee Gees-dal is, amit ugyan a többiek nem nagyon akartak, de hozzám nagyon kötődött. Végül egy klasszikus zongo- ra-ének-szájharmonika felál­lásban szólalt meg, szvingesen, és bárhol adjuk elő, mindenki megdöbbenten hallgatja, mi is ez. A másik három feldolgozás- Will Jenningstől a Sóul Sha- dows, a Farmer John és a She pút a spell on me - viszont kö­zös kedvenc.- Te hogy neveznéd a stílusoto­kat? Bluesnak?- Nem bluesnak, inkább blu­es alapú zenének, ami utazik, határokon lépdel át, keveredik a dzsesszes, groove-os, sou- los elemekkel. Nem gondolom, hogy blues zenekar vagyunk. A műfaj reneszánsza után ma már nem az a dolgunk, hogy interpretáljunk, hanem hogy felhasználjuk az ősi elemeket, és abból építsünk saját várat. é- Miért csak angol nyelven énekelsz?- Sokat járunk külföldre zenélni, nehéz lenne magyar nyelvű számokat megértetni a közönséggel. Emellett úgy lá­tom, hogy az angol itt műfaji sajátosság, megad egy alaprit­must. A magyar nyelv szépsé­gét csodálom, de még nem ta­láltam meg a mi zenénkben a hozzá vezető utat. Lehet, hogy pont a nyelv szépségétől olyan nehéz vele dolgozni.- A lemezen helyet kapott egy dal, amelyet a kislányodnak írtál. Mennyi idős?- Hamarosan négy éves, és nagyon kedveli a ritmusos blu­es zenéket. Már születése után beindulta lába, ha meghallott egy pörgős zenét. Egy zúzós rock’n rollt írtam neki, ami vi­dám és egyszerű. Nyilván más apukák is megírhatták volna ugyanezt a kislányuknak, de én most megelőztem őket (ne­vet).- A Hobo Blues Bánd, Deák Bili Gyula népszerűsége után a blues szerinted rétegzenének számít Magyarországon?- Az 1980-as évek elejétől a 1990-es évek végéig egy nagy felfutása volt a bluesnak, mi is évente 100-150 koncertet ad­tunk. Ma jó, ha a felét tudjuk. Régebben a Petőfi Csarnokot meg lehetett tölteni, ma ki­sebb klubokba szorult vissza a műfaj. A zeiíekarok száma is megcsappant, bár még mindig vannak fiatalok, akik ápolják a műfajt. Közülük többen kül­földre is járnak koncertezni. Az egyik cimborám, Little G. Wee- vil (Szűcs Gábor) például az év elején megnyerte a memphisi 29. Nemzetközi Blues Feszti­vál szóló/duó kategóriáját. Ez hatalmas dolog. Szóval a blues él, lélegzik továbbra is, csak a világ változik, amit tudomásul kell vennünk. Valószínűleg, ha a média érdeklődne egy kicsit is a műfaj iránt, ha néha bemu­tatná az előadóit, nagyobb teret kapna, jóval könnyebb lenne új hallgatókat találni. Hogy van rá igény, mutatja, hogy a mi Névjegy 1974-ben született Békéscsa­bán. Szájharmonikás, énekes. Testnevelő tanári diplomát szerzett, majd a zene mellett kötelezte el magát. Több zene­kar után a Blues Fools-nál álla­podott meg, majd 2003-tól sa­ját névű zenekart vezet. Az együttes tagja Kovács Erik (zongora), Molnár Dániel (do­bok), Szász Ferenc (gitár), és 2011 óta Kepes Róbert halála koncertjeinket is egyre több fiatal látogatja.- Szűcs Gábort említetted, te pedig 1997-ben megnyertél egy harmonika világbajnokságot Németországban. Nagy áttörést jelentett ez számodra?- Ez nem klasszikus értelem­ben vett verseny, nem olyan, mint egy sportesemény, itt minősítéseket adnak át, és én a legmagasabbat kaphattam meg. De ez még nem jelent vi­lágsikert, sőt még többet kell dolgozni, hogy tartani tudd a szintet. De ennél is többet je­lentett számomra, hogy 12 év­re rá meghívtak ugyanerre a versenyre a szakmai zsűribe. Olyan emberekkel ülhettem és zenélhettem együtt, akiknek a óta Eckert Ervin (basszusgi­tár). Mintegy 30 országban ze­néltek. 1997-ben a németországi száj- harmonika világbajnokságon megkapta a legmagasabb szin­tű minősítést. Tizenkét év múlva már ő volt az egyik zsűritag a trossingeni szájharmonika vb-n, majd 2011-ben az észtor­szági Baltic-Nordic fesztiválon is zsűrizett. lemezeit tizenéves koromban gyűjtögettem.- Tulajdonképpen miért a száj- harmonikához nyúltál először, amikor szinte mindenki gitároz­ni kezd?- Pont ezért, mert gitározni- mint ahogy focizni - minden­ki tud. A - szájharmonika szá­momra szerelem, talán azért is, mert eleve intimebb hangszer, mint a gitár. Nem látod, mit csi­nálsz játék közben, intonálsz, fújod-szívod a hangokat, de közben csak a füledre és az ér­zéseidre kell hagyatkoznod.- Mit gondolsz arról a gyakorta hallható vélekedésről, hogy a szájharmonika a könnyű hang­szerek közül való?- Egyszer fogadtam egy do­bos kollégával: azt mondta, két hét alatt megtanul egy dalt szájharmonikán. Multiinstru- mentalista volt, több hangsze­ren jól játszott, fúvósokon is, a harmonikát mégis visszaadta, mondván, „bocs, de ez nem megy”. Szerintem ez a világ egyik legnehezebb hangszere, hiszen - mint mondtam - itt nem látod, csak érzed, hogy mit csinálsz. Ha nincs veleszü­letett vágy, igény a hangszerre, akkor csak dudálni tudsz rajta, nem játszani. HÍRSÁV Nyesztyerenko az Operaház dalestjén a koncertrepertoárból hi­ányzó dalműsorokat szervez a Magyar Állami Operaház; a koncertek minden hónap első szombatján várják a közönséget a Székely Ber- talan-teremben. Az első alkalommal, október 5-én a világhírű orosz basszus, Jev- genyij Nyesztyerenko lép fel, aki Bakos Irina zongorakí­séretével többek közt Glinka és Muszorgszkij dalaiból is ad ízelítőt. Makk Károly-kiállítás a Paksi Képtárban a 87 éves filmrendező, Makk Károly életművét mutatja be új tárlatán a Paksi Képtár. A kiállítás különlegessége, hogy a termekben az alkotó nyolc filmjét, illetve négy róla szóló mozgóképet vetíte­nek egy időben, folyamato­san. A termekben bokszokat alakítottak ki, ezekben he­lyezték el a projektorokat, amelyeken szünet nélkül mennek a kiválasztott fil­mek. A következő Tarr Béla filmrendező munkásságá­nak megjelenítése lesz. Eredménytelenek az igazgatói pályázatok a vígszínház és a Budapesti Operettszínház vezetői pá­lyázatát is eredménytelenné nyilvánította Fővárosi Köz­gyűlés. Mindkét posztra új pályázatot írnak ki. A Víg­színház élére Eszenyi Enikő jelenlegi direktor és Balázs Péter, a szolnoki színház igazgatója pályázott. Az Ope­rettszínház élére Kerényi Miklós Gábor igazgató, Nagy Viktor rendező, Bozsó József színész és Tokody Ilona ope­raénekes is pályázott. Sofi Oksanen lesz a díszvendég író sofi oksanen finn író lesz a XXL Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég írója, akinek személyében először kapja finn író a Buda­pest Nagydíjat. Sofi Oksanen 2003-ban a Sztálin tehenei cí­mű könyvével robbant be az északi irodalomba. A könyv- fesztivált április 24. és 27. között tartják, a díszvendég ország Törökország lesz. Az olvasók igényeit tükröző fotókiállítás sajtó A világ számos országában cenzúráznák a World Press Photót Dinoszaurusz-kiállítás a Természettudományiban Összesen 167 az elmúlt év ese­ményeiről szóló képet mutat be a World Press Photo (WPP) pályázat idei kiállítása, amely péntektől látható a Néprajzi Múzeumban. „A WPP egy 55 éves intézmény, amely egy évente meghirdetett fotópályá­zatra épül, és azt tükrözi, hogy a médiának és az olvasónak mik ma az igényei” - mondta el a kiállítás magyarországi szer­vezője, Révész Tamás. A világ talán legrangosabb sajtófotó pályázatára több mint 100 ezer fotó érkezik be évente, ezekből nemzetközi zsűri vá­lasztja ki a legjobbakat. A budapesti tárlat október 27-ig látogatható. ■ Wei Seng Chen maláj fotós képe egy nyugat-szumátrai bikaverseny célegyeneséről. patagónia legnagyobb és leg­öregebb dinoszaruruszai, teljes csontvázak másolatai, dínófészek, megkövesedett di­noszaurusz tojások és játékos bemutatók várják a látogatókat szombattól a Magyar Termé­szettudományi Múzeum új idő­szaki kiállításán. A nemzetkö­zi vándorkiállításon a tizenhat dinoszaurusz-csontváz mellett interaktív elemekkel adják át a látogatóknak a tudományos magyarázatokat. A július 31-ig látogatható tár­laton dínótojás rekonstrukciók, többek között egy Mussaurus patagonicus fészek is látható. A kiállítás bemutatja a 14 méter hosszú és nyolc tonna sú­lyú óriási Giganotosaurus caro- linii-t, a nyolc méter hosszú és 1,2 tonna súlyú Carnotaurus sastrei-t, valamint az egyik leg­nagyobb raptor-karmot, ame­lyet valaha találtak. Az argentin óriások mellett az Eltűnt világok - A dinoszau­ruszok kora Magyarországon című kiállítás azokat az ős­hüllő-leleteket és teljes testre­konstrukciókat vonultatja fel, amelyeket az elmúlt években leltek a kutatók a Bakony terü­letén. Legnevezetesebbek a páncé­los dinoszauruszok és a repülő hüllők maradványai, de külön­legesek a bakonyi növényevő krokodilok koponyái is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents