Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2013. SZEPTEMBER 29., VASÁRNAP döglött akták Nincs tökéletes titok, ezért megoldhatatlan gyilkosság sem. Akár húsz év elteltével is börtönbe kerülhet a bűnös. Leggyakrabban az emberi viszonyok megromlása miatt oldódnak meg a régi ügyek. A technika fejlődése és a jogszabályi változások is segítik a bűnüldözőket. AZ IGAZSÁG EGYSZER KIDERÜL A Balta Irma-ügy tárgyalása. „Rossz üzenet lenne, ha a nyomozó hatóság azt az álláspontot foglalná el, hogy nem keresi az Igazi elkövetőt." Portik tucatnyi döglött ügyet segíthet megoldani a rendőröknek évtizedek után is, ahogy a Fenyő-ügy végére is pont kerülhet 15 év után, de nemcsak megoldódnak, nyílnak is döglött akták folyamatosan. Va]on a Bállá Irma-gyilkosság megoldódik egyszer? Fábos Erika A Fenyő-gyilkosság feltételezett elkövetőjének, Jozef Rohácnak a héten is zajló perével egy emb- lematikus döglött ügy oldódhat meg 15 év után. A nyílt utcán, fényes nappal elkövetett bérgyilkosság 1998 február 11-én történt és annak ellenére maradt megoldatlan, hogy a rendőrség az ügy minden részletét összerakta. Kovács Lajos, rendőr ezredes, a „döglött ügyek” osztályának nyugalmazott vezetője volt, már akkor találkozott az esettel, amikor a rendőrségen külön ügyosztályt hoztak létre az úgynevezett döglött ügyeknek. Azt mondta, a felbújtót és az indítékot is megtalálták, de az elkövető nem volt meg, ezért mivel nem tudták volna bizonyítani az ügyet, végül ejteniük kellett. A szerencse aztán segített: Jozef Rohác egy közlekedési ügy miatt a rendőrség látókörébe került és kiderült, hogy a DNS bizonyítja, ő volt, aki akkor abban az autóban felejtette ruháit, amiben a gyilkos menekült. Ez az eset is bizonyítja: olyan ügy, amiről végleg le kéne mondani, nem létezik. Évek, évtizedek múltán is felmerülhet olyan körülmény, ami segít a rendőröknek. Kovács Lajos azt mondta: húsz év után évül el hivatalosan egy ügy, de az idő múlása nem csak az elkövetőknek segít, hanem a rendőröknek is. A döglött ügyekben legtapasztaltabb nyomozó szerint a technikai fejlődés sokat számít. Ha bármilyen értékelhető DNS-maradt például valaha a helyszínen, az ma már egyértelmű bizonyíték lehet. A jogi környezet változása is jót tett: a tanúvédelem, a vádalku vagy az információvásárlás ma már kovács lajos nyugalmazott rendőr ezredes szerint tökéletes gyilkosság nem létezik, csak szerencsés gyilkos vagy balszerencsés nyomozás. A felderítetlen ügyek aktái között több olyan van, ahol nyilvánvaló az indíték, a lehetséges elkövető, csak a holttest hiányzik, ezért vádat sem lehet emelni. hardi Péter újságíró Rejtőzködőgyilkosok címmel 39 esetet szedett össze könyvében, amelyben a legérdekesebb döglött ügyekről írt. A legérdekesebb eset számára éppen egy olyan nyíregyházi ügy volt, amiben mindenki tudta ki volt a gyilkos, de bizonyítani mégsem sikerült. Egy matematikatanár féltékenységből folytatta kádba, majd darabolta fel a feleségét, akit később elásott. Minden kötörvényes lehetőség a rendőrök kezébeN, akár visszamenőleg is. Az emberi viszonyok változása játszik azonban leggyakrabban a nyomozók kezére. Egy sértődött barát, egy kiábrándult feleség vagy csalódott szerető remek tanú lehet évtizedek múltán is, ahogy például a Szlávy-ügyben a korábbi egykor hűséges testőrök segítettek a brilliáns megoldásban Kovács Lajoséknak. De erre példa a Portik-ügy is. Az egykori üzlettársak, akik évtizedekig egymás érdekeit nézték, régóta nem jó barátok. Portik Tamás letartóztatásával pedig tucatnyi eddig döglött ügy oldódhat meg egycsapásra. „Mindig is biztos voltam benne, hogy a 90-es évek robbantásos, leszámolásos merényleteit egyszer nagyon könnyű lesz megoldani - mondta Kovács Lajos. - Eljött az ideje, hogy a rülményt tisztáztak a rendőrök, de holttest és bizonyíték nem volt. A férfi, amikor gyermeke nagykorú lett, feladta magá. Még a helyet is megmutatta, ahol felesége maradványait elá- asta, de mivel a területet időközben átépítették, nem találták meg a nyomokat. A vallomása ellenére sem tudtak vádat emelni ellene azóta sem. kovács lajos egy pécsi főnyomozó, Rózsi Attila esetét említette, aki a barátnője férjét ölte meg és a tökéletesen kivitelezett gyilkosságot vitte véghez. A fegyver azonban évek múltán „véletlenül” előkerült és újból nyomozni kezdtek ellene. Csak a bűncselekmény után tizenhárom évvel, amikor már öt éve börtönben ült, tett beismerő vallomást. hiányzó tanúvallomásokat begyűjtse a rendőrség és összeálljon a puzzle.” A Burka-ügy is az emberi viszonyok változása miatt oldódhat meg, bár majdnem döglött akta lett belőle. Az esetből döglött akta is keletkezhetett volna, mivel Burkáékat felmetették, így az elkövetők ismeretlenek lettek. Egy családi viszály miatt azonban egy családtag terhelő vallomást tett rájuk, a rendőrség pedig újból bizonyítékokat kezdett gyűjteni ellenük. A testvérpár esete először 2006-ban kavarta fel a közvéleményt, hiszen apa és fia 6 évig ült börtönben - ebből hármat előzetesben, hármat pedig azután, hogy ítélet született ügyükben. Azzal vádolták őket, hogy megölték a férfit, akivel előző este még együtt iszogattak. 2006-ban kimondták, hogy az első fokú ítélet megalapozatlan volt, majd felmentették őket, egy évvel később 45 miüiós kártérítést kaptak. Most azonban ismét fordult a kocka: perújítási eljárás kezdődött. Ha Burkáékat elítélik, és bűnösnek mondják ki különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, akkor 10-20 évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. Döglött ügy lehet ugyanakkor a Bállá Irma-gyilkosság. A hat évvel ezelőtti esetet még mindig nem oldották meg, miután kiderült, a debreceni képviselő fia nem követhette el a gyilkosságot. Bizonyítottság hiányában mentették fel. Magyar György, a fiú ügyvéde szerint nagyon rossz üzenet lenne, ha a nyomozó hatóság azt az álláspontot foglalná el, hogy nem keresi az igazi elkövetőt, mert akár a fia is megölhette az anyját. Ez kb. azt jelentené, mintha azt sugallnák, hogy lehet bűnözni Magyarországon, és ha nem sikerül bizonyítani a vádlottra a bűnösségét, akkor meg lehet úszni. „Nézetem szerint határozottan folytatni kell a nyomozást, mert nem maradhat gyilkosság gyilkos nélkül. Az ügyben felmerült 6-8 más elkövetőre utaló adat is, D. Lajos pedig kétszer is beismerte a gyilkosságot - mondta az ügyvéd. Magyar György azt mondta: hiába fejlődik technikailag a bűnüldözés, ennek nem sok eredménye látszik. A felderítés nagyon lassú, nyomozati szakban már túlnyúlnak az ügyek a megengedettnél és a bírói szak is évekig tarthat a rendkívüli leterheltség miatt. Jelentős problémát jelent a szakértői bizonyítás és annak rendkívüli időigényessége, az országban csupán 1-2 helyen végeznek DNSTaborvizs- gálatokat, fél évet is kell várni az eredményre, és rendkívül költséges a berendezés használata is. Hazai regisztrált bűncselekmények száma Év Bűncselekmények száma 2009 394034 2010 447186 2011 451371 2012 472 236 2013(1. félévi 174927 Emberellenes bűncselekmények száma Év Bűncselekmények száma 2009 23914 2010 27 897 2011 27 204 2012 26 875 2013(1. félév) 13190 A tettes máig ismeretlen... 1990. július 27-én reggel a takarítónő holtan találta Sándor Tamás recepcióst a siófoki Napfény Szállodában, a férfit lelőtték. Azóta sem a fegyvert, sem a gyilkost nem találták meg a rendőrök. Később egy taxis elmondta, hogy a gyilkosság éjszakáján egy csoportot látott kirohanni a hotelból, de ennek a társaságnak sosem sikerült a nyomára bukkanni. Felmerült az is, hogy valójában nem Sándor Tamás volta célpont, hanem kollégája, akivel aznap cserélt. 1993. január 13-ÁN este Budapesten egy ismeretlen végzett a 46 éves Novák Sándor rézműves kisiparossal, annak 17 éves lányával és a szomszédasszonynyal. A vérengzést egy Magyar- országon addig csak egyszer használt MGV176 típusú kis kaliberű jugoszláv ismétlőfegyverrel követték el, hangtompítóval. A családfő testén egy rejtélyes üzenetet talált a rendőrség: „így járnak azok a maffiafőnökök, akik nem hódolnak be a CCCP büntetőbrigádnak.” Ám az óriási erőkkel nyomozó rendőrségnem talált senkit, aki bármilyen módon összefüggésbe hozható lenne a történtekkel. 1995. OKTÓBER 27-én a Tárnokon élő Árvái Brigittát látta utoljára nővére. Néhány napra rá bukkantak összeégett holttestére. A nőt autóval elütötték, majd arrébb vonszolták és felgyújtották. Nem tudni, hogy véletlen baleset történt-e, esetleg szándékosan gázolták el. A törésnyomokból arra következtettek, hogy egy Seat Toledo ütötte el, de nem sikerült az autót megtalálni. Árvái naplójában említést tett egy bizonyos Istvánról, és hogy talán gyereket vár tőle. Főnökét Istvánnak hívták, a rendőrség kihallgatta, alibijét csak részben igazolták, de autóján, egy Volkswagen Golfon nem találtak sérülést. 1995. NOVEMBER 13-ÁN fedezte fel egy újságkihordó a balatonalmádi Rehák Gizella összeszurkált holttestét. A 45 éves, feltűnően csinos asszony nem vetette meg a férfiakat, ezért a rendőrök a kapcsolatait térképezték fel, nem zárva ki azt a lehetőséget sem, hogy a gyilkosságot olyan ember is elkövethette, akit a nő visszautasított. A rendőrök később őrizetbe vettek egy fiatal férfit, akinek ellentmondásos volt a vallomása és a gyilkosság idejére alibije sem volt. Hamar kiderült azonban, hogy a helyszínen hátrahagyott nyomok nem illenek rá. A tettes soha nem került elő. 1997. november 7-ÉN kora reggel találtak rá favágók Tápiósze- cső határában Moczó Attila szitává lőtt holttestére. A 31 éves jászberényi fiatalember Budapestre indult átalakított, hátul zárt csomagterű Wartburgjával, és ennek csomagtartójában fedezték fel a holttestét. A Wartburgot a holttesttel együtt emelős daruval szállították Ám az, hogy mindezt kik csinálták és miért, a mai napig nem derült ki. A Fenyő-gyilkosság helyszíne Csak szerencse van, tökéletes gyilkosság nincs
